Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-14 / 37. szám
0 EUSnEÜS 1984. február 14., kedd Lehet olcsóbban is Ez lesz a fürészporból, fabrikett Sajnos nem sok olyan terméket találunk hazánkban, amelynek kínálati piaca van, vagyis nem a vevő fut az áru után, hanem fordítva, az eladó a vevő után. A bútorpiac azonban egyre inkább kínálati piaccá alakul, ahol a vevőkért való versengés egyik fő tényezője az ár. Az Orosházi Faipari Vállalat maximálisan igyekszik ezt gazdálkodásában figyelembe venni. Madarász Lajossal, az üzem főmérnökével beszélgetünk: — Nálunk már tizenegy- ezer forintért lehet szekrénysort venni, bútoraink az átlagnál olcsóbbak. Rétegigényt elégítünk ki, azok igényeit, akik nem tudnak százezreket költeni lakásuk berendezésére. A termékek kialakításánál fő szempont, hogy az olcsó és mégis mutatós, tetszetős legyen. Meg lehet nézni, itt van a boltunk a szomszédban. Brikett - faforgácsból A reklámozás legcsekélyebb szándéka nélkül igazat kell adnunk a főmérnöknek. A Bajnok—IV, díszlécekkel dekorált szekrénysor például (amit 18 ezer forintért árulnak) négy elemből áll, kettő akasztós, egy bár- és egy . könyvszekrény tartozik hozzá. Ez — tölgyfurnérból lévén — a „drágább” termékek közé tartozik. Adódik a kérdés, vajon hogyan tud az orosházi üzem áraival az átlag alatt maradni? — Kis adminisztrációval, alacsony rezsiköltséggel dolgozunk. És folyton keressük, kutatjuk, hogyan lehetne a költségeket csökkenteni. Bár volt idő, amikor támadtak bennünket, hogy még mindig hagyományos módon, szénnel fűtünk, most ez előnyünkre vált. Hatvan—hetven mázsa szén fogy nálunk naponta, és ez évtől, január 2-től új tüzelőnk is van: a faforgács. Eddig a vállalat fizetett azért, hogy a- gyártás során keletkező hulladékot — tűzveszélyes volta miatt — elszállítsák. Most, miután vásároltak másfél millió forintért egy forgácsbrikettáló gépet az osztrák SPÄNEX cégtől, nem költségként, hanem megtakarításként jelentkezik a fűrészpor, eltüzelik az összepréselésével keletkező fabrikettet, ami igen jó hőtermelőnek bizonyult. „Összehozott" vállalat — Amit viszont eddig tüzelőnek használtunk a darabolásnál, fűrészelésnél, egyszóval a megmunkálásnál keletkező hulladékfákat a jövőben felhasználjuk ismét. Ugyancsak egy osztrák cégtől FESTŐ típusú, úgynevezett hossztoldó gépet vásároltunk. Ez az eselékfákat összetoldja, fűrészfogszerűén egymáshoz illeszti és összeragasztja úgy, hogy teljes. értékű anyaghoz jutunk. Mégpedig olyan szilárdságúhoz, hogy — legalábbis a szakítópróbák szerint — ha szakad is a fa, nem az ösz- szeragasztásnál. — Nagyobb lélegzetű fejlesztést nem tervezünk, nem is tudnánk megvalósítani — egészíti ki a főmérnök szavait Brlázs Mihály igazgató. Vállalatfejlesztési tervünk megvalósítása folyamatban van. Bajcsy-Zsilinszky úti telepünket eladtuk, és az itteni üzem bővítésével, illetve ingatlanvásárlással egy helyre „hozzuk össze” a vállalatot. Ezzel némiképp csökkennek az üzemi általános költségek, a munkakörülmények is javulnak, kevésbé leszünk zsúfoltan, és egyszerűbbé, hatékonyabbá válik a szervezet irányítása is. Vállalatrekonstrukciós tervünk keretében a műhelyek, raktárak mellett korszerűsítjük bútorüzletünket is, melynek havi, forgalma egymillió forint körül alakul. áremelés nélkül A faipari vállalat nem nagy üzem, 340 munkásával 140-141 millió forint értékű terméket állít elő évente. És, noha az alapanyagárak emelkednek, igyekeznek stabilan tartani „árszínvonalukat”, egy termékük se lett drágább az elmúlt esztendőben. Teljes kapacitással dolgozva, a kereskedelem igényeit 60—70 százalékban tudják kielégíteni, ami azt jelzi, van kereslet bútoraik iránt. Melyeket egyébként többnyire a nagykereskedelem kikapcsolásával, közvetlenül a kiskereskedelemnek adnak el, s ami manapság egyre gyakoribb, kis tételeket is szállítanak. Szabolcsban például végigjárja a kamion a falvakat, és itt egykét szekrénysort, ott egy ülő- garnitúrát, néhány asztalt stb. ad le a boltokba. Nagy átalakításokat a termékekre, szerkezetre vonatkozóan nem tervez a vállalat. Bútoraikat a változó igényekhez idomulva, folyamatosan korszerűsítik, és igyekeznek megtartani azt a vevőkört, mely eddig is vásárolta termékeiket. —szatmári— Műanyag lakkal vonják be a bútorelemeket Fotó: Fazekas László Ha elolvad a hó Nem jegyeztem meg pontosan a szavait, de a Békés megyei Tanács elnöke lényegét tekintve azt nyilatkozta vasárnap este A Hét riporterének a kamera előtt, hogy ez a tájegység, sajnos, nagy tapasztalatokat és gyakorlatot szerzett az utóbbi esztendőkben a nem várt . csapások károkozásainak elhárításában. Tanácselnökünk szavait aligha kell bárki előtt is magerősíteni. Földrengés, árvíz, aszály, s most a hófúvás. Szinte egymást követik az újabb meg újabb próbatételek, megpihenni sincs idő — még ki sem heverjük előbbi sebeinket, máris újabbakat kapunk. Mert azt is jó] érzékeltette A Hét riportja, hogy nem csak félúton elakadt járművekről, boltokba meg nem érkező tej- és kenyérszállítmányokról, fázó, s kis híján megfagyó emberekről van szó! Csanádapácára helikopteren kellett villanyszerelőket vinni, hogy a fejőgépeket üzembe léptethessék, Battonyán milliós csirkeállományt veszélyeztetett az áramhiány, de még a viszonylag konszolidált Békéscsabán is okozott nehéz órát a Lenin Tsz 40 ezer tojótyúkjának megmentése. Az állomány megmentése természetesen még nem jelenti a fenyegető kártételek megelőzését. Számolni kell ilyen esetekben az állatok tej- és tojástermelő „kedvének” mérséklődésével is. Azt sem mérhettük még fel eddig: mennyire viselte meg a vihar a vetéseket. De ne folytassuk! Helyzetünkön ugyanis a sopánkodás aligha segíthet. A károk számbavétele csupán a további teendők összegzéséhez lehet alap. Mezőgazdaságunknak még a tavalyi aszály idei következményeivel együtt, és a péntek óta dúló vihar pusztítása után is meg kell ismételnie, túl kell szárnyalnia az 1982-es kimagasló teljesítményét. E megfogalmazás mögött nem valamiféle tervtúlteljesítést erőltető szemlélet keresendő, hanem a helyzet valós felméréséből fakadó követelményt kell látnunk benne. Gabona és hús — ez az a két fizetési eszköz, amely továbbra is jelentős szerepet játszik adósságaink kiegyenlítésében. Alaposan beszűkült anyagi lehetőségeink közepette ezért is teremtette meg a kormányzat újfent a termelés bővítésének feltételeit ebben a két ágazatban. Az intenzív gabonatermesztési programhoz csatlakozott gazdaságok — köztük számos Békés megyei — kiegészíthetik gépparkjukat, tárolókat építhetnek, ha garantálják a kalászosok meg a kukorica termésének növelését. A hazai ellátás és az exportkötelezettségek teljesítésének szempontjai egyaránt magyarázzák azokat a rendkívüli erőfeszítéseket, amelyeknek eredményeként az első fél évre már minden kilogramm húsnak — még a baromfihúsnak is — megtalálták vevőit az erre a feladatra kijelölt illetékesek. Ezt maga a mezőgazdasági miniszter, Váncsa Jenő mondta el az agrárújságíróknak múlt heti találkozóján. A cserearányok egyelőre még mindig nem úgy alakulnak, ahogy mi szeretnénk. Ennek ellenére már két éven át bebizonyítottuk, hogy romlp viszonyok sem kárhoztatnak bennünket tétlenségre, megadásra meg főként nem! Ezekben a napokban nem egy szövetkezeti erőgép is útrakelt, hogy a hóakadályokkal elzárt településeken, lakóhelyeken segítsen normalizálni a helyzetet, jóllehet, már drága pénzen fölkészítették a tavaszi munkákra. Mert — bár ennek jele most megyénkben nemigen tapasztalható — rohamosan közeleg az az idő is, amikor elolvad majd ez a hó, s a februári nehéz napokat el kell felejtenünk, hogy minden energiánkat azokra a feladatokra fordíthassuk, amelyeket nekünk a legújabb kor történelmében is minden valószínűség szerint emlékezetesnek megmaradó nyolcvanas évtized kijelölt! Kőváry E. Péter Békés megyei tapasztalatok Amit a kereskedelmi és ipari árellenőrzésről tudni kell Az 1980-ban bevezetett új árrendszer működése szempontjából azoknak az eszközöknek van a legnagyobb jelentőségük, amelyeket a vegyes ármechanizmus von közös nevező alá. A vegyes ármechanizmus azt jelenti, hogy egyidejűleg egymás mellett különböző árformák léteznek: a hatósági árak körében a vállalati szerződéses árak, a szabadpiaci árak, valamint az irányárak. Az ármechanizmus rugalmassága szempontjából az árformák helyes megválasztása a legfontosabb. 1980-ban az ipar termelői árainak 18 százaléka volt hatósági ár, 82 százaléka tartozott a szabad árak körébe. A lakossági fogyasztás nyolc százaléka rögzített, 30 százaléka maximált, hét százaléka hatóságilag maximált, és 55 százaléka szabad árformába tartozott 1980-ban. A kormány az Országos Anyag- és Árhivatal feladatává tette az árellenőrzés központi irányítását. A minisztériumok gyakorolják az ágazati felügyeletük alá tartozó állami és szövetkezeti vállalatok ármunkájának ellenőrzését; a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsok szakigazgatási szervei a tanácsi vállalatok és szövetkezetek, a városi és községi tanácsok szerveivel pedig a magánkisipar és magán-kiskereskedelem árellenőrzésével járó feladatokat látják el. VEVŐKÁROSÍTŐK ELLEN Árellenőrzést végeznek ezenkívül a pénzügyi revízió, a népi ellenőrzés és szakszervezetek társadalmi ellenőrei. A Békés megyei Tanács apparátusából az építési-közlekedési-vízügyi (ma már különválva), a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi, valamint az ipari, illetve kereskedelmi osztály tarthat árellenőrzést. A kereskedelmi osztály hatáskörébe három tanácsi vállalat és 16 ÁFÉSZ tartozik, amelyeknél — a vonatkozó rendelet szerint — kétévenként átfogó vizsgálatot kell lefolytatni. 1982-ben például nyolc fogyasztási szövetkezetnél, valamint az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalatnál volt ilyen komplex árellenőrzés. Az elmúlt években a vizsgálatok jelentősebb szabálytalanságot nem találtak. Néhány szövetkezetnél nem az irányelveknek megfelelően alkalmaztak áreltérítéseket, de többlet árrést nem értek el vele, így szankciót nem kellett életbe léptetni. Négy esetben az árképzési szabályzatot kellett kifogásolni, fő szállító elvének helytelen kijelölése miatt. A fogyasztói árak tekintetében a kereskedelmi osztály hatásköre valamennyi kereskedelmi és vendéglátó szervezetre kiterjed; így 1655 boltra és 655 vendéglátó egységre (összesen 2 ezer 310) a szocialista szektorban, illetve 456 magánkereskedőre és 80 vendéglátóiparosra (összesen: 536). 1982-ben a kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek 49 százalékában tartottak ellenőrzést.. A próbavásárlások, csomagellenőrzések 30 százalékában tapasztaltak „vevőkárosítást”. A gyakoriság az élelmiszerszakmában és a vendéglátóiparban a legkedvezőtlenebb; 49, illetve 42 százalék. A felelősségre vonások száma 13 százalékkal növekedett, arányuk a vizsgálatokhoz viszonyítva 23,8 százalékra emelkedett. Az összes szankció 85,6 százaléka pénzbírság volt, az egy bírságolásra eső összeg 1886 forint. Legjellemzőbb hiányosságok az árdrágítás, hamis számolás, illetve mérés, árfeltüntetés hiánya, nem megfelelő kalkuláció. Az új üzemeltetési formák elterjedésével és a magánkereskedők számának növekedésével — az ellátás javulása mellett — nőtt az ügyeskedők száma is. Ez egyes kirívó esetekben kedvezőtlenül befolyásolta az ■érintett lakosság hangulatát, nőtt a bejelentések, panaszok száma. Ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek belső árellenőrzése nem fejlődött, illetve szerződéses üzletekben megszűnt. NEM CSAK EMELTEK Az ipari osztály árellenőrzési tevékenysége a jogszabályok által meghatározottan a termelői árak kialakításában, érvényesítésében, illetve a szolgáltatási díjak megállapításában hat tanácsi ipari vállalatra, hét tanácsi szolgáltató kisvállalatra, 28 ipari szövetkezetre, nyolc háziipari szövetkezetre, egy GELKA-szervizre, 51 egyéb gazdálkodóra (mgtsz, ÁFÉSZ, építőipar), 12 szakcsoportra terjedt ki 1983-ban. 1982-ben egy tanácsi vál-, lalatnál és 13 ipari szövetkezetnél tartottak árvizsgálatot. Egy tanácsi vállalatnál pénzügyi-gazdasági, két tanácsi vállalatnál célvizsgálat keretében ellenőrizték az ár-, munkát, az árak alakulását. A vizsgálati tapasztalatok azt mutatták, hogy a gazdálkodó szervezetek a kezdeti bizonytalankodás után mind tudatosabban alkalmazkodnak az új árrendszer és ár- mechanizmus szabta feltételekhez. A külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzés területén egy vezetőnek számító szövetkezet sértette' meg az előírásokat, és 1,3 millió forint többlet bevételre tett szert. A vevők kártalanítása megtörtént, az elkövetőkkel szemben felelősségre vonást alkalmaztak. Általános tapasztalat, hogy az árarányosítások árfelhajtó hatásúak, amit rendszerint — az exportárakon túlmenően — a keresletre hivatkozással hajtottak végre. Az importárkövető árképzést a megyében igen szűk körben alkalmazzák. Sokszor a megfelelő információk hiányában csak lehetősége adott. Az információhiány, illetve annak manipulálhatósága miatt az új ármechanizmus egyik gyenge pontja még mindig az exportkövető vállalatok árképzési rendszere. Áremelést nyolc gazdálkodó szervezet hajtott végre, árcsökkentést pedig négy, melyből három egyidejűleg áremelés mellett hajtotta végre a csökkentést. Az ár- változtatások gyakorisága általában egy év. Az áremelés előzetes bejelentési kötelezettségének minden gazdálkodó eleget tett, így ketten végeztek áremelést. Az ármunka szabályozottsága hét egységnél, dokumentáltsága hat egységnél, az árpolitika öt egységnél, az árnyilvántartás 10 egységnél volt kifogásolható. Kereslet-kínálat alapján hat gazdálkodó szervezet érvényesítette árait, mAyek rendszerint magasabbak a kalkulált termelői árnál, és gyakran a megrendelő ajánlja meg. Egészében véve azonban elmondható, hogy az árfegyelem az ipari osztály működési területén elfogadható, a termelői árszínvonal a tervezettnek megfelelően alakult. ELŐSZÖR FIGYELMEZTETIK Az ipari osztály az alsóbb szintű szakigazgatási szervek munkájának irányításával, ellenőrzésével, szakmai segítségével, továbbképzésével, irányelvek és iránydíjak kiadásával — közvetve — 60 szolgáltató felvevőhely, 53 magán gazdasági munkaközösség, 89 vállalati gazdasági munkaközösség, egy polgári jogi társaság, 2 ezer 586 magánkisiparos ellenőrzésében is részt vett 1983. január 1-i állapot szerint. Közvetlenül az 1982-es évben például 572 magánkisiparost ellenőriztek a megyében. Az ellenőrzések 59 esetben tártak fel árképzési szabálytalanságot. Pénztár- könyv vezetésének elmulasztásáért, árvetésbe valótlan adatok beállításáért 58 kisiparos részesült írásbeli figyelmeztetésben. Ismételten előforduló hiányosságokért három kisiparos ellen indítottak szabálysértési eljárást. Az ipari osztály ezen vizsgálatok hatékonyságának növelése, gyakoriságuk javítása céljából a városi tanácsok elnökeinél kezdeményezte, hogy a termelési és ellátási bizottság termelői és szolgáltatási árellenőrző albizottságot hozzon létre. Ami azóta történt: az Országos Anyag- és Árhivatal és a megyei tanács kezdeményezése ^találkozott a területi árellfenőrzések hatékonyságának javításában. Az ipari osztályon önálló árellenőrzési csoport jött létre, a létszámbővítés lehetővé teszi az árellenőrzések gyakorlásának növelését, az osztályok közötti koordináció megteremtését, és a helyi tanácsok munkájára is több figyelmet tudnak fordítani. Ugrai P. András
