Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-12 / 9. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUAR 12., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM Városavató ünnepi tanácsülések A január elsejével városi rangra emelt települések közül három — Szerencs, Tamási és Dorog — lakossága, vezetői vették át az Elnöki Tanács erről szóló oklevelét. Ez alkalomból mind a három új városban ünnepi tanácsülést rendeztek. Szerencsen a Bocskai István Gimnázium aulájában jöttek össze az ünneplők. Kövér László tanácselnök köszöntötte őket, majd pedig Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, s adta át a várossá nyilvánításról szóló okmányt a városi tanács elnökének. Mint beszédében hangsúlyozta, a városi rang elnyerése elismerés azért az áldozatos munkáért, amely- lyel a szerencsiek ápolták és ápolják e történelmi település hagyományait, azért, hogy mindent megtettek szocialista megújulásáért, és további fejlődéséért. A várossá nyilvánítás azonban újabb politikai, gazdasági és kulturális feladatokat is jelent, és nem csupán a várost, hanem a környező településeket, azok lakóit tekintve is. Csak a jobbító szándék által vezetett társadalmi összefogással, csak jókedvvel és fegyelmezetten végzett munkával érhető el, hogy a szerencsiek néhány év múlva minden tekintetben szépen, kulturált kisvárosi körülmények között éljenek majd — mondotta befejezésül a Központi Bizottság titkára. A Tolna megyei Tamásiban tartott ünnepi tanácsülésen Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. Szólt arról, hogy a várossá nyilvánítás nemcsak Tamási, de egész Tolna megye életében jelentős esemény. Az alig másfél évtizede még csak egyvárosú megyében immár az ötödik város született meg. Természetesen nem a számszerűség a fontos, hanem az, ami a városiasodással együttjár, vagyis a települések fejlődése, a lakosság életkörülményeinek javulása, a szebb és emberibb élet feltételeinek megteremtése. Méltatta Tamási lakosainak önzetlenségét, összefogását, a település fejlesztéséért végzett társadalmi munkáját, amellyel a negyed század alatt százmillió forintos értéket hoztak létre. Kifejezte meggyőződését, hogy a városi cím elnyerése után még nagyobb lelkesedéssel fognak dolgozni terveik megvalósításán. Ünnepi beszéde után Korom Mihály átadta a városFejlesztik a műanyagok feldolgozását A vegyipari ágazat az ipar átlagánál valamivel gyorsabb ütemben fejlődik, termelése ebben az évben két százalékkal, szocialista exportja 10—11, konvertibilis elszámolású kivitele pedig 5—6 százalékkal bővül. Dinamikusan nő a szerves és szervetlen vegyipari, a gyógyszeripari es a műanyagipari termékek kivitele, valamint a vegyiszál- export. Fokozódik a kivitel a gumifélékből, kőolajszármazékokból, és a kozmetikumokból is. 1984-ben a vegyipari ágazat egyik legfontosabb célkitűzése: a műanyag-f eldől sá nyilvánításról szóló oklevelet Grill Ferencnek, a tamási Városi Tanács elnökének. Dorogon, a József Attila Művelődési Központ színháztermében tartották a városavató ünnepi tanácsülést, amelyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Biáottság titkára is. A szénmedence központjának múltját és fejlődését Csuha József tanácselnök idézte fel. Ezután Havasi Ferenc köszöntötte az új város lakóit. Elismeréssel szólt arról, hogy Dorogon már a század elején erős munkásbázis volt, s a várossá válás alapjait is a munkások hozták létre. Lakossága nemcsak szemlélője, hanem aktív részese, kezdeményezője volt a település fejlődésének. Olyan körülményeket alakítottak ki, amelyben otthonuknak érezhetik lakóhelyüket. A dorogiak értékteremtő társadalmi munkája azt bizonyítja, hogy megváltozott az emberek gondolkodás- módja, jó lokálpatriótaként törődnek lakóhelyük gondjaival, szépítésével és fejlesztésével — mondotta Havasi Ferenc, majd átadta a várossá nyilvánítást tanúsító oklevelet Csuha József tanácselnöknek. gozás nagyobb arányú fejlesztése. Az ehhez szükséges alapanyaggyártó kapacitás — pvc, polietilén, polipropilén — a petrolkémiai központi fejlesztési program részeként az elmúlt években létrejött, ezzel a program 1983-ban befejeződött. Zárszámadás ez is Ma, az egy héttel ezelőtt megtartott megyei ipari aktívához hasonlóan, megvonja az 1983-as gazdálkodás mérlegét Békés megye mezőgazdasága is. Valamennyien tudjuk, hogy az előadói beszéd különösebb meglepetéseket nem tartalmazhat: az aszály miatt az ágazat ügyei-bajai éven át a közfigyelem és közérdeklődés középpontjában állottak. Tudjuk, hogy termelőszövetkezeteink és állami gazdaságaink nem tehettek eleget exportvállalásaiknak, hogy kevesebb búza s még kevesebb kukorica termett a reméltnél, s hogy tovább csökkent a cukorrépa, meg a napraforgó termőterülete. Sokat beszéltünk arról is, hogy csalódásunkat csak fokozta az a tény, miszerint soha jobb év elé nem néztünk még — egy igazán jó őszi előkészítés után —, mint amilyennek éppen az 1983-as ígérkezett még a tavaszon. Nem titok, hogy a zárszámadásra készülő 81 közös gazdaságból tizennégyben jelent be a vezetőség veszteséget a küldött-, illetve a közgyűlések előtt, mint ahogy az is ismeretes, hogy a termelés köz- igazgasági feltételei semmivel sem lesznek kedvezőbbek az előttünk álló hónapokban a már mögöttünk levőkben tapasztaltaknál. Miért hát akkor az aktfvaértekezlet? — kérdezhetjük joggal, ha egyszer az eredményeknek és keletkezett hiányoknak mindenki tudatában van, s — legalábbis azok előtt, akik ma a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat békéscsabai művelődési házában együtt vannak — a teendők is egyértelműek. Egyértelműek? Nos éppen ez az, amit ma az aktívaülésnek igazolnia, s a maga eszközeivel erősíteni kell. Jó néhány olyan jelenséget, tényt, meg esetet tudnánk ugyanis felsorolni, amelyek azt bizonyítják: van még mit tennünk a feladatok egységes értelmezésében. Ha nem így lenne, aligha mutathatott volna ki az elemzés indokolatlan különbségeket a csaknem azonos adottságokkal gazdálkodók termelési költségeiben. Ha így lenne, a személyi feltételek javítása sem fordíthatna a gyenge mezőgazdasági üzemek sorsán. Márpedig úgy tűnik, hogy a zsadányi meg a vésztői tsz-ek ügyén — aszály ide vagy oda — éppen ilyen változások lendítettek. Ha minden annak rendje, s módja szerint haladna a tennivalók azonos felfogásában, akkor talán a nagyszénásiak terményszárítást takarékossá tevő módszerének sem kellett volna előbb a külföldet megjárnia, hogy utóbb itthon is érdeklődni kezdjenek utána. A nehéz helyzetben sokasodtak természetesen a jó példák is. Az aszálykárok által okozott pénzügyi nehézségeken az ipari tevékenység példaadó fejlesztésével lett úrrá az orosházi Űj Élet Tsz, a szeghalmi közös gazdaság a rizstermesztésben jeleskedett még a dolgok ismerőjét is meglepő mértékben. Az utóbbi idők legnépesebb állatállománya a gyengébb termés ellenére sem maradt takarmány nélkül, s a háztáji gazdálkodás sem lépett vissza a szigorodó feltételek nyomására. Egyszóval, van mit összegeznie, s útra- valóul adnia a mezőgazdasági aktívaértekezletnek ezen a megyei zárszámadáson. Mert végső soron zárszámadás ez is, ahol a jövőbe mutató tanulságokat éppúgy közösen elemzik,' mint ahogy a feladatokat megfogalmazzák. Uutóbbiban a mai demonstrációnak nem kis szerepe van, miután az is világos mindenki előtt, hogy az ágazatra nem kevesebb vár, mint az 1982-es — minden eddigit meghaladó — produktum másfél százalékos túlteljesítése! Kőváry E. Péter Méhes Lajos finn szakszervezeti titkárokat fogadott Méhes Lajos, a SZOT főtitkára tegnap fogadta a Finn Szakszervezetek Központi Szövetsége (SAK) és a Finn Alkalmazottak és Tisztviselők Szakszervezeteinek Központi Szövetsége (TVK) nemzetközi titkárait, Markku J ääskeläinent és Kari O. Virtanent, és eszmecserét folytatott velük a magyar szakszervezetek tevékenységéről, valamint * a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdéseiről. Az ország egyik legnagyobb vállalata, az Egyesült Izzó Január 1. óta TUNGSRAM RT néven szerepel. Az idén 5-6 százalékkal kívánja bővíteni a termelést, exportjuk a tervek szerint eléri a 100—100 milliós értéket konvertibilis, illetve rubelelszámolásban egyaránt. KépUnkön egy új berendezés. Óránként 2600 normál lámpát gyárt a saját fejlesztésű és kivitelezésű gépsor. A teljesen automatizált gép iránt jelentős a külföldi érdeklődés (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) A közlekedési ágazat idei tervei Ebben az esztendőben a lakosság és a fuvaroztatók növekvő igényeivel összhangban kismértékben fokozódnak a közlekedésre háruló feladatok. A tervek szerint a személyszállításban a tömeg- közlekedés teljesítményei a tavalyihoz hasonlóan alakulnak, ezen belül azonban a távolsági utazások kissé mérséklődnek. A városi közlekedés Budapesten szintén az elmúlt évihez hasonló lesz, a vidéki városokban pedig mintegy négyszázalékos növekedésre lehet számítani. A személyszállítási feladatok zökkenőmentes teljesítése érdekében valamennyi közlekedési vállalat előtérbe helyezi a szolgáltatások minőségének javítását. NÖVEKVŐ ÁRUSZÁLLÍTÁS A népgazdaság idei fejlődésével párhuzamosan az áruszállítás teljesítménye várhatóan csaknem egy százalékkal növekszik. Ezen belül a belföldi és az import- forgalom csak minimálisan haladja meg a tavalyit, míg az exportforgalomban öt- százalékos teljesítménynövekedésre számítanak. A vasúti közlekedésben — elsősorban az exportszállítások növekedéséből eredően — valamelyest javulnak az eredmények, úgyszintén a közúti közlekedési vállalatoknál, ahol a nemzetközi fuvarozás iránti kereslet további fokozódása várható. Az idén folytatódik a vasútvonalak villamosítása: a vác—aszódi vonal üzembehelyezésével 1780 kilométerre nő a villamosított pályahálózat hosszúsága. A közúti közlekedésben továbbra is fontos feladat az elhasználódott, nagy benzinfogyasztású tehergépjárművek selejtezése, illetve dízelesíté- se. A fajlagos energiafelhasználás javulni fog, így az áruszállítási teljesítmények növekedése_ellertére a közlekedés energiafelhasználása a tavalyi szinten marad. CSAKNEM 20 MILLIÁRD BERUHÁZÁSOKRA Kissé csökkennek az idén az ágazat beruházási lehetőségei : összesen 19,4 milliárd forintot fordítanak beruházásokra, 13 százalékkal kevesebbet, mint az elmúlt évben. Ennek ellenére nem módosul az ez évre tervezett létesítményátadások menetrendje. Az év során helyezik üzembe az észak—déli metróvonal Élmunkás tér— Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Árpád-hidat és a Róbert Károly körút—Váci út—Lehel út közötti szakaszát a felszíni csomópontrendezésekkel együtt. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése és a Kelenföldipályaudvar vágányhálózatának rekonstrukciója. Folytatják a ferihegyi új forgalmi épület építését. A vasúti hálózat fejlesztésének keretében a vonalvillamosításon túlmenően 200 kilométer hosszú vasúti pályát korszerűsítenek, 50 kilométeren pedig önműködő biztosító berendezést szerelnek fel. A fejlesztési összegek csökkenése érezteti hatását az országos közforgalmú úthálózat fejlesztésében: kevesebb jut a gépbeszerzésre, s egyszerűbb kivitelben készülnek el az utak kiszolgáló létesítményei. Mérséklődnek a járulékos beruházások is. A már megkezdett útkorszerűsítések építési ütemét azonban a legtöbb helyen tartani fogják. Az Mles és, M5-ÖS autópályákon tovább folytatják az építést, ám újabb szakasz átadására ebben az évben nem kerül sor. A fővárosban 20 kilométerrel, a vidéki helyi közlekedésben pedig 53 kilométerrel bővítik az autóbuszhálózatot. A trolibuszhálózat továbbfejlesztése ebben az évben nem szerepel a tervek között. ÚJ MOZDONYOK, AUTÓBUSZOK, VILLAMOSOK A légiközlekedést kivéve minden területen új járműveket fognak beszerezni. Egyebek között 11 villamosmozdony, 25 motorvonat, 50 személy- és egyéb kocsi, s mintegy 200 teherkocsi vásárlását tervezi a vasút. A Volán-vállalatok körülbelül 600 új, korszerű autóbuszt állítanak forgalomba. A villamosközlekedés színvonalának javítását 150 új, modern kocsi szolgálja majd. A szociális ellátásban egyrészt az elért színvonal megtartása, másrészt — például a lakásépítésben, a munkás- szállításban — a takarékosabb gazdálkodás lesz jellemző. Tovább javítják a munkakörülményeket, s a biztonságosabb munka feltételeit. Fejlődik az üzemegészségügyi szolgálat, s kedvező irányú változás várható az üzemi higiénés ellátás területén is. Befejeződött a gyermek- és ifjúságvédelmi tanácskozás A gyermek- és ifjúságvédelmi távlati fejlesztési tervével foglalkozó országos konferencia szerdán befejezte munkáját Pécsett. A záróülésen a vitacsoportok vezetői előterjesztették azokat az ajánlásokat, javaslatokat, amelyeket a részt vevő szakemberek — pedagógusok, jogászok, orvosok, szociológusok, államigazgatási szakemberek — tettek a készülő fejlesztési koncepció gazdagítására. A bosszú távra szóló irányelveket jóváhagyás végett a Minisztertanács elé terjesztik. A résztvevők állást foglaltak amellett, hogy a gyermek- és ifjúságvédelem korszerűsítését társadalmi méretekben, komplex módon kell megvalósítani. Ez nem lehet csupán a művelődés- ügy feladata, hanem egy átfogó szociálpolitikai rendszer keretébe kell beilleszteni. A kidolgozandó koncepció 20—25 évre szól, azaz belenyúlik a következő évszázadba. A záróülésen Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a korszerűbbé, teljesebbé váló gyermek- és ifjúságvédelemnek olyan „fehér foltokra” is ki kell terjednie, mint például a családi és iskolai közösségből, valamint az intézményes gondoskodás hatóköréből kikerülő fiatalok védelme. Zömmel 14—18 éves leányokról és fiúkról van szó, akik veszélyes környezetbe kerülve esetleg a bűnözés felé sodródnak. A tanácskozáson hangsúlyozták, hogy bár a jelenlegi cél a távlati fejlesztés programjának megalkotása, a gyermek- és ifjúságvédelmi szakképzés megjavítása a jelen gondja. Haladéktalanul hozzá kell fogni a szakmai képzés korszerűsítéséhez, annál is inkább, hiszen ez egyik fontos feltétele a tervezett egységes gondozási rendszer kiépítésének, a távlati fejlesztési program megvalósításának.