Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-11 / 8. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 11., szerda Petrovszki Pál pasztellképei Petrovszki Pál megyénk képzőművészeti életének közismert alakja. 1960-tól a Békéscsabán — az akkori Fegyveres Erők Klubjában — alakult képzőművészeti stúdió szervezője, vezetője. E stúdió fogta össze a megye- székhely amatőr festőinek többségét. Sok értékes eredmény született együttmunkál kodásuk során: megyei és országos kiállításokon rendszeresen szerepeltek, díjakat is hozva. A stúdió tagjai közül többen kerültek főiskolára, s lettek az idők során hivatásos művészekké. Petrovszki Pál sohasem tartozott azok sorába, akik „talpalnak” egy-egy kiállítás után. Ha meghívják valahova, viszi képeit, de csak akkor, ha úgy érzi, megfelelő anyaggal mutatkozhat a nyilvánosság előtt. Kvalitásait több jelentős, meghívásos országos és megyei kiállításon való részvétele, díjai bizonyítják. Hivatalos „státusza”: amatőr festő. De képeit ismerve, nézve: professzionista alkotó. Lehetett volna hivatalosan is az, Kmetty János 1947-ben felvételi nélkül fogadta volna a Képzőművészeti Főiskola hallgatói. sorába. De ő itt maradt Békéscsabán, s csinálta-csinálja dolgát. Nemrég nyugdíjba vonult, s Békéscsabáról is elköltözött. Az utóbbi időben ritkán találkozhattunk képeivel. Hogy dolgozik azért, azt a decemberben, a gyulai Club kávéházban rendezett kamarakiállításán bizonyította. A kiállításon — egy-két kivételtől eltekintve — legújabb pasztellképeivel jelentkezett. Témái — első látásra — alig változtak, javarészt tájképek, legtöbbször meleg izzó remegését adják vissza, míg az őszi erdőről készített több képének barna, kék és sárga tónusain keresztül az erdő tiszta levegőjű csöndjét szívhatjuk magunkba. Legutóbbi képein az is feltűnik, hogy néhányuk egykét szín, vagy éppen csak egy szín árnyalatainak fel- használásával készült. Mégsem nevezhetjük ezeket az emberalak(ok) nélkül. Sugárzik mindegyikről a békési tájak szeretete, a bensőséges kapcsolat a természettel. Nem idealizál, s nem „fényképez”, hanem át- lényegít, s ha nincs is ember ezeken a képeken, egyvalakit mégis ott érzünk valamennyin, a színek között; magát az alkotót. Néhány képén új vonásokat is felfedezhetünk, bár a Téli fűzek csöndes meditáció eddig sem volt idegen tőle, csak most mindez erőteljesebben jelentkezik. Az Ablak című képen egy gondos emberkéz ápolta gyümölcsöst láthatunk, ablakkereten keresztül. De van ennek a képnek egy másik jelentése is számunkra: egy mindig tevékeny ember töprengése, aki elszakadt éltető közegétől. A Két szék az elmúlás gondolatát fogalmazza meg emberséggel, líraian, ugyanakkor minden érzelgősségtől mentesen. Magabiztosan bánik a színekkel: a Napraforgók és a Kazlak sárgái a nyári vakFotó: Bél» ott« alkotásokat kísérleti jelle- gűeknek, szervesen illeszkednek a többiek sorába mindamellett, hogy ez a technika jóval nagyobb feladatot ró a festőre. A Téli füzek szinte két szín segítségével szól a tél varázsáról: csupa __vakító szikra ez a z úzmarától lehajlott ágú néhány fűzfa. Tizenöt képet láthattunk mindössze, de ez a kiállítás újólag bizonyította Petrovszki Pál ki nem apadó alkotókedvét, s azt is, továbbra is amatőr művészeink élvonalába tartozik. Jó volna Békéscsabán is találkozni alkotásaival. Pénzes Ferenc Ablak Két szék Lapról lapra — krimi Akadnak dolgok, például a bélyegek, amiknek hibás voltuk is érték. Rossz fogazat, festék-, figura- vagy más hiba miatt megsemmisített sorozatból visz- szamaradt egy-két darab később csillagászati árat érhet el. A hibás könyv esetén ez föl sem merül, a rossz az rossz, el lehet dobni. Ezért igyekszik visz- szacserélni az ember, már ha sikerül hibátlant találni helyette. Ez lesz a sorsa az enyémnek is, amit a minap vettem. Kurt Vonnegut kedvenc íróim közé tartozik, s bár kicsit drágálltam a 248 oldalas, nemrég megjelent könyvért a 46 forintot, de némi töprengés után csak megvettem. Börtöntöltelék a címe. Otthon először szem- ügyre vettem, s kissé furcsának találtam, hogy ezért a pénzért a Dabasi Nyomda nem volt képes azonos színű papírt adni, hanem Keverte a fehéret a halvány csontszínűvel. De, gondoltam, magamat vigasztalva: szép asszonyban kicsi hiba nem nagy kár, vagyis jelen esetben a belbecs majd pótolja a külcsín!. Ügyis a tartalom a lényeg. Nemsoká el is kezdtem az olvasást. A 20. oldalig ment is, mint a karikacsapás, de mit ad isten, a 21. helyén egy üres lap éktelenkedett. Ez „ még hagyján lett volna, ha a 22. helyett nem a címoldal mered újra rám, a következőn pedig számozatlanul egy fél oldal, a többivel semmi összefüggésben. S utána mindjárt a 32. . .. De a java, a különös Módszer még ezután jött: a lapszámok, s persze a szöveg is visszafelé sorjázva, egészen a 21-ig. Itt viszont gondolt egyet a könyv, s elkezdett fölfelé folytatódni, egészen a 32. oldalig. Ekkor megtorpant, s megint az előbb említett" számozatlan fél oldal tűnt fel. S utána — nehéz elhinni, de így van —: megintcsak a címlap, igaz, az író nélkül, csak a puszta címmel. Ekkor már megálltam, s elkezdtem tippelni. Két eset lehetséges; folytatódik a zűrzavar, vagy végre valahára elkezdődik a regény igazándiból, sőt, ugyanígy hiba nélkül be is végződik. Korai öröm lett volna ezt választani, mivel a túloldalon újfent a 21. oldal jelentkezett, igaz, most már bakugrás nélkül egyfolytában emelkedve egészen a 32. oldalig. Ezen túl a meglepetés csak az ismétlésben van: a számozatlan fél oldal és immár negyedszerre a cím, nem újság. Üjdonság viszont, hogy utána egyből a 37. oldal bukkan föl. Ilyenkor már bosszankodni sem lehet, annyira komikus a helyzet, különösen, ha eszébe jut az embernek Vonnegut híres mondása az ötödik vágóhíd- ból. „így megy ez . . . ’* Így bizony, még ha a Nyomdaipari Fényszedő Üzem szedte is ki az egészet, a legmodernebb technikával. Hogy vajon mind a 40 600 kötetet, az majd kiderül a vallatásnál, vagyis, ha cserélni megyek. Vass Márta Többhasznú művelődési ház Csabacsiidön Hétköznap délelőtt sem csendes a csabacsüdi művelődési ház. A folyosón építőmunkások jönnek-mennek. Igaz, úgy két évvel ezelőtt felújították a házat, tetőcserét, padozatcserét csináltak, de mostanára ismét megérett az épület egy alapos korszerűsítési munkára. Az előteret — jórészt az érintettek társadalmi munkájával — már rendbe hozták, azzal a szándékkal, hogy itt gyűlhetnek össze közös programra, vagy időtöltésre a népszerű nyugdíjasklub tagjai. Persze, nem csak a klubtagokat, hanem a község bármelyik idős emberét szívesen látják. Gyakran hetvenen is összejönnek, s bizony, ennyi embernek még a tágas előtér is kevés. Ezért a község vezetői tervezik, hogy megvásárolják a sütőüzem volt épületét, ahol — némi felújítással — végleges helyet kaphatnak az idősek. Betonozást, parkettázást, festést is folytatnak az épületen, amely nyárra már megújulva várja látogatóit. Nagytermi rendezvényekre háromhavonta kínálkozik lehetőség, ezekre nem csak a csabacsüdi, hanem a két társközség, Kardos és örménykút lakosságát re „beszervezik”. A közbeeső időszakban sem áll kihasználatlanul a 300 személyes terem, hiszen — tornaterem híján — itt tartják tornaóráikat az általános iskolások. Kettős hasznú így a terem, amely még a nemrég alakult iskolai 'kézilabdacsapatnak is kínál edzési lehetőséget. Óra vagy edzés után szépen elpakolják a gyerekek a tornaszereket, s máris készen áll a helyiség közművelődési feladatának betöltésére. A könyvállomány nagy része a polcokon van Fotó: Gál Edit Kettős hasznosítású a nagyterem Természetesén, a közművelődési munkának csak egy részét képezik a nagyobb rendezvények. A klubok, szakkörök adják a mindennapi munkát. A nyugdíjas-, az ifjúsági és a nőklub bizonyul évek óta életképesnek: a gyerekklub nemrég megszűnt. Sok gyerek vesz viszont részt a népitánc- és a balett-tanfolyamokon, vagy a szakkörök munkájában. A felnőttek kedvelik a TIT- előadásokat és a politikai fórumokat (amelyeket egy- egy neves újságíró tart), gyakran nem megfelelő viszont az érdeklődés az irodalmi estek iránt. Itt működik a községi könyvtár, amelynek a lakosság számához képest szép állománya van: 16 ezer kötetből válogathat a több mint ötszáz olvasó. Jelentős részük 14 éven aluli, ők elkülönített gyermekkönyv- anyagbó] válogathatják ki az életkoruknak, érdeklődési körüknek megfelelő olvasnivalót. G. K. Mai műsor KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Mendelssohn: A szentiván- éji álom (szvit). 8.39: Kis magyar néprajz. 9.44: A Gyermekrádió műsora. 10.50: Nóták. 11.13: Miroszlav Ruszin és Leo- nyid Biok hangversenye. 12.45: A Falurádió műsora. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: A Gyermekrádió műsora. 15.05: Respighi: Madarak (szvit). 15.28: MR 10—14. 16.03: Népzene. 16.49: Kritikusok fóruma. 17.05: Az útminósitéstöl a minőségi ütakig. 17.30: A zsidónő (opera). 19.151 Gondolat. 20.00: Magyar előadóművészek lemezeiből. 20.52: Doktor Senki (regény). 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Kórusmuzsika. 22.45: Beszélgetés Nyiklti Ml- halkovval és Alekszandr Gelmannal. 23.00: Kamaramuzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Forradalmi dalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Idősebbek_ hullámhosszán. 9.30: O] dzsesszfelvételelnkből. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Népzene. 12.35: Tánczenei koktél. 13.30: Népzenei hagyományőrző műsor. 14.00: Zenés délután. 16.00: Az Ifjúsági Rádió műsora. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: A Válasz melléklete. 17.10: Olasz madrigálok. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Barangolás régi hanglemezek között. 18.45: Nóták. 19.25: Prizma. 19.45: A War-zenekar felvételeiből. 20.35: Vastaps. 21.21: Házasodj Ausztria (zenés játék). 23.25: Híres tangók. III. MŰSOR 9.00: A Stúdió 11 felvételeiből. 9.27: Berlioz: Benvenuto Cellini. 12.18: Zenekari muzsika. 13.57: Zongoramuzsika. 15.00: Népdalkórusok. 15.25: Händel: Acisz és Gala thea (pásztorjáték). 17.04: Magnóról, magnóra. 17.44: Az új magyar zene a Rádióban. 18.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Beszélgetés a 88 éves Mark Rejzennel. __ 2 0.36: Az East együttes felvételeiből. 21.00: A New York-1 filharmonikus zenekar játszik. 22.00: Műhelyek és alkotók. 23.00: Gasparone (operett). SZOLNOKISTÜDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé: Orosz nyelv. 8.25: Környezetismeret. 8.40: Élő múzeum. 9.00: Magyar irodalom. 9.25: Korok művészete. 9.55: Delta, (ism.) 10.25: Perbefogott félelem (am. film, ism.), II/2. 14.45: Iskolatévé: Pedagógusoknak. 15.15: Matematikai vetélkedő. 15.45: Magyar nyelv. 16.25: Lengyel utak (lengyel film), XI/2. 17.55: Tévéegyetem, XV1/15. 19.19: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 19.55: Műkorcsolyázó EB. (párosok). Kb. 22.35: A hét műtárgya. 22.40: Tv-híradó 3. * II. MŰSOR 17.55: Perpetuum mobile, (ism.) 18.45: A nagy magasságok és nagy mélységek kutatója. 19.30: Anna Margit világa, (ism.) 20.00: Moziregény, (francia tévéfilm.) 21.35: Tv-híradó 2. 22.00: Memento móri II. (stúdió- műsor.) BUKAREST 15.25: Egy dal. 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.35: Előadóművészek. 20.45: A valóság képei. 21.20: Nemzetközi tv-hírek. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.50: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Hosszúharisnyás Pipi — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Népi muzsika. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Játékfilm. 21.30: Mozgó képe« — adás a filmről. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Művelődési adás. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szórakoztató adás. 21.05: Zágrábi körkép. 21.20: Komoly zene. SZÍNHÁZ 1984. január íl-én, szerdán 1» órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Móricz-bérle» 19 órakor Gyulán: maria főhadnagy 1984. január 12-én, csütörtökül 12 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY Kér. és Vendéglátőip. SZMKI ea. 19 órakor Békéscsabán: MARIA FŐHADNAGY József Attila-bérlet . MOZI Békési Bástya: Panelsztori. Békéscsabai Szabadság: Délibábok országa. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Riki-Tiki-Tévl, fél 8-kor: Bockerer. Gyulai Erkel: Rita asszony menyasszony. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Klute, 7-kor: Filmklub. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Suli-buli, fél 6-kor: A nők városa I—II. Szarvasi Táncsics, 6-kor: A két rodeós, 8-kor: Akit Bulldózernek hívtak.
