Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-07 / 5. szám
NÉPÚJSÁG „Menő” találmány — a Rivál 1984. január 7., szombat Vállalkozni, megújulni — de hogyan? Novotrade: az eltűnt kezdeményezés nyomában A Dávid kiseszterga alig nagyobb, mint egy íróasztal; jövőre kapható lesz a Novotrade pesti, Fürst Sándor utcai központjában A RIVÁL 2,5 tip. univerzális tüzelésű kazán alkalmas családi házak, kislakások, üvegházak, valamint hasonló méretű létesítmények gravitációs és szivattyús fűtésére. Bizonyos szerkezeti elemek cseréjével, ill. beépítésével alkalmassá tehető szénnel, olajjal, vagy vezetékes földgázzal való tüzelésre. Bemutatták Békéscsabán a múlt év április 14-től 20-ig tartó Békés megyei újításitalálmányi kiállításon. A feltaláló Madarász László, a Körös Kazángyártó és Gépipari Vállalat gyomai 2. sz. gyáregységének a vezetője. Különböző tüzelőanyaggal fűthető kazán azelőtt is készült. Ebben új a szerkezeti elemek cseréjének a lehetősége, s ennek alapján a szén, az olaj, vagy a földgáz jó hatásfokon való hasznosítása. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ha valaki például széntüzelésűre alakítva veszi meg a kazánt, azt később, amikor bevezetik a lakásába a földgázt, át lehet alakítani gáztüzelésűvé. Erre a célra úgynevezett egységcsomag áll rendelkezésre, melyben gázégő és biztonságos vezérlést szolgáló szerelvények vannak. Hasonlóan történik a gázról szénre való átalakítás, ami azonban egyszerűbb és jóval olcsóbb. Az olajtüzelésre való áttérés költségesebb. Persze, van gáztüzelésre szerelt kazán is, ami iránt egyre nagyobb a kereslet. * * * A szénről gáztüzelésre való átalakítás — mivel a gáz helytelen használata veszély- lyel jár — csak szakemberek útján történhet. A vállalat ezért országos szerviz- hálózatot szervezett. Békés megyében ezt a feladatot a tüzeléstechnikai vállalat látja el. A szervizzel és a garanciális javítással megbízott vállalatok szakemberei Gyomán évente tanfolyamon vesznek részt, mely alkalommal az időközben bevezetett változásokat, újdonságokat is megismerhetik. Hogy mi készteti módosításra a gyomaiakat, arra Madarász László, a gyáregység vezetője így válaszol: — A gyártási és az üzemelési tapasztalatok, amelyek részben gyáron belüliek, részben olyanok, amelyeket a szervizek és a használók hoznak a tudomásunkra. — A fejlesztésben tehát nincs megállás ... — Ha célszerű, egyes részeket módosítunk. Sőt! Egy konstrukciós változtatás is történt. A készülékbe beépítettük a gáz és a szén elégetéséhez szükséges szerkezetet. A tüzelési mód egy kar. átállításával változtatható. A prototípust kialakítottuk. Elnevezése: RIVÁL-Komfort két tűzterű kazán. — Milyen a RIV ÁL-kazá- nok hatásfoka? — A mérések szerint széntüzeléssel 82,16, gáztüzeléssel 88,50 százalékos. Érdemes tudni, Tiogy a szénkályhák hatásfoka legjobb esetben 60 —70 százalékos. * * * A RIVÁL 2,5 tip. kazánt 1978-ban szabadalmazták, s 1983-ban 1200 készült belőle. Az igény azonban lényegesen több. — Mennyi megrendelés várható a kettős tűzterű kazánból? — Érdeklődés van, a gyártási engedélyt is megkaptuk. Úgy vélem, 1984-ben 20 —30-at készítünk majd. Többet egyelőre nem tudunk. — Gondolom, sok-sok időt és energiát kellett áldozni arra, hogy az elképzelésből végül is találmány legyen. Érdemes volt? — Igen. A gyártott kazánok száma után kapok bizonyos százalékot, ami anyagilag elfogadható. De az erkölcsi siker sem mellékes. — Hányadik találmánya? — Harmadik. — És tegyük hozzá, soksok újítása is volt. Mindezért milyen erkölcsi elismerésben részesült? — Megkaptam a Kiváló Újító jelvény arany fokozatát. — Mi a további célja? — A RIVÁL fejlesztése, szerkezetének változtatása. Szeretném a hatásfokot tovább javítani és a kezelését minél kényelmesebbé tenni. Természetesen arra is törekszem, hogy jobb szervezéssel és ésszerűsítésekkel termelékenyebbé, gazdaságosabbá tegyem a munkát. * * * Mátrai János lakatos a RIVÁL-kazánokat szereli. Tőle kérdezem: — Mi a véleménye erről a fűtőberendezésről? — Nagyon jó. Szép is. — Tetszik a munka? — Szívesen csinálom. — Venne ilyet magának? — Mi otthon egyelőre olajkályhát használunk, de ha bevezetik a gázt, csak RI- VÁL-t veszek. — Mit szól ahhoz, hogy ez a főnöke találmánya? — Hát... Ilyennek kellene lennie minden vezetőnek. Ő igazán érti a dolgát. Mérnök, de mindent meg tud csinálni, mert kezdetben melói volt. Szerkezeti lakatosként dolgozott évekig. — Akkor öt nem lehet „átejteni” .. . — Nem, de nem is akarjuk. — Nem — veszi át a szót Bohák András lakatos. — A mi érdekünk is az, hogy kifogástalan legyen a munkánk. Ócskavasat nem lehet eladni. — Előfordult már, hogy visszahoztak RIVÁL-t mert hibás volt? — Egy-két esetben, a hegesztés miatt. — Ki fizeti meg az ilifen költségeket? — Természetesen mi, valamennyien. De még nagyobb baj lenne, ha a rossz munka — még ha ritkán is fordul elő — rontaná a már kivívott jó hírnevünket. Martinák István főművezető, aki egyben a gyáregység alapszervezetének a párttitkára is, megjegyzi: — Már eljutottunk odáig, hogy mindenki a sajátjának érzi és félti az üzemet. S elmondhatom, hogy szakmailag az idősebbek, fiatalabbak egyaránt jól felkészültek, közülük sokan .továbbtanulnak, újítanak, ésszerűsítenek. Madarász elvtárs nemcsak biztatja őket, hanem példát is mutat nekik. Pásztor Béla Hazai enzimmel import fehérjét helyettesítenek A tudományos kutatás új lehetőséghez juttatta az állattartó gazdaságokat: nemzetközileg is újszerű módszerrel különleges enzimanyagot állítottak elő, amelyet a takarmányhoz kevernek, és ezzel jelentős fehérjemegtakarítást érhetnek el. A Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalatnál négy évvel ezelőtt indultak a kísérletek az úgynevezett cellulózenzim előállítására, illetve kipróbálására. A vállalat szakemberei fermentációs úton nyerték a nagy hatású anyagot, amelyet a sertések takarmányához adagolnak. Az enzim a takarmánynövények sejtfalában levő rostot elbontja, ily módon az állatok emésztőnedve számára jobban hozzáférhetővé válnak az értékes tápanyagok, és ezek jobban is hasznosulnak. A cellulóz-enzim fel- használását a takarmányozásban a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Fekete Lajos egyetemi tanár irányításával ellenőrizték. A kísérleteknél beigazolódott, hogy a készítmény — amely maga is fehérje — a korábbi enzim-etetési tapasztalatokkal ellentétben az emésztőrendszerben nem semmisül meg, ellenkezőleg, mintegy felerősíti az állati szervezet fehér jefelhasználó-képessé- gét. A mérések szerint a takarmányok fehérjetartalmának 2 százalékát lehet megtakarítani a cellulóz-enzim segítségével, ami igen nagy jelentőségű, hiszen általában drága importfehérjékről van szó, olyanokról, amelyek a fiatal állatok etetésénél nélkülözhetetlenek. Vállalataink zömének a műszaki fejlesztés köztúdot- tan nem erős oldala: következetes megoldásához szinte minden feltétel hiányzik: kicsi vagy lekötött a fejlesztési alap, nincs megfelelő eszköz és gép, kevés a képzett ember, bedugult a piac. Mivel varázsütésre képtelenség a jelzett összefüggő feltételrendszert megváltoztatni, legalább részleges megoldásként jönnek szóba azok a kisvállalatok, melyeknek feladata: összehozni, egységgé kovácsolni mindezt... Mint például a Novotrade Rt. HAZAI TÖKÉBŐL „Novo”, annyi mint új, „trade”, a. m. üzlet, ipar, kereskedés, mesterség, szakma. Ezzel, ha mégoly általánosan is, de sikerült szavakba foglalni, mivel foglalkozik az idén január 1-vel az Agentcoop utódaként létrejött Novotrade: mindennel, ami új és ami épkézláb üzletnek, terméknek, tevékenységnek ígérkezik. — A részvénytársasági forma tőkekihelyezési folyamat, amikor is sok kis tőkéből összehoznak egy nagyot — mondja dr. Szilágyi József, az rt. jogtanácsosa, igazgatóhelyettes. — Nálunk ez úgy történt, hogy három pénzintézet, az Állami Fejlesztési Bank, az MNB Innovációs Alapja és a Külkereskedelmi Bank Rt., mint alapítók, átvették az Agent- coopot, és meghirdették a részvények jegyzését. Nyolcvanöt vállalat jegyzett nálunk részvényt: külkereskedelmi vállalatok, mezőgazdasági tsz-ek, állami gazdaságok. Érdekeltségük nem egyforma: a bankok az osztalékért léptek be, a többi, úgynevezett kisrészvényes viszont azért, hogy a közreműködésünkkel eredményesebben dolgozhasson, használhassa ki valamilyen kapacitását. SZERVEZETT INNOVÁCIÓ A sokféle kapcsolatnak egyetlen közös nevezője: különböző szabadalmakat, új eljárásokat, know-how-kat, technológiákat vásárolnak meg és ültetnek át a gyakorlatba. Ezek általában azért halnak meg, mert ha meg is veszi őket valaki, nem tudja kivitelezni, ha kivitelezi, nem tudja értékesíteni. A Novotrade bezárja ezt az innovációs kört: megveszi a szabadalmat, gondoskodik a prototípus és a nullszéria gyártásáról. Míg ez megtörténik, felkutatja a piacot, majd — a prototípus gyártójánál — megszervezi a sorozatgyártást. Ekkor jön rendszerint a bökkenő: ami kicsiben megvolt, nincs meg nagyban, más a nagyüzemi előállítás feltételrendszere... — Mivel a vállalatok többnyire a fejlesztési alap dolgában állnak legrosszabbul — folytatja dr. Szilágyi József —, ilyenkor azt a néhány gépet, amire szükségük van saját fejlesztési alapunkból megvásároljuk, és bérbe adjuk nekik. A vállalat négy-öt évig fizeti a bérleti díjat, majd egy eszmei áron meg is kapja a gépet. Ezzel komoly mértékben elősegíthetjük a gyors gyártást, mert a partnernek nem kell évekig várni, amíg az eszközök árát fejlesztési alapjából összekuporgatja. Erre Dávid nevű házi-kisipari esztergagépünk gyártása a legjobb példa. A kis- esztergát, amit bemutatótermünkben bárki megtekinthet, Schlosszer Dezső konstruktőr gépészmérnöktől vásároltuk tavaly ősszel. Kerestük a prototípus- és soro- zatgyártó vállalatot, és négyöt közül tavaly áprilisban a Nyíregyházi Vasszerkezeti és Gépipari Szolgáltató Vállalattal kötöttünk szerződést, közben felkutattuk a piacot. Adtuk a rajzokat, közben már gyártották az alkatrészeket, az idei őszi BNV-n már a működő gépet is bemutathattuk, s jövőre néhány száz darabot már értékesíthettünk is. Hogy ez gyorsan és simán menjen, 4 millió forint fejlesztési alapot adtunk át a VAGÉP- nek ... Mindehhez egyébként semmiféle új jogszabályra nem volt szükség. IPART VIDÉKRE! Másik fő feladatuk: a vidéki ipartelepítés szorgalmazása. Hol és min bukik ez meg rendszerint? — Többnyire pénz is van, ember is, gép is: tegyük fel, hogy mindez összejön. Az a baj mégis, hogy a szövetkezetek, gazdaságok nem kapnak olyan technológiát, amivel megfelelően tudnak dolgozni. Szerintünk, ha kiváló mérnökök ezeket a technológiai folyamatokat lebontják kis egységekre, még a képzetlen embereket is mindenre meg lehet tanítani, méghozzá igen rövid idő alatt. A lényeg az, hogy ez a technológia tökéletes legyen. Mi úgy próbáljuk az egyéni kezdeményezést belepumpálni a nemzetgazdaság vérkeringésébe, hogy kitűnő szakembereket alkalmazunk arra, hogy ezt a technológiát megcsinálják és a helyszínen gondozzák, „karbantartsák”. — Komoly, nagy értékű mezőgazdasági szabadalmaink mutatják, hogy ez egyértelműen eredményes. A hajdúnánási tsz-szel olyan építési szabadalmat kísérleteztünk ki, amely különböző gazdasági épületek előállítását a korábbi árak feléért teszi lehetővé; van több, igen eredményes szarvasmarha-tartási technológiánk, fehérjeszabadalmunk, takarmányoptimalizálási programunk. Ezek többsége számítógépes programként is beszerezhető a pesti Skála Áruházban: egy-egy program ára a helyszínre-adap- tálás költségeivel együtt 50 —60 ezer forint. Ugyanez egy-egy gazdaság saját kivitelezésében körülbelül félmillióba kerül. .. EGY BELSŐ KNOW-HOW A Novotrade harmadik üzletága: a mini számítógépes munkaügyi adatfeldolgozási, anyag- és készletgazdálkodási programok. Tehetséges közreműködőik továbbá olyan, tv-képernyőre vihető játékprogramokat is alkottak, melyek közül kettő az USA-ban már kapható, s ha a többi is beválik, évi félmilliós dollárbevételt hoz — egyetlen devizafillér kiadás nélkül — az országnak. Hogyan, milyen eszközökkel. mekkora létszámmal éri el ezt a Novotrade? Megbízottaik, külső munkatársaik az országban sokfelé megtalálhatók, ám a pesti központban, főállásban mindössze harmincötén vannak. Szervezetük lelke, ütőképességük forrása az a tízegynéhány „cégvezető” — tu- tulajdonképpen menedzser —, aki nagy hozzáértéssel, szorgalommal, és ami fő: teljesen önállóan szervez, dolgozik. Alkalmazásuk elve és gyakorlata a következő: az alapfizetésen felül értendő, bizonyos százalékú nyereségért dolgoznak, s ha ez nincs meg, automatikusan megszűnik a munkaviszony. Vagyis a pénzben kimutatható eredményesség az alkalmazás legfőbb feltétele. (Tavaly hat embert küldtek el.) Legalább ennyire nyílt és ésszerű a kapcsolatuk az üzleti partnerekkel is. Senkinek sem „segítenek”, hanem üzletelnek, korrekten, viszonylag alacsony nyereség- rátával, méltányos haszonnal, ám a mérhető és szükséges saját munkát, erőfeszítést is mindig hozzáadva. Varga János Szakkönyvvel könnyebb, eredményesebb Sokkal szebb lesz a kertünk, nagyobb mennyiségű és jobb minőségű termést takaríthatunk be, ha szakszerűen dolgozunk. Az alapismeretek elsajátítása nélkül kerti munkánk sem lehet igazán eredményes. Ne sajnáljuk tehát a pénzt, és könyvtárunkat lássuk el a legfontosabb és a legújabb szakkönyvekkel. Ha ezeket áttanulmányozzuk egy-egy fontosabb munka — fajtakiválasztás, telepítés, időszerű tennivalók — elvégzése előtt, nemcsak könnyebben dolgozunk majd, de hatékonyabban is. Az a tapasztalat, hogy a gyümölcsösökben rendszerint semmilyen védekezést nem alkalmaznak a fák korai pusztulását okqzó kéregbetegségek ellen. Éz viszont a faállomány jelentős részének leromlását, idő előtti tönkremenetelét sietteti. E betegségek terjedését segíti az is, hogy előfordulásuk és kártételük a fertőzés kezdeti szakaszában általában nem szembetűnő. Dr. Vájná László nemrég megjelent A gyümölcsfák korai elhalását okozó gombás betegségek című hiánypótló könyvében részletesen szól a legveszélyesebb betegségekről, és pontos javaslatot, tanácsot ad, miként védekezhetnek ellenük. A kertek leghálásabb dísznövényei az örökzöldek. Ugyanis az év minden időszakában díszítik területünket. Jó részük nem túl igényes, így a gyengébb adottságú kertekben is megmaradnak, örömet okozva tulajdonosának. Kiválasztásukat könnyíti a 88 színes oldal sorozat örökzöldekről és a fenyőkről készített legújabb kötete. A könyv 34 lomblevelű örökzöld és félörökzöld fát, cserjét, valamint 54 fenyőt mutat be. A kizárólag hazai kertekben készült színes képek bő választékot kínálnak, s módot nyújtanak a már meglevő növényeink azonosítására is. Az egzotikus növényeket sokan kedvelik, gyűjtik. Mivel azonban ezek nevelése, ápolása, igényeik eltérnek a nálunk honos növényekétől, eredményes termesztésükhöz feltétlen alapos ismeretkre van szükség. Velich István— V. Nagy Enikő: Nálunk is megterem! című könyve az egzotikus gyümölcsök-fűszer- növények történetéről, neveléséről íródott, a beszerzésükhöz, gondozásukhoz is sok ötletet kínál. Országszerte szaporodik a szőlőültetvények száma. Mind „ több kiskerttulajdonos ültet csemege- és borszőlőket.. A fajtakivál^asztás mellett a legnagyotib gondot általában a művelésmód megválasztása jelenti. A szőlő ugyanis több évtizedig terem, így feltétlenül meg kell fontolni, hogyan kívánjuk termeszteni. Ehhez ad útmutatást a Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozat Új magasművelési módok a szőlőtermesztésben című kötete. Egy-egy művelésmód kialakítását könnyíti a közérthető rajzok, fényképek. Érdemes a könyvet a tél folyamán gyakran forgatni, hogy a tavaszi metszéskor már tájékozottan foghassunk a munkához. Szent-Miklóssy Ferenc
