Békés Megyei Népújság, 1984. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-01 / 26. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PÚJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. FEBRUAR 1., SZERDA Ara: 1,40 forint ' XXXIX. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Javultak az ország nemzetközi fizetési pozíciói és hitelkapcsolatai I Magyar Nemzeti Bank elnökének sajtótájékoztatója A tsz-szövetség titkára köszönti a nyugdíjba vonuló Ba­lázs Istvánt, mellette jobbról az új elnök: dr. Iványi Lajos Fotó: Fazekas László Huszonhat év után Elnökbúcsűztatás — elnökválasztás Gyomaendrőilön Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke ked­den sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogy csereará­nyok romlása és az aszály­kár ellenére tavaly jelentős eredményeket ért el a ma­gyar népgazdaság, s ennek köszönhető, hogy nemzetkö­zi fizetési pozícióink javul­tak. A konvertibilis elszámo­lású áruforgalomban az elő­ző évinél lényegesen na­gyobb kiviteli többletet sike­rült elérni, s jóllehet ez az aktívum a tervezettet nem érte el, a nettó adósság mér­séklődött. Az ország nemzet­közi hitelkapcsolatait is a ja­vulás jellemezte. Gazdaságpolitikai erőfeszí­téseink sikerei alapot terem­tettek arra, hogy az ENSZ két nemzetközi pénzügyi in­tézményétől, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF-től) és a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (Világ­banktól) hiteleket kérjünk és kapjunk. Az 1982 decemberi hitelmegállapodás alapján 1983-ban a Nemzetközi Valu­taalaptól lehívtunk mintegy 360 millió dollárt. 1983 első felében 200 millió dollár kö­A károk, a kártérítések múlt évi mérlegéről, s az idei újdonságokról tájékoz­tatta az újságírókat kedden Tar Jenő, az Állami Bizto­sító ügyvezető igazgatója. Elmondotta: a biztosító ma már több mint 150-féle biz­tosítást kínál a lakosságnak, illetve a vállalatoknak, szö­vetkezeteknek, intézmények­nek. Tavaly két és fél mil­lió alkalommal fizettek kár-' térítést, összesen mintegy 10 milliárd forint értékben. A vállalatoknál az elmúlt év­ben szerencsére nem voltak katasztrófajellegű károk, mégis sok esetben nyújtott több tízmillió forintos térí­tést a biztosító, főként tűz okozta károkra. Az intézet eredményét jelentősen befo­lyásoló mezőgazdasági biz­tosításokra tavaly a megelő­ző évinél kevesebb fagy- és jégkártérítést nyújtottak, sú­lyos terméskieséseket oko­zott viszont az aszály. Erre ugyan nincs biztosítási lehe­tőség, a gazdálkodási felté­teleket javítandó azonban, méltányossági alapon több mint 250 millió forintot fi­zettek ki az aszálykárt szen­vedett gazdaságoknak. A sajtótájékoztatón elmond­ták, hogy Magyarországon az aszálykár-biztosításnak a jövőben sincs lehetősége, hiszen ilyen súlyos száraz­ság a tapasztalatok szerint százévenként körülbelül két alkalommal fordul elő. Ter­vezik viszont, hogy a fejlett biztosítási kultúrával ren­delkező országokhoz hason­lóan bevezetik a termésho­zam-biztosítást, s ennek alapján a terméskiesést ak­kor is fedezi a biztosítás, ha az aszály következménye. zéplejáratú hitelt vettünk fel egy bankkonzorciumtól. Vi­lágbanki tagságunk révén a második fél évben — úgyne­vezett társfinanszírozás for­májában — 270 millió dol­lár hosszú lejáratú hitelt tudtunk felvenni két nem­zetközi bankkonzorciumtól. Különös jelentősége van an­nak, hogy ebben az ügylet­ben — hitelnyújtóként — maga a Világbank is részt vett. így 1983-ban — fizeté­si kötelezettségeink teljesíté­se mellett — likviditási hely­zetünkön is javítani tudtunk, hitelképességünk nemzetkö­zi megítélése javult. A népgazdasági terv fő célja az idén is a belső és a külső egyensúlyi helyzet ja­vítása, nemzetközi fizetőké­pességünk további szilárdí­tása érdekében csökkenteni kívánjuk az adósságállo­mányt. Ez konvertibilis elr számolású viszonylatban 700 —800 millió dollár árufor­galmi aktívum elérését te­szi szükségessé. Mégpedig olyan körülmények között, amikor a múlt évi aszály át­húzódó hatása még érezhető, s értékesítési lehetőségeink érdemleges javulására sem számíthatunk. Rubelelszá­Az országban 4,2 millió . személybiztosítást tartanak nyilván, s a biztosított la­kások száma eléri a három­milliót. A lakásbiztosítások évi átlagos díja 303 forint, s tavaly ezek alapján 615 ezer lakásért térítettek átlagosan 780 forint értékben. A la­káskárok listavezetője to­vábbra is a tűz, az elmúlt évben 23 ezer lakástűzre 110 millió forint kártérítés jutott. Megváltozott január 1-től a külföldre utazók beteg­ség-, baleset- és poggyász- biztosításának feltétele, va­lamint díja is. Ezentúl a turistabiztosítás díja a tő­kés országokba utazóknak a kinntartózkodás első har­minc napjára tíz forint na­ponta, ezt követően pedig húsz forint egy naprö. Az utazási irodáknál szervezett utakra csak a társasutazás tényleges napjaira fizetendő biztosítás. A díjemeléssel egyidejűleg a baleset-biztosí­tási összeg felső határa 100' ezer forintról 150 ezer fo­rintra emelkedett. A szocialista országokba utazók napi ötforintos dí­jat fizetnek, s ez évtől mi­nimálisan nem tíz napra, hanem már egy-három nap­ra is köthetnek biztosítást, ilyenkor 15 forint a díj. A baleset-biztosítási összeg fel­ső határa január 1-től a szocialista országokba uta­zók biztosításánál is 150 ezer forint. S ami a Casco-biztosítást illeti: mivei ennek díját a gépkocsi újkori árának függ­vényében állapítják meg, a január 23. után vásárolt au­tókra már a magasabb ösz- szeget keli fizetni. molású viszonylatban az alapvető cél a kiegyenlített fizetési mérleg létrehozása. Tervezzük, hogy az idén is felveszünk kölcsönt a Vi­lágbanktól, ezúttal ez a köl­csön a konvertibilis export- árualapokat bővítő célokhoz és a szénhidrogénprogramhoz kapcsolódna. Szintén a Vi­lágbankban való részvéte­lünkhöz kapcsolódik, hogy Bankinform néven a Magyar Nemzeti Bank új számítógé­pes szolgáltatást vezet be, amelynek keretében a válla­latok — szerény térítés mel­lett — megkapják a Világ­bank által finanszírozott lé­tesítményekről beérkező mindazokat az információ­kat, amelyek a kölcsönnyúj­tás egyes fázisaihoz kapcso­lódnak, és hasznosak lehet­nek a rendszerben részt vevő magyar vállalatok számára a versenytárgyalásokra való si­keres felkészüléshez. Ezután arról szólt, hogy a kormány hitelpolitikájában az idén lényeges változások nem lesznek, a hitelezést változatlanul szigorú feltéte­lekhez kell kötni. A beruhá­zási hitelek elsősorban az (Folytatás a 3. oldalon) Gépipari vállalatok összefogása Együttműködés a termelé­si kooperációkban, anyag- és áruforgalmi, valamint készletgazdálkodási és inno­vációs tevékenységekben, ezeken belül a gépi kapaci­tások minél jobb kihaszná­lása, a gazdaságilag ala­csony hatékonysággal foglal­koztatott élőmunka kedve­zőbb feltételeinek összehan­golása, gépkölcsönzés, a tagvállalatok exporttevé­kenységének bővítése, a népgazdaságilag kiemelt fon­tosságú háttéripari tevé­kenységek meghonosítása a kiemelt cél — hangoztatták a Békés megyei Gépipari Gazdasági Társaság igazga­tó tanácsának kedden Oros­házán megtartott első ülé­sén, ahol megvitatták és el­fogadták az elmúlt év no­vemberének közepén ideig­lenesen megalakított társa­ság ez évi programját, költ­ségvetését, és megválasztot­ták a társaság felügyelő bizottságát. A Gépipari Gazdasági Társaság igázgató tanácsá­nak ezen az ülésén mintegy 40 Békés megyei gépipari vállalat és szövetkezet ve­zetői írták alá a végleges társasági szerződést, vállal­va, hogy a kooperációban anyagilag és szellemileg együttműködnek az alapí­tókkal. A keddi ülésen az igazga- .tó tanács arról határozott, hogy a társaság ügyeinek intézését, az operatív fel­adatokat a társaság Oroshá­zán működő irodája bonyo­lítsa a működési szabályzat­ban lefektetettek szerint, és megszavazta a társaság ez évi, egymillió forintot meg­haladó költségvetését fl Kereskedelmi Kamara munkájáról A hazai gazdasági élet de­mokratizmusát erősítve az elmúlt időszakban a Magyar Kereskedelmi Kamara — 1981 januárjában elfogadott új alapszabály alapján — elsősorban érdekközvetítő, il­letve érdekképviseleti tevé­kenységét fejlesztette tovább — mondotta Beck Tamás, a Kamara elnöke kedden a Parlamentben megtartott sajtótájékoztatón. Bevezetőben kiemelte: ál­talánosítható tapasztalat, hogy a gazdaságirányítás igényli a Kamara közremű­ködését a döntések előké­szítésében és meghozatalá­ban. Az intézmény munká­jában 870 tagvállalat vesz részt, így képes arra, hogy felmérje a gazdálkodók - vé­leményét, s arról rendszere­sen tájékoztassa a gazdaság- irányítást. Az elmúlt évek során a Kamara több olyan javaslatot dolgozott ki, ame­lyet a gazdaságirányítás fi­gyelembe vett, például az árszabályozás, a készletgaz­dálkodás módosítása, az 1983-as szabályozórendszer előkészítése során. Most a gazdaságirányítás tovább­fejlesztésével foglalkozó szak­mai munka minden kérdé­sében részt vesz a Magyar Kereskedelmi Kamara. A hazai vállalatok érde­keinek rendszeres egyezteté­sében még igen kevés ered­ményt sikerült elérni. Gon­dot okoz, hogy a gazdálkodói etika színvonala korántsem éri el a kívánt szintet, a Kamara etikai bizottságát viszont csak kevés vállalat keresi meg panaszával. Beck Tamás beszámolt ar­ról, hogy a Magyar Keres­kedelmi Kamarának több mint 100 országban vannak jól kiépített kapcsolatai. Ezek munkája is arra irá­nyul, hogy kutassák az új piacnyitási lehetőségeket, fejlesszék a vállalatok mar­ketingtevékenységét, támo­gassák a harmadik piaci kooperációt. Február 3-án Várpalotán rendezik meg az idei mező- gazdasági könyvhónap or­szágos megnyitó ünnepségét. Megyénk könyvesboltjaiban is mezőgazdasági szakköny­vek tömegeit kínálják ilyen­kor az érdeklődőknek, s a közművelődési intézmények­kel, üzemekkel karöltve könyvkiállítások és vásá­rok, valamint ismeretter­jesztő előadások szervezésé­vel teszik még gazdagabbá a könyvhónap eseménysoro­zatát. Erről érdeklődtünk néhány Békés megyei köny­vesboltban a mezőgazdasági könyvhónap küszöbén. A békéscsabai Tevan könyvesbolt vezetője, Gyeraj András az előző évek ta­pasztalatai alapján elmond­ta, hogy mintegy 200 ezer forint értékben szállítanak ki szépirodalmi és szak­könyveket egyaránt a me­gyeszékhely mezőgazdasági üzemeibe, s könyvbizomá­nyosokhoz, hogy az ilyen­kor megnövekedett igénye­ket kielégítsék. A Szabadság és a Lenin Termelőszövetke­zetben, valamint a kondo­Huszonhat évvel ezelőtt, harmincnégy éves korában választották elnökké — ak­kor még Endrődön — Ba­lázs Istvánt, aki a Lenin Tsz tegnapi közgyűlésén tartotta meg utolsó elnöki beszá­molóját a tagság előtt. E „búcsúzó” számvetésben Balázs István az elmúlt öt év alatt elért eredményeket szedte csokorba: az ötezer hektárt művelő, alig hatszáz fős közösség — amelyben a dolgozó tagok száma már a háromszázat sem éri el — 1979-től 1982-ig 59 százalék­kal gyarapította közös va­gyonát, 43 százalékkal bőví­tette a termelését, és éves átlagban mintegy 13—14 millió forint nyereséget könyvelhetett el. Különösen szép eredmé­nyeket hozott az 1982-es esz­tendő, amikor búzából több mint öt tonnát, kukoricából pedig több. mint 8 tonnát arattak hektáronként. A vizsgált időszakban, amikor összességében 91 és fél mil­lió forintot költöttek fejlesz­tésre, a tagok havi átlagos keresete 3660 forintról 4170- re kúszott föl. Sorolni is elég, mi mindennel erősö­dött meg a gyomaendrődi közös gazdaság a fél évtized alatt, a központi keverőtői, az állattartó kialakításán át, a legelő-felújításon keresztül egészen az új gépműhelyig, a nagygépek számának nö­velésétől, az IFA-parkoló ki­építésén át a munkahelyi szociális ellátás fejlesztéséig. rosi Egyesült Termelőszö­vetkezetben könyvkiállítást és vásárt tartanak. A békési könyvesboltban éppen kirakatrendezés köz­ben zavartuk meg a dolgo­zókat. Lévai László üzlet­vezető itt arról beszélt, hogy mintegy 50 ezer forint érté­kű — legalább 50-fajta — szakkönyv vár eladásra. A szarvasi könyvesboltban is könyvkréllításokra és vá­sárokra készülődnek. A Szarvasi Állami Tangazda­ság, a kardosi Egyetértés, valamint az örménykúti Felszabadulás Termelőszö­vetkezet ad otthont a könyvbemutatóknak, s ter­vezik, hogy a DATE főis­kolai karán is lehetőséget adnak a könyvvásárra a fiataloknak. A mezőberényi könyves­bolt a helyi könyvtárban rendez kiállítást. A könyve­ket — melyek közül nem egy utánrendelés, s persze több újdonság is akad — ma szállítják ki. Mint Vá- radi Lászlóné elmondta, máris nagy a kereslet a ser­téstenyésztéssel és a gyü­A sors kegyetlensége — ahogy azt dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános el­nökhelyettese megfogalmaz­ta közgyűlési felszólalásában —, hogy Balázs Istvánnak, a nyugdíjkor elérésével nem adatott meg az igazán szép búcsú: a tavalyi aszály mi­att a Lenin Termelőszövetke­zetnek 14 millió forint mér­leg szerinti veszteséggel és 4 millió forint alaphiánnyal kell zárnia az elmúlt eszten­dőt. Azért „csak” ennyivel, mert az évközben hozott rendkívüli intézkedések vég­rehajtásával a termelőszö­vetkezet mintegy 6 millió forintot „le tudott dolgozni” a veszteségekből. A Lenin Termelőszövetke­zetet az egész megye üteme­sen fejlődő, és biztos lába­kon álló gazdaságnak is­merte meg. Balázs István utódjának, dr. Iványi La­josnak — a közös gazdaság volt üzemegység-vezetőjé­nek, akit az FLR-től hívott haza, és választott meg teg­nap egyhangúlag a tagság — ezzel az örökséggel kell majd jól gazdálkodnia ahhoz, hogy az üzem a tava- valyi természeti csapást ki­heverje. Ezt állapította meg dr. Szabó Sándor is meg Győrfi Károly, a ter­melőszövetkezetek megyei szövetségének titkára is, aki a szövetség nevében köszön­tötte a nyugdíjba vonuló, il­letve a munkába álló új elnököt. mölcstermesztéssel kapcsola­tos szakkönyvek iránt. Végül a gyulai könyves­boltban érdeklődtünk, ahol Erdődi Eszter számolt be a mezőgazdasági könyvhónap eseményeiről. Az Erkel Fe­renc Művelődési Központ ad otthont február 3-án a „Kajszibarack-termesztés” című előadásnak, melyet dr. Surányi Dezső tart. Február 10-én jubileumi borverseny lesz, majd 17-én és 24-én dr. Wábel János tart elő­adást a gyümölcs-, illetve a szőlőtermesztésről, valamint a növényvédelemről. A dénesmajori fiókkönyv­tárban február 21-én dr. Gyarmati Sándor a szarvas­marha-tenyésztéshez ad hasznos tanácsokat, a gyula­vári fiókkönyvtárban pedig 23-án szakíró-olvasó talál­kozót rendeznek. Az est ven* dége dr. Márai Géza szak­író lesz. Mindezek mellett a műve­lődési központban a könyv­tári szakirodalomból rendez­nek kiállítást a mezőgazda- sági könyvhónap keretében. N. Ä. ___________________________________i______________ Nap irenden a kártérítések Mezőgazdasági könyvhőnapra készülnek megyénk könyvesboltjai

Next

/
Thumbnails
Contents