Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-12 / 9. szám
1984, január 12., csütörtök Munkaügyi adatbank Mit jelent a lakcímbejelentések egyszerűsítése a gyakorlatban Mint arról már beszámoltunk, január elsejétől életbe lépett az egyszerűsített lakcímbejelentésről és lakcímnyilvántartásról szóló minisztertanácsi rendelet. Akik azóta változtattak állandó, vagy ideiglenes lakást, már ismerik az új, a korábbinál kevésbé időtrabló eljárás előnyeit. Az eddigi 8 fajta, több oldalas, több tíz rubrikával ellátott állandó és ideiglenes ki- és bejelentő lapokat egy úgynevezett jelentőlap váltotta fel, amely csak néhány rovatot tartalmaz. Újdonság az is, hogy a lakcímet változtatóknak ezentúl elég az új helyre bejelentkezni, mert automatikusan megszüntetik a régi lakcímet. Korábban, ha valaki például Győrből költözött Békéscsabára, akkor először Győrött ki kellett jelentkeznie, majd Békéscsabán be kellett jelentkeznie. Kitöltve a négyoldalas be-, illetpe kijelentő lapot. Bennünket, állampolgárokat elsősorban a nyilvántartás korszerűsítéséből az érint, hogy ezentúl kevesebb időt kell fordítanunk az adminisztrációra. De azt hiszem, jó néhányunkat az is érdekel, hogy mi tette lehetővé az új eljárást. Dr. Simon Mihály, a békéscsabai Városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője erről a következőket mondta: — 1975-ben létrehozták az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt. Ennek az intézménynek azt a feladatot adták, hogy munkájával segítse elő a korszerű, igényekhez igazodó népességnyilvántartást. Ezt a számítógépes adatfeldolgozás tette lehetővé. A következő állomás a napokban életbe lépett rendelet. Január elsejéig a tanácsokhoz bevitt, és kitöltött be-, kijelentkezési lapokat a hivatalon belül szortírozták. és az adatlapokat elküldték a különböző illetékes hatóságoknak. (Rendőrség, kiegészítő parancsnokság.) Ezentúl viszont a helyi tanácsoknak a jelentő- lapokat mindössze egy helyre kell elküldeni, mégpedig a népességnyilvántartó hivatal helyi szervéhez. Látszólag ezek szerint csupán annyi történt, hogy a korszerűsítés megegyezik a számítógépes nyilvántartással. De nem erről van szó. mert az egész nyilvántartási rendszer változott meg. 1984 első napjáig a változásokat a megyében jelölték, elsejétől viszont a nyilvántartás központi lett. A városi tanácsoktól a központba eljuttatott adatokat ott dolgozzák fel. és a valóságnak megfelelően egy hónapon belül visszaküldik a változás utáni, a valóságnak megfelelő adatlapokat. Az illetékes szerveket is központilag értesítik. (Mondjuk, elküldik a békéscsabai kiegészítő parancsnokságnak, hogy X. Károly hadköteles Győrből Békéscsabára költözött.) Az egyszerűsödött hivatali eljárás megkönnyíti az ezzel foglalkozók munkáját. Békéscsabán évente átlagosan 7—800-an jelentkeznek ki állandó lakásukból, és 8—900-an jelentkeznek be állandó lakásbejelentővel. Az átfedéseket is beszámítva, ez megközelítőleg 1500 bejélentést jelent. Ideiglenes lakcímet még ennél is többen változtatnak, körülbelül 2400-an. Ez pedig ösz- szesen majdnem eléri a 4 ezres számot. Aía csak annyi történt volna, hogy 4 ezer embernek kevesebb időt kell nyomtatványokra pazarolni, már az is jelentős előrelépést jelentene, de ennél többről van szó. A lakcím- bejelentések egyszerűsítése tulajdonképpen az állami népességnyilvántartás korszerűsítésének az egyik része. Amibe beletartozik az anyakönyvi nyilvántartás fejlesztése — ezen a területen január elsejétől szintén életbe léptek egyszerűsítések —. és a tanácsi munka ésszerűsítése is. Csabán 1983 végéig 3 ember munkáját kötötte le a lakosság nyilvántartása, várható, hogy a jövőben ketten is megbirkóznak a feladattal. A gyulai Városi Tanács igazgatási osztályán Rokszin Péter főelőadóval beszélgettünk a korszerűsítésről. Elmondta, hogy volt olyan év, amikor az 5 ezret is meghaladta a ki- és bejelentések száma. Itt is nagy munkát jelentett a jelentőlapok szortírozása és elküldése. Most viszont, hogy a nyilvántartás központi lett, a városi tanácsot érdeklő adatokat egyszerűen lekérhetik Pestről. A következő példát hozza fel: ha meg akarták tudni, hogy kik azok a városban, akik egy adott évben hadköteles korba lépnek, akkor nem volt más, át kellett nyálazniuk 35 ezer kartont. A számító- gépes központi nyilvántartás viszont feleslegessé teszi ezt. De olyan adatokat is megtudhatnak, ráadásul többféle csoportosításban, mint például, kik azok, akik tankötelesek lesznek szeptember elsejétől (utca szerinti, név szerinti csoportosításban), az egészségügyi osztály arról kaphat információt, hogy Gyulán hány emberpalánta van bölcsődés korban. A fentiekből kiderül, hogy a népességnyilvántartás lassan igazodik napjaink követelményeihez. Az eddigi eredmények csupán a kezdetet jelentik. Egy hosszú folyamat kezdetét, aminek az a célja, hogy az állampolgároknak minél kevesebb időt kelljen felesleges adminisztrációs bíbelődéssel foglalkozni, a különböző nyilvántartásokat vezetők pedig a legegyszerűbb, leggyorsabb módon, és a lehető legpontosabb — naprakész — információval rendelkezzenek. Lovász Sándor Munkaügyi adatbankot hoztak létre Pécsett. Segítségével könnyebben, gyorsabban egymásra találhatnak a munkát kínáló vállalatok, és az állást kereső emberek. Az országosan is újszerű kezdeményezés a munkaügyi szolgáltató irodában született, amely egy évvel ezelőtt kezdte meg működését, s azóta összesen százharminc céggel — gyárral, vállalattal, szövetkezettel, intézménnyel — vette fel a kapcsolatot, róluk ma már több mint tízezer munkaügyi adatot őriz. A fiatal szolgáltató szervezethez havonta ezer-ezerötszáz ember fordul felvilágosításért, tanácsért, segítségért. Az adatbank szakmánként is csoportosítja a munkaalkalmakat, így az álláskeresők kedvükre válogathatnak közöttük. Ha nem találnak azonnal megfelelőt, az iroda nyilvántartásba veszi őket, és értesíti arról, ha kedvező ajánlat érkezik. Az iroda létrehozásakor — 1983 elején — arra számítottak a szakemberek, hogy a gazdasági élet változásai következtében megnő az állást kereső, munkahelyet változtató emberek száma, fő feladatuk tehát ezek segítése lesz. Meglepő módon az ellenkezője történt: kétszeres túlkínálat jelentkezik a munkaadók részéről. Az irodánál egy év alatt 6704 állásajánlatot jelentettek be a vállalatok, és 3735 ember keresett új munkahelyet; ezek többsége is olyan volt, aki minőségi cserét akart: jobb munka- körülményeket, vagy több fizetést, illetve pályakorrekcióhoz, átképzéshez, vagy továbbképzéshez kért tanácsot, segítséget. Feltűnően nagy az igény alkalmi munkásokra, a kínálat azonban szerény. A munkaügyi szolgáltató ' iro- . da ezért megkereste a pécsi egyetemeket és főiskolákat, amelyeknek hallgatói szívesen vállalkoznak alkalmi munkára. Az iroda gondoskodik tehát arról, hogy létrejöjjön a kapcsolat az alkalmi munkát kínáló vállalatok és személyek, illetve a dolgozni akaró diákok között. Az egyik vállalat gondnoka felháborodva lobogtatta a számlát. Vett egy Lausitz 2002 típusú NDK asztali rádiót a békéscsabai Centrum Áruházban 1480 forintért. Megdöbbenve látta később, hogy az ugyanolyan készüléket az Univerzál szaküzletei 860 forintért kínálják. Aligha kell Pataki Ferencnek lenni ahhoz, hogy a különbséget kiszámoljuk. Ebben az esetben 620 forinttal, ugyanennek a rádiónak az órás változata pedig 760 forinttal drágább, illetve olcsóbb az.egyik üzletben, mint a másikban. Azt már megszoktuk, hogy a bérek mérsékeltebben nőnek az áraknál. Ezért megkülönböztetett figyelemmel szemléljük az árcédulákat. Elég egy kis szórakozottság, és itt a baj. Csalódottságunkban, idegességünkben topor- zékolunk és csalásra gyanakszunk, holott nincs szabálytalanság. Igaz, a több évtizedes beidegződéstől nehéz szabadulni. Tudomásul kell venni viszont, hogy ma már az iparcikkek nagy része szabadáras. Ami azt jelenti: a vállalatok és a szövetkezetek bizonyos korlátokon belül saját belátásuk szerint alakíthatják, változtathatják a fogyasztói árakat. De milyen szempontok alapján? Mindenekelőtt megtervezik a saját árszínvonalukat és a kockázati alapot. Döntő érv lehet, hogy az ipar milyen kínálatot képes nyújtani egyes termékekből, ugyanakkor azt is megnézik: hogyan alakult a hasonló egyéb áruk fogyasztói ára. Az már más kérdés, hogy az elképesztően magas árak nem mindig járnak kiemelkedően jó minőséggel. A fogyasztó csak azt teheti: vigyáz a vásárlásnál, hogy egy hét múlva ne kelljen reklamálnia. Nem titok az sem, hogy ezekben az években takarékoskodni szükséges a tőkés devizával. A versenyképesség fokozása, az igényesebb kereslet kielégítése miatt azonban nem szabad lemondanunk az importról. A szűkös anyagi lehetőségek viszont megkövetelik, hogy meglehetősen drágán értékesíthessük ezeket az árukat. De hol a határ, vannak e egyáltalán korlátok? Vannak, természetesen. Az árhatóság megállapítja az irányhaszonkulcsot, azaz a beszerzési és az eladási ár közötti különbséget. Ettől csak indokolt esetben szabad eltérni a kereskedelemnek. Az árhullámnak azonban nemcsak csúcsai, hanem völgyei is vannak. Vagyis: lefelé is el lehet téríteni az árakat. Ilyenek a szezon végi kiárusítások és vásárok, az évközi különböző árengedményes akciók. Tudom, hiába beszélek most a leértékelésekről, az emberek többsége a „csúcsra”, pontosabban az áremelésekre figyel. Érthető, magam is így vagyok ezzel. Engem is bosszantana, ha 600—700 forinttal többet adnék ki az ugyanolyan áruért. Ugyanakkor nem árt megvizsgálni, hogy jól jár-e a Centrum Áruház, amikor jóval magasabb áron kínálja portékáját, mint az Univerzál? Ha ugyanis abból a készülékből megfelelő az ellátás, a vásárló az olcsóbbat választja, a drágább pedig eladatlanul porosodik a polcon, a raktárban. Mindenképpen elgondolkoztató, hogy érdemes-e csinálni? Tételezzük fel: érdemes, hiszen mind egy szálig sikerül eladni a rádiót. Mindenki megnyugtatására közlöm: akkor sem beszélhetünk tiszta haszonról! Ugyan miért nem? — hallom a kétkedők kórusát. Egyszerűen azért, mert a Belkereskedelmi Minisztérium irányelvei szerint éves szinten többletárrés nem keletkezhet egyetlen vállalatnál, szövetkezetnél sem. Ha a törvényes kereteken belül ez mégis megtörténik, akkor ezt az összeget vissza kell adni a fogyasztónak. Ezért is lehetséges az, hogy az Univerzál 860 forintért árusítja azt a bizonyos rádiót. Elképzelhető: más cikkeket viszont drágábban értékesít a Centrum Áruháznál, mivel az utóbbi vállalat leértékelte mondjuk a villanyborotvát vagy a hajszárítót. Gondnokunk mindenesetre belekapaszkodott az árhullámba. Visszavitte a drága rádiót, megkapta a pénzt, és vett egy másik ugyanolyan készüléket, olcsóbban. Máskor bizonyára jobban körülnéz a piacon. — seres — Árhullám Emlékezés egy magyar partizánlányra Hatvan esztendős lenne ma. január 12-én Nagy (Klein) Ilona, ha negyven esztendővel ezelőtt a boszniai harcok idején nem gyilkolják meg a fasiszták. Olaszliszkán született, apja pék volt. Pesten lett varrónő, itt ismerkedett meg a munkásmozgalommal is. Tizenhat esztendős korában lett tagja a szabó-szakszer- Vezetnek, illetve az ifjúsági csoportnak. Akkoriban az ifik a gödi Fészekbe jártak sportolni. szemináriumot hallgatni. Kirándultak, s közben beszélgettek. Tudták-e, vagy sem, de a patró- nusuk rendszerint egy-egy illegális kommunista volt. így lett azután szinte törvényszerű, hogy a szabó ifik is részt vettek az 19*1—42- es antifasiszta tüntetéseken. Az illegális kommunista pártot nagy mértékben gyengítette az 1942-es lebukási hullám. A hétszáz letartóztatott helyére új emberek álltak, bizonyítván, hogy a rendőrségnek nem sikerült megbénítania a kommunista pártot. Így lett Klein Ilona illegális lapterjesztő, röpcédulaszóró, és jelszófestő. Nehéz. veszélyes munka volt ez. senkinek sem volt szabad sejteni, hogy hol, merre járnak, mit terveznek és tesznek éjszakai akcióik során. így érkezett, el 1943 nyara. A párttól azt az utasítást kapták, hogy várjanak türelmesen, míg felső kapcsolatuk jelentkezik, addig semmilyen akciót ne hajtsanak végre. Klein Ilona és barátai azonban nem tudtak tehetetlenül várni. Akkor már kapcsolatban álltak a jugoszláv kommunistákkal. Innen már csak szervezés kérdése volt, hogy hogyan, és mikor jutnak el Jugoszláviába, az ottani Petőfi zászlóaljba. Megkezdődött a legmegbízhatóbbak kiválogatása és a felkészülés. 1943 január 30-án indult el a csoport a határon túlra. Tizenegyen voltak, hat lány és öt fiú. Név szerint: Cigler Klára, Nagy (Klein) Ilona, Pál Klára, Vass Jolán, Vass Gitta, Tipold Katalin, Berán Iván, Fehér Sándor, Hengl Lajos, Hegedűs Pál és Vári József. Ügy tervezték. hogy amint arra módjuk lesz, hazatérnek, és újra itthon harcolnak majd a fasizmus ellen. A Petőfi zászlóaljat csak több hónappal később érték el, majd egy hónap múltán más alakulathoz kerültek, hazatérni pedig nem lehetett az erős német határőrizet miatt. így a tizenegy magyar fiatal a továbbiakban is a boszniai partizánok oldalán harcolt. 1944 elején a német Balkán hadsereg megindította a 7. offenzívát. A tavaszi boszniai visszavonulásban Nagy (Klein) Ilona két szerb partizánnal ment felderítésbe. Tűzharcba kerültek a németekkel. A magyar lány — miközben halálosan sebesült parancsnokán igyekezett segíteni —, maga is három lövést kapott. A németek mindkettőjüket megkínozták, megcsonkították, majd sorsukra hagyták őket. A partizánegység már csak holttestüket találta meg a harc helyén. Nagy (Klein) Ilonát 1944 áprilisában a jugoszláviai Rácsán temették el. Húsz- esztendős volt. Rákos József Ismét megrendezik az előadóművész-fesztivált A költészet, a versmondás népszerűsítése, az előadóművészét színvonalának emelése érdekében a Művelődési Minisztérium, a Színházművészeti Szövetség és a Magyar Rádió az idén is megrendezi az előadóművész-fesztivált. Nevezni január 25-ig lehet név, lakcím megjelölésével írásban a Színházművészeti Szövetségnél (1068 Budapest, VI. kerület, Gorkij fasor 38.). A nevezésnek tartalmaznia kell öt József Attila vagy más magyar költő alkotásának, illetve 20 percet meg nem haladó monodrámának vagy előadóest-részletnek a címét. Mivel a nevezések száma az eddigi tapasztalatok szerint többszöröse a műsorokban felléptethető művészeknek, a jelentkezők nagy részének előzetes meghallgatáson kell részt vennie. A fellépők másik részét a szervező bizottság hívja meg. A VII. előadóművész-fesztivál a költészet hetén lesz, április közepén. A gálaesteket ősszel Budapesten és Győrött rendezik meg, a budapesti művészeti hetek részeként. Inzulint termelő baktériumok Háromnapos tudományos tanácskozás kezdődött tegnap az Akadémia szegedi Biológiai Központjában. Az eszmecserén az intézmény munkatársai számolnak be a legutóbbi tudományos kutatásaik eredményeiről. Ez a fórum lehetőséget ad a fiatal kutatóknak tudományos munkásságuk megismertetésére és megvitatására is> Az elhangzó 43 előadás közül 21-et fiatal tudósok tartanak. A tanácskozás első napján sok fontos elvi megállapodás mellett egy értékes gyakorlati hasznosítású kérdésről is szó esett. Nevezetesen arról, hogy az intézmény biokémiai intézetében „munkára fogtak” bizonyos baktériumokat. Az intézet nukleinsav-kutatásokkal foglalkozó csoportja génsebészeti technikával olyan baktériumtörzset hozott létre, amely tartalmazza az emberi proinzulin gént. Ennek a „beültetett” génnek a hatására a baktérium egy olyan fehérjét termel, amelyből ismert kémiai, illetve biokémiai átalakítás után emberi inzulin állítható elő. Ez az eredmény a génsebészet első gyakorlati hasznot ígérő hazai alkalmazására ad lehetőséget. Az elmúlt napokban munkásszállást adtak át Gyulán, a harisnyagyár Zrínyi utcai telepén. A gyár vezetői azzal a céllal alakították ki a szociális létesítményt, hogy elsősorban azoknak a kötőnőknek tudjanak szállást biztosítani, akik vidékről járnak be és három műszakban dolgoznak. A jól felszerelt épületben a négyágyas szobák mellett mosókonyha, szárító, főzőhelyiség és társalgó áll a bentlakók rendelkezésére. A térítési díj mindössze havi 50 forint Fotó: Béla Ottó
