Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-12 / 9. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Városavató ünnepi tanácsülések A január elsejével városi rangra emelt települések közül három — Szerencs, Tamási és Dorog — lakossá­ga, vezetői vették át az El­nöki Tanács erről szóló ok­levelét. Ez alkalomból mind a három új városban ünne­pi tanácsülést rendeztek. Szerencsen a Bocskai Ist­ván Gimnázium aulájában jöttek össze az ünneplők. Kövér László tanácselnök köszöntötte őket, majd pe­dig Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott ün­nepi beszédet, s adta át a várossá nyilvánításról szóló okmányt a városi tanács elnökének. Mint beszédében hangsúlyozta, a városi rang elnyerése elismerés azért az áldozatos munkáért, amely- lyel a szerencsiek ápolták és ápolják e történelmi telepü­lés hagyományait, azért, hogy mindent megtettek szocialista megújulásáért, és további fejlődéséért. A vá­rossá nyilvánítás azonban újabb politikai, gazdasági és kulturális feladatokat is je­lent, és nem csupán a vá­rost, hanem a környező te­lepüléseket, azok lakóit te­kintve is. Csak a jobbító szándék által vezetett társa­dalmi összefogással, csak jókedvvel és fegyelmezetten végzett munkával érhető el, hogy a szerencsiek néhány év múlva minden tekintetben szépen, kulturált kisvárosi körülmények között élje­nek majd — mondotta befe­jezésül a Központi Bizott­ság titkára. A Tolna megyei Tamási­ban tartott ünnepi tanács­ülésen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára mondott be­szédet. Szólt arról, hogy a várossá nyilvánítás nem­csak Tamási, de egész Tol­na megye életében jelentős esemény. Az alig másfél év­tizede még csak egyvárosú megyében immár az ötödik város született meg. Termé­szetesen nem a számszerű­ség a fontos, hanem az, ami a városiasodással együttjár, vagyis a települések fejlő­dése, a lakosság életkörül­ményeinek javulása, a szebb és emberibb élet feltételei­nek megteremtése. Méltatta Tamási lakosainak önzet­lenségét, összefogását, a te­lepülés fejlesztéséért végzett társadalmi munkáját, amellyel a negyed század alatt százmillió forintos ér­téket hoztak létre. Kifejezte meggyőződését, hogy a vá­rosi cím elnyerése után még nagyobb lelkesedéssel fog­nak dolgozni terveik meg­valósításán. Ünnepi beszéde után Ko­rom Mihály átadta a város­Fejlesztik a műanyagok feldolgozását A vegyipari ágazat az ipar átlagánál valamivel gyor­sabb ütemben fejlődik, ter­melése ebben az évben két százalékkal, szocialista ex­portja 10—11, konvertibilis elszámolású kivitele pedig 5—6 százalékkal bővül. Di­namikusan nő a szerves és szervetlen vegyipari, a gyógyszeripari es a mű­anyagipari termékek kivite­le, valamint a vegyiszál- export. Fokozódik a kivitel a gumifélékből, kőolajszár­mazékokból, és a kozmeti­kumokból is. 1984-ben a vegyipari ága­zat egyik legfontosabb cél­kitűzése: a műanyag-f eldől ­sá nyilvánításról szóló okle­velet Grill Ferencnek, a ta­mási Városi Tanács elnöké­nek. Dorogon, a József Attila Művelődési Központ szín­háztermében tartották a vá­rosavató ünnepi tanácsülést, amelyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Biáottság titkára is. A szénmedence központjá­nak múltját és fejlődését Csuha József tanácselnök idézte fel. Ezután Havasi Ferenc kö­szöntötte az új város lakóit. Elismeréssel szólt arról, hogy Dorogon már a század ele­jén erős munkásbázis volt, s a várossá válás alapjait is a munkások hozták létre. Lakossága nemcsak szemlé­lője, hanem aktív részese, kezdeményezője volt a tele­pülés fejlődésének. Olyan körülményeket alakítottak ki, amelyben otthonuknak érezhetik lakóhelyüket. A dorogiak értékteremtő tár­sadalmi munkája azt bizo­nyítja, hogy megváltozott az emberek gondolkodás- módja, jó lokálpatriótaként törődnek lakóhelyük gond­jaival, szépítésével és fej­lesztésével — mondotta Ha­vasi Ferenc, majd átadta a várossá nyilvánítást tanúsí­tó oklevelet Csuha József tanácselnöknek. gozás nagyobb arányú fej­lesztése. Az ehhez szükséges alapanyaggyártó kapacitás — pvc, polietilén, polipro­pilén — a petrolkémiai köz­ponti fejlesztési program részeként az elmúlt években létrejött, ezzel a program 1983-ban befejeződött. Zárszámadás ez is Ma, az egy héttel ezelőtt megtartott me­gyei ipari aktívához hasonlóan, megvonja az 1983-as gazdálkodás mérlegét Békés me­gye mezőgazdasága is. Valamennyien tud­juk, hogy az előadói beszéd különösebb meglepetéseket nem tartalmazhat: az aszály miatt az ágazat ügyei-bajai éven át a közfigyelem és közérdeklődés középpont­jában állottak. Tudjuk, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nem tehettek eleget exportvállalásaiknak, hogy kevesebb búza s még kevesebb kukorica termett a re­méltnél, s hogy tovább csökkent a cukor­répa, meg a napraforgó termőterülete. Sokat beszéltünk arról is, hogy csalódá­sunkat csak fokozta az a tény, miszerint soha jobb év elé nem néztünk még — egy igazán jó őszi előkészítés után —, mint amilyennek éppen az 1983-as ígérkezett még a tavaszon. Nem titok, hogy a zárszámadásra ké­szülő 81 közös gazdaságból tizennégyben jelent be a vezetőség veszteséget a kül­dött-, illetve a közgyűlések előtt, mint ahogy az is ismeretes, hogy a termelés köz- igazgasági feltételei semmivel sem lesznek kedvezőbbek az előttünk álló hónapokban a már mögöttünk levőkben tapasztaltak­nál. Miért hát akkor az aktfvaértekezlet? — kérdezhetjük joggal, ha egyszer az ered­ményeknek és keletkezett hiányoknak mindenki tudatában van, s — legalábbis azok előtt, akik ma a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai műve­lődési házában együtt vannak — a teen­dők is egyértelműek. Egyértelműek? Nos éppen ez az, amit ma az aktívaülésnek igazolnia, s a maga eszközeivel erősíteni kell. Jó néhány olyan jelenséget, tényt, meg esetet tudnánk ugyanis felsorolni, amelyek azt bizonyít­ják: van még mit tennünk a feladatok egységes értelmezésében. Ha nem így lenne, aligha mutathatott volna ki az elemzés indokolatlan különb­ségeket a csaknem azonos adottságokkal gazdálkodók termelési költségeiben. Ha így lenne, a személyi feltételek javítása sem fordíthatna a gyenge mezőgazdasági üze­mek sorsán. Márpedig úgy tűnik, hogy a zsadányi meg a vésztői tsz-ek ügyén — aszály ide vagy oda — éppen ilyen válto­zások lendítettek. Ha minden annak rendje, s módja sze­rint haladna a tennivalók azonos felfo­gásában, akkor talán a nagyszénásiak ter­ményszárítást takarékossá tevő módszeré­nek sem kellett volna előbb a külföldet megjárnia, hogy utóbb itthon is érdeklőd­ni kezdjenek utána. A nehéz helyzetben sokasodtak termé­szetesen a jó példák is. Az aszálykárok ál­tal okozott pénzügyi nehézségeken az ipari tevékenység példaadó fejlesztésével lett úrrá az orosházi Űj Élet Tsz, a szeghalmi közös gazdaság a rizstermesztésben jeles­kedett még a dolgok ismerőjét is meglepő mértékben. Az utóbbi idők legnépesebb állatállománya a gyengébb termés ellenére sem maradt takarmány nélkül, s a ház­táji gazdálkodás sem lépett vissza a szigo­rodó feltételek nyomására. Egyszóval, van mit összegeznie, s útra- valóul adnia a mezőgazdasági aktívaérte­kezletnek ezen a megyei zárszámadáson. Mert végső soron zárszámadás ez is, ahol a jövőbe mutató tanulságokat éppúgy kö­zösen elemzik,' mint ahogy a feladatokat megfogalmazzák. Uutóbbiban a mai demonstrációnak nem kis szerepe van, miután az is világos min­denki előtt, hogy az ágazatra nem keve­sebb vár, mint az 1982-es — minden eddi­git meghaladó — produktum másfél száza­lékos túlteljesítése! Kőváry E. Péter Méhes Lajos finn szakszervezeti titkárokat fogadott Méhes Lajos, a SZOT fő­titkára tegnap fogadta a Finn Szakszervezetek Köz­ponti Szövetsége (SAK) és a Finn Alkalmazottak és Tisztviselők Szakszerveze­teinek Központi Szövetsége (TVK) nemzetközi titkárait, Markku J ääskeläinent és Kari O. Virtanent, és esz­mecserét folytatott velük a magyar szakszervezetek te­vékenységéről, valamint * a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdé­seiről. Az ország egyik legnagyobb vállalata, az Egyesült Izzó Janu­ár 1. óta TUNGSRAM RT néven szerepel. Az idén 5-6 száza­lékkal kívánja bővíteni a termelést, exportjuk a tervek sze­rint eléri a 100—100 milliós értéket konvertibilis, illetve ru­belelszámolásban egyaránt. KépUnkön egy új berendezés. Óránként 2600 normál lámpát gyárt a saját fejlesztésű és kivitelezésű gépsor. A teljesen automatizált gép iránt jelen­tős a külföldi érdeklődés (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) A közlekedési ágazat idei tervei Ebben az esztendőben a la­kosság és a fuvaroztatók nö­vekvő igényeivel összhang­ban kismértékben fokozód­nak a közlekedésre háruló feladatok. A tervek szerint a személyszállításban a tömeg- közlekedés teljesítményei a tavalyihoz hasonlóan alakul­nak, ezen belül azonban a távolsági utazások kissé mér­séklődnek. A városi közleke­dés Budapesten szintén az elmúlt évihez hasonló lesz, a vidéki városokban pedig mintegy négyszázalékos nö­vekedésre lehet számítani. A személyszállítási feladatok zökkenőmentes teljesítése ér­dekében valamennyi közle­kedési vállalat előtérbe he­lyezi a szolgáltatások minő­ségének javítását. NÖVEKVŐ ÁRUSZÁLLÍTÁS A népgazdaság idei fejlő­désével párhuzamosan az áruszállítás teljesítménye várhatóan csaknem egy szá­zalékkal növekszik. Ezen be­lül a belföldi és az import- forgalom csak minimálisan haladja meg a tavalyit, míg az exportforgalomban öt- százalékos teljesítménynöve­kedésre számítanak. A vas­úti közlekedésben — elsősor­ban az exportszállítások nö­vekedéséből eredően — va­lamelyest javulnak az ered­mények, úgyszintén a közúti közlekedési vállalatoknál, ahol a nemzetközi fuvarozás iránti kereslet további foko­zódása várható. Az idén folytatódik a vas­útvonalak villamosítása: a vác—aszódi vonal üzembe­helyezésével 1780 kilométer­re nő a villamosított pálya­hálózat hosszúsága. A köz­úti közlekedésben továbbra is fontos feladat az elhasz­nálódott, nagy benzinfo­gyasztású tehergépjárművek selejtezése, illetve dízelesíté- se. A fajlagos energiafel­használás javulni fog, így az áruszállítási teljesítmények növekedése_ellertére a közle­kedés energiafelhasználása a tavalyi szinten marad. CSAKNEM 20 MILLIÁRD BERUHÁZÁSOKRA Kissé csökkennek az idén az ágazat beruházási lehető­ségei : összesen 19,4 milliárd forintot fordítanak beruhá­zásokra, 13 százalékkal keve­sebbet, mint az elmúlt év­ben. Ennek ellenére nem módosul az ez évre tervezett létesítményátadások menet­rendje. Az év során helye­zik üzembe az észak—déli metróvonal Élmunkás tér— Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút—Vá­ci út—Lehel út közötti sza­kaszát a felszíni csomópont­rendezésekkel együtt. Befe­jeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszá­nak építése és a Kelenföldi­pályaudvar vágányhálózatá­nak rekonstrukciója. Folytat­ják a ferihegyi új forgalmi épület építését. A vasúti hálózat fejlesz­tésének keretében a vonal­villamosításon túlmenően 200 kilométer hosszú vasúti pá­lyát korszerűsítenek, 50 ki­lométeren pedig önműködő biztosító berendezést szerel­nek fel. A fejlesztési össze­gek csökkenése érezteti ha­tását az országos közforgal­mú úthálózat fejlesztésében: kevesebb jut a gépbeszerzés­re, s egyszerűbb kivitelben készülnek el az utak kiszol­gáló létesítményei. Mérsék­lődnek a járulékos beruhá­zások is. A már megkezdett útkorszerűsítések építési üte­mét azonban a legtöbb he­lyen tartani fogják. Az Ml­es és, M5-ÖS autópályákon to­vább folytatják az építést, ám újabb szakasz átadására ebben az évben nem kerül sor. A fővárosban 20 kilo­méterrel, a vidéki helyi köz­lekedésben pedig 53 kilomé­terrel bővítik az autóbusz­hálózatot. A trolibuszhálózat továbbfejlesztése ebben az évben nem szerepel a tervek között. ÚJ MOZDONYOK, AUTÓBUSZOK, VILLAMOSOK A légiközlekedést kivéve minden területen új jármű­veket fognak beszerezni. Egyebek között 11 villamos­mozdony, 25 motorvonat, 50 személy- és egyéb kocsi, s mintegy 200 teherkocsi vá­sárlását tervezi a vasút. A Volán-vállalatok körülbelül 600 új, korszerű autóbuszt ál­lítanak forgalomba. A villa­mosközlekedés színvonalának javítását 150 új, modern ko­csi szolgálja majd. A szociális ellátásban egy­részt az elért színvonal meg­tartása, másrészt — például a lakásépítésben, a munkás- szállításban — a takaréko­sabb gazdálkodás lesz jel­lemző. Tovább javítják a munkakörülményeket, s a biztonságosabb munka felté­teleit. Fejlődik az üzem­egészségügyi szolgálat, s ked­vező irányú változás várható az üzemi higiénés ellátás te­rületén is. Befejeződött a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozás A gyermek- és ifjúságvé­delmi távlati fejlesztési ter­vével foglalkozó országos konferencia szerdán befejez­te munkáját Pécsett. A zá­róülésen a vitacsoportok ve­zetői előterjesztették azokat az ajánlásokat, javaslatokat, amelyeket a részt vevő szak­emberek — pedagógusok, jo­gászok, orvosok, szociológu­sok, államigazgatási szakem­berek — tettek a készülő fejlesztési koncepció gazda­gítására. A bosszú távra szóló irányelveket jóváha­gyás végett a Minisztertanács elé terjesztik. A résztvevők állást foglal­tak amellett, hogy a gyer­mek- és ifjúságvédelem kor­szerűsítését társadalmi mé­retekben, komplex módon kell megvalósítani. Ez nem lehet csupán a művelődés- ügy feladata, hanem egy át­fogó szociálpolitikai rend­szer keretébe kell beilleszte­ni. A kidolgozandó koncep­ció 20—25 évre szól, azaz belenyúlik a következő év­századba. A záróülésen Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes arra hívta fel a figyel­met, hogy a korszerűbbé, teljesebbé váló gyermek- és ifjúságvédelemnek olyan „fehér foltokra” is ki kell terjednie, mint például a családi és iskolai közösség­ből, valamint az intézmé­nyes gondoskodás hatóköré­ből kikerülő fiatalok védel­me. Zömmel 14—18 éves leá­nyokról és fiúkról van szó, akik veszélyes környezetbe kerülve esetleg a bűnözés felé sodródnak. A tanácskozáson hangsú­lyozták, hogy bár a jelenlegi cél a távlati fejlesztés prog­ramjának megalkotása, a gyermek- és ifjúságvédelmi szakképzés megjavítása a je­len gondja. Haladéktalanul hozzá kell fogni a szakmai képzés korszerűsítéséhez, an­nál is inkább, hiszen ez egyik fontos feltétele a ter­vezett egységes gondozási rendszer kiépítésének, a táv­lati fejlesztési program meg­valósításának.

Next

/
Thumbnails
Contents