Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-10 / 7. szám
1984, január 10-, kedd NÉPÚJSÁG Képzőművészeti körök kiállítása Több hete már, hogy Békésen a Jantyik Mátyás Múzeumban megnyitották a megye képzőművészeti köreinek kiállítását. A bemutatkozás első a sorban, melyet — a tervek szerint — kétévenként követ hasonló, rendszeres nyilvánosságot biztosítva a képzőművészeti körökben tevékenykedő amatőröknek. Ezt az elsőt a megyei és a békési városi művelődési központ rendez- te-szervezte. Sikernek könyvelhetik el, hogy a beküldött képanyagból és plasztikákból a láthatóan jó szemű és igényes zsűri mintegy ötvenet érdemesített arra, hogy közönség elé kerüljön, nem éppen siker viszont, hogy a nyolc kiállító szakkörnél négyszerié több van a megyében, közöttük olyan is, mint az orosháziaké, akik az utóbbi esztendőkben nem is egy elismerésben részesültek. Minden kezdet nehéz, hangoztathatnánk, éppen itt az ismert és bizony nagyon igaz közmondást, így aztán a képzőművészeti körök első kiállításának megszervezésére vállalkozók sem remélhettek nagyobb érdeklődést. A kiállítás színvonala azonban mindenképpen őket igazolja, és azt a nemes törekvést, hogy az elkövetkező időben kétévenként gyűjtik össze a körök legjobb munkáit, és mutatják be Békésen a nagyközönségnek. Tehát a kiállítás színvonala. Azt hiszem, ez a lényeges, ez az alapvető. Mit tudnak köri tagjaink, akad-e közöttük olyan, akire illő és feladat a továbbiakban jobban odafigyelni? Végül: ki- tűnik-e a bemutatott képekből, plasztikákból a közösségben töltött idő, a műhelymunka haszna, alakul-e önértékelésük, megtalálják-e azt a stílusvilágot, technikát, amellyel gondolataikat képzőművészeti alkotásokba transzponálva „megédesíthe' tik” szabad idejüket? Említve ezt azért is, mert köztudott, és így a helyes, hogy ezek a körök elsősorban attól életképesek (ha azok!), mert az odajárók nem elsősorban művészekké kíván-- nak válni, hanem művészeteket értő emberekké, akik, amikor idejük engedi, szívesen hódolnak az alkotás örömeinek. Ha pedig teszik ezt már olyan szinten, hogy másoknak is örömöt okozhatnak, hogy másokban is felrezonáltatják az érzéshullámokat, melyeket akkor éltek át, amikor festettek, rajzoltak, vagy az agyag ellenállásával birkóztak; nos, akkor tevékenységük nem kis mértékben közüggyé is válik. Mint ahogyan közüggyé vált ez a békési kiállítás, melyet félő, hogy sokkal kevesebben látnak hivatásos szakmabeliek és más körök tagjai, mint az ildomos lenne. Mert ha sokan megállnak a bemutatott képek előtt, és feljegyeznek emlékezetükben egy-egy érdemes nevet, egész képzőművészeti közéletünket másképpen láthatják. Megsejthetnek valamit a „hátországból”, amely nem is olyan gyenge, ahogyan sokszor képzelik; elgondolkozhatnak azon, hogy ha sokan vállalkoznak arra, hogy ecsetet, krétát vegyenek a kezükbe, akkor nagyobb az esély egy-egy minőségi kiugrásra, ha pedig ilyen adódik, közös hasznunk az, e tájegység művészeti életét gazdagítja. Van-e kiugrás itt, a békési kiállításon? Meggyőződésem, hogy nem is egy, eddig sehol vagy alig hallott névre kell felfigyelni, megállni képeik előtt, és elismeréssel adózni a körvezető tanároknak, képzőművészeknek, akiket az itt és most bemutatkozók mestereiknek vallhatnak. Lehet, hogy csak a véletlen összeesése, de a megyei tanács nívódíját, melyet a legjobb képzőművészeti körnek ajánlott fel: a békésiek kapták. A kör vezetője Gör- gényi Tamás közismerten kitartó és buzgó művész-tanár, ifjúmunkás képzőművészeti köre tucatnyi tehetséget küldött már művészeti középiskolába, főiskolára. Jelenlegi tagjai közül a kifejezni eszközeit, egyéni stílusát mind jobban megtaláló Csuta György hozott erre a tárlatra igen szép és dinamikus ak- varelleket, pompásan érti a szín-ritmus és a tér-ritmus felerősítését, harmonizálását. Képeinek tartalmi kulcsát nem könnyű megtalálni, de nem is olyan nehéz, hogy azzal a mégoly kezdő képnéző sikertelertül próbálkozna. Kitűnőek és fantasztikusan bizarr, mégis humánus világba visznek Diószegi Eszter akvarelljei, a Körös mentén című képe a tárlat egyik legkiemelkedőbb lapja. Békési Szabados István is, Lú- das Matyi-illusztrációja markáns grafikus látásmódra vall. Kétségtelenül tehetséges a szintén békési Baji Miklós, groteszkbe hajló akvarelljei vonzzák a szemet (Hé, papa!, Szeszfőzde). Változatlan jó érzésekkel fogadjuk Franky Károly lírai pasztelljeit (Vízparton, Ósz), a gyomai és az endrődi táj költői képekbe álmodását. A békéscsabai kör sokoldalú és erőteljesen tehetséges tagja Kolarovszki Zoltán, aki a békési városi művelődési ♦központ amatőr művészeti díját kapta. Képei, szobrai, érméi többek, mint ígéretesek. Várható, hogy Mlado- nyiczky Béla szobrászművész kezei alatt még rohamosabban fejlődik, és még- inkább kibontakozik mindaz, amit tud, amire máris képes. Érdekes színfolt, hogy kettő (vagy három?) általános iskolai szakkör is kapott az egyik terem közepén néhány paravánt, ezek a gyermekrajzok a start, a képzőművészettel való első találkozás színes kis vallomásai. Két év múlva lesz újra körök kiállítása Békésen. Ha ezt is startnak vesszük (hiszen az!), akkor reményünk lehet, hogy a következőn sokkal többen lesznek, több kör tartja majd nemcsak érdemesnek, hanem megtisztelőnek is a részvétel lehetőségét. Sass Ervin Pályaválasztás előtt Néhány hét múlva megyénk általános iskoláiban is lezárul a folyamatos pályaelőkészítő tevékenység egyik lényeges szakasza. A nyolcadikos tanulóknak ugyanis el kell dönteniük, hogy hol szándékoznak tanulmányaikat folytatni, milyen szakmát szeretnének elsajátítani. Várhatóan akkor lesz sikeres a döntés, ha a választandó iskoláról, pályáról sok mindent ismernek az érintettek : reálisan értékelik célkitűzéseik tükrében az elérhető lehetőségeket. Ehhez az alapvetően fontos tudnivalókat e tanévben is elsősorban az iskolákban folyó tervszerű pályaválasztási tevékenység során szerezték meg a szülők és gyermekeik. Az általános iskolák mellett a középfokú intézmények, a munkahelyek, a társadalmi és tömegszervezetek sokat vállaltak magukra a megfelelő színvonalú ismeretadási folyamatban. Kiemelhetjük megyénk és Csongrád megye középfokú iskoláinak „Nyitott kapuk napja” elnevezésű rendezvényeit, melyek joggal válnak egyre népszerűbbé a látogatók körében, sok segítséget adva a pályaelőkészületekhez. A felvételhez szükséges legfontosabb információk (képzési feltételek, szakmai, egészségügyi követelmények, munkafeladatok, alapozó tárgyak, felvételi esély stb.) az iskolákban levő pályaválasztási tájékoztató füzetekben és az útmutatóban, a „Mi lehet? Mi legyen?” című kiadványban találhatók. Ezekben utalnak többek /között arra, hogy a tanulmányi előmenetelnek jelentős a szerepe, mivel egyik meghatározója a továbbtanulásnak. Alapfeltételt jelent a választott iskolában történő sikeres helytálláshoz a követelményeknek megfelelő eredmény elérése. Az iskoláztatás, a pályán való munkálkodás távlatainak számbavétele mellett a kollégiumi elhelyezés körülményeinek ismerete szintén a fontos kérdések közé tartozik. A döntésben bizonytalankodó tanulóknak a jelentkezési lapok kitöltéséig még van lehetőségük arra, hogy ismereteiket kiegészíthessék, valamint kritikusan értékeljék az osztályfőnökkel, a pályaválasztási felelős nevelőkkel. Az egészségügyi gondokkal küzdő fiatalok segítésénél több véleményt, javaslatot vesznek figyelembe. A Békés megyei Pedagógiai Intézet Pályaválasztási Csoportja (Békéscsaba, Jilem- niczky u. 3., tel.: 28-808) is támogatást ad ebben az érdeklődőknek. Az előző tanévekhez hasonlóan az 1984—85-ös tanévre is az úgynevezett lépcsőzetes elbírálási rend szerint történik a beiskolázás megyénk középiskoláiba, szakmunkásképzőibe. A megyei művelődésügyi osztály rendelkezése értelmében ugyanis négy ütemben: az iskolák időrendi beosztása alapján bonyolítják le a felvételeket. Ennek módjáról részletes ismertetés olvasható a már említett tájékoztató füzetben. Megjegyezzük, hogy a kisegítő iskolában végző fiatalok számára szintén adott a lehetőség továbbtanulásra Békéscsabán, a továbbképző tagozaton, ahol betanított munkakörök ellátására kap- nap képesítést a lányok, fiúk. Békés megyében az 1983— 84-es tanévben közel 5500 nyolcadikos fejezi be tanulmányait. A körültekintő előkészületek után remélhetőleg megfontoltan, jól döntenek, és eredményesen helytállnak a választott iskolájukban, valamint később a munkahelyükön. Selmeczi László KÉPERNYŐ A babona szerint olyan lesz az új év, amilyen az első napja. Nem hiszek a babonában, s így bízhatok abban, hogy a televízióműsor sem lesz olyan, amilyen az év első hetében. Mert bizony meglehetősen langyosra sikerült ez az első hét. S még azzal sem érvelhetünk, hogy az ünnepek alatti színvonalas műsorokat böjtöltük. Az előzetes alapján ígéretesnek tűnt a szerda esti feliratos, zenés ballada, amelynek forgatókönyvét a nálunk is tisztelt chilei költő, Pablo Neruda Joaquin Murieta tündöklése és bukása című könyvéből (ez volt a film címe is) írta és rendezte Luis Calvo Teixeira. Nem lehet könnyű egy epikus költeményt filmre átírni; nyilvánvaló, hogy a filmművészet hagyományos módszerei, technikai elemei nem alkalmasak erre. Teixeira kereste az új formát, lényegében meg is találta, csak épp nem alkalmazta mindig megfelelően. Egy ilyen mű — bármennyire jellemzője általában a lassú hömpölygés — drámai magvát veszíti el, ha időnként nem alakulnak ki benne villámgyors feszültségek, melyek épp a meghatározó élményt adják. A gyakori ismétlések, az irodalmi-színpadszerű állóképek azonban visszafogták ezt a nagyon lényeges érzelmi töltést! Zenés balladáról lévén szó, a szöveggel egyenrangú fél kellett, hogy legyen a zene: helyenként talán még uralkodóvá is vált. Ez azonban — érdekes módon — nem károsította, sőt, inkább gazdagította a látványélményt. Murieta az igazságtalanság elleni harc szimbóluma, a rossz elleni lázadás általános emberi tulajdonságának megtestesítője, s mindamellett jellegzetesen latin-amerikai figura. Mint ahogyan a költemény is, a zene is, a film is magán hordozza a számunkra egzotikus földrész furcsa, mégis hozzánk oly közel álló népének jellemzőit. Keveset látunk- hallunk róla! Csak néhány világhírű író és költő hozzánk eljutó alkotásaiból sejthetjük, milyen kimeríthetetlenül gazdag történelmük, kultúrájuk. Alaposabban meg kellene ezért fontolni, mit mutassunk be ebből a nagyközönségnek! — A műsort azoknak ajánljuk, akik nem néznek televíziót! — hirdette kissé maliciózusan a Telepohár című Tele- pódium-kabaré, amely a hét egyik legjobb összeállításaként értékelhető. Akik december 17-én már látták, azok sem unatkozhattak csütörtökön a képernyő előtt. Rádiós és televíziós kabaréműsorainkról mostanában elmondható az az örvendetes tény, hogy frissek, elevenek, s ami a legfontosabb, sokszor akadnak bennük politikai-társadalmi aktualitások. Életünk görbetükreit adják: ez a tükör kiemeli hiányosságainkat, szépséghibáinkat, amelyeket közönséges tükörben nézve talán észre sem vennénk. Farkasházy Tivadar és Verebes István remek keretbe foglalta a kitűnő ötletet. Egy italboltba csöppent a néző (kabarénak alkalmasabb helyet kívánni sem lehetne), ahol a kissé mámoros közönség olyasmit is kiejthet a száján, amit józanul nem szokás. — Az a baj, hogy nálunk senkinek nem lehet annyija, amennyije van! — mondja például az ágról - szakadt, lakás és munkahely nélküli kocsmajáró, aki jó üzletet ajánl. S kapva kapnak ajánlatán azok, akik második nyaralójukat már nem tudják kire íratni, akiknek „szegény rokon”-ra volna szükségük a tanácsi lakáshoz. .. Felsorolni lehetetlen, de nem is érdemes a jó poénokat, hisz csak a megfelelő szituációban, a megfelelő előadók tolmácsolásában csattantak igazán. Meg aztán egységes egész volt a műsor: egy-egy jelenet önmagában nem lenne az igazi. Jó, hogy mostanában rendszeresen tűz műsorára színvonalas kabarékat a televízió. Olyanokat, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de gondolatokat is ébresztenek. Kifejezetten a szórakoztatás igényével készült a „Szeret-e még?” című összeállítás, amely Eisemann Mihály szerzeményeiből válogatott. Sokan kedvelik a zenés műsorokat, s ennek az igénynek kielégítését is fel kell vállalnia a televíziónak. A vállalással nincs baj, ám a színvonallal kevésbé lehetünk elégedettek. Igaz, a muzsika a harmincas évek világát idézi, mégsem kell föltétlenül visszavonulni a merev, élettelen jelmezek, díszletek mögé. Néha meglehetősen egyhangú ez, csakúgy, mint a táncosok szabványlépései, vagy az arcokra írt mesterkélt mosoly. Nem hinném, hogy ez tetszik az idősebb generációnak (hisz elsősorban nekik készülhetett ez a műsor). De miért ne tűzhette volna célul a szerkesztő, a rendező, hogy megismertesse, megkedveltesse a fiatalabbakkal is a régi idők melódiáit? Mert így bizony néha még a kellemes zene is elveszítette a vonzerejét. — Gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: A Lorenz-i gondolat. 8.57: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamaraművek. 11.12: Paer: A karmester, (opera) 11.39: A veszprémi borbélymester önéletírása. XV/9. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidöben. 14.00: Népi zene. 14.23: Kóruspódium. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Operettek. 15.28: Nyitnikék. (ism.) 16.00: Psota Irén nagylemezéről. 16.29: Az amatör zenei mozgalom híradója. 17.05: Arcélek. 17.30: Fúvósötösök. 17.45: A Szabó család. 19.15: Joan Sutherland művészete. 20.00: Van-e verseny? (riport) 20.30: Töltsön egy órát kedvenceivel. 21.30: Kutatások a szombathelyi kórházban. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Új melódlalemezeinkből. 23.08: Hétköznapok kutatói... 23.18: Lemezmúzeum. 0.10: Pásztor László szerzeményeiből. PETŐFI RÁDIÖ 8.35: Társalgó, (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Ifjúsági jegyzet. 13.35: Gyermekjelenetek. 14.00: Zenés délután. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Filmzene. 19.00: Külföldről érkezett, (ism.) 19.25: Iszlai Zoltán Írása. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tigrisugrás, (regény) XV/11. (ism.) 20.55: Tudósítás a műkorcsolyázó EB-röl. 21.00: Találkozás a Hitchcock- klubban. 21.46: Klasszikus operettekből. 23.25: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.33: Bruce Springsteen felvételeiből. 11.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.40: Kamaraművek. 12.30: Operaáriák. 13.07: William Golding: A legyek ura. (ism.) 13.37: Szórakoztató zene. 14.30: Romantikus zene. 16.30: Politikai vitamüsor. 17.00: Erkel operáiból. 17.41: A Hägresten Motettakórus hangversenye. 18.30: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 19.05: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű műsora. 19.35: Berda József versei, (ism.) 19.40: A Magyar Rádió Mozart- ciklusa. Közben: 20.25: Világújság. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.20: Zenekari muzsika. 21.40: Mai bolgár költők versei. 22.00: Új lemezekről beszélgetés. 23.00: Dzsesszzene. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Richard Anthony slágereiből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Magyarázzam a' bizonyítványom? — Pályaválasztási gondok — Az én szakmám a legszebb szakma ) 17.30: Üj felvételeinkből. A kecskeméti Kodály iskola út- törőkőrusa énekel. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Vonósparádé. Közben: A tél sportjai. Braun Ágoston jegyzete.' 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Soltész Rezső új dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.35: Tévéforna. (ism.) 8.40: Iskolatévé: magyar irodalom. 9.00: Francia nyelv. 9.15: Fizikai kísérletek. 9.25: Matematikai vetélkedő. 9.55: Perbe fogott félelem. (amerikai film, ism.) 15.00: Iskolatévé: Neveléslélektan. 15.40: Deltácska. 16.00: Környezetismeret. 16.20: Orosz nyelvgyakorlás. 16.45: Üzlet a Korzón. (csehszlovák film, ism.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese.-19.30: Tv-híradó. 20.00: Wagner, (angol—magyar tévéfilm) X/4. 21.00: Stúdió ’84. • 22.00: Népzene zenekarra. 22.05: Kockázat. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Csak gyerekeknek! 18.30: Sakk-matt. 18.50: Műkorcsolyázó EB. (megnyitó) 19.30: Mendelssohn: A-dűr szimfónia. (ism.) 20.00: A szent hegy. (NSZK film) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Sikoly, (csehszlovák film) BUKAREST 15.05: Népzene. 15.15: Eszmék. 15.25: Szünidei matiné. 15.40: Állattenyésztés. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.45: Történelmi arcképcsarnok. 21.30: A nap eseményei. 21.40: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-naplő. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről — adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.55; Hollywood ragyogása és nyomora — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Kiegészítés. 19.00: Az Antarktisz — népszerű tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: A forradalom emlékművei — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ Az 1984. január 10-ére, mára hirdetett operaelőadás elmarad. 1984. január 10-én, kedden 15.30 órakor Gyulán: MARIA FŐHADNAGY 19.30 órakor Gyulán: MARIA FŐHADNAGY 1984. január 11-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Móricz-bérlet 19 órakor Gyulán: maria főhadnagy MOZI Békési Bástya: Panelsztori. Békéscsabai Szabadság: Délibábok országa. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Riki-Tiki-Tévi, fél 8-kor: Bockerer. Gyulai Erkel: Rita asszony menyasszony. Gyulai Petőfi: Klute. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Suli-buli, fél 6-kor: A nők városa i—II. Kolarovszki Zoltán Alkony című akvarellje Reprodukció: Juhos János
