Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

1984. február 12., vasárnap i:i1UUKTilcj------------------------------­---------­S zociális gondoskodás Dévaványán O Magánépítők és az anyagellátás Beszélgetés Szabé Tivadarral, az ÉPTEK igazgatéjával Ebben az esztendőben megyénkben is tovább nő a magánerős lakásépítés aránya. Ehhez viszont elegendő és megfelelő minő­ségű építőanyagok, szerelvények kellenek. Ahogyan> közeledik a tavasz, amikor is a munkák megkezdhetők vagy folytathatók, egyre aktuálisabb az anyagellátás és -be­szerzés kérdése. Mi tagadás: óriási gondja ez az építőknek, s az, hogy mit, hol és mennyiért kapnak meg. Az sem mellékes, hogy mennyit kell utazniuk például a tég­láért, a cserépért, a vasbeton elemekért, vagy éppenséggel a különféle gépészeti szerelvényekért, csövekért, vezetékekért. Dévaványa mintegy 10 és fél ezer lakosából 1810 a nyugdíjasok száma. Rajtuk kívül még jó néhány csa­lád vagy egyedülálló ember igényel az átlagosnál na­gyobb törődést, odafigyelést. A családok és termelőegysé­gek mellett a tágabb közös­ség választott testületé, a nagyközségi tanács is sokat tehet a rászorulók szociális helyzetének javításáért. A tanács lehetőségeit legegy­szerűbben a szociálpolitikai célokra fordítható összeggel fejezhetjük ki. A szociális kiadások között szerepel a több mint egymillió 300 ezer forintos segélykeret, az a 200 ezer forint, ami az öregek napközi otthonának működé­sét biztosítja és a házT szo­ciális gondozásra szánt 45 ezer forint. Az egymillió 300 ezer forintból 55 embernek rendszeres és 390-nek pedig rendkívüli segélyt folyósíta­nak. A havonta folyósított 1800 forint vagy az eseten­kénti ezer-ezer forintok ma­gától értetődően nem vált­hatják meg egy család anya­gi helyzetét. De ez az összeg segíthet mondjuk a téli tü­zelő beszerzésekor az ese­dékes festéskor vagy az egyéb, több ezer forintot igénylő megterhelések sú­lyának mérséklésében. Akiknek nincs hozzátartozójuk Balogh Sándorné, a ta­nács végrehajtó bizottságá­nak titkára a következőkkel egészíti ki az eddigieket: — Ha a közvetlenül szociálpo­litikai célokra fordítható ke­retünk a mostaninak tízsze­rese lenne, azt is fel tud­nánk használni. De a jelenle­givel jól gazdálkodva, a legjobban rászorulók támo­gatását meg tudjuk oldani. Ezért fontos, hogy ismerjük az egyes emberek anyagi le­hetőségeit, családi helyzetét és életkörülményeit. Ebben a munkában segítségünkre vannak a gazdálkodó szer­vek munkaügyi előadói, a nyugdíjakat kézbesítő postai dolgozók és a társadalmi aktívák. A pénz azonban önmagában nem mindig old­ja meg a problémát. Főleg a magányosan élő idősebbek­nél fordul elő, hogy az em­beri törődés hiányzik nekik leginkább. Az egyedülálló öregek anyagi helyzete tarka képet mutat, mint ahogy eltér a munkabírásuk, a családi hát­terük. Legrosszabb azoknak, akik egyedül élnek. A ma­gány áthidalására képes le­het az öregek napközije. F. Ferenc Tótkomlós, Tol­di út 9. szám alatti lakos a múlt év június 6-án csak rö­vid időre hagyta el lakását. Ügy gondolta, nem zárja be a kaput, hiszen hamarosan visszatér. Ügy is történt, té- rült-fordult. Ám, amikor be­lépett a szobába, a lába föld­be gyökerezett. Nem is cso­da, hiszen felfordulás fo­gadta. Rohant a ruhásszek­rényhez. Ott tartotta spórolt pénzét, 13 ezer 500 forintot egy borítékban. A pénz sző­rén-szálán eltűnt. Kirohant az utcára. Éppen piaci nap volt. A szerencse összehozta a körzeti megbízottal. El­mondta rettentő nagy baját. A körzeti megbízott is meg­döbbent. Jól ismerte a nagy­község lakosságát. Tudta, ki, hogyan viselkedik, milyen életet él. Ügy vélte, hogy ezt a bűncselekményt csak idegen követhette el. Jól tippelt. Gépkocsiba ült, és kiment az állomásra. Két is­meretlen fiatalasszonyt vett észre. Igazoltatta, majd elő­állította őket. A pénz náluk volt. A két fiatalasszony — Oláh Margit, Békéscsaba, Vörösmarty u. 4. sz. és Ko­vács Anna, Békéscsaba, Hu­nyadi tér 10. sz. alatti lako­Akik ide járnak, jól érzik magukat a napköziben. Olyan programokat szervez­nek, amelyekben maguk Is aktívan részt vesznek. Ezen­kívül elvégzik az otthoni munkát, dolgozgatnak a kertben, egyszóval öregségük ellenére tevékeny, tartal­mas életet élnek. Sokan — szám szerint 72-en Dévavá­nyán — kötöttek eltartási szerződést fiatalokkal. A szerződéskötést részükről az anyagi biztonságon kívül más is motiválta. Azt remé­lik, így oldódik a magá­nyuk, lesz kivel beszélgetni, lesz kinek elmondani a prob­lémákat, a soha meg nem unható régi történeteket. Legalábbis ez derül ki azok­ból a látogatásokból, ame­lyeket a tanács képviselői évente végeznek, ellenőrizve a szerződésben foglaltak be­tartását. Ugyanez mondható el az eltartási szerződés fel­bontása okainak vizsgálata­kor. És végül maradnak azok az öregek, akik egész­ségügyi okok miatt már alig mozdulnak ki otthonról, el­tartási szerződést sem kötöt­tek. önmagukat csak rész­ben vagy egyáltalán nem tudják ellátni. Ha nincs közvetlen hozzátartozójuk, akkor, őket házi szociális gondozásban részesítik. Ali Etelka, a tanács szo­ciálpolitikai előadója el­mondja, hogy napjainkban hat egyedülálló idős embert lát el a házi szociális gon­dozónő. Az ellátására jogo­sultságot alapos környezet- tanulmány elvégzése után állapítják meg. A szolgálta­tás ingyenes. Olyanra is volt már példa, hogy egy egyéb­ként munkaképes, egyedül­álló nyugdíjast betegsége mi­att időlegesen kellett házi szociális gondozásban ré­szesíteni. „Lelket öntök belé” Csatári Lajosné, Ilonka néni 1977 óta a tanács házi szociális gondozónője. Mun­káját hivatalosan reggel nyolc órakor kezdi, és dél­után fél ötkor fejezi be, de gyakran előfordult, hogy eb­be az időbe nem tudta be­lesűríteni a teendőket. — Hogyan alakul Ilonka néninek egy átlagos napja? — Általában a bevásárlá­sokkal kezdem, az előzete­sen összeírt listák alapján. Naponta 3-4 embert tudok felkeresni. A konkrét napi tennivalókat az határozza meg, hogy kikhez megyek el. Van, akinek vizet vagy tűz- revalót kell behordani, be­sok — vonattal érkeztek Bé­késcsabáról, és úgy is akar­tak távozni. Oláh Margit már volt büntetve különbö­ző visszaélések miatt. Ko­vács Anna is állt már bíró­ság előtt. A büntetett elő­élethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól azonban őt mentesítette a bíróság. Azért érkeztek Tót­komlósra, hogy meglátogas­sák Oláh Margit édesapját. Csak Tótkomlóson jutott a tudomásukra, hogy az idős ember Szegedre költözött. A Toldi utcán haladtak, és be­nyitottak F. Ferenc házába. Észlelték, hogy a lakásban nem tartózkodik senki. Ek­kor vetette fel Kovács Anna, hogy kutassák át a lakást. Közös elhatározással lépték át a küszöböt. Oláh Margit a szobában levő ruhásszek­rényben megtalálta F. Fe­renc megtakarított pénzét. Eközben társa á konyhában maradt, és figyelte, nehogy valaki az akciót megzavarja. Oláh Margit átadta a pénzes borítékot Kovács Annának, aki a táskájába tette, és el­távoztak. Közben találkoztak F. Ferenccel. Elmondták ne­ki, hogy tollat szeretnének vásárolni. gyújtani a kályhába, elvé­gezni a takarítást, és az egyéb házimunkákat. Vagy éppen felolvasni egy-egy könyvből, újságból. Fel­adatom többek között még, az orvossal való kapcsolat- tartás, a gyógyszerek beszer­zése, és az esetleges fekvő­betegeknek az ebéd kihordá­sa. A gondozottak között van egy 100 éves bácsi is. ö magának gyakorlatilag már semmit sem tud meg­csinálni. Teljesen elhanya­golja magát, ezért aztán ügyelnem kell arra, hogy , rendszeresen lelket _ öntsek belé. „Segítettek rajtam” Margit néni hetven-egy- nehány éves. Egy kicsi, régi típusú házban él. Családja nem volt, és férje is több mint tíz éve meghalt. A há­zat és az udvart maga tartja rendben. A szoba ízlésesen berendezett. Látszik rajta, tulajdonosa szereti a rendet. '— Margit néni, hogy van megelégedve a szociális gon­dozónővel? — Hál’ istennek, rosszat nem mondhatok róla. Bár igaz, hogy nekem csak a bevásárlásban kell segíteni. A járásomban korlátozott vagyok. Amit kell, ezenkívül megcsinálom magam is. — Tud-e még dolgozgatni ebben a szép nagy kertben? — Sajnos, már nemigen. A répán, zöldségen és né­hány rövid sor krumplin kí­vül mást nem termesztek. — Szokott-e főzni még magának ? — Néha-néha szoktam, mert a gyomrommal nincs baj. Általában könnyű leve­seket főzök. Reggelre vagy ebédre inkább hideg étele­ket eszek. — Mire telik a nyugdíjból? — Meg tudok belőle élni. — Ügy hallottam, hogy négy éve a termelőszövetke­zet rendbe hozta a megron­gálódott tetőt. — Bizony az nagyon jól­esett. Idegen emberek segí­tettek rajtam. Meg is kö­szöntem nekik egy levélben, ígérték, hogy még vissza­jönnek, és a repedezett falat is rendbe teszik. De úgy lát­szik, erről megfeledkeztek. De ezt tényleg nem hántás­ból mondom! Gondolom, ha a brigádnak lesz majd sza­bad ideje, akkor a falat is megjavítják. Lovász Sándor A bíróság előtt Oláh Mar­git őszinte beismerő, feltá­ró jellegű vallomást tett. Ko­vács Anna viszont tagadta a bűncselekmény elkövetését. Azzal védekezett, hogy ő nem is tudta Oláh Margit szándékát, csak akkor lepő­dött meg, mikor társa meg­mutatta neki a pénzt. A bí­róság védekezését nem fo­gadta el. Az Orosházi Járásbíróság lopás bűntette miatt Oláh Margitot, mint különös visz- szaesőt egy év szabadság- vesztésre ítélte, Kovács An­nát pedig 10 hónap szabad­ságvesztéssel sújtotta. Mind­kettőjüket eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. A sza­badságvesztést börtönben kell letölteniük. A büntetés kiszabása során a bíróság súlyosbító körülményként ér­tékelte, hogy az ilyen jelle-> gű bűncselekmények elsza­porodtak. Továbbá azt, hogy Kovács Anna vádlott va­gyon elleni bűncselekmé­nyek elkövetés miatt volt már büntetve. Enyhítő kö­rülményként értékelte vi­szont a bíróság, hogy három kiskorú gyermek eltartásáról kell gondoskodnia. Az ítélet nem jogerős. —1 Mint ismeretes, az elmúlt héten Orosházán, a helyi ÁFÉSZ és az ÉPTEK — Épí­tőipari Termelőeszköz Keres­kedelmi Vállalat — közös üzemelésében nyitotta meg a házépítők bqjtját. A meg­nyitón többek között részt vett Szabó Tivadar, az ÉP­TEK igazgatója is, akivel az anyagellátásról beszélget­tünk. •— Vállalatunk, az ÉPTEK az állami, a tanácsi, építő­ipari, valamint az ágazathoz tartozó kivitelező egységek anyagellátását szervezi, bele­értve a legnagyobb építőipa­ri vállalattól a legkisebb szövetkezeti építőipari szer­vezetig. A fővárosi és az al- sózsócai telepünk az orszá­gos ellátást szolgálja, többek között mindazon termékek­ből is, amelyek a lakásépí­tési program megvalósítását segítik. Éves forgalmunk 14 milliárd forint, 3 milliárd forintos árukészlettel rendel­kezünk. Éves forgalmunkból 1 milliárd forinttal részesül a „házépítők boltja” hálózat. A nagyberuházások csökke­nése, a lakásépítési program átcsoportosítása szükségessé tette kereskedelmi tevékeny­ségünk módosítását —kezd­te Szabó Tivadar. — A „házépítők boltja” hálózat új keletű az ÉP­TEK életében... — A lakosság magánerős építkezések, felújítások, fenn­tartások építőanyag-ellátásá­nak javítására több intézke­dést tettünk. Az ÉPTEK ki­szélesítette vevőkörét, bőví­tette árukínálatát. Együtt­működési megállapodást kö­töttünk a KlOSZ-szal, a kis­iparosok építőanyag-ellátásá­ra, a korszerű építőanyagok megismertetésére. Ugyan­csak együttműködési ok­mányt írtunk alá az OKISZ- szal, a szövetkezeti építőipar anyaggal való segítésére. A lakosság közvetlen ellátásá­nak céljából kialakítottuk a házépítők boltja hálózatot, amit a jövőben tovább bő­vítünk. Az intézkedéseink során meglevő árualapok átcsopor­tosítására, illetve az ÉPTEK kapcsolatainak felhasználása útján, a lakosság közvetlen ellátását célzó termékek gyártásának szervezettebbé tételére, valamint a kihasz­nálatlan, töredékkapacitások felkutatására, hasznosítására is sor kerül. A házépítők boltjának szervezése során hét helyen, Veszprémben, Kiskunhala­son, a fővárosban két he­lyen, Székesfehérvárott, Kecskeméten és Orosházán nyílt közös üzemelt^ésű ke­reskedelmi egységünk. Itt jegyzem meg, hogy a nyár derekán Békéscsabán is meg­nyílik a házépítők boltja, ^s Utazással, szállással, vendég­látással összefüggő jogszabá­lyokról közöl hasznos összeállí­tást leendő vendégeknek és ven­déglátóknak a Házi Jogtanács­adó 1984. januári száma. Néhány alcím a kiadványból: Mit kell tudni az utazási szerződésekről? Mire terjed ki a szállodák fele­lőssége? A szállodai vendégek ezzel Békés az egyetlen olyan megye, ahol két üzlet is szolgálja a lakosságot. — Boltjaik hogyan is jöttek létre, ezek mennyi­re gazdaságosak önöknek? — A közös üzemeltetésű boltokat nagyobb beruházás nélkül, a meglevő eszközök felhasználásával, egyszerű, nyílt árusítási helyen sike­rült létrehozni, a lakosság közvetlen ellátására. Tavaly még csak a forgalmazási kö­rünkbe tartozó hagyományos áruféleségeket csoportosítot­tuk át a boltok részére. Ez évtől a meglevő üzleti kap­csolataink révén bővítjük árukínálatunkat tégla- és cserépipari termékekkel, szi­getelő anyagokkal. Növeljük kínálatunkat betonacélból, fűtési és világítási szerelvé­nyekből, gépészeti termékek­ből, padlószőnyegekből, hogy csak néhányat említsek. Ami az üzleti részét illeti: a vállalati készletet kihe­lyezzük a házépítők boltjá­ba, ugyanis a vállalati gaz­dálkodás az ÉPTEK-nél 60 napot enged meg az áru for­gására. Amennyiben gyor­sabban fordul meg az áru, az már gazdaságos. A tapasz­talatunk és a gyakorlat az, hogy a kiskereskedelemben rövidebb idő alatt forog a termék, így nekünk minden­féleképpen üzlet, ugyanakkor vásárlóink sok mindent egy helyen tudnak majd besze­rezni. Napjaink gyakorlata az, hogy egy-egy házhoz szükséges anyagféleségeknek csak 20 százalékát lehet egy helyen megvásárolni, a töb­biért, úgymond, a fél orszá­got körbe kell nyargalni. Mi azt szeretnénk, ha ez az arány megfordulna, vagyis csak az anyagok 20 százalé­kát vásárolnák másutt, a többit nálunk. — Erre milyen lehető­ségeket lát? — A beszerzési forrásaink bővítése és a központi áru­alapok elosztásának javítása mellett, nagyon fontosnak tartom a helyi árualapok fel- használását, ezeknek a ter­mékeknek a hálózatba jut­tatását. Valamennyi boltnak joga van az ÉPTEK nevé­ben olyan termékeket felvá­sárolni, amit kisiparosok, gazdasági munkaközösségek, vagy szövetkezetek, vállala­tok gyártanak, s e termékei­ket a hiányok megszünteté­sére rendelkezésükre tudják bocsátani. így említhetem példának a kerítéselemeket, a garázsajtókat, a vízőra- fedlapokat, vagy éppen a nyílászárókat. A Fémmun­kás Vállalat például 100 mil­lió forint értékű árut aján­lott fel, melynek többsége a legkorszerűbb acél és színes­fém nyílászáró. jogai és kötelezettségei. A szál­láshelyek árai. Ifjúsági szállás­helyek — ifjúsági kedvezmé­nyek. A fizető-vendéglátás fo­galma, feltételei. A nem állami lakások kiadása. A fizető-ven­déglátó szálláshelyek osztályba sorolása. Hogyan kell adózni a lakás vagy az üdülő kiadása után? Milyen árat lehet felszá­Ez évtől a korábbinál is jobb kapcsolatra törekszünk a kivitelező egységekkel, a lakásépítő nagyvállalatokkal. Mire is gondolok? A válla­latoknál elfekvő kisebb-na- gyobb készletek mobilizálá­sára lehetőség van, amit a vállalat már nem tud hasz­nálni, azt a magánépítők ol­csóbban megvehetnék, ugyanakkor az adott vállalat készletgazdálkodását is segí­tenék. Említhetek lehetősé­geket: a megmaradt néhány tekercs tapéta, pár négyzet- méter parketta, 1—200 csem­pe, vagy más burkolólap, egy-egy fürdőszoba-berende­zés, vagy bojler, hasznos le­het a magánépítőknek. Eze­ket a termékeket korábban nehéz volt eladni, szervezet­ten senki nem gyűjtötte ösz- sze, s bizony azért, hogy a készletezők szabaduljanak a feleslegessé vált árutól, ki­selejtezték, vagy a szemét­be dobták azt. Ez az áru­mentés a népgazdaságnak is igen hasznos. Meglevő boltjainkban azon­nali vásárlásra, minta utáni értékesítésre és meghatáro­zott időre történő teljesítésű rendelésre is mód van. Szük­ség szerint, ha a vásárolt té­tel olyan nagyságú, akkor a házhoz szállítást is megszer­vezzük. A kisebb tételű igé­nyek jobb kielégítését szol­gálja a darabolás, a méret­re vágás. Mindezek mellett nagyobb értékű építőipari segédeszközök, például zsa­lutisztító gép és építési áll­ványrendszer kölcsönzésére is lehetőség nyílik, vala­mennyi házépítők boltjában. Ügy érzem, mindenképpen pezsdítő szervezet lépett a piacra... — ... és konkurrense a TÜZÉP-nek. — Szerintem nem lehetünk egymásnak konkurrensei. A TÜZÉP és a Fészek Áruhá­zak egy családi ház anyag- szükségletének körülbelül egyharmadát forgalmazzák, de ezt sem egy helyen. Mi a tégla- és cserépipari válla­lattal kötött megállapodás szerint, évente 1500—1600 la­káshoz szükséges téglát, cse­repet veszünk át értékesítés­re. Külön szerződésekkel kapjuk a vasbeton terméke­ket és egyéb anyagokat. Hangsúlyozom: célunk az, hogy együttműködve, egy­mást kiegészítve szolgáljuk a magánerőből építkezőket. A véleményem az, hogy a ve­vő oda menjen, ahol a pén­zéért mindent megkap, s megfelelő színvonalon ki is szolgálják. Ügy vélem, hogy felkészültünk a magánerős lakásépítésre, ha az állami lakásépítést több évtizeden át el tudtuk látni, miért ne tudnánk ellátni a kislakás­építőket is? — mondta befe­jezésül Szabó Tivadar, az ÉPTEK igazgatója. Szekeres András mítani zene- és műsorszolgálta­tás esetén? A folyóirat ismertetést közöl az építési tilalomról, a cseretel­kekkel való kártalanításról, és közli a Jogi esetek novemberi adásának szövegét is. A Házt Jogtanácsadó kapható az újság­árusoknál, megrendelhető a pos­tahivataloknál. tárgyalóteremből Besurranókat ítélt el a bíróság Utazás, szállás, vendéglátás a Házi Jogtanácsadában

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents