Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Növekszik a tejtermelés Magyar—szovjet vállalkozás Konzervgyárak közös exportját tervezik Megyei részvétel a programban A Komplex Külkereskedelmi Vállalat első ízben kötött együttműködési megállapodást a szovjet Szeltioz- promexport külkereskedelmi egyesüléssel élelmiszer-feldolgozó gépek, komplett üzemek harmadik piaci közös szállítására. A két vállalat elsősorban konzervgyárak, ezen belül főként gyümölcs- és paradicsomfeldolgozó rendszerek exportjára és felszerelésére vállalkozik. A magyar gépipar konban jártas. E két vállalat tevékenysége — komplett gyárak, üzemek telepítésénél — jól kiegészítik egymást. Megyénkből az orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet részvétele várható a programban. Ez a szövetkezet a Komplex Külkereskedelmi Vállalaton ’ keresztül már több kazánt szállított Algériába élelmiszer-ipari beruházásokhoz, és jelenleg is négy nagy teljesítményű kazánt készítenek egy 600 milA mezőgazdasági nagyüzemek állattenyésztői magas színvonalú munkát végeznek ezekben a napokban, hetekben; néhány hónappal ezelőtt, az aszály idején még félő volt, hogy a kedvezőtlenebb takarmányhelyzet miatt télen netán visszaesik majd a tejtermelés. Nem így történt. A központi adatok szerint a gazdaságok az aszály miatt kiesett takarmányokat részben másodvetésekkel, részben pedig ipari és mezőgazdasági melléktermékekkel csaknem teljesen pótolták, és így az állatállomány jó minőségű eleség- hez jutott. Ebben a hónapban az előző év azonos időszakához képest országosan két százalékkal több tejet adott az állomány. Januárban pontosan az előző havi teljesítményt ismételték meg, és ez is több mint két százalékkal több tejet jelent az 198.3 januárinál. MEGYÉNK termelőüzemei is sikeresen megbirkóztak a téli takarmányozási gondokkal. A tavaly országos tej termelési versenyt nyert Békéscsabai Állami Gazdaságban tovább javultak az eredmények, és hasonló a helyzet a többi nagy tejtermelő gazdaságban is. A mezőgazdasági nagyüzemek teljesítették a megyei előirányzatban lefektetett kötelezettségeiket, így a tejfölvásárló és -feldolgozó üzemek a korábbinál nagyobb mennyiségű alapanyaghoz jutottak. Ennek megfelelően a lakossági ellátás zavartalan volt. —ai BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra II Újkígyóson és Szabadkígyóson Községriportunk a 4. oldalon Fotó: Veress Erzsi zervgyártó berendezései jól ismertek a piacon. A Komplex évek óta szállít ilyen gépsorokat külföldre, A szocialista országok évente 50 —60 millió rubelért vásárolnak, a legnagyobb megrendelő a Szovjetunió. Ezenkívül mind több konzervipari gépet, berendezést rendelnek a magyar külkereskedelmi vállalattól Szíriái, algériai, iraki és iráni cégek is. Ily módon a magyar gépipar már nagy tapasztalatokkal rendelkezik a konzervgyár- tásban és -exportban, a szovjet együttműködő partner pedig a mezőgazdasági területhasznosítási munkáklió forintos, magyar kivitelezésben készülő algériai nagy- beruházáshoz. A szövetkezet szakemberei már több év óta dolgoznak Irakban, rövidesen pedig Jemenben vesznek részt egy beruházás kivitelezésében. A szövetkezet kazánjai nemcsak hatásfokban és minőségben állják a versenyt a külföldi versenytársakkal, hanem áruk is kedvezőbb.. A partnerek most felmérik a piacot, s rövidesen közös ajánlatokat dolgoznak ki, illetve nyújtanak be elsősorban a közép- és közel-keleti országokban. L. L. Bővülő márka- és mintabolt hálózat Egyre több termelő vállalat igyekszik közvetlen kapcsolatot teremteni a fogyasztókkal, ezért sorra- nyitja meg márka- és mintaboltjait. E boltoknak nagy a forgalmuk, mert a vásárlók kedvelik a szakosított árusítást. Megyénkben is egyre több vállalat, szövetkezet ismeri fel, hogy érdemes közvetlen kiskereskedelmi tevékenységet folytatniuk, már csak azért is, mert így kaphatnak leggyorsabban visszajelzést termékeik keresettségéről. A Békéscsabai Kötöttárugyár mintaboltjában például nemcsak a szériatermékek, hanem egyedi mintadarabok és az export biztonsági tartalékai is kaphatók. A Gyomai Kötőipari Szövetkezet termékein kívül maradék fonalat is árusít. Hasonlóan cselekszik a Gyulai Kötőipari Vállalat is. A megye ipari szövetkezetei közös mintaboltot nyitottak Békéscsabán, de a Szarvasi Vasipari Szövetkezet önálló világítástechnikai szalont üzemeltet. Az ENCI- nek Gyomaendrődön, a Szirénnek Szarvason működik saját boltja. Saját termékeiket általában árusítják a bútorgyártó szövetkezetek is, a BUBIV pedig raktáráruházát nyitott Gyulán. Széles körű az élelmiszer- gyártó üzemek, szövetkezetek közvetlen értékesítése is. Ez nem mindig saját bolton keresztül történik, van amikor kiskereskedelmi üzletekkel kötnek szerződést közvetlen ellátásra, és ilyenkor ezek az üzletek a hűtőház, illetve a konzervgyár teljes gyártmányválasztékát árusítják. Nagy szerepük van a termelőszövetkezetek boltjainak a községek ellátásában is. Természetesen e felsorolás nem törekedhetett a teljességre, hiszen a kiskereskedelmi üzlethálózat több mint 10 százaléka ma már a termelők kezében van, de ezek a példák is jelzik, Békés megyében is egyre növekszik a márka- és mintaboltok száma. (-1-) Vevöankét és készletbörze Megyénk vállalatai és szövetkezetei közül már többen elküldték jelentkezésüket a FERROGLOBUS Vas és Acél Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat egy hét múlva kezdődő vevőankétjá- ra és készletbörzéjére. A Pécsett sorra kerülő rendezvényen elsősorban a FERROGLOBUS munkájáról, a vaskohászati termékek értékesítési lehetőségeiről lesz szó. Mivel a FERROGLOBUS a felesleges vas- kohászati készletek felvásárlásában és ismételt forgalomba hozatalával is foglalkozik, az ankéthoz kapcsolódóan készletbörzét is szerveznek, melyen számítógépes rendszer segíti a válogatást 12 anyagcsoport 22 ezer cikke közül. —ai Véget ért a téli vásár II tavalyinál kisebb forgalom Békéscsabán A téli vásár zárónapján, szombaton is nagy volt a forgalom a boltokban, bár a legkeresettebb cikkek nagy része már a hét közepén elfogyott. Az ország 36 Centrum áruházában a két hét alatt 177 millió forint értékű kedvezményes árut adtak el. Ez ugyan valamivel kevesebb, mint tavaly volt, de a BNV 23-as pavilonjában egy héttel meghosszabbítják a Centrum-vásárt, s amíg a készlet tart, kedvezménnyel árusítanak női ruhát, gyermek- és férfikonfekciót. A pavilon hétköznaponként 11-től 19 óráig, szombaton 10-től 15 óráig tart nyitva. Az 59 Skála-Coop áruház vásári forgalma csaknem 143 millió forint volt a két hét alatt, ez több mint 40 százalékos növekedést jelent a tavalyihoz képest. A budapesti Skálában a legkeresettebbek a férfiöltönyök, női télikabátok, a csizmák és a flanell termékek voltak. Budapesten a Ruházati Bolt Vállalat üzleteiben a téli vásár második hetében valamelyest csökkent a kereslet. Ennek ellenére összesen 2,7 millió forinttal nagyobb értékű engedményes árut adtak el, mint tavaly, s a vásári árukészlet csaknem teljes egészében elkelt. A Szivárvány Kereskedelmi Vállalat áruházaiban, sport- és méteráru szaküzleteiben az engedményes áruk 95 százaléka elfogyott, s ami megmaradt, azt véglegesen leértékelve árusítják. A fővárosban talán a cipőboltokat keresték fel a legtöbben, főként a női csizmákat keresték, amelyekből a Cipőbolt Vállalat 40 ezer pár készlete teljesen elfogyott. Békés megyében a vásár első hetében csaknem hétmillió forint értékű kedvezményes árut vásároltak, a későbbiekben azonban csökkent a forgalom, hiszen a váratlan hóviharok miatt az elmúlt hét péntektől szinte megbénult az élet az egész megyében. Békéscsabát például megközelíteni alig lehetett, így a város üzleteiben jóval kisebb volt a vásári forgalom a tavalyinál. Háziipar és ipar Orosházán Új söprű jól söpör. Nos, e közkeletű szólás-mondás igazságán túl az új söprű mást is tud, legalábbis az Orosházi- Háziipari Szövetkezetben: bevételt hozni. Az idestova 32 éves szövetkezet, amely a nevének megfelelően kezdetben valóban csak háziipart folytatott, az évtizedek során iparszerű kisüzemmé fejlődött. Jelenleg a szövetkezetben 7 részleg tevékenykedik, közöttük a seprűkötő, amely évi két és fél millió forintos termelési értéket „söpör be” a szövetkezetnek. Az itt készülő hagyományos, ötvarrásos söprűt Szolnok és Békés megyében vásárolhatják meg a háziasz- szonyok. Jóval nagyobb, mintegy 20 millió forintos a gépi kötőrészleg éves termelése. Itt zömmel csecsemő-, gyermek-, kamasz- és bak- fisholmikat készítenek, felerészt csehszlovák és szovjet exportra, felerészben hazai piacra. Lánykaruhák készülnek a szovjet megrendelőiéinek a konfekciórészlegen, női ruhák pedig osztrák és NSZK bérmunkában. Mindez évi hét és fél milliós termelési értéket jelent. Teljes egészében bérmunkát végez, 6 millió forint termelési értékben a faárurészleg. Partnerei a Tápéi Háziipari Szövetkezet, az Orosházi Faipari Szövetkezet és a megyei társszövetkezetek. A további három részleg a horgoló-, a viasz-, öntőmintakészítő és a textilrészleg. A horgolok nem győznek elég bébiholmit készíteni, olyan nagy az igény ezekre a termékekre. A háziipari jelleget a szövetkezet a horgoló, varró, a gépikötő és a hímző bedolgozók foglalkoztatásával őrzi. Létszámuk változó, 180— 230 közötti, és nemcsak a városban, hanem a környező községekben, Mezőkovács- háza környékén, sőt, kis- számban Csongrád megyében is akad bedolgozója a szövetkezetnek. S közülük sokan nyugdíjasok, csökkent munkaképességűek, számukra jó lehetőség ez a fajta munka a nyugdíjuk, vagy segélyük kiegészítéséhez. A közös műhelyekben, munkahelyeken teljes munkaidőben 201 főt foglalkoztat a szövetkezet, melynek termelési értéke 1983-ban összesen 40 millió forint volt, s mintegy 5 milliós nyereség várható. A kereseti lehetőségekről, a munkakörülményekről: a tavalyi bérszínvonal, a 2,7 százalékos növekedéssel 39 ezer 600 forint volt. 1982 -után részesedést fizetett a szövetkezet a dolgozóknak, s ezt tervezik most is. Az itt dolgozók jövedelme a szövetkezeti ipar textilágazatán belül közepes, városi viszonylatban viszont igen alacsony. A munkakörülmények nem a legjobbak, minden telepen, részlegen nagy a zsúfoltság, s ez a központi telep kivételével rányomja bélyegét a szociális létesítményekre is. Az öreg épületekben meglehetősen nehéz megteremteni a tisztálkodás, kulturált étkezés lehetőségeit. Ráadásul az egyes részlegek a város legkülönbözőbb pontjain működnek, s ez a megosztottság nehezíti nagyobb közös rendezvények szervezését, behatárolja a szövetkezet üzemi művelődési feladatait. A már említett, nem éppen kedvező lehetőségeken belül a szövetkezet vezetése a szociális körülmények javítására törekszik. A faipari üzemben például központi porelszívó rendszert alakítottak ki, az egyik telephelyen a szellőztetést javították. A viaszminta-készítők munkakörülményein telephelycserével tudtak javítani. A söprűkötő üzemben a villamos hálózatot korszerűsítették. A szociális létesítmények további fejlesztése csak a központi telephely fejlesztésével oldható meg. S végül a tervekről. A központi telepen egy, a tőszomszédságban álló lakóház megvásárlásával és emelet- ráépítéssel válik lehetővé a konfekciórészleg bővítése. A gépikötő részlegen korszerűbb gépek beszerzését tervezik. T. I. A konfekciórészlegen Fotó: Veress Erzsi
