Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-02 / 27. szám
o 1984. február 2., csütörtök Mivel fűtünk, mivel fűtsünk? II gázé a főszerep Vajon van-e az anyagnak más olyan tulajdonsága, ami az energiához hasonlóan, ennyire egyetemesen és tartósan az érdeklődés középpontjába kerülhet? Mert az energia immár évek óta foglalkoztat tudóst, közgazdászt, és egyszerű fogyasztót egyaránt, különböző szinteken és különböző szempontból vizsgálva a témát. Tippelünk árának alakulására, kutatjuk, honnan, miként lehetne olcsóbban, gazdaságosabban előállítani, felhasználni. Ésszerű szerkezetet A gazdaságosabb energiafelhasználást igyekeznek elősegíteni többek között az úgynevezett területi energia- ipari bizottságok, a TEB-ek. A Békés megyei — melynek Galambosi István, a DÉGÁZ igazgatójának műszaki helyettese a vezetője — ’82 májusától működik. Tagjai szakemberek, az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet, a megyei tanács, az MSZMP megyei bizottsága, a Magyar Urbanisztikai Társaság, az ÁFOE, a DÉGÁZ, a DÉ- MÁSZ, és még jó néhány szervezet szakemberei. A bizottság tagjai, akik között nincs függőségi viszony, havonta, kéthetente — ahogy a téma megkívánja — ösz- szeülnek (úgy is mondhatnánk, társadalmi munkában, hisz ezért külön elismerésben, legalábbis anyagiban, nem részesülnek), és megbeszélik, kiosztják a feladatokat. Tevékenységük három fő témakörre csoportosíható: egyrészt vizsgálják a megyei energiaellátás fejlesztésének lehetőségét, másrészt az energiafelhasználással, -gazdálkodással, az energiaracionalizálást szolgáló beruházások kivitelezésével kapcsolatos feladatokat oldanak meg, és végül „szállítják” a központi döntésekhez igényelt területi információt. Arra törekednek, hogy az energiafelhasználás ésszerű, a területen leggazdaságosabb szerkezete valósuljon meg, és ehhez a leghatékonyabb módszert alkalmazzák. Nézzük ezek után, milyen képet mutat Békés megye a TEB tükrében. Gáz a községeknek Békés megye energia- gazdálkodásában meghatározó szerepe van a területen elhelyezkedő szénhidrogén- lelőhelyeknek. Az országos kőolajtermelés 4—5 százaléka, a földgáztermelés 14—15 százaléka megyénkből származik. A mezőtúri mező termelésbe állításával (várhatóan 1985-ben) az utóbbi arány növelhető. Ilyen háttér mellett természetesen felesleges lenne itt a szenet erőltetni. A megyében forgalmazott szilárd tüzelőanyagok 80 százalékát á lakosság tüzeli el. Az ellátás mennyiségileg megfelelő, ám minőségileg (jobb fajta, nagyobb fűtőértékű szenek aránya) kívánnivalót hagy maga után. A villamos energiát fogyasztók száma megközelíti a 140 ezret, ebből 130 ezer a háztartási fogyasztó. Szaporodnak a hőtárolós kályhák, jelenleg 750 van a megyében, és ez máris mintegy 10 százalékkal növelte a vil- lamosenergia-igényt, az idén pedig további 700 hőtárolós kályha üzembe helyezésével lehet számítani. Így az ellátás színvonala csak a hálózati rekonstrukciós munkák gyorsításával tartható fenn. A folyékony energiahordozók 47 százalékát a mezőgazdaság, 30 százalékát a lakosság használja el. E területen, érthető okokból bővítő beruházásra nem kerül sor. A földgázfelhasználásban az ipar fogyasztása a meghatározó, 83 százalék, amiből 38 százalék az Orosházi Üveggyár számláját terheli. Négy városban és hét községben van földgázszolgáltatés egyelőre. Az energiaracionalizálási program keretében azonban 1985-ig további 23 település, 1990-ig pedig újabb 16 bekapcsolása várható. Az idei esztendőre tervezett 23 település bekötése mintegy 44—45 ezer tonna tüzelőolaj kiváltását eredményezi majd. Sikeres pályázatok Hazánk 310 települése kéri a gáz bevezetését, és e pályázatok 10 százaléka, 33 Békés megyei. A pályázatok majdnem mindegyike saját erős beruházással kívánja a bekötést megvalósítani. Ez persze kényszer is, hisz támogatásban csak kevesek és nagyon indokolt esetben részesülhetnek. A gáz bevezetésének költségeit tehát többnyire a lakosság és a lakóhelyük üzemei viselik. Ám ha vállalják is ezen anyagi terheket, ahhoz, hogy gázuk legyen, ez nem elég. Ugyanis a gáz „se lábon megy”, bevezetéséhez különféle csövekre, nyomás- szabályozókra, gázkazánokra van szükség, és ez nem áll korlátlanul rendelkezésre. Az ipari háttér kapacitáshiánya lassítja jelenleg a gázvezetés folyamatát, határt szab a bekötéseknek. Ezzel együtt is egyre többen próbálkoznak megküzdeni a nehézségekkel. Energiaracionalizáló beruházásra megyénkben 134 pályázatot nyújtottak be a gazdálkodó egységek, amiből százat elfogadtak, hatvanhármat pedig már meg is valósítottak. Az eredmény: a kiváltás és a megtakarítás révén több mint 22 ezer tonnával csökken az olaj fogyasztás. összességében a megye energiafelhasználásának szerkezetét tekintve, csökkent az olaj részaránya, jelenleg 29 százalék körüli. Ebben benne foglaltatik a motorikus energia is (benzin, gázolaj), amit kiváltani nem lehet. Ugyancsak csökkenő tendenciát mutat a szilárd tüzelőanyagok felhasználása. A tavalyi esztendő első háromnegyed évi adatai alapján 25 százaléknyi arányt képvisel ez. A villamos energia, s a földgáz energiahordozókon belüli aránya azonban növekvő, az előbbi jelenleg meghaladja a 7 százalékot, az utóbbi kis híján eléri a 38 százalékot. E kedvező tendenciák tartósak lesznek, megváltozásuk a jövőben nem várható. Szatmári Ilona Megyénk energiagazdálkodásában meghatározó szerepet játszanak a szénhidrogén-lelőhelyek Fotó: Fazekas László Az év lakóháza — Békés megyében A közeljövőben a hazai lakásépítés arányai nagymértékben módosulnak, a magánerős lakásépítés jelentősen növekszik. Mindez a települések arculatát is befolyásolja. A magánerős építés minősége, esztétikai színvonala igen vegyes, sokszor kedvezőtlen. Ezért is indokolt a magánlakás-építés műszáki és építészeti színvonalának erőteljes emelése. A minőség javítására ágazati eszközökkel évek óta törekszenek. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium egyetértésével a megyei tanács pályázatot írt ki „Az év lakóháza” címmel. A magánerőből megvalósult lakóházak tervezőit, építtetőit, kivitelezőit az állami lakásépítés elismeréséhez hasonlóan kívánják jutalmazni, díjazni, ezzel is ösztönözve a jobb minőségre, a magasabb esztétikai szint elérésére, a gazdaságosabb megoldásokra. A nívódíjrendszer lehetővé teszi a megvalósult, jó megoldások széles körű propagálását, és a jó példa erejével mintegy divatot teremtve, kedvezően érinti az egész magánlakás-építést. A jövőben a pályázat évenként kerül meghirdetésre, a magánerőből, magánkezdeményezéssel és magánközreműködéssel megvalósult példamutató lakóépületek alkotóinak elismerésével. A pályázat két ütemű. Az első ütemben Békés megye területén megvalósult lakóépületek elbírálására és díjazására kerül sor, mely megyei hatáskörbe tartozik. Ennek során egy megyei díj kerül odaítélésre, 25 ezer forintos elismeréssel, valamint három dicséret kerül kiosztásra, 8-8 ezer forint összeggel. A második ütemben a megyében díjazott pályázatok országos zsűrizésre kerülnek, ahol a megyei nyertesek közül értékelés után kiosztásra kerül három díj és három dicséret. Az év lakóháza című pályázatra bárki beküldheti pályaművét március I-ig a Békés megyei Tanács építési és vízügyi osztályához. — sz — Elég lesz? Százezer tonna zöldség Az alapanyag húsz százalékát az idén is más megyékből szerzi be a konzervgyár Fotó: Fazekas László Egy zöldségtermesztésről szóló írásnak akár mottója is lehet, amit a legutóbbi mezőgazdasági aktívaértekezleten Villányi Miklós államtitkár megfogalmazott. Hogy tudniillik, „elfogadhatatlan a zöldségtermő terület csökkenése”. Hiszen Békés megyét természeti adottságai, feldolgozóipara, termelési kultúrája a zöldségtermesztés valóságos fellegvárává tehetné. 0 A tények mást mondanak. Megyénkben az 1978-as esztendő jelentette a csúcsot — akkor 12 ezer hektáron neveltek különféle zöldségnövényeket. Ez a terület napjainkra — 1983-ban — 7 ezer 600 hektárra csökkent. A vásárlók ebből — az aszály ellenére — keveset vettek észre. Az egész megye által igényelt százezer tonna zöldség megtermett vagy „bejött” a fogyasztókhoz, felvásárlókhoz. Hogy milyen áron, arról a két legnagyobb feldolgozó, a hűtőház és a konzervgyár munkatársai tudnának sokat beszélni. Tavaly odáig jutott a két üzem, hogy felvásárlási tervüknek csupán 70—80 százalékát sikerült a megyei üzemek révén teljesíteni. A többi alapanyagot a szomszédos megyékből hozták. És ez a szállítási költségek miatt négy-ötmillió forint többlet- kiadásra kényszerítette őket. Vajon elkerülhették volna ezt a kényszerű bevételcsökkenést? Aligha. A húsz zöldségtermesztő szövetkezet, állami gazdaság ugyanis nem jókedvéből mondott le arról, hogy paprikára, paradicsomra szerződjön. A zöldségágazat általános közgazdasági megítélése kényszerítette erre őket. Magyarán: jobban jártak, ha nem küszködtek a kis nyereséget adó, de sok gonddal járó zöldborsóval, paprikával. # Szerencsére, másként ítélték meg a helyzetet a kisüzemekben és a nagyüzemek által szervezett háztájikban zöldséget termelők. Részarányuk a termelésből jelenleg eléri az ötvenegy százalékot. Szerepük különösen akkor tekinthető üdvösnek, ha hozzátesszük : többnyire olyan növényfajokkal próbálkoznak, amelyek nagyüzemi technológiával nehezen vagy nem termeszthetők. A háztájinak hosszú távon létjogosultsága van a zöldségtermesztésben. És ezt be is bizonyítja, ha megkapja az ehhez szükséges támogatást — ha lesz elegendő vetőmag, vegyszer és kisgép. De szükség van a nagyüzemekre a szervezésen kívül is. A borsó, a zöldbab termesztése jól gépesíthető, ezek tipikusan nagyüzemi növények. Az is tudott, hogy a feldolgozó üzemek igényét csak nagy tételben termesztett áruval lehet időben és jó minőségben kielégíteni. Sokat javíthat a szövetkezetek, gazdaságok termelési kedvén a konzervgyár és a hűtőház által idén elnyert állami támogatás. Az országosan 150 millió forintos keretből a két megyei nagyüzem közel nyolcmillió forintot kapott. A pénzt a termelőknek juttatják, akik korszerű gépeket vehetnek belőle — nem nagy összeg, de napjainkban minden támogatást fokozottan meg kell becsülni. m Ismert, hogy a zöldségtermesztés nyeresége nagy hozamokkal fokozható. A bő termés egyik kulcsa az öntözéses termesztés. Tavaly az összes zöldségterület negyedére juttatták ki az üzemek az életet adó vizet. Aki így tett, nyert rajta. A múlt évi aszály különösen felhívta a figyelmet a mesterséges csapadék fontosságára. Áprilisban átadják rendeltetésének az NK—XIV-es csatorna új, négyszáz hektáros öntözőfürtjét. Négy téesz — a kon- dorosi Egyesült, a kamuti Béke, a muronyi Lenin és a hunyai Hunyadi — öntözheti ezután zöldségtermő területeit. De — úgy tűnik — más lehetőség is lesz a termelői kedv javítására. Az osztrák Bauer-cég a négy említett téeszen kívül két másikban — a békéscsabai Május 1. és a sarkadi Lenin Tsz-ben — szándékozik minta öntözőüzemet kialakítani, kedvező feltételekkel és támogatással. Nem jótékonyságból, hanem hogy később a békési tapasztalatok révén a harmadik világban találjon piacot öntözőgépeinek, berendezéseinek. A zöldségtermesztők idei jó hírei közé tartozik az is, hogy a nádudvari Kukorica- és Iparinövény Termelő Együttműködés (KITE) felveszi a kapcsolatot a megye zöldborsótermesztőivel. Talán nem túlzott a remény, hogy sok jót kapnak a termesztők a „KITE-sektől”, mert egy pár ágazat felfutásában már bizonyították szakmai tudásukat, segítőkészségüket ... Nem szabad megfeledkeznünk a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülésről sem. Szakemberei kész terveket tettek le az asztalra arról, hogyan lehetne igazán gazdaságossá, sőt: verseny- képessé tenni a zöldségágazatot. Egyelőre csak annyit: terveikben a termelő és felvásárló közös érdekeltségének megteremtésére alapoznak ... * A címben felvetett kérdésre, hogy elég lesz-e a zöldség az idén, óvatos igennel lehet válaszolni, hiszen az időjárás még közbeszólhat ... A konzervgyár és a hűtőház már leszerződte a feldolgozásra kerülő mennyiséget. Kis szépséghibája a dolognak, hogy az alapanyag húsz százalékát ismét megyén kívülről hozzák be. Az azonban könnyen belátható, hogy máról holnapra nem fordítható meg egy kedvezőtlen folyamat. Mert hisz a végcél továbbra is az, hogy helyben teremjen meg az említett százezer tonna ... M. Sz. Zs. Felhívás az aszálykárok mérséklésere A MÉM Ifjúsági Bizottsága és a KISZ KB Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa az aszálykárok mérséklésére tett kezdeményezést. Felhívást intéztek a fiatalokhoz, hogy segítsék a mező- gazdasági öntözés fejlesztését, korszerűsítését. A felhívás emlékeztet arra, hogy az 1983. évi kedvezőtlen időjárás sok gondot okozott és okoz ma is mezőgazdaságunknak, s leszögezi: a fiataloknak meggyőződésük, hogy társadalmi összefogással, felkészült, jó szakemberekkel, a fiatalok tenniakarásával csökkenthetők a természeti erők káros . hatásai. Nehéz, erőt próbáló feladat megvalósítására hívjuk, mozgósítjuk mindazokat, akik készek tenni az agrártermelés biztonságának fokozásáért, lakosságunk élelmiszer-ellátásának, exportkötelezettségeink teljesítésének megvalósításáért — mondja a felhívás. Célunk az, hogy aktív részesei legyünk a biztonságosabb termelési feltételek megteremtésének, az esetleges további kedvezőtlen időjárás okozta terméskiesés megelőzésének. A feladatok megvalósításának segítése, összefogása érdekében a KISZ KB Mezőgazdasági Fiatalok Tanácsa öntözési koordi-» nációs bizottságot hoz létre. E bizottság öntözési tanfolyamot, bemutatót szervez, és kiadványt jelentet meg az új, egyszerű és víztakarékos öntözési eljárásokról. E fontos népgazdasági cél érdekében kezdeményezzük az ágazati irányító szerveknél az öntözés költségeinek mérséklését, és egyben kérjük, hogy támogassák a felhívásban foglalt feladatok megvalósítását — ez áll egyebek között a felhívásban.
