Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-17 / 40. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 40. SZÁM Kádár János a BHG munkásgyűlésén Kádár János és Vlagyimir Bazovszkij a gyárlátogatáson (Telefotó) Budapest felszabadulásának 39. évfordulója alkalmából szovjet látogatók ismerkedtek a főváros életével, fejlődésével: Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Konsztantyin Kocsetov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka és Nyikolaj Sev~ kun altábornagy, a hadseregcsoport politikai csoportfőnöke volt csütörtökön a főváros vezetőinek vendége. Programjukhoz csatlakozott Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke délután a Városházán fogadta a vendégeket. A vendégek és vendéglátók ezután a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárat keresték fel, ahol Berecz Frigyes vezérigazgató, az MSZMP KB tagja — a vállalat gazdasági és társadalmi vezetőinek, s a szocialista brigádok képviselőinek körében —^köszöntötte a látogatókat. A gyárlátogatás után az egyik üzemcsarnokban munkásgyűlésen találkoztak a dolgozókkal. A szovjet vendégek nevében Nyikolaj Sevkun altábornagy köszöntötte a BHG dolgozóit. Ezt követően Kádár János kért szót. — Őszintén köszönöm ezt a baráti fogadtatást. Örülök, hogy a mai programnak én is résztvevője lehetek. A Központi Bizottság és a magam nevében szívből köszöntöm a gyűlés minden résztvevőjét, és az önök személyében a Beloiannisz Gyár dolgozóinak egész kollektíváját — mondotta elöljáróban. — Történelmi évfordulót ünnepel most a főváros és az ország népe. Megemlékezünk a 39 évvel ezelőtti fel- szabadulásunkról, arról, hogy a diadalmasan előretörő szovjet hadsereg hősi harcokban, nagy áldozatokkal felszabadította a magyar népet a hitleri fasiszta megszállás alól. Ezzel népünk, az ország visszanyerte szuverenitását, és saját kezébe vehette sorsának alakítását. (Folytatás a 3. oldalon) Napirenden a szakszervezeti neveld munka Jöhet a tavasz Zavartalan ellátást ígér a vetőmagvállalat A tegnapi, fagyos februári napon már a tavaszi mezőgazdasági munkákat juttatta eszünkbe sajtótájékoztatóján a Vetőmag-termeltető és Értékesítő Vállalat Orosházán működő délmagyarországi központja. A Békéscsabán, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályán megtartott tájékoztatón Gubacsi László, a területi központ igazgatója elmondta, hogy a vállalat már az elmúlt év őszén felmérte a mezőgazdasági nagyüzemek, termelési rendszerek várható igényeit, s megkötötték a szállítási szerződéseket a feldolgozóipari és kereskedelmi vállalatokkal. Időben gondoltak a lakosságra is, a háztájiba, házikertekbe, kisüzemekbe szükséges vetőmagvak kiszerelése már a múlt év nyarán megkezdődött. A korszerű, nagy termőképességű fajtákból meglevő tartalékok felhasználásával, a fajtaválasztékot bővítő importtal zavartalan tavaszi ellátás várható. Több speciális fajtából lényegesen jobb lesz az ellátás, mint az előző években. A nyers vetőmag tisztítása, feldolgozása a korai vetésű fajoknál már befejeződött, a későbbi veté- sűek tisztításával februárban végeznek. Megkezdődött a vetőmag-felújításhoz szükséges fémzárolt mag kiszállítása. A rendelkezésre álló vetőmagkészlet a pótmegrendelések teljesítésére is elegendő. A Békés megyei gazdaságok már megkapták a rendelt 378 tonna tavaszi árpát és 227 tonna tavaszi zabot. S további készlet van tartalékban, ha esetleg az őszi kalászosok kipusztulnának. A tavalyi aszály jobban sújtotta a kalászosoknál a kukoricát. A kiesést mérsékelik az 1982. évi bőséges, jó termésből maradt jelentős készletek, összességében a rendelkezésre álló hibridkukorica-vetőmag mennyisége fedezi az igényeket, van viszont mintegy 12 jelentősebb hibrid, elsősorban a FAO 400-as éréscsoportban, amelyből hiány mutatkozik. A megye gazdaságai 2902 tonna hibridkukorica-vetőmagot rendeltek meg, s ebből 2268 tonnát már kiszállítottak. Megfelelő készlettel rendelkezik a vállalat az élelmiszer-feldolgozó ipar számára szükséges vetőmagból. Az ipar és a ZÖLDÉRT szerződése alapján az igénynek megfelelően szállítják a borsó-, hagyma-, paprika-, paradicsom-vetőmagvakat, az utóbbi hármat teljes egészében, a borsót 85 százalékban csávázva. A megrendelésnek megfelelően szállít a vállalat egynyári és évelő takarmánynövény-vetőmagot, az idén lucernából is ki tudják elégíteni az igényeket. Egyre többen művelnek szabad idejükben kiskerteket, termelik meg maguknak a szükséges zöldségfélét — ezt bizonyítja, hogy míg 1980-ban 34 és fél millió, az idén már 45 és fél millió ta- sak vetőmagra van igény. A választék bőséges: zöldségvetőmagból 37 faj 241 fajtája, virágvetőmagból 61 faj 328 fajtája, gazdasági vetőmagból pedig 31 faj 56 fajtája közül lehet választani, legalábbis a vetőmagvállalatnál. A választék bővítését szolgálja az importmag, elsősorban káposztafélék egyes fajtáiból és virágmagvakból. Néhány különlegesség is akad; tasakoltan forgalomba hozzák hét szentesi zöldségkülönlegesség 12 fajtáját és 10 virágfajtát. Megyénkben egyébként 101 bolt forgalmaz vetőmagot, ebből 8 a szakbolt. Burgonyavetőgumóból az igényelt mennyiség zömét az ősszel leszállította a nagyüzemeknek, a kistermelőknek a vállalat. A megmaradt készlet a megfelelő tárolóhellyel nem rendelkező kistermelőknek nem lesz elég, ezért a vállalat importból biztosítja a tavaszi ellátást. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága ülést tartott tegnap, február 16-án délután 2 órai kezdettel Békéscsabán az SZMT székházában. A tanácskozás első napirendi pontjában a megyebizottság A szakszervezet nevelő munkájának tapasztalatai és feladatai a Békés megyei TAKEH — Tanácsi Költségvetési Elszámoló Hivatal — alapszervézeténél címmel beszámolót hallgatott meg. Blahut Jánosné, a szakszervezeti bizottság titkára az írásos anyaghoz szóbeli kiegészítést fűzött. Többek között elmondta, hogy a szakszervezet oktatási feladataira a jövőben is nagy hangsúlyt kell helyezni. A tömegpolitikai oktatás' keretén belül 1981-ig központilag meghatározott témaköröket vizsgáltak. 1981 végén, 1982 elején azonban felmerült az igény, hogy ezeken a kérdéseken kívül a legaktuálisabb gazdasági-társadalmi kérdéseket is megvitassák. Ezért a politikai vitakörökön a párt- alapszervezettel közösen megválasztott témakörökről is szó volt. A második napirendi pontban dr. Soós Sándor, a megyei tanács vb szervezési és jogi osztályának vezetője a tanácsi munka korszerűsítésének tapasztalatairól és a további tennivalókról beszélt. Befejezésül bejelentések hangzottak el. L. S. Klubok és a mikrovilág Kétféle érzés kerít hatalmába, ha vendégségbe érkezem egy klubba, mondjuk ifjúságiba. Az egyik azt sugallja, hogy pompás élet lehet itt, a falakon oklevelek, fényképek, színes dekoráció, a sarokban Hi-Fi torony, lemezek, tömege; a másik pedig amolyan luciferi, kételkedő: szépszép amit látsz, de mindezt vajon hányán élvezik, hányán járnak ide? Szóval csak egy kis réteg, és semmi több? Hogy a kiváló és aranykoszorús kitüntetések-oklevelek igazak és mégsem? Hogy csak arra a húsz-harminc fiatalra érvényesek, akik hiszik is, amit mondanak: „Második otthonunk a klub”?! De hát lehet egy klub tömegméretű? Nem lehet. A mozgalom igen, de egy klub sohasem. Az mindig egy szőkébb közösség együttléteinek színtere. Más kérdés, hogy ez a közösség, ez a „színtér” megmarad-e a négy fal között, valamiféle „klub-elefántcsonttoronyban”, vagy híre megy, innen is, onnan is felkeresik, más klubokból jöttek, hogy eltanulják, elkérdezzék: mitől olyan jó itt a hangulat, a közösség? Hogyan csinálják azt, hogy életük (legalábbis néhány fiatal évük) kitörölhetetlen része a klub; hogy sokan — némi túlzással persze — innen mennek az anyakönyvvezetőhöz, mert nemcsak szórakoztató társakat, hanem életre szóló társat is itt találtak? Pár héttel ezelőtt egy gyulai klubban jártam, a szakmunkástanulók Délibáb Klubjában. A klubvezető, aki (nem lehet másképpen fogalmazni) igazi megszállottja a klubmozgalomnak, és az éppen soros (hiszen iskolások, váltják egymást!) vezetőség felnyi togatta előttem a láthatatlan ablakokat, ajtókat, amelyeken át beleláthattam hétköznapjaikba, a klub múltjába, abba is, ami most van, és amit szeretnének. Hogy ez a klub a legjobbak közül való, hogy tíz éve (alakulása óta) összegyűjtött egy sereg kitüntető oklevelet, és több száz tagja volt időközben, akik (a régiek) most is visszajárnak: valami mást mutatott, mint az átlag. A székesfehérvári áruház szlogenje jutott eszembe, mert az erre a Délibábra is nagyon jól illik: „Itt mindig történik valami”. Mindig! Ahogy az élet hozza, Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatald közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Margaret Thatchernek, Nagy-Britannia és Észak-Irország Egyesült Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének a hosszú távú tervezés eredményeiről adott beszámolóját, a hasznosítás módjára és a további munkára tett javaslatát. Megköszönve az eddigi közreműködést, felkérte a Magyar Tudományos Akadémiát, valamint a társadalmi és érdekképviseleti szerveket, hogy a következő munkaszakaszban is vegyenek részt. A kormány jelentést hallgatott meg a biológiai eredetű anyagok komplex hasznosításának lehetőségeiről. Megállapította, hogy hazánknak e téren kedvezőek az adottságai, ezért kiemelt feladatként jelölte meg a hasznosítást szolgáló tudományos eredmények alkalmazását, az ipari háttér fejlesztését, és új lehetőségek feltárását. A Minisztertanács jelentést hallgatott meg az elmúlt napok rendkívüli időjárása miatt az érintett megyékben kialakult helyzetről, és az ennek nyomán tett intézkedésekről. Elismerését és köszönetét fejezte ki a közlekedési és a szolgáltató vállalatok dolgozóinak, a honvédségnek, a helyi szerveknek és a lakosságnak a nehézségek leküzdésében tanúsított példamutató helytállásért. Felhívta az illetékes minisztériumok és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a keletkezett károk felszámolásához nyújtsanak segítséget. Megyei KlSZ-küldöttgyűlés előtt II beszámolót vitatta meg a testület A KISZ Békés megyei bizottsága február 16-án, tegnap délelőtt Békéscsabán Pataki István első titkár elnökletével ülést tartott. Az ülésen az 1984. március 10-i megyei KISZ-küldöttgyűlésre javasolt beszámolót Pataki István terjesztette a testület elé. Ismertette a tervezett szóbeli kiegészítést is. Az előterjesztett anyagok fölött élénk vita bontakozott ki, s az itt elhangzottakat figyelembe véve készül el a küldöttgyűlésre a végleges beszámoló. Jelen volt és hozzászólt az elhangzottakhoz Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára. Különféléket tárgyalt ezután a testület, döntött egyebek között a küldöttgyűlés ügyrendjét és munkabizottságait illetően. Eszerint az iskolacentrumban tartják meg a megyei KlSZ-küldött- gyűlést, amely plenáris üléssel kezdődik és zárul, közben pedig négy szekcióban mondhatják el véleményüket, javaslataikat a résztvevők. Minden községet kiszabadítottak már a hó fogságából Szerdáról csütörtökre virradó éjszaka Békés megye délkeleti részén utolsóként Nagykamarást szabadították ki a hó fogságából a közúti igazgatóság, a néphadsereg, és a KÖVIZIG dolgozói, gépei. Ezzel gyakorlatilag véget ért a hócsata Békés megyében, de tennivaló van még bőven. Jó néhány község egyelőre csak tehergépkocsikkal közelíthető meg, de a helyzet óráról órára javul. A gépek éjszaka is dolgoztak az utak tisztításán, szélesítésén, a járhatóság javításán. Ezért akik személygépkocsival kívánnak a megye déli része felé indulni, utazás előtt feltétlenül érdeklődjenek az útviszonyokról. Napközben a 21-833-as, munkaidő után pedig a 21-563-as telefonszámon kaphatnak felvilágosítást az utak állapotáról. meg ahogy az iskola igazgató tanácsa és az iskolai KISZ- bizottság kéri, ajánlja, javasolja. Most éppen a „Délibáb diszkó show” sikereit aratják, ebben a kis paródiatársaságban rendszeresen és sokan szerepelnek. Talán tizennyolcán, ha jól emlékszem. Kijárnak más klubokba is, szórakoztatni és példának. Közben játékkaszinót szerveznek, alakul a dolog, de még nem az igazi. Aztán van más is, előadások, irodalmi estek, lemezhallgatás, vetélkedők... Mondhatnánk, hogy a szokásos. De nem mindegy az sem, hogy-a „szokásost” milyen formában, körítéssel csinálják. Amikor a kételkedés újra elfogott, megkérdeztem: a sok szép és jó, ez az egész mozgalmasság, életlüktetés, minden, lenne-e így ha a klubvezető „nem megszállott”, és csak a fizetést kiegészítő kis mellékkereset ürügyén tenne ezt- azt? (Igazán, nem is tudom, kap-e érte valamit?) Ha nem lenne megérzése arra, kiket gyűjtsön maga köré, hogy kik hasonlítanak rá, ha közösségszeretetről, kultúraszeretetről van szó? Nem mondom azt, hogy nem lenne semmi. De azt igen, és talán soha nem lehet elégszer kimondani, hangoztatni: a dolgok alapvetően azon múlnak, hogy megtalálják-e az embert, az alkalmas, képzett, a világot jól ismerő, látó és értékelő embert erre vagy arra a posztra. Mondjuk a klubvezető posztjára. Megfordítva: ahol csak tengés-len- gés a „klubélet”, ott minden esetben rátalálni a bajok szinte egyetlen okára: alkalmatlan a vezető, akit megbíztak vele. Kedvünk volt egy időben úgy általában is el-el- felejteni ezt a kikerülhetetlen tényt, volt és lett bajunk belőle bőven. Egy ifjúsági klub: igazán mikrovilág. De sok kis mikrovilágból áll a nagy, a makrovilág körülöttünk, és a sok kicsi bizony meghatározza a nagyot. A gyulai Délibáb igazolja ezt a tételt, vagy úgy is mondhatnánk: tanulságot. És azt is, hogy számunkra semmi sem elhanyagolható, semmi sem lehet mellékes, kis ügy, jelentéktelen. Ahol emberek — fiatalok — találkoznak, az műhely, az ember- formálás színtere. Kell-e aláhúzni piros ceruzával, hogy: figyelem, nem elhanyagolható!? Sass Ervin T. t.
