Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-16 / 39. szám
1984. február 16., csütörtök NÉPÚJSÁG Kultúraszünet Zsadányban? Valahányszor a zsadányl gondokról kérdezem a község vezetőit, sohasem hagyják szó nélkül a művelődési házat. Pár éve ugyanis el- gazdátlanodott ez az intézmény. Mióta az utolsó népművelői képzettséggel rendelkező igazgató Gyulára ment, azóta nem találnak megfelelő szakembert. Egy ideig félállásban, tiszteletdíj fejében irányítgatták a falusi kulturális élet e centrumát, ám hosszabb távon nem vált be a kényszermegoldás. Oklevéllel, de főként elhivatottsággal rendelkező embert várnak ... Nincs jelentkező — Nem reménykedünk túlságosan! — legyint Bittó József tanácselnök. — A zsa- dányi fiatalok nemigen jönnek vissza a diploma megszerzése után, másokat pedig mi vonzana? Meg ugyan nem hirdettük az állást, de illetékes helyeken évek óta tudják, hogy szükségünk volna valakire. Eddig azonban még nem volt komoly jelentkező. Más területen pedig akad fiatal szakember Zsadányban. Nem kell messzire menni: a vb-titkár, Maglóczki Éva nemrég került ide Csor- vásról. — Jól érzem itt magam! ■— jelenti ki határozottan. — Államigazgatási főiskolát végeztem : a képzettségemnek megfelelő munkát és — ez sem mellékes — szolgálati lakást kaptam. A szórakozás? Hát — vonja meg a vállát — én nemigen járok el, de úgy hallom, csak a diszkó megy. No, és a mozi! — Sajnos, a diszkót átmenetileg be kellett szüntetni — jegyzi meg a tanácselnök. — Verekedések voltak, és ezek után — művelődésiház- igazgató híján — senki nem vállalta a felelősséget egy ilyen rendezvényért. A kisközségben a termelő- szövetkezet általában rányomja jó vagy rossz bélyegét a kulturális életre is. Debreczeni József, a községi, s egyben a téesz párt- alapszervezetének titkára úgy véli, ezzel nincs baj. — Az idén először lett nyereséges a szövetkezet, s mivel van miből, nem sajnálják az anyagi áldozatot a községi művelődés fellendítésére. Csak egy példa: ha diplomás népművelőt kapnánk, megkeresnénk a módját, hogy megtoldják a bérét. Sajnos, eddig gyakorlatilag a KISZ sem működött a faluban. Most alakul egy 10—15 tagú, elsősorban a téeszben dolgozó fiatalokból álló alapszervezet, amely magja lehetne valamiféle klubéletnek. — Próbálunk mi elmozdulni a holtpontról — összegzi véleményét Bittó József. — Nem jelentéktelen dologról van szó a község életében, hisz költségvetésünk 60 százalékát a közoktatás-közművelődés viszi el. Elsősorban az iskolától, a pedagógusoktól várnánk segítséget, annál is inkább, mert két éve megtörtént az integráció. Nemrég vb-határozatot hoztunk: az iskola igazgatója rendezze a művelődési ház dolgát! Ha ez megtörténik, reménykedhetünk abban, hogy végre megfelelő rangot kap az intézmény. II könyvtár ritkán üres Mozi — hirdeti a felirat az épület utcára néző homlokzatán. Oldalt kis tábla bújik meg szerényen: Községi könyvtár — s mellette a nyitva tartás rendje. A táblák arról árulkodnak, hogy a művelődési ház jelleg valahogy a háttérben marad. Pedig nem barátságtalan ez a hosszú épület. A tornateremnek használt nagyteremben kellemes meleg fogad. Az új épületszárny talán nyárra elkészül. A klub — és szakköri foglalkozásokra alkalmas, tágas helyiség falai már fehérre meszeltek, a padló azonban még parkettázásra vár. Csaknem kész a ház életében nagy előrelépést jelentő vizesblokk; a padlástér pedig úgy készült, hogy valamikor kialakíthassanak itt egy úttörőszobát. A kulturált körülmények tehát nagyjából adottak. A könyvtárra mindez már nem mondható el. Falai repedeznek, a víz nincs bevezetve, s alig fűthető fel a helyiség. De mégsem üres! A kölcsönzőpult köré kabátossapkás csöppségek tömörülnek. Kerekre nyílt szemekkel figyelik Tokaji Mihály- nét, a könyvtár vezetőjét, aki épp mesét mond nekik. Aztán megismerteti őket a citerával, a furulyával; mindkét hangszeren eljátszik egy-egy népdalt, s a foglalkozás végén felteszi Halász Judit egyik nagylemezét. Az óvodások szemmel láthatóan jól szórakoznak. Páran az ismert gyerekdalok refrénjét dúdolgatják, mások képeskönyveket nézegetnek. — Nem szeretem, ha üres a könyvtár! — őszintén mondja ezt Tokajiné. — Majdnem minden délelőtt fogadok gyerekcsoportokat. A kisebbeknek igyekszem valamiféle szórakozást nyújtani, hisz ha kellemes élményekkel távoznak, könnyebben megszeretik majd a könyveket. Az irodalom megkedvelte- tésével másképp is próbálkozik a könyvtár vezetője. Nemrég szakkört szervezett, melynek programjába az olvasmányélmények feldolgozásán, egy-egy író, költő megismerésén, a kézikönyvek — lexikonok használatának megtanulásán kívül beépítette az önismeret, a közösségi életre nevelés célkitűzéseit is. A hagyományőrző és a természetvédelmi szakkör az alakulás állapotában van; évek óta színvonalasan dolgozik a citera- szakkör, a Röpülj páva kör... Mindezt egyetlen ember irányítja, szervezi, bonyolítja le. S ha jól megnézzük, nagyjából ennyi Zsadány kulturális élete. — Nem vagyok pesszimista, de nem bízom abban, hogy végzett népművelő kerüljön ide — jegyzi meg Göndöcs Péter, az iskola igazgatója. — Végül is a pedagógusokkal kell megoldani — csakúgy, mint más hasonló nagyságú településeken — a közművelődést. Az integrációban tovább kell lépnünk, jobban ki kell használnunk a lehetőségeket. Részfeladatok pedagógusoknak Csak egy példa: az iskolában helyszűkében vagyunk, a művelődési ház pedig kihasználatlan. A jövőben pedagógus vállal majd egy-egy részfeladatot. Mert az egészet — úgy, ahogy van — nem venné a nyakába senki. Mint ahogy a nagyterem jól bevált testnevelési célokra, úgy a művelődési ház más helyiségeit is ki tudná használni az iskola. No, nem közvetlenül oktatási célokra, hisz pár éve megszűnt a váltó rendszerű tanítás. Azért még mindig akadnak gondok. Ennek az épületnek egy része például nemrég megrepedezett, beázott. Az iskolai könyvtár csöppnyi helyiségében, amelyben eddig — ki tudja hogyan? 1— négyezer kötet könyv fért el, a szekrények tetején zománcozott lavórok fogják fel a csapadékot. A könyvek egy része tönkrement, a többit igyekeznek kimenteni. De hová? — Elsősorban a gyerekek látogatják a könyvtárat és a művelődési házat. Zsadányban nem sok fiatallal számolhatunk — így mondja a tanácselnök. — Sokan ingáznak, jó néhányan elköltöznek, mások építkeznek, háztájival foglalkoznak .. . — Nekünk mégis mindent meg kell próbálni! Hisz ami igazán érdekli az embereket, arra nem kell csalogatni őket — teszi hozzá a párttitkár. — Igaz, találkozunk igénytelenséggel, de azért- a labdát semmiképpen sem szabad visszadobnunk! Gubucz Katalin Nyárra elkészül az új szárny Fotó: Gál Edit HANGSZÓRÓ Nagyon jók a reggeli, déli és esti krónika mininél is mi- nibb riportjai. Hogy témáik aktuálisak, az csak természetes, a megvalósítás már ráadás, holott a rövid idő korlátokat jelent. És mégsem marad hiányérzet utánuk, mert a pár kérdés lényegre törő: Mint volt valamelyik nap a budapesti Pro Űrbe díjak kiosztása utáni beszélgetésben Buzási Istvánná tanítónővel, aki a lakótelepi gyermekek nevelésében, az új tanterv szerinti tanításban elért eredményeiért, s a korszerű matematikai oktatás sikeres terjesztéséért kapta e magas kitüntetést. összesen két, de fontos kérdés hangzott el. Az első, hogy miért mások a lakótelepi gyermekek, mint a többiek? Összegezve a válasz: mert sok helyről jöttek, alig van barát, ismerős köztük, vagy egyáltalán nincs is, épp ezért új közösséget kell teremteniük, s ebben segít az iskola. De mikor nem is ismeri az első osztályosokat? Nem ismerné meg, csak őszszel, ha előbb nem fogna hozzá, már a nyár idején. Apró, maga készítette ajándékkal keresi fel őket az otthonukban, beszélget velük és a szülőkkel, megnézi az iskolai felszerelést, tanácsot ad. Barátkozgatnak. így aztán évnyitáskor nemhogy síró- gyermeke nincs, de már ismerősként üdvözlik egymást. Nem ilyen jól sikerültek — már többször tapasztaltam — az ennél jóval hosszabb, de mégis rövid riportok, amilyen egy késő éji beszélgetés volt tíz percben. Az időtartam átfogóbb témára csábít, vagyis a többletmarkolásra. Kevesebbet is fogott, mert a szakszervezet és az ifjúság kapcsolatát eny- nyi idő alatt képtelenség kielemezni, ötvenezer körül van azon fiatalok száma — négy százalék — akik nem szakszervezeti tagok. Mire ezt megtudtuk és azt, hogyan vélekednek egy felmérés szerint a fiatalok — illik belépni; megéri, mert van üdülés és segély; a szakszervezet nem intéz el semmit; az apjától hallotta azt is, hogy a titkárt csak gyűlésen látni, a műhelyben soha —, addigra már jócskán elfutott az idő. S csak szólamokra futotta, amik úgy általában adhatnak választ arra tényleg izgalmas kérdésre: ekkora számban miért maradnak távol a fiatalok e nagy tömegszervezettől? Ha igaz is, álfelelet, hogy a tudatformálást nem lehet elég korán megkezdeni, vagy hogy mindennek dacára félmilliós az aktívahálózat. Való igaz, mint mondta az elméleti kutató: a formalizmus megöli a mozgalmat. De példák kellettek volna a kijelentéshez, ám még arra sem volt idő, hogy a közelmúlt egy elrettentő esetét megemlítse. Azt, hogy az egyik pesti nyomdában szakszervezeti határozattal kizárták a béremelésből a nem szakszervezeti tagokat. Arról is csak említés esett, hogy leszoktunk az élőszavas agitációról. De, hogy miért, arról már nem volt szó, holott ez lett volna a lényeg. Fogalmam sincs, hogy éjjel tizenegy órakor hányán hallgathatták a műsort, de bárki közülük még egy csomó érdemi kérdést fel tudott volna tenni, persze csak az érdemi válasz reményében, amiről itt időhiány miatt szó sem lehetett. Kár. 139-660. A Magyar Rádió automata közönségszolgálata. Mivel soha nem hallottam még, előre gyötört a kíváncsiság, mi ebben az automata és mi a közönségszolgálat? Mit kell bedobni a gépbe és mi jön ki? Aztán eljött az idő és meglepődtem, de meg is nyugodtam. A meghökkenés oka: egy, a címében modernizált „szív küldi" műsorra találtam, a megnyugvásé viszont: lám, semmi sem új a nap alatt. Szív küldi ezt is, mint régen, mert mindenki a szíve szerinti lemezt kéri, bár kissé egyoldalúan: saját magának. A vége felé azonban ebben is helyreállt a rend: ki a nagymamának, ki az unokának adresszálta a küldeményt. Persze ez mit sem változtat a lényegen, azon, hogy nagyon jó beat stílusú számok követték egymást majdnem elejétől végig. Még a teljes két óra hosszat sem lehetett megunni. Csak az az erőltetetten csevegő és olykor bizalmaskodásba átcsapó műsorvezetői hang ne lett volna. Ha ezt leszámítom, valóban kellemesen telt az idő kézimunkázás közben. És már ez is valami. De van teljesség is. A vasárnap délutáni Anyegin-előadás. Puskin verses regényének első része a Kell a jó könyv műsorában hangzott el egy régi felvételről. Áprily Lajos fordítása ma is elbűvölő, méltó ahhoz a műhöz, melyben a világ- irodalom legszebb szerelmes versét találjuk. Tatjána levele... Ha mást nem, ennyit mindenki ismer az Anyeginből. „Én írok levelet Magának ...” De kinek is? Annak az életunt férfinak, aki a XIX. század eleji minden divatos élvezetnek és lelki nyavalyának egyként átadja magát: Byron-hős az orosz földön. Tönkremegy, aztán örököl és Pétervárról vidékre kerül, s a földesúri életet még- jobban unja. A házasság nem az ő világa^ ezzel utasítja — tüzetesen megokolva — vissza Tatjánát. S zárul az első rész. A szereposztás parádés. Lati- novits Zoltán tökéletes Anyegin, felső fokon unott, fásult, fáradt. Pálos György eszményi Lenszkij, okos, művelt, de földön járó lélek. Somogyi Erzsi érdekes hangjával a mindent tudó orosz dada. És az élő színészek.. . Csűrös Karola üde, kedves Olga, Gábor Miklós pedig, mint Beszélő, jobb már nem is lehetne. És ki lenne igazibb Tatjána Ruttkai Évánál? Elég volt hallani csupán, hogy teljességet kapjunk. Vass Márta Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Operaegyüttesek. 9.00: Nótacsokor. 9.44: Garabonciás Boldizsár zenés sétái. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Haydn-művek. 11.41: Az eltűnt miniatűr, avagy egy érzőlelkű hentesmester kalandjai. 12.55: Kórusainkat ajánljuk. 13.14: Maurice André trombitán játszik. 13.30: Olvasókör. 14.00: A víg özvegy. 14.34: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 14.44: Magyarán szólva. 15.05: Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. 15.59: Kossuth, (életrajzi dokumentumjáték) 4. 17.05: Bartók .Béla zongorázik. 17.40: Zenekari muzsika. 19.15: A világ legkisebb szerelme. (rádió-karikatúra) 20.04: Donizetti: Az ezred lánya. (vígopera) 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Híres előadóművészek felvételeiből. 23.26: Operettek. 00.10: Táncdalok. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Kecskés Sándor klarinéton és tárogatón játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Csak fiataloknak! 12.35: „Énekeltem én: Tanka Gábor”. ' 12.50: Johann Strauss műveiből. 13.00: Kapcsoljuk a szolnoki stúdiót. 13.20: A Gyermekrádió műsora. 13.35: Diótörő. (táncjáték) 14.00: Szimfonikus könnyűzene. 14.35: Lengyel dzsesszfelvéte- lekből. 15.00: Mai magyar irodalom. 15.45: A cornwalli kalóz. 16.16: Fúvószenekari hangverseny. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.35: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.35: Hívja a 33-43-22-es tele- —fonszámot! 22.00: Aretha Franklin felvételeiből. 22.30: Népdalok. 23.20: David Murray felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: A helsinki filharmonikus zenekar hangversenye. 10.14: Operettfelvételekből. 11.05: Operaáriák. 11.42: A Juilliard vonósnégyes játszik. 13.07: Külföldi táncdalok. 13.47: Zenekari muzsika. 14.30: Sára László műveiből. 15.09: Zenélő szerkezetek — II. 15.46: Csepeli Szabó Béla versei. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: Iskolarádió. 16.55: A Poptarisznya dalaiból. 18.00: Külpolitikai klub. 18.30: Román nyelvű műsor. 19.05: Beethoven-művek. 20.24: Rádióhangversenyekről. 20.54: A rocktörténet nagy előadói. 21.54: Schubert: d-moll vonósnégyes. 22.33: Elektronikus zene. SZOLNOKISTŰDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Világhírű szólisták albumaiból. 17.25: Megbélyegzettek ...? Beszélgetések, vallomások a karcagi pszichiátrián. 17.45: A jászsági születésű Bordás György énekel régi magyar dalokat. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a Szerzők előadásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Kémia. 8.40: Fizikai kisérletek. 8.50: Éneklő Ifjúság. 9.00: Környezetismeret. 9.20: Magyar nyelv. 9.30: Történelem. 10.00: Bombaper. .11.25: Zenés film. 12.00: Osztályfőnöki óra. 14.55: Pedagógusok fóruma. 15.30: Kémia. 16.00: Magyar irodalom. 16.30: Rövidfilmstúdiók műhelyéből. 17.20: Perpetuum mobile. 18.05: Téli olimpia. 19.10: Tévétorna. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Nagy amerikai forgalmi dugó (am. tévéfilm) 21.40: Hírháttér. 22.30: A hét műtárgya. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.25: Téli olimpia. 18.00: Reksió, a bűvész. 18.10: Zenés olasz film. (ism.) 19.05: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 19.25: Képmagnósok, figyelem! 20.00: Téli olimpia. 21.50: Tv-híradó. 23.00: Képújság. BUKAREST 15.45: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Dalok. 20.45: Dokumentumfilm. 21.00: Forró szél. Folytatásos film. 21.35: Népdalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 8.55: Téli olimpiai játékok ’84. 11.45: Síelés — műlesiklás. 13.30: Korcsolyázás. 16.10: Magyar nyelvű tv-napló. 16.40: Videóoldalak. 16.50: Hírek. 16.55: Mesék. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.25: Tv-naptár. 17.55: A francia sanzon. 18.30: Olimpiai szemle. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Koldusok és fiúk — humoros sorozat. 21.00: Téli olimpiai játékok ’84. 23.00: Tv-napló. 23.15: Olimpiai szemle. II. MŰSOR 19.00: Lépések — ifjúsági adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Művészeti est. 22.30: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ 1984. február 16-án, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Madách-bérlet 1984. iebruár 18_án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: VOLT MAR ÖNNEK SZEXENSCHUSZA?! ,,A” bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Kriszta születésnapja, 6 és 8-kor: Te rongyos élet! Békéscsabai Szabadság, de. 10 és 6-kor: Tintin és a cápák tava, 4 és 8-kor: Az „aranyrablók üldözője”. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Hosszú vágta, fél 8-kor: D. B. Cooper üldözése. Gyulai Erkel, fél 6-kor: Jegesmedve a porondon, fél 8_kor: Georgia barátai. Gyulai Petőfi, 3-kor: Szóljon a rock! 5 és 7-kor: Szerelem receptre. Orosházi Béke: Vabank. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Piedone Egyiptomban, fél 6 és fél 8-kor: Szeretők. Szarvasi Táncsics: Jób lázadása, 22-kor: Filmklub. Hogy is szól a citera?
