Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TANÜCS LOPJA 1984. FEBRUAR 16., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM Közlemény az MSZMP Politikai Bizottságának üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága 1984. február 15-én ülést tartott. Kádár János előterjesztésében meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette a Jurij Andro- povnak, a szovjet nép hű fiának, a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő személyiségének, a magyar nép igaz barátjának moszkvai temetésén részt vett magyar párt- és állami küldöttség beszámolóját. Az MSZMP Politikai Bizottsága üdvözli a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1984. február 13-i ülésének döntését és állásfoglalásait. Nagyra értékeli az SZKP Központi Bizottságának azt a szilárd elhatározottságát, bogy a jövőben is következetesen és céltudatosan folytatja lenini politikai irányvonalát, amelyet az SZKP XXVI. kong­resszusa és a Központi Bizottság azt követő határozatai jelöl­tek ki. Kifejezi őszinte jókívánságait Konsztantyin Csernyen- kónak, az SZKP KB új főtitkárának, testvérpártunk kiemel­kedő vezetőjének. Hangsúlyozta azt a mély meggyőződését, hogy a testvéri szovjet nép a Szovjetunió Kommunista Párt­ja köré tömörülve és annak vezetésével újabb sikereket ér el a fejlett szocializmus építésében, a társadalmi haladás és a béke egyetemes ügyének szolgálatában. A Politikai Bizottság ismételten megerősíti: a Magyar Szo­cialista Munkáspárt töretlenül azon munkálkodik, hogy to­vább erősödjenek az élet minden területét átfogó magyar— szovjet kapcsolatok, tovább mélyüljön a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barátsága. Pártunk és kormányunk teljes mértékben támogatja a Szovjetunió politikáját, amely a szocialista közösség erősíté­sére, a népek társadalmi vívmányait, a nemzeti függetlensé­get fenyegető imperialista törekvések határozott visszautasí­tására, s ugyanakkor a vitás nemzetközi problémák tárgya­lásos úton történő megoldására, a világbéke megőrzésére irá­nyul. A Magyar Népköztársaság a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt változatlanul kész min­dent megtenni a nemzetközi feszültség csökkentése, a kato­nai erőegyensúlynak a fegyverzetek alacsonyabb szintjén tör­ténő megvalósulása, a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájának érvényesítése érdekében. (MTI) Tanácskozás a Kamarában A belkereskedelem idei feladatairól A Magyar Kereskedelmi Kamara kereskedelmi tago­zata szerdán ülést tartott, amelyen Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter az idei feladatokat vázolta. El­mondta, hogy az év első hó­napjában a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 9 szá­zalékkal haladta meg az 1983 januárit, és élénkebb volt a tervben számítottnál is. Az élelmiszerek forgalma 7,6, a vegyesiparcikkeké 12,5 százalékkal emelkedett. Fontos feladata a belke­reskedelemnek — mondotta —, hogy az idén is megőriz­ze az áruellátás eddigi szín­vonalát. A múlt esztendőben néhány iparcikkből és a ma­gánlakásépítkezéshez szüksé­ges számos anyagból nem si­került kielégíteni a keresle­tet. Az iparvállalatokkal folytatott előzetes tárgyalá­sok alapján előreláthatólag az idén javulni fog a hely­zet. A vendéglátóiparról szólva elmondta, hogy a belkereske­delmi egységek egyre na­gyobb részt vállalnak a mun­kahelyi és a gyermekétkezte­tésben. Az is biztató, hogy a januári fogyasztói áremel­kedések óta a szakma cél­szerűbb árpolitikát folytat, mint 1979-ben. A vendéglá­tóhelyeken törekednek arra, hogy a vendégkört akár a haszonkulcs csökkentése árán, a választék szélesítésé­vel is megőrizzék. Továbbra is elsősorban az ellátás szempontjából alap­vetően fontos cikkeket szer­zi be külföldről a belkeres­kedelem. A miniszter azt is elmondotta, hogy a tárca nagy gondot fordít a vásár­lási körülmények javítására és a kereskedelemben jelent­kező visszásságok, etikátlan jelenségek visszaszorítására. Dfszdoktorokat avattak Szegeden Neves külföldi tudósokat avatott díszdoktorrá szerdán ünnepélyes külsőségek kö­zött a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa a Du­gonics téri egyetemi épület aulájában. Az új díszdokto­rok: Ernes Borek, az ameri­kai egyesült államokbeli denveri Colorado egyetem mikrobiológiai tanszékének professzora és a belga Paul Janssen professzor, a beer- seli gyógyszerkutató és gyógyszergyártó vállalat el­nöke. Ernes Borek tudományos munkásságának területe el­sősorban a nukleinsavak bio­kémiája és a rákkutatás. Paul Janssen irányításával évtizedek alatt több mint 50 000 új vegyületet állítottak elő és vizsgáltak meg. A Gyulai Húskombinátban évente 500 vagon hentesáru ké­szül, mely a megye boltjaiban kerUl értékesítésre. Üj termé­kükből, az aranymájasból és a halpástétomból naponta 10— 15 mázsa készül. Képünkön az aranymájas összeállítása, ke­verése látható Fotó: Fazekas László Katonák a hófronton A rendkívüli téli időjárás miatt kialakult súlyos hely­zet több megyében szüksé­gessé tette a Magyar Nép­hadsereg alakulatainak rész­vételét a következmények el­hárításában, az életmentési feladatokban, az anyagi ja­vak mentésében és a szállí­tási problémák megoldásá­ban. A Honvédelmi Minisz­tériumtól kapott tájékoztatás szerint az elmúlt napokban több mint félezer katona — köztük az erre az alkalomra behívott csaknem száz tarta­lékos —, s mintegy 200 nagy teljesítményű munkagép és harci jármű segítette a vá­ratlan akadályok leküzdését. A Honvédelmi Minisztéri­um vezetői hangsúlyozták, hogy e feladatok megoldását a katonák szervezettsége, ak­cióképessége, áldozatkész, fe­gyelmezett magatartása, va­lamint a speciális feladatok­ra alkalmas technikai eszkö­zök tették lehetővé. A váratlan természeti csa­pások sújtotta körzetekben a segítségnyújtás a Magyar Néphadsereg egyik kiemelt feladata és egyben köteles­sége, amelyre valamennyi katonai alakulat, bármilyen helyzetben készen áll. Kidol­gozott és megalapozott ter­vek vannak a rendkívüli kö­rülményekből adódó ka­tasztrófahelyzetek elhárítá­sában való részvételre: a pa­rancsnokok és a katonák mindig készek — mint az el­múlt napok is bizonyították — a konkrét helyzetekben ezeket a terveket pontosan megvalósítani, az emberi éle­tek és az értékek mentése, a veszélyek elhárítása során. E természeti csapás elhá­rítására katonai operatív bi­zottságok alakultak, amelyek tevékenységével, együttmű­ködésével a megyékben a párt- és állami vezetés, va­lamint a lakosság meg volt elégedve. Ezért a honvédelmi miniszter elismerését fejezte ki a feladat végrehajtásában részt vevő valamennyi tiszt­nek, tiszthelyettesnek és sor­katonának. Folytatódnak a zárszámadások Meliorációval nagyobb termésátlagok A hóvihar nyomait még viseli a megye, de az élet zajlik a mezőgazdasági üze­mekben is. Tegnap, február 15-én kilenc közös gazdaság számolt be tagságának az el­múlt év eredményeiről és az idei esztendő feladatairól. A szeghalmi Sárréti Tsz-ben Hajdú Zsigmond, a szeg­halmi Sárréti Tsz elnökhe­lyettese beszámolójában el­sőként arról szólt, hogy az aszály ellenére az üzem a tervezett 14 millió forint eredményt 28 millió forintra teljesítette. Ebben a térség­ben magas termésátlagot adott a kukorica, a rizs és 5 ezer 300 liter tejet fejtek egy tehéntől. A 200 millió forin­tos termelési értéket előállí­tó közös gazdaságban egy dolgozóra 338 ezer forint ter­melési érték jut. Az elnökhelyettes beszá­molójában kiemelte, hogy még mindig a növényter­mesztési ágazat hozza a leg­több eredményt, ez a meg­határozó a termelési szerke­zetben. Jelentős a háztáji kisárutermelés. Ebben az ágazatban 65 millió forint az árbevétel, több mint 11 ezer 300 darab hízó sertést értéke­sítettek a háztájiból. Jelentős a bizottságok te­vékenysége is, ami nem csu­pán a segélyezésben merül ki, hanem kiterjed a nők foglalkoztatásának megszer­vezésére, a járadékos tag­társak háztájijának meg­munkálására. Fontos szere­pet vállalnak a bizottságok a közművelődés, az oktatás és a továbbképzés területén. Vallják a közös üzemek, köztük a sárréti üzem is, hogy a legjobb beruházás a szakember, fontos feladat a tudás növelése. A közgyűlésen felszólalt Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára. Az em­bert sokszor keserűség tölti el — mondotta — különösen akkor, amikor természeti csapások sorozatát éli át. Ez az alkalom mégis felvidulást jelent, mert arról hallhat, hogy a természeti csapások ellenére az ember kerekedik mégis felül, jelentős sike­rekre képes. Szólt arról, hogy ezt a megyét közismer­ten társadalmi bajok sújtot­ták 40 évvel ezelőtt. Az el­múlt másfél évtizedben pe­dig természeti csapások soro­zata érte szűkebb hazánkat: négyévenként ismétlődnek az árvizek, volt földrengés, az elmúlt évben aszály, a leg­utóbbi napokban pedig ret­tenetes hóvihar tombolt a megyében. Az elhangzott mértéktartó beszámoló eszébe juttatja az embernek azt az időszakot, amikor a közgyűléseken még nem arról tárgyaltak, hogy mennyi a nyereség, az egy tagra jutó jövedelem, hanem arról, hogy a tagoknak mennyit kell visszafizetniük. A magyar mezőgazdaság azóta óriásit lépett, amely­nek politikai alapjait az MSZMP rakta le, kimunká­lásában olyan jelentős sze­mélyiség is közreműködött, mint ennek a városnak szü­lötte, Fehér Lajos. A továbbiakban az alapí­tó tagok és a fiatalabb nem­zedék — köztük egyre több szakember — együttes szor­galmas munkájáról beszélt. Ez is előfeltétele volt an­nak, hogy a tavalyi aszály ellenére jó eredményeket ér­tek el. Elődeik hitével, meg­győződésével folytassák munkájukat a jövőben is, ahogy ezt eddig is tették — fejezte be felszólalását a megyei és a városi pártbi­zottság jókívánságait tolmá­csolva Frank Ferenc. Az eleki Lenin Tsz-ben Az eleki Lenin Tsz a mű­velődési házban tartotta meg zárszámadó közgyűlését. A tagság előtt Borzsák Lajos tsz-elnök számolt be a tsz történetében kimagaslóan jó 1983-as év gazdálkodásáról. Kukoricatermesztésben az IKR-gazdaságok között ne­gyedik helyen végeztek. Ez­zel az eredménnyel az 1500 hektár feletti vetésterületet figyelembe véve országosan is elsők lettek. Mintegy 1000 hektáron jó átlagtermést adó búzát termeltek. A termelőszövetkezet így csaknem 27 millió forintos nyereséget ért el, ami igen magas a közös gazdaság tör­ténetében. Jó eredménnyel zárt az állattenyésztési ága­zat is. 10 ezer 500 darab hí­zó sertést adtak az elmúlt esztendőben a húskombinát­nak. Tavaly bevezették kí­sérletképpen az újkígyósi minta alapján a differenciált kiegészítő részesedést és most hárommillió forintot fizettek ki a tagok között. Ezen a közgyűlésen elnök- választásra is sor került. A tagság nagy többséggel is­mét Borzsák Lajosnak sza­vazott bizalmat. Egyre több út járható a megyében A helyzet — nagy erőfe­szítések árán — óráról órá­ra javul Békés megyében. Szerda estig jelentős terüle­teket szabadítottak fel a hó nyomása alól a közúti igaz­gatóság gépei és a honvéd­ségi erők. Már csak Kunágo- ta, Nagykamarás, Almás- kamarás, Dombiratos, Ma- gyardombegyház és Kis- dombegyház volt a hó fog­ságában. A megye üzemei­ben a délutáni műszakok már nagyobb létszámmal ter­meltek. Az élelmiszer-feldol­gozó üzemekből, élelmiszer­kereskedelmi raktárakból megkezdték a kiskereskedel­mi és vendéglátóegységek megfogyatkozott'' árukészleté­nek feltöltését. A Békéscsabán állomásozó mentő helikopternek szeren­csére nem volt feladata, de a megyei operatív bizottság kérésére az Országos Mentő- szolgálat vezetői továbbra is a helyszínen állomásoztatják a légi mentőt, mert a még teljesen elzárt és nehezen megközelíthető településeken előadódható súlyos esetekben csak ezzel lehet gyors segít­séget nyújtani. A hófrontáttörés sikeres, de Battonyát, Dombegyházát, Medgyesegyházát csak teher­gépkocsikkal lehet elérni. Ugyancsak ez a helyzet a Szabadkígyós—Gyula, vala­mint a Csanádapáca—Gábor- telep közötti úton. A megye délkeleti részére utazni szándékozók indulás előtt feltétlenül érdeklődje­nek az útviszonyok felől, munkaidő után a megyei ügyeletén, a 21-563-as, nap­közben a 21-833-as telefon­számon. A mezőgazdaságban évről évre nagy összegeket költe­nek meliorációs munkákra; a kijelölt vidékeken komplex tervek alapján javítják a ta­lajt, vezetik le a belvizeket, elejét veszik a föld „kopásá­nak”, az eróziónak, és — ha szükséges — kémiai vagy mechanikai beavatkozással javítják a termőképességet. Az idén 2 milliárd 250 millió forintot fordítanak meliorá­cióra, ebből több mint 1,3 milliárd forint az állami tá­mogatás összege, a többit az üzemek saját erőből, illetve kisebb részben hitelből te­remtik elő. A komplex ta­lajrendezés, -javítás mérté­kére jellemző, hogy az el­múlt három évben 330 ezer hektárt hoztak rendbe. Az idén, illetve a következő években is változatlan ütem­ben folytatják a munkálato­kat. A MÉM szakemberei érté­kelték az eddig végzett mun­kálatokat. Megállapították, hogy nagy átlagban egy hek­tár meliorációs javítása után 1,6—2 tonnával növekszik a gabonahozam. A megtérülés ideje sík vidéken 6—9 év. A kivitelező vállalatok sok új módszert alkalmaz­nak. A talajban lefektetett csövek és műtárgyak egy ré­szét előregyártják. Lehetővé teszik azt is, hogy a káros vizeket elvezető csövek a nyári szezonban is „dolgoz­zanak” ; ilyenkor visszafelé áramlik a víz, s duzzasztás­sal töltik fel a talajokat. Ez a megoldás azonban nem he­lyettesíti az öntözést, csakis mint kiegészítő módszer jö­het számításba. Ám, amint a tavalyi aszály is igazolta, a víz „visszafordítása” adott esetben életmentést jelent a növények számára. Békés megyében 1990-ig dolgozták ki a térségi komp­lex melioráció ötéves tervek­re bontott területi és a hoz­zá társuló anyagi elképzelé­seit. összességében az évti­zed végéig 3,47 milliárd fo­rintot fordítanak a föld ter­mőképességének fokozására, a belvizek elvezetésére. Békés megye térségében a terület-, vízrendezésre, ta­lajjavításra az elmúlt esz­tendőben 256,4 millió forin­tot költöttek. Ebből a pénz­ből 13 ezer 651 hektáron me- lioráltak. Állami támogatás és hitel is szerepel ebben az összegben, az állami tá­mogatás 171 millió, míg a hitelek összege 13 millió 800 ezer forint, a vízügyi alap támogatása meghaladja a 13 millió forintot. Ebben az esztendőben — mint 1983-ban — azonos ösz- szegű állami támogatás, 16 millió 674 ezer forint a vízügyi alap támogatása és okiraton biztosított mint­egy 8,9 millió forint hitel áll rendelkezésre erre a célra, összességében — 1984-ben — 282 millió forintot használ­nak fel Békésben ilyen cé­lokra. Előregyártott elemek­kel, keretelemes műtár­gyakkal folynak a munkála­tok. Ebben az esztendőben Bé­kés megyében 12—13 ezer hektáron oldódik meg a te­rület-, a vízrendezés, a ta­lajjavítás, aminek eredmé­nyeként jelentősen nőnek a terméshozamok. ó—a— t

Next

/
Thumbnails
Contents