Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-03 / 1. szám
1981. január 3-, kedd Hangsúlyváltozások a pályaválasztásban Próbál a Bartók Béla vegyes kórus Nem kel] a pályaválasztó tanulók szüleinek attól tartamok, hogy valami teljesen új dolog nehezíti gyermekük pályaválasztását. Sőt — ami a továbbtanulási lehetőségeket illeti — megyénkben tovább bővült a középfokú iskolák szakjainak (szakmáinak) választéka. (Pl. elektroműszerész szakközépiskolai szak, telefon- és hálózatszerelő szakma, lótenyésztő szakma stb.) A felsőfokú oktatásban is igazán széleskörűek a választási lehetőségek. A pályaválasztási igények és a választási lehetőségek, esélyek összeegyeztetése sok családnál viszonylag problémamentesen megoldódik. Másoknál viszont nem kis gondot jelent a fiatal és a család élethelyzetének változtatásával is ösz- szefüggő döntés. Bár a szokásos választási, mérlegelési szempontok nem változtak; mégis észrevételeznünk kell, hogy egyikük-másikuk óhatatlanul nagyobb vagy más hangsúlyt kapott napjainkra. A továbbiakban a" körülmények változására visszavezethető néhány fontos következményre hívjuk fel az érdekelt szülők figyelmét. A felgyorsult változások következtében a pályaválasztás kérdésében is megnőtt mind a naprakészebb, mind az előrelátóbb tájékozódás fontossága. Ennek az igénynek megfelelően az iskolákban egyre használhatóbb írásos anyagok állnak rendelkezésre a felvételi esélyekről, az esélyt növelő jelentkezési sorrendekről. A szervezett pályaválasztási események a konkrétabb, személyre szó- lóbb tájékozódás lehetőségét biztosítják. Naponta osztják a munka, a pályák világával kapcsolatos közleményeket a tömegkommunikációs eszközök is. Azért is hangsúlyozzuk ennyire a tájékozódás (az életismeret) fontosságát, mert a fiatalok tanácstalansága gyakran csak tájékozatlanságuk kifejeződése. Egyre fontosabbá válik az is, hogy megfelelő időt fordítsunk a kapott tájékoztatások kezelésére, gyermekünkkel való feldolgozására, elhatározássá fejlesztésére. Mivel a pályaválasztás nem pontosan kicentizhetö döntés, eddig is kellett néOj elnevezéssel. Múzsák Közművelődési Kiadó néven van jelen az új év első napjától a magyar könyvkiadás szervezetében a Népművelési Propaganda Iroda. A közel két évtizede alakult intézmény kiadványaival korábban főként a közművelődés szükebb szakmai köreiben dolgozók munkáját segítette. Az utóbbi években azonban film-, színház-, képző- és népművészeti, valamint irodalmi könyveivel, zenei kiadványaival, az amatőr művészeti mozgalom száhány kockázati tényezővel számolni. Mindezek, mellett azonban napjainkban ajánlatos felfigyelnünk az ésszerű pályáválasztási kockázat- vállalásban rejlő előnyökre is. Az előzetes felmérések szerint — a jelentősen vál~ tozó körülmények ellenére — kissé csökken a hagyományosan divatos szakokra, szakmákra történő túljelentkezés. A pályaválasztásban i£ viszonylag lassan reagálunk az újra. Az utóbbi időben beindított egyes szakok „felkapottá” válásáig aránylag hosszú idő telik el. Pl. olyan rövid múltú, de igen értékes szakközépiskolai szakokra, mint a növényvédelmi és agrokémiai, vagy mint a gépszerkesztői szak, tavasszal még a felvehetők felénél is kevesebben érdeklődtek a mostani 8. osztályosok közül. Különösen a középiskolások számára kockázatvállalási lehetőség ma már az is, hogy esetleg választhatnak olyan munkafajtát, amely a foglalkozási nomenklatúrában nem szerepel. (Természetesen, ha törvényes előírásokba nem ütközik.) Ezek a kiegészítések is a folyamatos tájékozódás és az újragondolás jelentőségére utalnak. Növekvő jelentősége van és lesz annak, hogy gyermekünk választott pályáján majd jó teljesítményt is tudjon nyújtani. Ehhez nemcsak gyermekünk alaposabb ismeretére, hanem fokozottabb ösztönzésére is szükség van. Korábban sem valósulhatott meg mindig a pályaválasztók minden kívánsága. A képzés helyének, a felvételi esélynek, s a választandó pályák vonzerejének az összeegyeztetése -sem egyformán könnyű. A körülmények (pl. útiköltségek emelkedése) viszonylag gyors változásaival szemben iskolarendszerünk nem változhat olyan gyorsasággal. Előreláthatóan a pályaválasztók többségének a következő évben is megnyugtatóan megoldódik a továbbtanulása. Egyes szülőknek azonban arra is fel kell készülniök, hogy türelemmel átsegítsék gyermeküket a valamiről . való lemondás, vagy az első kudarc nehézségén. Dr. Bőke Gyula mára készített kézikönyveivel, illetve kultúrtörténeti, irodalom- történeti. müvelődéselméleti munkák gondozásával már az olvasók szélesebb tábora felé fordult. A Múzsák Közművelődési Kiadó — a nagyobb olvasóközönség megtartása mellett — változatlan művelődéspolitikai célkitűzésekkel, könyveinek gazdagabb választékával és eszté- tikusabb megjelenésével kíván hozzájárulni a jövőben a közművelődési hálózatban dolgozók eredményesebb tevékenységéhez. Gyermek- és ifjúkorában az ember sokmindennel próbálkozik. Sporttal, tánccal, zenével... Végül valami megragadja az egyikben, s akkor már annak szenteli minden szabad idejét, lelkesedését. Igen ám, de aztán jön a családalapítás, a munka, s csak keveseknek adatik meg, .hogy továbbra is kedvtelésének hódoljon, netán hivatásául válassza azt. Mi marad hát a többségnek? Némi nosztalgiával emlékezni a szép időkre, a sikerekre, na. és a Szomorú tény: valami kimaradt az életünkből, mely oly széppé, gazdaggá, színessé tette a szürke hétköznapokat. Bizonyára végiggondolták mindezt a szervezők, amikor Rázga József vezetésével 1976-ban életre hívták Békéscsabán a Bartók Béla vegyes kórust. Elővették a zeneiskola régi ,,anyakönyvét'', s összeírták mindazok címét, akik 5:6 évig hallgatók voltak, megszerették a muzsikát, jól tanultak, s ha hangszeren már nem is játszanak, tudásukat szívesen kamatoztatnák egy kórus munkájában. így aztán az egykori zeneiskolásokból megszületett a Bartók kórus. Később hozzátartozók, ismerősök is csatlakoztak a társasághoz, és mikor megalakult 1980-ban a zeneművészeti szakközépiskola, a szolfézs-zeneelmélet tagoza-' tosok is bekapcsolódtak a kórus tevékenységébe. Ennyit a kezdetekről. Azóta öt rádiófelvételük volt — most kaptak meghívást a hatodikra —, megszámlálhatatlan helyen bemutatták műsorukat, így többek között Komlón, Solymáron. Szegeden ... Képviselték hazánk színeit Csehszlovákiában és Németországban. 1984 nyarán Bulgáriában vendégszerepeinek majd. Békéscsaba zenei életében is részt vesznek, önálló koncerteket tartanak. Együttműködnek a gyulai Erkel kórussal, oratorikus műveket énekelnek közösen, és Bulgáriába is együtt mennek júniusban. Eredményeiket sorolván különösen büszkék arra, hogy négy éve a békés-tar- hosi zenei napokon elnyerték a zsűri különdíját. S még valamire szívesen emlékeznek: az Országos Filharmónia által rendezett ifjúsági hangversenyekre. „Rendkívül fogékonyak a gyerekek. Pisszenéstelen csendben, fegyelmezetten hallgatják végig előadásainkat. Öröm nekik énekelni” — mondja Rázga József. Terveik? A bolgár útról már szóltunk. Addig azonban még egy jelentős fellépésük lesz. Márciusban a neves zeneszerző, zenepedagógus, Szőnyi Erzsébet 60. születésnapja tiszteletére szerzői estet rendeznek Békéscsabán, a városi tanács dísztermében. Mindezek után úgy hisz- szük, méltán vehette át a kórus a napokban a Népművelési Intézet nívódíját. A dalosok nagy örömmel nyugtázták az elismerést, ám, mint Rázga József egyik próbájuk szünetében elmondta: — Ügy érezzük, nem érdemeltünk ekkora elismerést. Ahogy a díj átadásakor a Népművelési Intézet igazgátója mondta, előleg is ez a kitüntetés. Nem szeretnénk visszaélni ezzel a bizalommal, s igyekszünk a nívódíj elvárásainak megfelelően dolgozni a jövőben is. Aztán a közei 45 kórustag ismét elfoglalta a helyét, Rázga József keze magasba lendült, s ki tudja hányadszor, ismét felcsendült a dal: „Már nyugszanak a völgyek ...” — Ezt még szólampróbán megnézegetjük ... — Szöveg! Drágalátosaim! — Ismétléstől kérném! — Tessék szíves fülelni! Nem szép az, ha valaki kiszól belőle. Aztán lassan véget ért a próba, ám a dallamok bizonyára hazáig kísérték a kórustagokat ... Kép, szöveg: Nagy Ágnes Új néven, gazdagabb tartalommal KÉPERNYŐ A Magyar Televízió mindig is szívén viselte a szilveszteri műsort. Talán a szükségesnél jobban is. Magam nem érzem fontosnak, hogy december 31-én valami felejthetetlent, utolérhetetlent kapjak. Ügy hiszem, a tévé már vált annyira családtaggá hazánkban, hogy ne körötte forogjon a világ. Éppoly családtag, mint a többi, kicsit figyelünk rá, kicsit unjuk, néha rácsodálkozunk, s van, hogy feléje se nézünk. Miért pont szilveszteri hangulatunk, vagy hangulat- talanságunk mozdíthatatlanságán várjuk, hogy csodát tegyen? Bár az év utolsó napjának hangulata már a délutáni műsorba befurakodott, s még a Képújság is elengedte magát, mikor az orvos-meteorológia került sorra, a szilveszteri műsort mégis a Dolly Rolí-tól éreztem elkezdődni. Hiszen ez a félóra á tv-híradó helyett volt. Maga az együttes szerencsés választásnak mondható, hiszen zenéjük minden izében az élet élvezetére serkent. Biztathatnak táncra, ijeszthetnek kocsányos szemű szörnnyel: napsugaras, minden problémának hátat fordító (vagy az elől menekülő), divatosan nosztalgiázó banda a Dolly Roll. A 25 perc, mint könnyűzenei film, elég laposra sikeredett. Koreográfia alig, ötletek még a megszokottak se, s az egyébként szellemes, vállaltan festett világ több viccet ígért, már csak az együttes kiváló stílusérzéke miatt is. Ha szombat, nyolc óra, akkor vers mindenkinek. Jó ötlet volt Arany János Alkalmi versének megzenésítése. Papp Zoltán szinte a mi asztalunktól állt fel, hogy ország-világot köszöntsön. Oldott hangzatossága illett az esthez. Amúgy is az a véleményem, ha valaki az ötszázason keresztül szereti meg Ady költészetét, az se baj, s ha valaki szilveszterkor érez rá Arany Jánosra, csak nem felejti el újévre. Az is jó volt, hogy ha csak pár percre is, de láthattuk Márkus Lászlót. Kellemes hangja, varázslatos egyénisége öt perc alatt is nyomot hagyott az emberben. Az Üdvözlet a tengerpartól című angol burleszk néhány igazi nagy gégét hozott. A némafilm nagy alkotásaira emlékeztetett itt-ott, ám mégsem volt esélye elérni a filmgyártás hőskorának csúcsprodukcióit. Ennek fő oka, hogy Chapli- nék csak a némafilmben gondolkodhattak, a némafilmbe kellett átmenteniük az egész életet. A mai — amolyan feltámasztó — kísérletek néhány speciális adottságú és fizi- miskájú színésznek nyújtanak olyan lehetőséget, amit korunk filmgyártása egyébként nem képes biztosítani. Ezekben a filmekben azonban szó sincs az élet. az életérzés, a korérzés megjelenítéséről, csakis egy technikai viccről. A film jelenetei ráadásul naturalista dramaturgiával készültek. Nem lehet azonosulni senkivel, aggódni sem lehet senkiért, csak várni a viccet. Váropi. hogy törje össze valaki magát, s röhöghessek rajta. A régi némafilmekben izgalmamban. sőt, szinte kínomban nevettem, mert akinek drukkoltam, újabb és újabb bajba keveredett, hogy aztán annál meglepőbb módon vágja ki magát. E ■ mostaniban nincá a jeleneteknek fokozódó feszültsége. Van viszont — akárcsak a régi némafilmekben — egy soványka tanulság. Nem, nem az az érthetetlen hepiend, amivel megfejelték a végét, hanem hogy mindannyian ilyen kis csetlő-botló emberkék vagyunk a magunk szintjén. Minden „filmesztéta- aggályom” ellenére felszabadultan szórakoztató ötven perc volt. S nincs okunk panaszkodni Paudits Bélára sem. Köny- nyed dalolása, pálcika-végtagú mozgása, gumiarca egyre inkább a közönség kedvencévé teszi őt. Paudits is a nosztalgiára épít. A század első felének dalai — amellett, hogy a kor életének napsugaras, apró-problémás oldaláról pontos képet adnak — igazi fülbemászó művecskék, irigylésre méltó ötletességeL írt szövegekkel. (Akkoriban még ' nem volt snassz költőknek dalszövegét írni, így a dalszövegek sem lettek snasszok.) A Szuperbola aligha hozott több humort, mint a Parabola szokott. Ezúttal is a külföldi képanyagok szellemes megvá- gása, szinkronizálása, „értelmezése” jelentette a fő attrakciót. A Kórház a város szélén parodizálása enyhén szólva erőltetettre sikeredett. A fantáziadús gyurmaemberke jól helyettesítette Menő Manót. Mozgása alaposan megcsavarintia az emberi látásmód minden biztosnak hitt pillérét. Aztán jövel-a Vidám, zenés gálaest a Vigadóból. Egy mentsége mindenképp van ennek is: nem akart felejthetetlen lenni. Na nem is lett az. Nem akarta a sikert ..fenntartani’ a fél tizenkettőkor beköszönő leghumorosabb magyarnak. (Lásd korábbi években Gugyerák és Hofi.) Voltak alul- múlhatatlan ötletek, amiket csak a színészek inaszakadtu- kig-teher-alá-álló-melója mentegetett. Az est nulla óráig terjedő részének legjobb pillanata az volt, mikor Verebes István cikizte a műsort. Aztán nekiállt énekelni, táncolni — s bár ne tette volna! Ügy látszik, cikizni a legkönnyebb. Abba is hagyom épp ezért. Mert aki akart, az tudott szórakozni a tévé műsorán. Értékes energiák, jó válogatások keveredtek kevésbé jókkal. Akárcsak máskor. (ungár) KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A keleti gyógymódok lehetőségei. 8.57: Nótacsokor. 9.44: A csodafurulyás juhász. 10.05: MR 10—14. 10.35: Szimíonikus könnyűzene. 11.00: Zenekari muzsika. 11.39: Kis kamorámban gyertyát gyújték. Francsics Károly: A veszprémi borbélymester önéletírása. 12.45: Törvénykönyv. 13.00: Alfred Cortot (zongora), Jacques Thibaud (hegedű) és Pablo Casals (gordonka) felvételeiből. 14.09: Dalos kalendárium. 14.40: Élő világirodalom. 15.05: A Szovjetunió turistaútjai. 16.08: Népzenei Hangos Ojság. 16.48: Bartók: Három etűd. 17.05: Mozgásterek. 19.15: Operaáriák. — 19.40: Szintézis. 20.10: A hegedű virtuózai. 21.01: Alom a fehér hegyekben. 22.30: Liszt kórusműveiből. 22.50: Hétköznapok kutatói. 23.00: Szimfonikus zene. 0.10: Birtwistle: Grimethorpe ária. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Szécsi Pál felvételeiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.35: Melódiakoktél. 13.30: Frid Géza: Kis magyar rapszódia. 14.00: Operaslágerek. 14.35: Tánczenei koktél. 15.20: Könyvről könyvért. 15.30: örökzöld dallamok. 16.35: Csúcsforgalom. 18.00: Disputa. 18.35: Muzsikaszó Béres Ferenccel. 19.21: Vértelen műtétek. 20.35: Tigrisugrás (regény). XV/10. ’ 22.00: Operettparádé. 23.20: Tánczene éjfélig. III. MŰSOR 9.00: Gustav Leonhardt csembalózik. 9.21: Csajkovszkij: A varázslónő (opera). 11.05: Külpolitikai könyvespolc. 12.49: Francia vígjátéknyitány. 13.07: Népzene sztereóban. 13.14: Előd László versei. 14.10: Olasz kamarazene. 14.43: Kamarazene. 16.06: Üj lemezeinkből. 16.45: Labirintus. 17.00: Operaáriák. 17.30: A külpolitikai rovat műsora. 18.00: Bach-művek. 18.30: A pécsi körzeti stúdió szerb-horvát nyelvű műsora. 19.05: A pécsi körzeti stúdió német nyelvű műsora. 19.35: Kosztolányi Dezső versei. 20.30: Szimfonikus táncok. 22.00: Váltott lovakkal (elbeszélés). 22.35: A New York All-Stars felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: A tegnap slágereiből énekel Paul Anka. 17.20: Nők negyedórája. Szerkesztő: Váczi Szabó Márta. (A tartalomból: Ki viselje a kalapot? — Tervezés a családban — Szeretet és következetesség.) 17.35: Csongrádi Kata műsorából. 17.40: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása. 17.50: Népdalköreink felvételeiből. A száj öli és a karcagi együttes énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Chilly együttes slágereiből. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Ajánlóműsor gyerekeknek, (ism.) 9.30: Kisfilm. 10.00: Candide (ang. film), (ism.) 15.00: Iskolatévé: kémia. 15.15: Környezetismeret. 16.05: Magyar irodalom. 16.40: Vízenjárók (ang-. film), (ism.) 17.10: Utazások a világ nagy vasútjain (ang. rövidfilm). 17.55: Dél-alföldi krónikák. 18.30: Rátonyi Róbert műsora. 19.15: Tévétorna. 19.20: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Wagner (angol—magyar tévéfilm). 20.55: Stúdió ’84. • 21.55: Panoráma — különkiadás. 22.55: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 18.30: Séta a walsradei madárparkban (NSZK kisfilm). 19.15: Részletek Ránki György szerzői estjéből. 20.00: Pihenő a Pompidou-köz- pontban (francia film). 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Csókolni való menyasz- szony (csehszlovák film). BUKAREST 15.05: Fiatalok klubja. 15.25: Diákfórum. 15.50: Dokumentumfilmek. 16.00: Állatvilág. 16.20: Szünidei matiné. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Tudományos horizont. 20.50: Könnyűzene. 21.00: Történelmi krónika. Tvfilm. 21.50: Jégfantázia. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 13.55: Műsorismertetés — Tvnapló — Adás gyermekeknek — Válogatás az újévi műsorból. 19.15: Rajzfilm. 19.30: Tv-napló. 20.00: Belpolitikai adás. 20.50: Játékfilm. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 16.20: Műsorismertetés, utána Válogatás az újévi műsorból. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Zenei adás. 20.45: Dokumentumadás. 21.35: Hírek. SZÍNHÁZ 1984. január 3-án, kedden 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Déryné-bérlet 19 órakor Békéscsabán: IRGALMAS HAZUGSÁG „I”, „J” bérletek 1984. január 4-én, szerdán 15 órakor Békéscsabán: szelkötö kalamona Toldi Miklós-bérlet 19 órakor Csanádapácánj MARIA FŐHADNAGY MOZI Békési Bástya, 4-kor: Az idő urai, 6 és 8-kor: Az utolsó metró. Békéscsabai Szabadság, 10 és 4-kor: Erdő szépe, 6 és 8-kor: Klute. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Vízimese, fél 8-kor: Meztelenek és bolondok. Gyulai Erkel: E. T. Gyulai Petőfi, 3-kor: Kis darázs, 5 és 7-kór: D. B. Cooper üldözése Orosházi Partizán, fél 4 és fél 6-kor: Johohohó, fél 8-kor: Istenke teremtményei. Kezdjük újra!
