Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-10 / 7. szám

1984, január 10-, kedd NÉPÚJSÁG Képzőművészeti körök kiállítása Több hete már, hogy Bé­késen a Jantyik Mátyás Mú­zeumban megnyitották a megye képzőművészeti kö­reinek kiállítását. A bemu­tatkozás első a sorban, me­lyet — a tervek szerint — kétévenként követ hasonló, rendszeres nyilvánosságot biztosítva a képzőművészeti körökben tevékenykedő ama­tőröknek. Ezt az elsőt a megyei és a békési városi művelődési központ rendez- te-szervezte. Sikernek köny­velhetik el, hogy a bekül­dött képanyagból és plaszti­kákból a láthatóan jó sze­mű és igényes zsűri mintegy ötvenet érdemesített arra, hogy közönség elé kerüljön, nem éppen siker viszont, hogy a nyolc kiállító szak­körnél négyszerié több van a megyében, közöttük olyan is, mint az orosháziaké, akik az utóbbi esztendőkben nem is egy elismerésben része­sültek. Minden kezdet nehéz, hangoztathatnánk, éppen itt az ismert és bizony nagyon igaz közmondást, így aztán a képzőművészeti körök első kiállításának megszervezésé­re vállalkozók sem remélhet­tek nagyobb érdeklődést. A kiállítás színvonala azonban mindenképpen őket igazolja, és azt a nemes törekvést, hogy az elkövetkező időben kétévenként gyűjtik össze a körök legjobb munkáit, és mutatják be Békésen a nagyközönségnek. Tehát a kiállítás színvona­la. Azt hiszem, ez a lénye­ges, ez az alapvető. Mit tudnak köri tagjaink, akad-e közöttük olyan, akire illő és feladat a továbbiakban job­ban odafigyelni? Végül: ki- tűnik-e a bemutatott képek­ből, plasztikákból a közös­ségben töltött idő, a mű­helymunka haszna, alakul-e önértékelésük, megtalálják-e azt a stílusvilágot, techni­kát, amellyel gondolataikat képzőművészeti alkotásokba transzponálva „megédesíthe' tik” szabad idejüket? Említ­ve ezt azért is, mert köztu­dott, és így a helyes, hogy ezek a körök elsősorban at­tól életképesek (ha azok!), mert az odajárók nem első­sorban művészekké kíván-- nak válni, hanem művésze­teket értő emberekké, akik, amikor idejük engedi, szíve­sen hódolnak az alkotás örömeinek. Ha pedig teszik ezt már olyan szinten, hogy másoknak is örömöt okoz­hatnak, hogy másokban is felrezonáltatják az érzés­hullámokat, melyeket akkor éltek át, amikor festettek, rajzoltak, vagy az agyag el­lenállásával birkóztak; nos, akkor tevékenységük nem kis mértékben közüggyé is válik. Mint ahogyan közüggyé vált ez a békési kiállítás, melyet félő, hogy sokkal ke­vesebben látnak hivatásos szakmabeliek és más körök tagjai, mint az ildomos len­ne. Mert ha sokan megáll­nak a bemutatott képek előtt, és feljegyeznek emlé­kezetükben egy-egy érdemes nevet, egész képzőművészeti közéletünket másképpen lát­hatják. Megsejthetnek vala­mit a „hátországból”, amely nem is olyan gyenge, aho­gyan sokszor képzelik; el­gondolkozhatnak azon, hogy ha sokan vállalkoznak arra, hogy ecsetet, krétát vegye­nek a kezükbe, akkor na­gyobb az esély egy-egy mi­nőségi kiugrásra, ha pedig ilyen adódik, közös hasz­nunk az, e tájegység művé­szeti életét gazdagítja. Van-e kiugrás itt, a bé­kési kiállításon? Meggyőző­désem, hogy nem is egy, ed­dig sehol vagy alig hallott névre kell felfigyelni, meg­állni képeik előtt, és elisme­réssel adózni a körvezető tanároknak, képzőművészek­nek, akiket az itt és most bemutatkozók mestereiknek vallhatnak. Lehet, hogy csak a vélet­len összeesése, de a megyei tanács nívódíját, melyet a legjobb képzőművészeti kör­nek ajánlott fel: a békésiek kapták. A kör vezetője Gör- gényi Tamás közismerten ki­tartó és buzgó művész-tanár, ifjúmunkás képzőművészeti köre tucatnyi tehetséget kül­dött már művészeti középis­kolába, főiskolára. Jelenlegi tagjai közül a kifejezni esz­közeit, egyéni stílusát mind jobban megtaláló Csuta György hozott erre a tárlatra igen szép és dinamikus ak- varelleket, pompásan érti a szín-ritmus és a tér-ritmus felerősítését, harmonizálását. Képeinek tartalmi kulcsát nem könnyű megtalálni, de nem is olyan nehéz, hogy azzal a mégoly kezdő képné­ző sikertelertül próbálkozna. Kitűnőek és fantasztikusan bizarr, mégis humánus vi­lágba visznek Diószegi Esz­ter akvarelljei, a Körös men­tén című képe a tárlat egyik legkiemelkedőbb lapja. Bé­kési Szabados István is, Lú- das Matyi-illusztrációja mar­káns grafikus látásmódra vall. Kétségtelenül tehetsé­ges a szintén békési Baji Miklós, groteszkbe hajló ak­varelljei vonzzák a szemet (Hé, papa!, Szeszfőzde). Vál­tozatlan jó érzésekkel fogad­juk Franky Károly lírai pasztelljeit (Vízparton, Ósz), a gyomai és az endrődi táj költői képekbe álmodását. A békéscsabai kör sokoldalú és erőteljesen tehetséges tagja Kolarovszki Zoltán, aki a békési városi művelődési ♦központ amatőr művészeti díját kapta. Képei, szobrai, érméi többek, mint ígérete­sek. Várható, hogy Mlado- nyiczky Béla szobrászmű­vész kezei alatt még roha­mosabban fejlődik, és még- inkább kibontakozik mind­az, amit tud, amire máris képes. Érdekes színfolt, hogy ket­tő (vagy három?) általános iskolai szakkör is kapott az egyik terem közepén néhány paravánt, ezek a gyermek­rajzok a start, a képzőművé­szettel való első találkozás színes kis vallomásai. Két év múlva lesz újra körök kiállítása Békésen. Ha ezt is startnak vesszük (hi­szen az!), akkor reményünk lehet, hogy a következőn sokkal többen lesznek, több kör tartja majd nemcsak ér­demesnek, hanem megtiszte­lőnek is a részvétel lehető­ségét. Sass Ervin Pályaválasztás előtt Néhány hét múlva me­gyénk általános iskoláiban is lezárul a folyamatos pá­lyaelőkészítő tevékenység egyik lényeges szakasza. A nyolcadikos tanulóknak ugyanis el kell dönteniük, hogy hol szándékoznak ta­nulmányaikat folytatni, mi­lyen szakmát szeretnének el­sajátítani. Várhatóan akkor lesz si­keres a döntés, ha a válasz­tandó iskoláról, pályáról sok mindent ismernek az érin­tettek : reálisan értékelik cél­kitűzéseik tükrében az elér­hető lehetőségeket. Ehhez az alapvetően fontos tudnivaló­kat e tanévben is elsősorban az iskolákban folyó tervsze­rű pályaválasztási tevékeny­ség során szerezték meg a szülők és gyermekeik. Az ál­talános iskolák mellett a kö­zépfokú intézmények, a mun­kahelyek, a társadalmi és tö­megszervezetek sokat vállal­tak magukra a megfelelő színvonalú ismeretadási fo­lyamatban. Kiemelhetjük me­gyénk és Csongrád megye középfokú iskoláinak „Nyi­tott kapuk napja” elnevezé­sű rendezvényeit, melyek joggal válnak egyre népsze­rűbbé a látogatók körében, sok segítséget adva a pálya­előkészületekhez. A felvételhez szükséges legfontosabb információk (képzési feltételek, szakmai, egészségügyi követelmények, munkafeladatok, alapozó tár­gyak, felvételi esély stb.) az iskolákban levő pályaválasz­tási tájékoztató füzetekben és az útmutatóban, a „Mi le­het? Mi legyen?” című ki­adványban találhatók. Ezekben utalnak többek /között arra, hogy a tanul­mányi előmenetelnek jelen­tős a szerepe, mivel egyik meghatározója a továbbtanu­lásnak. Alapfeltételt jelent a választott iskolában történő sikeres helytálláshoz a köve­telményeknek megfelelő eredmény elérése. Az iskoláztatás, a pályán való munkálkodás távlatai­nak számbavétele mellett a kollégiumi elhelyezés körül­ményeinek ismerete szintén a fontos kérdések közé tar­tozik. A döntésben bizonytalan­kodó tanulóknak a jelentke­zési lapok kitöltéséig még van lehetőségük arra, hogy ismereteiket kiegészíthessék, valamint kritikusan értékel­jék az osztályfőnökkel, a pá­lyaválasztási felelős nevelők­kel. Az egészségügyi gon­dokkal küzdő fiatalok segí­tésénél több véleményt, ja­vaslatot vesznek figyelembe. A Békés megyei Pedagógiai Intézet Pályaválasztási Cso­portja (Békéscsaba, Jilem- niczky u. 3., tel.: 28-808) is támogatást ad ebben az ér­deklődőknek. Az előző tanévekhez ha­sonlóan az 1984—85-ös tan­évre is az úgynevezett lép­csőzetes elbírálási rend sze­rint történik a beiskolázás megyénk középiskoláiba, szakmunkásképzőibe. A me­gyei művelődésügyi osztály rendelkezése értelmében ugyanis négy ütemben: az iskolák időrendi beosztása alapján bonyolítják le a fel­vételeket. Ennek módjáról részletes ismertetés olvasha­tó a már említett tájékozta­tó füzetben. Megjegyezzük, hogy a ki­segítő iskolában végző fiata­lok számára szintén adott a lehetőség továbbtanulásra Békéscsabán, a továbbképző tagozaton, ahol betanított munkakörök ellátására kap- nap képesítést a lányok, fi­úk. Békés megyében az 1983— 84-es tanévben közel 5500 nyolcadikos fejezi be tanul­mányait. A körültekintő elő­készületek után remélhetőleg megfontoltan, jól döntenek, és eredményesen helytállnak a választott iskolájukban, valamint később a munka­helyükön. Selmeczi László KÉPERNYŐ A babona szerint olyan lesz az új év, amilyen az első napja. Nem hiszek a babonában, s így bízhatok abban, hogy a televízióműsor sem lesz olyan, amilyen az év első hetében. Mert bizony meglehetősen langyosra sikerült ez az első hét. S még azzal sem érvelhetünk, hogy az ünnepek alatti szín­vonalas műsorokat böjtöltük. Az előzetes alapján ígéretesnek tűnt a szerda esti felira­tos, zenés ballada, amelynek forgatókönyvét a nálunk is tisztelt chilei költő, Pablo Neruda Joaquin Murieta tündök­lése és bukása című könyvéből (ez volt a film címe is) írta és rendezte Luis Calvo Teixeira. Nem lehet könnyű egy epikus költeményt filmre átírni; nyilvánvaló, hogy a film­művészet hagyományos módszerei, technikai elemei nem al­kalmasak erre. Teixeira kereste az új formát, lényegében meg is találta, csak épp nem alkalmazta mindig megfelelő­en. Egy ilyen mű — bármennyire jellemzője általában a lassú hömpölygés — drámai magvát veszíti el, ha időnként nem alakulnak ki benne villámgyors feszültségek, melyek épp a meghatározó élményt adják. A gyakori ismétlések, az irodalmi-színpadszerű állóképek azonban visszafogták ezt a nagyon lényeges érzelmi töltést! Zenés balladáról lévén szó, a szöveggel egyenrangú fél kellett, hogy legyen a zene: helyenként talán még uralko­dóvá is vált. Ez azonban — érdekes módon — nem károsí­totta, sőt, inkább gazdagította a látványélményt. Murieta az igazságtalanság elleni harc szimbóluma, a rossz elleni lázadás általános emberi tulajdonságának megtestesí­tője, s mindamellett jellegzetesen latin-amerikai figura. Mint ahogyan a költemény is, a zene is, a film is magán hordozza a számunkra egzotikus földrész furcsa, mégis hoz­zánk oly közel álló népének jellemzőit. Keveset látunk- hallunk róla! Csak néhány világhírű író és költő hozzánk eljutó alkotásaiból sejthetjük, milyen kimeríthetetlenül gaz­dag történelmük, kultúrájuk. Alaposabban meg kellene ezért fontolni, mit mutassunk be ebből a nagyközönségnek! — A műsort azoknak ajánljuk, akik nem néznek televí­ziót! — hirdette kissé maliciózusan a Telepohár című Tele- pódium-kabaré, amely a hét egyik legjobb összeállításaként értékelhető. Akik december 17-én már látták, azok sem unatkozhattak csütörtökön a képernyő előtt. Rádiós és televíziós kabaréműsorainkról mostanában el­mondható az az örvendetes tény, hogy frissek, elevenek, s ami a legfontosabb, sokszor akadnak bennük politikai-tár­sadalmi aktualitások. Életünk görbetükreit adják: ez a tü­kör kiemeli hiányosságainkat, szépséghibáinkat, amelyeket közönséges tükörben nézve talán észre sem vennénk. Farkasházy Tivadar és Verebes István remek keretbe fog­lalta a kitűnő ötletet. Egy italboltba csöppent a néző (kaba­rénak alkalmasabb helyet kívánni sem lehetne), ahol a kis­sé mámoros közönség olyasmit is kiejthet a száján, amit józanul nem szokás. — Az a baj, hogy nálunk senkinek nem lehet annyija, amennyije van! — mondja például az ágról - szakadt, lakás és munkahely nélküli kocsmajáró, aki jó üz­letet ajánl. S kapva kapnak ajánlatán azok, akik második nyaralójukat már nem tudják kire íratni, akiknek „szegény rokon”-ra volna szükségük a tanácsi lakáshoz. .. Felsorolni lehetetlen, de nem is érdemes a jó poénokat, hisz csak a megfelelő szituációban, a megfelelő előadók tol­mácsolásában csattantak igazán. Meg aztán egységes egész volt a műsor: egy-egy jelenet önmagában nem lenne az igazi. Jó, hogy mostanában rendszeresen tűz műsorára szín­vonalas kabarékat a televízió. Olyanokat, amelyek nemcsak szórakoztatnak, de gondolatokat is ébresztenek. Kifejezetten a szórakoztatás igényével készült a „Szeret-e még?” című összeállítás, amely Eisemann Mihály szerzemé­nyeiből válogatott. Sokan kedvelik a zenés műsorokat, s en­nek az igénynek kielégítését is fel kell vállalnia a televízió­nak. A vállalással nincs baj, ám a színvonallal kevésbé le­hetünk elégedettek. Igaz, a muzsika a harmincas évek vilá­gát idézi, mégsem kell föltétlenül visszavonulni a merev, élettelen jelmezek, díszletek mögé. Néha meglehetősen egy­hangú ez, csakúgy, mint a táncosok szabványlépései, vagy az arcokra írt mesterkélt mosoly. Nem hinném, hogy ez tet­szik az idősebb generációnak (hisz elsősorban nekik készül­hetett ez a műsor). De miért ne tűzhette volna célul a szer­kesztő, a rendező, hogy megismertesse, megkedveltesse a fiatalabbakkal is a régi idők melódiáit? Mert így bizony né­ha még a kellemes zene is elveszítette a vonzerejét. — Gubucz — Mai műsor KOSSUTH RÁDIÖ 8.27: A Lorenz-i gondolat. 8.57: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kamaraművek. 11.12: Paer: A karmester, (opera) 11.39: A veszprémi borbélymes­ter önéletírása. XV/9. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Hangverseny délidöben. 14.00: Népi zene. 14.23: Kóruspódium. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: Operettek. 15.28: Nyitnikék. (ism.) 16.00: Psota Irén nagylemezéről. 16.29: Az amatör zenei mozga­lom híradója. 17.05: Arcélek. 17.30: Fúvósötösök. 17.45: A Szabó család. 19.15: Joan Sutherland művésze­te. 20.00: Van-e verseny? (riport) 20.30: Töltsön egy órát kedven­ceivel. 21.30: Kutatások a szombathelyi kórházban. 22.25: Tíz perc külpolitika. 22.35: Új melódlalemezeinkből. 23.08: Hétköznapok kutatói... 23.18: Lemezmúzeum. 0.10: Pásztor László szerzemé­nyeiből. PETŐFI RÁDIÖ 8.35: Társalgó, (ism.) 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.25: Ifjúsági jegyzet. 13.35: Gyermekjelenetek. 14.00: Zenés délután. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Tini-tonik. 18.47: Filmzene. 19.00: Külföldről érkezett, (ism.) 19.25: Iszlai Zoltán Írása. 19.35: Csak fiataloknak! 20.35: Tigrisugrás, (regény) XV/11. (ism.) 20.55: Tudósítás a műkorcsolyá­zó EB-röl. 21.00: Találkozás a Hitchcock- klubban. 21.46: Klasszikus operettekből. 23.25: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Zenekari muzsika. 10.33: Bruce Springsteen felvéte­leiből. 11.05: Az Állami Népi Együttes műsorából. 11.40: Kamaraművek. 12.30: Operaáriák. 13.07: William Golding: A legyek ura. (ism.) 13.37: Szórakoztató zene. 14.30: Romantikus zene. 16.30: Politikai vitamüsor. 17.00: Erkel operáiból. 17.41: A Hägresten Motettakórus hangversenye. 18.30: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű mű­sora. 19.05: A pécsi körzeti stúdió né­met nyelvű műsora. 19.35: Berda József versei, (ism.) 19.40: A Magyar Rádió Mozart- ciklusa. Közben: 20.25: Világújság. 20.45: A hangverseny-közvetítés folytatása. 21.20: Zenekari muzsika. 21.40: Mai bolgár költők versei. 22.00: Új lemezekről beszélgetés. 23.00: Dzsesszzene. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Richard Anthony slágerei­ből. 17.15: Zsibongó. Gyermekműsor. Szerkesztő: Cseh Éva. (A tartalomból: Magyarázzam a' bizonyítványom? — Pá­lyaválasztási gondok — Az én szakmám a legszebb szakma ) 17.30: Üj felvételeinkből. A kecs­keméti Kodály iskola út- törőkőrusa énekel. 17.35: Üzemi lapszemle. 17.40: Vonósparádé. Közben: A tél sportjai. Braun Ágos­ton jegyzete.' 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Soltész Rezső új dalaiból. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.35: Tévéforna. (ism.) 8.40: Iskolatévé: magyar iro­dalom. 9.00: Francia nyelv. 9.15: Fizikai kísérletek. 9.25: Matematikai vetélkedő. 9.55: Perbe fogott félelem. (amerikai film, ism.) 15.00: Iskolatévé: Neveléslélektan. 15.40: Deltácska. 16.00: Környezetismeret. 16.20: Orosz nyelvgyakorlás. 16.45: Üzlet a Korzón. (csehszlovák film, ism.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese.-19.30: Tv-híradó. 20.00: Wagner, (angol—magyar tévéfilm) X/4. 21.00: Stúdió ’84. • 22.00: Népzene zenekarra. 22.05: Kockázat. 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.05: Csak gyerekeknek! 18.30: Sakk-matt. 18.50: Műkorcsolyázó EB. (meg­nyitó) 19.30: Mendelssohn: A-dűr szim­fónia. (ism.) 20.00: A szent hegy. (NSZK film) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Sikoly, (csehszlovák film) BUKAREST 15.05: Népzene. 15.15: Eszmék. 15.25: Szünidei matiné. 15.40: Állattenyésztés. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.45: Történelmi arcképcsarnok. 21.30: A nap eseményei. 21.40: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-naplő. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mit tudnak a gyerekek a szülőföldről — adás gyer­mekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Könnyűzenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.55; Hollywood ragyogása és nyomora — játékfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: Nyitott könyv. 18.45: Kiegészítés. 19.00: Az Antarktisz — népszerű tudományos film. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Népi muzsika. 20.50: A forradalom emlékművei — dokumentumadás. 21.35: Zágrábi körkép. SZÍNHÁZ Az 1984. január 10-ére, mára hir­detett operaelőadás elmarad. 1984. január 10-én, kedden 15.30 órakor Gyulán: MARIA FŐHADNAGY 19.30 órakor Gyulán: MARIA FŐHADNAGY 1984. január 11-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Móricz-bérlet 19 órakor Gyulán: maria főhadnagy MOZI Békési Bástya: Panelsztori. Bé­késcsabai Szabadság: Délibábok országa. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Riki-Tiki-Tévi, fél 8-kor: Bockerer. Gyulai Erkel: Rita asszony menyasszony. Gyulai Petőfi: Klute. Orosházi Parti­zán, fél 4-kor: Suli-buli, fél 6-kor: A nők városa i—II. Kolarovszki Zoltán Alkony című akvarellje Reprodukció: Juhos János

Next

/
Thumbnails
Contents