Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-07 / 5. szám
1984. Január 7., szombat NAGYVILÁG Eurorakéták J1 fölényszerzés logikája Amikor a nyugatnémet parlamenti szavazást követően bejelentették, hogy az Egyesült Államokból elindították a Pershing—2 típusú, közép-hatótávolságú rakéták első alkatrészszállítmányát a baden-würtenbergi Mutlangenbe, az utolsó remények is szertefoszlottak a genfi tárgyalások sikerét illetően. Ez a lépés immár bizonyossá tette, hogy az amerikai vezetés a szovjet kompromisszumos javaslatok ellenére végrehajtja tervét, amely nemcsak a regionális, hanem a globális katonai erőegyensúlyt is felbomlással fenyegeti. Ennek első lépéseként az Egyesült Államok ez év végéig Nagy-Britanniában és Olaszországban 16-16 robotrepülőgépet, az NSZK-ban pedig kilenc Pershing—2 rakétát kíván elhelyezni. A genfi tárgyalások folytatása így értelmetlenné vált. A folyamatot közvetlenül elindító NATO-döntés meghozatalakor, 1979 decemberében arra hivatkoztak, hogy a szovjet SS—20 típusú rakéták telepítése a Szovjetunió előnyére megbontotta az európai katonai erőegyensúlyt, és ez a Nyugat részéről ellenlépéseket tesz szükségessé. Ezzel indokolták a 108 Pershing—2 rakéta, és a 464 robotrepülőgép telepítésének tervbe vételét, amennyiben e kérdésben nem jön létre megállapodás a Szovjetunió és az Egyesült _ Államok között 1983 végéig. Ötletbörze leleményeseknek Ez az okfejtés egészen a legutóbi időkig fennmaradt, jóllehet, közben több alkalommal is bebizonyosodott: a közép-hatótávolságú hordozók (rakéták. repülőgépek) terén megközelítőleg azonos mennyiséget tartanak nyilván mindkét oldalon, míg a robbanótöltetek számában a NATO javára egyértelmű fölény mutatható ki. A legutóbb nyilvánosságra hozott adatok is erre utalnak: a Szovjetuniónak jelenleg közép-hatótávolságú kategóriában (1000—5500 kilométeres hatótávolság, vagy hatósugár) 938 hordozóeszköze van (454 szárazföldi, 18 tengeri telepítésű rakéta; 466 repülőgép), míg a NATO 857-tel rendelkezik (144 tengeri és 18 szárazföldi telepítésű rakéta, valamint 695 repülőgép), ezzel szemben az általuk hordozott atomtöltetek, illetve atombombák aránya 3056:2153 az észak-atlanti szövetség javára. Ezek után felmerül a kérdés, hogy mi lehet az oka a genfi tárgyalások kudarcának, Nos, ez a Genfben tanúsított amerikai magatartásban lelhető fel, abban, hogy az Egyesült Államok a szovjet kompromisszumos javaslatokat mindvégig elvetette. ezzel minden megállapodási lehetőség útját eltorlaszolta. Mindebből nyilvánvalóan kiderült, hogy a közép-hatótávolságú atomfegyverek nyugat-európai telepítése az Egyesült Államok módosított globális stratégiájának egyik lényeges elemét képezi. Ha figyelembe vesszük azt a körülményt, hogy a közép-hatótávolságú atomfegyverek alkalmazása csak 1000—5500 kilométer között képzelhető ,el, ahol a felső határ egyben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti legkisebb földrajzi távolságot jelenti, világossá válik az amerikai elképzelés lényege. Az Egyesült Államok az ilyen fegyverek nyugat-európai telepítésével úgy fenyegetheti a Szovjetuniót és szövetségeseit, hogy közben maga nem kerül veszélybe. Miután így a „veszéiyez- tetési egyensúly" eltolódik az Egyesült Államok javára, kettős előnyhöz juthat: egyrészt megnő a lehetősége arra, hogy egy esetleges fegyveres konfliktust Európára korlátozzon, másrészt az így nyert „veszélyeztetési" fölényt bizonyos helyzetekben a katonai nyomás, vagyis a kényszerítés eszközeként alkalmazhatja. Ezzel összefüggésben állapította meg Jurij Andropov, az SZKP főtitkára, a Szovjetunió elnöke az amerikai fegyverek európai telepítésének megkezdését követő nyilatkozatában, hogy ami az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségeseinek biztonságát illeti, az a jelek szerint csupán annyiban érdekli az amerikai vezetőket, amennyiben a nyugat-európaiak életükkel, városaikkal csökkenthetik az Egyesült Államokat érő megtorlást abban az esetben, ha Washington engedne a kísértésnek, s nukleáris háborút robbantana ki. Ebből következik, hogy az amerikai közép-hatótávolságú atomfegyverek nyugat-európai telepítése távolról sem válaszlépés, hanem az egyensúly megbontására, a katonai fölény megszerzésére irányul. Nyilvánvaló ezek után, hogy a Szovjetunió kénytelen volt visszautasítani minden olyan washingtoni kísérletet, amely az ilyen jellegű amerikai katonai képességek egyoldalú létrehozását célozta. Ez volt az oka annak, hogy elfogad* hatatlannak minősítette az Egyesült Államok „nulla- változatát”, amely a brit és a francia atomütőerő révén egyoldalú előnyt biztosított volna a NATO számára, és elutasította a „közbülső” megoldásokat is, mint a „nullaváltozat" hasonló célokat szolgáló variánsait. Ezzel ■ szemben ésszerű kompromisszumként, mint utolsó lehetőséget felajánlotta, hogy az Európában elhelyezett közép-hatótávolságú fegyverein hordozott atomtöltetek számát Nagy- Britanniá és Franciaország hasonló jellegű potenciáljának színjére csökkenti, amennyiben az Egyesült Államok lemond tervének végrehajtásáról. Az amerikai telepítés megkezdése ennek a lehetőségnek az egyértelmű elutasítását jelentette. A Szovjetunió és szövetségesei számára így nem maradt más hátra, mint megfelelő lépésekkel ellensúlyozni egyrészt a megbomlott katonai erőegyensúlyt Európában, másrészt — az amerikai elképzelések tarthatatlanságát bizonyítandó — olyan mértékben megnövelni az Egyesült Államok veszélyeztetését, mint amilyen mértékben megnőtt saját veszélyeztetésük a telepítés következtében. Ennek érdekében a Szovjetunió kénytelen volt hatályon kívül helyezni a közép-hatótávolságú atomfegyverek telepítésére vállalt egyoldalú moratóriumot. Az NDK és Csehszlovákia kormányával egyeztetve meggyorsította a megnövelt hatótávolságú harcászatihadműveleti rakéták e két ország területén történő elhelyezésének előkészítését. Figyelembevéve továbbá azt. hogy az Egyesült Államok saját rakétáinak európai elhelyezésével fokozza a Szovjetunió elen irányuló nukleáris fenyegetést, megkezdte az óceánokon és tengereken olyan fegyverek elhelyezését, amelyek megfelelnek az amerikai lépésnek. A Szovjetunió ugyanakkor kijelentette, hogy a tervezett intézkedések nem a katonai erőfölény megteremtésére irányulnak, hanem csupán a nyúgati lépések mértékében, azok ellensúlyozását szolgálják. Amennyiben az Egyesült Államok és a NATO többi tagállama készséget mutat arra, hogy visszatérjen a telepítést megelőző helyzethez, a Szovjetunió is - hasonlóképpen fog eljárni. A Szovjetunió célja az — mutatott rá Jurij Andropov nyilatkozatában —, hogy Európa váljék teljességgel mentessé a nukleáris fegyverektől, beleértve mind a közép-hatótávolságú, mind a hadműveleti-harcászati atomfegyvereket. Kormányunk egyetértéséről és támogatásáról biztosította a szovjet vezető megállapításait. Leszögezte, hogy „a magyar kormány a kialakult helyzetben megalapozottnak, a katonai erőegyensúly fenntartásához pedig szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa, és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló, a béke megőrzését célzó lépéseit”. Tolnay László, az Országos Béketanács leszerelési bizottságának elnöke Érdekes beszélgetésre került sor nemrégiben a több mint egymilliós olvasótáborral büszkélkedő Drezda megyei napilap, a Sáchisische Zeitung szerkesztőségében. Az újságírónak más dolga sem volt, mint' az asztal körül ülők egymásnak szegezett kérdéseit és válaszait jegyezni. A vendégek szóvivője Siegfried Schiller profesz- szor, a világhírű drezdai Manfred von Ardenne Kutatóintézet igazgatóhelyettese, kiváló újító, háromszoros Nemzeti-díjas tudós, a helyi műszaki egyetem meghívott tanára volt. Beszélgető társait az újságírók választották ki: egy gép- és berende- zésszerélőből szabadalmi mérnökké előlépett szakembert, egy daruvíllamossági szerelőt, sokszoros újítót, valamint két nyolcadik osztályos diákot, akiknek első közös találmányát, az elektrőnikus tudásfelmérőt már gyártja is a vasútmodelfjeiről ismert drezdai PREFO-gyár. A téma: az újítások, találmányok sorsa, legfőképpen pedig annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy milyen ember az újító, hogyan válik valaki ötlet (ek) gazdájává, mi sarkallja a változtatásra? Őszintén megvallva, elsősorban a két srác véleménye érdekelt. Robert Elschner és Mathias Lugenheim, a Drezdai 65. számú Általános Iskola tanulója. Az NDK-beli Alkotó Ifjúság mozgalom_ke- retében, az MMM (a Holnap Mestereinek Kiállítása) alkalmával rukkoltak elő gyártmánnyá érett ötletükkel és modelljükkel. A két kisdiák a , legtermészetesebb egyöntetűséggel jelentette: ki: „Már nem is emlékszünk arra, melyikünk ötlete volt az elektronikus tudásfelmérő. A sok-sok közös búvárkodás a szakkönyvekben, folyóiratok/ A KGST-ors/.ágok legnagyobb gépkocsikölcsönzöje a Pragocar. Tizenhárom városban — Karlovy Varytól Kassáig — áll ügyfelei szolgálatára és együttműködik a legnagyobb európai autó- kölcsönzőkkel. Jelenleg 1400 személygépkocsival. negyven teherban, beszélgetés a tapasztalt szakemberekkel, az egymás közti viták, a tízpercekben felvázolt kapcsolási rajzok, logikai sémák egymást túllicitáló megszerkesztése — ez volt számunkra a legfontosabb. A megismerés, a felfedezés megismételhetetlen örömei vittek mindig előbbre bennünket.” Érett emberek, sokszoros újítók sem fogalmazhatnának különben, mint ez a két kamasz. A,z újításokról folytatott eszmecsere a probléma fölismerésétől a helyes útra terelő kérdések feltevésén át egészen a hasznosításig — szubjektív és objektív tényezőket egyaránt magában foglalt. És legfőképpen azt a figyelmeztetést, hogy semmilyen jó ötletet sem szabad elfektetni nemtörődömségből, irigységből. Az íróasztalfiók vagy a páncélszekrény nem lehet az újítások, találmányok temetője. A leleményes emberekért (Magyarországon meghonosodott szóhasználattal: a nehéz emberekért) küzd már több mint két évtizede az újítók Drezda megyei központja is, amelynek első vezetője az ország egykori legjobb esztergályosa, Erich Wirth volt. A Dippoldiswal- der Platzon berehdezett megyei újítóközpont eddig több mint 3100 rendezvényt szervezett majd százezer részvevőnek. Mindenekelőtt megvalósításra érdemes ötleteket. javaslatokat népszerűsít, ad és vesz, illetve közvetít. A központ társadalmigazdasági hasznát — erkölcsi súlya mellett — márkamil- liárdokban mérik. A megyei központ a járásokban 60 konzultációs irodát tart fenn, hogy minél több jó ötletet karolhasson föl, adhasson toautóval és 300 lakókocsival rendelkezik. Szolgáltatásait az év első felében több mint 6700 belföldi és több mint 1100 külföldi turista vette igénybe. A vállalat ebben az időszakban 30 millió korona értékű bevételt jegyzett, ennek egytizedét devizában. Kulcsár László 0 KGST-országok legnagyobb gépkocsikölcsönzöje Bécs — ünnepek után A bécsi káveházak reneszánszukat élik. A bécsi polgárok újra második otthonuknak tekinthetik kedvenc kávéházukat Bécs. akárcsak Budapest, máig sem tudta teljesen levetkőzni szezonális jellegét. A derűs-aranyos ősz leveleit már rég tovasodorták az Alpok felől érkező hideg szelek. Az igazi tél még várat magára. A színházi és koncertszezon megkezdésivel némileg megélénkült a vendégforgalom. de tulajdonképpen csak az immár elmaradhatatlan konferenciavendég arabokkal, kevéske nyugat-európai turistával, és hála az országaink között kialakult őszinte baráti viszonynak, elég sok magyarral lehet találkozni a bécsi utcákon, üzletekben, szórakozóhelyeken. A magyar utazási irodák ■szinte egymással versenyezve kínálják a hét végi háromnapos utakat, de lehetőség* van a huzamosabb látogatásokra is. Különösen azoknak, akik rokoni meg-'- hívásra utaznak Ausztriába. Kár, hogy ottlétemkor az ónos eső miatt lehetetlen volt a fényképezés, mert most mellékelni tudnám a West- bahnhof melletti téren egymás mellett parkoló magyar autóbuszokról készült képeket. A Volántourist. az IBUSZ, a Pegazus-Tours. az Expressz, a Cooptourist hetente több száz magyar turistát utaztat Bécsbe egy kis városnéző, bevásárló kiruccanásra. Mert még mindig a bevásárlás a fő úticél. különösen így, karácsony táján. November utolsó vasárnapján kezdődött meg Bécsben a komoly állami rendeletekkel szankcionált karácsonyi vásár. Ennek keretében az üzletek mindennap, szombaton és vasárnap is ,kötelesek nyitva tartani. A rendelet talán egy kissé túlzottan helyezi a kellre a hangsúlyt, hiszen a bécsi kereskedők amúgy is nyitva tartanának ilyenkor. Széles skálájú áru- választék és bőség mellett nem engedheti meg magának senki, hogy kényelmesen yárja a vevőt, hanem elébük megy, akciókat szervez. kedvezményes árakat ajánl, karácsonyi fényragyogásba öltözteti üzletét. Valójában el is kel a karácsonyi' vásáron ..bevetett" számtalan trükk, és persze az udvarias, gondos kiszolgálás, mert a kampány első napjaiban meglehetősen kevés volt az igazi vevő. sőt a nézelődő is. A karácsonyi vásár premierje tehát gyengén sikerült, sőt sokan úgy vélik, hogy a. folytatás sem lesz olyan, mint a korábbi évek-' ben volt. Nem az árubőséggel, hanem inkább a vásárlóképességgel van baj. Ezt nem a magyar turisták pénztárcájához viszonyítva állítom, hisz köztudott, hogy amit kapunk, zsebpénznek is édeskevés, hanem Ausztria gazdasági nehézségei ismeretében. A hatmilliós országban' a munkanélküliek aránya 3,7, az inflációs ráta •5,4 százalék. Ez kínos politikai felismerésekre és döntésekre ösztönözte már a legendás Kreisky kancellár időszakában is az országot vezető Osztrák Szocialista Pártot. Az elmúlt években egyre többször hangzott el az osztrák politikai fórumokon, hogy az államnak az ország egészének érdekében növelnie kell egyes rétegek terheit, például azzal, hogy több adót vet ki, csökkenti a lakossági bahkbetétek kamatait, és ezzel együtt növelheti a bankhitelekre kirótt kamatterheket. Lehet, hogy a turisták szokásos tájékozatlansága sugallja ezeket a gondolatokat, de a bécsi boltokban tapasztalható nagy árubőség és a vásárlók, az érdeklődők meglehetősen kis száma között azért mélyebb, elgondolkoz- tatóbb összefüggések is rejtőznek, nemcsak az adventvasárnapi ónos eső. Voltam már néhányszor Bécsben. de valahogy szolidabbnak, szerényebbnek tűnik a szórakozóhelyek forgalma, zsibongó élete, mint korábban. Üjabban ismét sikk kávéházba járni Pécsben. A belvárosban következetes gyorsasággal és alapossággal építik újjá a hajdan volt í'égi. hírneves kávéházakat. Újra. régi patinájában fogadja vendégeit a Krammer, a Gobner, a Neuner vagy a nemrégiben átadott Centrál. Ezek valóban kávéházak, tehát második otthonai a bécsi polgárságnak. Diszkó egyikben sem üzemel, vari viszont napi sajtó, képeslap, asztali zene, sakk, biliárd és persze kávé. Olvastam valahol, hogy minden osztrák lakosra 78 liter babkávé jut egy évre. Gombamódra szaporodnak a nyugati mintájú minibárok, állófogyasztásra berendezett sörözők, pohara- zók is, de — a bécsiek dicséretére legyen mondva — részeg még sincs. Van viszont tisztaság, figyelmesség, szívélyesség, amiben senki sem versenyezhet a bécsiekkel. Bécs világváros, tehát elképzelhetetlen kulturális, színházi, zenei élet nélkül. A színházak, koncerttermek belterjes élete külön tanulmányt érdemelne *— erre most nincs mód. A kíváncsiság kis ördöge azért rávett arra, hogy az említett ónos esős napon megnézzem az Opera, a Burgtheater, a Theater an der Wien aznap .esti előadásainak kezdési idejét és a felvonások közti szüneteket. Valóban mindenütt telt ház volt, jóllehet sokan gyalog vagy villamoson tudták csak megközelíteni a színházakat. Bécsben még tartja magát az a kedves szokás, hogy a színházakat, koncerttermeket elegánsan, ünnepi ruhában látogatják. A bécsi éjszaka fényei között ott viliódznak a különböző mulatók, bárok, lokálok reklámtáblái is. Náluk egy kicsit talán minden rendeltetésszerűbb. A Moulin Rouge-ban — ha mái' úgy hirdetik, valóban sztriptízt adnak. Az éjszakai kabaréban hamisítatlan bécsi humor teszi próbára a vendégek nevetőizmait, a Grin- zingben ma is éppolyan sa- vanykás a bor és eredeti a harmonikások sramlizenéje. mint régen. A mozikban James Bond megfér Bel- mondóval és az Elfújta, a szél porfedte álromantikájával. A Práterben vagy a Westbahnhof körül, a Koh- lenmarkton, a Kruger Stras- sén az eső és a hideg ellenére is sétáltak a lányok, szakmájuk szigorú öntörvényei és árai alapján kínálva fiatalságukat. Mert ugye Bécsben nemcsak fények ragyognak, pontosabban ott is akadnak felelőtlen, könnyűvérű és mindent gyorsan megszerezni akaró fiatalok, de kalandleső futóvendégek, külföldiek is — mint bármely más világvárosban. Három nap igazán rövid idő, mégis érdemes egy-egy ilyen Volántourist-útra befizetni, mert ha a város lelke nem is tárulkozik ki, de a nyitott szemmel járónak legalább át lehet tekinteni a mégiscsak sokatmondó felszínt. Vasvári Ferenc A karácsonyi vásár nyitányát az idén elmosta az ónos eső, mint azt a Máriahilfer Strasse gyár forgalma is bizonyítja (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS)
