Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-14 / 11. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1984. JANUÁR 14., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Városavató tanácsülések Csehszlovák vendégek megyénkben Toman Jozef tájékoztatóját tartja Fotó: Veress Erzsi Prágai vendégek érkeztek megyénkbe tegnap, január 13-án a csehszlovák szövetkezetek központi tanácsának képviseletében. A vendégek részvételével délután 2 órai kezdettel aktívaértekezletet rendeztek Békéscsabán. a KISZÖV székházában, amelyen a Hazafias Népfront, a MÉSZÖV és a KISZÖV tisztségviselői, valamint a szövetkezetekből mintegy 60-an vettek részt. A csehszlovák vendégeket. Toman Józef docensét, a szövetkezetek központi tanácsának elnöki tanácsosát és Jaromir Cichont, a szövetkezetek központi tanácsa politikai, oktatási és káderosztályának vezetőjét, valamint az elnökségben helyet foglaló Mézes Jánosnét és dr. Soós Tibort, a Békés megyei pártbizottság munkatársait Bocskai Mihályné, a HNF megyei bizottságának alelnöke köszöntötte a HNF, a MÉSZÖV és a KISZÖV elnöksége nevében. Ezt követően a csehszlovák vendégek tájékoztatót tartattak hazájuk fogyasztási, termelő- és lakásszövetkezeteinek tevékenységéről, valamint a szövetkezetek központi tanácsa IX. kongresszusáról. N. Á. Városavató ünnepi tanácsülést tartottak tegnap, pénteken Pásztón és Zircen. Pásztó új vezető testületének ülésén, a Lovász József Művelődési Központban részt vett Benke Valéria, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke. Pásztó történelmi múltjából, az elmúlt évtizededben megtett fejlődési útjáról Kovács Ferenc tanácselnök beszélt. Ezután Benke Valéria szólt az ünnepi tanácsülés résztvevőihez. A többi között hangsúlyozta, hogy a köz- igazgatási besorolás önmagában nem tesz igazán várossá egyetlen települést sem. A települések igazi rangját — szerencsésebb kifejezéssel: értékét — nem az elnevezés adja. Azt a város polgárai, lakói, vezetői teremtik meg. Beszédének befejeztével Benke Valéria az Elnöki Tanács megbízásából átadta a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Kovács Ferenc tanácselnöknek. A Veszprém megyei Zirc lakóinak, vezetőinek Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta Bukarestben január 10—13. között megtartották a magyar—román kulturális együttműködési vegyes bizottság VIII. ülését. A tanácskozásról szóló jegyzőkönyvet magyar részről Tóth Dezső művelődési miniszter- helyettes, román részről pedig Ion T. Stefanescu, a szocialista művelődési és nevelési tanács első elnökheát a település várossá nyilvánítását dokumentáló oklevelet. Beszédében többek között azt hangsúlyozta, hogy Zirc városi rangja egyik jó példája a hazánkban érvényesülő következetes település- fejlesztési politikának, a fel- szabadulás óta bekövetkezett társadalmi és gazdasági átalakulásának. A Magas-Ba- kony e 800 éves települése ugyanis valójában csak 1945 után emelkedett ki a szerény falvak sorából és vált a környező községek lakóinak munkát, megélhetést nyújtó központjává. Ipari és mezőgazdasági termelése, üzemeinek korszerűsége, termelékenysége méltóan fémjelzi a bakonyi települések lakóinak' megváltozott helyzetét. Zirc emellett közművelődési és tudományos intézményei révén is a tájegység központja. A városi rang azonban — hangoztatta végül a Központi Bizottság titkára, nem jelent kiváltságot, sőt több munkát, nagyobb felelősséget ró a lakosságra. A 802 éves település egyébként területileg is gyarapodva kezdi megif jodásának korát. Várossá nyilvánításával egyidejűleg ugyanis hozzácsatolták Lókút, Nagyeszter- gár és Olaszfalu községet. lyettese írta alá. Tóth Dezsőt fogadta Suzana Gadea, a tanács elnöke. A jegyzőkönyv kifejezi mindkét fél készségét arra, hogy a kulturális kapcsolatokat fejlesszék. Konkrét akciókat, ajánlásokat és megállapodásokat rögzít a kulturális, különösen az oktatási együttműködés előmozdítására. Magyar -román kulturális együttműködés Megkezdődtek a tsz-ek zárszámadó közgyűlései Havasi Ferenc felszólalása Tegnap megkezdődtek a termelőszövetkezetek zárszámadó közgyűlései. Elsőként, mint az már hagyomány, ezúttal is az ászári Aranykalász Termelőszövetkezetben számolt be a vezetőség a tagságnak a múlt év eredményeiről, gondjairól. Az ünnepi közgyűlésen részt vett és felszólalt Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Kapoiyi László ipari miniszter is. Az ászári közös gazdaság, mint Simon István elnök beszámolójában többek között elmondotta, az aszály és az ismert gazdasági nehézségek ellenére is eredményes évet zárt. A már csaknem 25 éves gazdaság megszokott fejlődési üteme tavaly sem lassult le, ismét jelentősen gyarapodott a közös vagyon. A szárazság káros hatását jó minőségű növényvédelmi munkával, jól megválasztott termeléstechnológiával és magas színvonalú agrotechnikával enyhítették. A jó] szervezett, gondos, jó minőségű munka eredményeként nagyobb arányban nőttek a tsz bevételei, mint kiadásai, így a nyereség 13,2 százalékkal meghaladta az előző évit. Havasi Ferenc felszólalásában gratulált a tsz eredményeihez. Elismeréssel szólt arról, hogy a nehézségek ellenére is meg tudták őrizni a szövetkezet legnagyobb értékét, a tagság egységét. Érvényesült az igazi demokratizmus, az emberség, a fegyelem, és ha kellett a kemény szigor is. Ezután a Központi Bizottság titkára arról szólt, hogy a magyar mezőgazdaság dolgozói a múlt évben múlhatatlan érdemeket szereztek, hiszen olyan körülmények között küzdöttek meg az aszályos esztendő gondjaival, terheivel, amikor nem kedveztek agrárgazdaságunknak a világgazdaságban zajló változások sem. Sokféle intézkedéssel, szorgalmas munkával, gyors alkalmazkodóképességgel képes volt a magyar mezőgazdaság enyhíteni, sok esetben kivédeni a súlyos aszály káros hatását, így sok száz millió forintot megmentettek az ország számára, s részese volt ennek mindenki, a brigádtagoktól kezdve a miniszterig. Havasi Ferenc 'hangsúlyozta, hogy ebben az esztendőben is kemény munkára, társadalmi méretű összefogásra van szükség ahhoz, hogy tovább emelkedjen a mezőgazdaság teljesítménye. A termelőszövetkezetekben ezzel megkezdődtek a zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlések, amelyeken értékelik az elmúlt évi teljesítményeket, és határoznak az idei tervekről. Az elmúlt évi munkáról mintegy 1400 me; zőgazdasági szövetkezet és* közös vállalat készített zárszámadást. Az összesítések, az országos adatok még nem véglegesek, annyi azonban máris bizonyos: a nagyüzemi mezőgazdaság képes volt arra, hogy a tavalyi súlyos természeti csapás, az aszály okozta kiesés nagy részét ellensúlyozza. A közös gazdaságok termelési értéke, folyó áron számolva 1-2 százalékkal meghaladja az 1982. évit. A tervezettől azonban a gazdálkodás eredménye viszonylag nagymértékben elmarad. egyebek között azért, mert a ráfordítás a hozamoknál lényegesen nagyobb arányban nőtt. A kedvezőtlen körülmények közrejátszottak abban, hogy a veszteséges tsz-ek száma tavaly nőtt; az eddigiek szerint 160 —180 tsz-ben mutatkozik veszteség vagy alaphiány. Ennek kétharmad része az aszály által sújtott hat megyében jelentkezett. Az 1984. évi tervek vitájánál a termelőszövetkezeti kollektívák a legtöbb helyen előzetes értékeléseket, elemzéseket kaptak kézhez, így lehetőségük van arra, hogy érdemben elmondhassák véleményüket. A termelőszövetkezeti demokrácia fórumrendszere egyébként is biztosítja, hogy az indítványok, javaslatok eljussanak a közgyűlés elé. Az előterjesztett anyagokat a munkahelyi közösségek már korábban megtárgyalták, véleményezték, ezt követően a vezetőségi, majd a küldöttgyűlési vitára került sor. Az időközben bővült, s a problémákat a legtöbb helyen érdemben is bemutató előterjesztés lesz' végül a közgyűlésen tárgyalási alap. A részletes elemzésekre ugyancsak szükség volt, hiszen az idén a közös gazdaságokban minden eddiginél jobban számolni keli a valós lehetőségekkel. Az egyes cikkeknél a kedyezőtlenebb értékesítési lehetőségek, például a termelési szerkezet gondos felülvizsgálatára kell hogy késztesse az üzemeket. Egyebek között az ezzel kapcsolatos elhatározást, döntést segítheti a közgyűlési vita, és az azt követő — a széles körű véleményekre tekintettel levő — együttes, közös szövetkezeti döntés. Fiatal műszakiak, közgazdászok, agrárszakemberek a tanácskozás szünetében Fotó: Kovács Erzsébet FMKT és FUT vezetők megyei értekezlete A KISZ egyik sajátos szakmai-mozgalmi szervezeti formája az FMKT, vagyis a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, illetve a mezőgazdaságban a FAT, a Fiatal Agrárszakemberek Tanácsa. E tanácsok vezetőit értekezletre hívta össze a KISZ Békés megyei bizottsága. A január 13-án, tegnap délelőtt Békéscsabán, a KISZ-iskolán megtartott tanácskozáson 27 fiatal vett részt, akiket Cserei Pál, a megyei pártbizottság munkatársa tájékoztatott az elmúlt év megyei eredményeiről és a megye előtt álló 1984-es gazdasági feladatokról. Ezután Szabó Béla, a KISZ megyei bizottságának titkára beszélt a megye fiatal műszaki, közgazdász-, agrárértelmiségének helyzetéről, hangsúlyozva, hogy szerepük magas részarányuknál is nagyobb jelentőségű gazdasági életünkben. Ezután az értelmiségi fiatalok körében a KISZ-re háruló feladatokról, s ennek kapcsán a szakmaimozgalmi szervezeti formákról, az FMKT-kről és a FAT-okról, azok szerepéről szólt. Megyénkben az országos átlagnál nagyobb számban működnek fiatal agrárszakemberek tanácsai, a lehetségesnél kevesebb viszont az üzemekben, gyárakban a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa. Az ifjúsági szövetség célja — s ezt különösen hangsúlyozták a tegnapi tanácskozáson is —, hogy a fiatal szakemberek, KISZ-esek és KISZ-en kívüliek egyaránt minél nagyobb számban kapcsolódjanak be az FMKT-k, a FAT-ok, s ezeken keresztül a KISZ munkájába. A tanácskozáson ismertették az anyag, és energiatakarékossággal kapcsolatos országos vetélkedőkiírást, majd a két csoport külön-külön beszélgetésen vett részt, kicserélve tapasztalataikat és tanácsokat adva a most alakult csoportoknak. Munkánknak rangja van A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál hosz- szú évek óta eredményesen működik a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa, amelyet Pinti János, a vállalat KISZ-bizottságának titkára képviselt a tegnapi tanácskozáson. Az értekezlet szünetében vele váltottunk néhány szót. — Vállalatunknál a KISZ és az FMKT közösen tekinti át a vállalat terveit, legyenek azok éves, vagy középtávú tervek, esetleg új műszaki mégoldások tervei — mondta a KISZ-titkár. — Ezek ismeretében javaslatokat készítünk, hallatjuk a véleményünket. Nálunk nemcsak a fiatal műszakiak, hanem szakmunkások is részt vesznek a tanács munkájában, amelyet vezetőség irányít, fog össze. Ha például egy szakmunkás elkészít egy újítást, annak a kidolgozását, és az újítás további sorsát a fiatal műszakiak segítik, kísérik figyelemmel. — Van-e rangja a vállalatnál az FMKT-nak? — Ügy tapasztaljuk, hogy elfogadták, sőt jó értelemben véve el is várják az FMKT működését, amelynek tagjai például közreműködnek az Alkotó Ifjúság pályázat kiírásában, a szakmai vePinti János télkedők kérdéskörének ösz- szeállításában, és az elbírálásban is. A munka további javítására 1983-ban hívtuk életre a Széljegyzet című FMKT-kiadványunkat, mely tavaly 11 alkalommal jelent meg, és az eddigi tapasztalatok szerint jól segíti munkánkat. T. I.
