Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-06 / 4. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUAR 6., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 4. SZÄM Ipari aktívaSlés Békéscsabán A hagyományoknak megfelelően, a több év óta jól bevált gyakorlatot követve tegnapra évindító aktívaértekezletet szervezett a megyei pártbizottság az iparban, építőiparban, közlekedésben, kereskedelemben és szolgáltatóiparban tevékenykedő vállalatok, szövetkezetek vezetőinek, pártvezetőinek. Békéscsabán, a tégla- és cserépipari vállalat kultúrházába a megye minden részéből érkeztek a meghívottak, hogy meghallgassák az elmúlt évi munka értékelését és az idei feladatokat. Dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket és az elnökség tagjait, majd átadta a szót az aktívaértekezlet előadójának, Csatári Bélának, a megyei pártbizottság titkárának. Csatári Béla beszéde Csatári Béla beszédének bevezető részében áttekintette az 1978-as KB-határozat óta elért eredményeket. Ez alatt az öt év alatt jelentős, történelminek nevezhető sikereket értünk el: megőriztük az ország fizetőképességét, megállítottuk az eladósodás folyamatát, a külkereskedelmi áruforgalomban jelentős aktívumot értünkéi, sikerült megtartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát. A takarékosabb gazdálkodás eredményeként a kőolaj-felhasználást 20 százalékkal, a fűtőolaj-felhasználást 40 százalékkal, a fenyőfűrészáru felhasználást 25 százalékkal csökkentettük. Az előadó foglalkozott az 1983-as gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásának értékelésével is. Elmondta: a Központi Bizottság megállapítása szerint népünk kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozik. Népgazdaságunk a romló külső feltételek és a mező- gazdaságot sújtó aszály ellenére a fő célokat megközelítve fejlődik. Kiviteli többletünk meghaladja az 1982. évit, az ország fizetési kötelezettségeinek eleget tett. Megyénk múlt évi gazdasági fejlődését elemezve a megyei pártbizottság megállapította, hogy összességében a népgazdaságéval azonos tendenciák érvényesültek, azzal az eltéréssel, hogy az ipari termelés volumene az országos átlagnál jobban nőtt, ugyanakkor a mező- gazdaság aszály miatti kiesései is nagyobbak az országos átlagnál. Beszéde további részében Csatári Béla az ország idei népgazdasági tervét elemezte, majd részletesen értékelte — a megyei pártbizottság határozata alapján — a megye 1983. évi gazdaságpolitikai feladatainak teljesítését. Ismertette azt a pártbizottsági megítélést is, mely a megye iparának elmúlt 22 évi fejlődésére vonatkozik. Ezt követően Csatári Béla rátért a megye ipara, kereskedelme, közlekedése és hírközlése előtt álló feladatok ismertetésére. Elmondta: — A megyei pártbizottság határozata alapján az 1984. évi gazdaságpolitikai feladatok középpontjában a gazdasági egyensúly megszilárdításához és az elért életszínvonal védelméhez való hozzájárulás fokozása áll. A pártbizottság úgy ítéli meg, hogy a megye gazdaságának múlt évi teljesítménye, a rendelkezésünkre álló erőforrások, meglevő tartalékaink elegendő alapot adnak az országostól kissé magasabb előirányzatok eléréséhez is. Az iparban egy-két százalékos, a mezőgazdaságban 0,5—1,5 százalékos növekedést tervezünk. (A mező- gazdaságban az 1982. évet kell viszonyítási alapként figyelembe venni.) Ez a növekedési ütem konkrétan azt jelenti, hogy — összehasonlítható árakon számolva — az iparban mintegy 300—600 millió, a mezőgazdaságban pedig mintegy 100—300 millió forint értékű termelésnövekedésre van szükség. Az aktívumhoz való hozzájárulásunk feltétele, hogy az import anyagok, az energia felhasználása ne növekedjen és összesen mintegy 500 millió forint exportnövekményt, ezen belül 200— 300 millió forintnak megfelelő konvertibilis árbevételnövekményt érjünk el. A feladatok megvalósításának eszköze a jobb minőségre való törekvés, a termelékenység növelése, a jövedelmezőség javítása, ösz- szességében a gazdaság minden területén a hatékonyabb termelés. Megítélésünk szerint célkitűzéseink teljesítése azon múlik, hogy menynyire leszünk képesek a dolgozó kollektívákkal megértetni, elfogadtatni, hogy előrehaladásunknak csak egy lehetséges útja van és ez a szervezettebb, fegyelmezettebb, jobb munka. Az ipar előtt álló feladataink meghatározásakor, a végrehajtás során azzal kell számolnunk, hogy belátható időn belül, míg az ország a nehéz helyzetből ki nem jut, lényeges iparszerkezetet módosító fejlesztéssel nem számolhatunk. A jelenlegi helyzetben legfontosabb feladat a meglevő lehetőségeink, a rendelkezésre álló munkaerő, eszköz jobb kihasználásával, szükség szerinti átcsoportosításával biztosítani az ipar progresszív ágazatainak fejlődését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a megye sajátos iparágazataira: a szénhidrogén- kutatásra, a termelés fejlődésére, infrastrukturális feltételeinek megteremtésére, a megkezdett gázprogram végrehajtása érdekében a helyi erőforrások koordinálására, a kivitelező, üzemeltetői kapacitások biztosítására. Élelmiszeriparunk fejlesztését a megyében megtermelt növekvő mennyiségű mezőgazdasági nyersanyag feldolgozása indokolja. Az építőanyag-ipar fejlesztését lehetőségeink, valamint a belföldi igények jobb kielégítése teszi szükségessé. A gépiparban a mezőgazdasági gépgyártásra, a járműprogramhoz kapcsolódó részegységgyártásra, a híradástechnikára és a háttéripari tevékenységek dinamikusabb fejlesztésére kell az erőinket összpontosítani. Iparunk jövőbeni távlati fejlődése szempontjából lehetségesnek és indokoltnak tartjuk azokat a fejlesztéseket, amelyek érzékelhető szerkezetátalakulást, korszerűbb gyártási kultúrát eredményeznek. Különösen fontosnak tartjuk a gépiparhoz, a műszeriparhoz és az elektronikai iparhoz kapcsolódó új tevékenységek kifejlesztését, meghonosítását. Lehetőséget látunk a szénhidrogén és mezőgazdasági alapanyagok feldolgozására épülő eljárások bevezetésére is. E távlati céljaink megvalósításához a közeljövőben kell a fejlesztés anyagi alapjait megteremteni. Ehhez a feltételeink sajnos nem kedvezőek. A világpiaci helyzet változásában a közeli időben nem várhatunk kedvező fordulatot. Nem tehetünk mást, alkalmazkodni kell a piaci követelményekhez, ha nagyobb eredményeket, több fejlesztési lehetőséget akarunk. Az alkalmazkodás legfontosabb módja a gyártmányszerkezet versenyképességének állandó fokozása. A versenyképesség akkor növelhető, ha tovább növeljük az élőmunka termelékenységét, javítjuk befektetéseink kihasználtságát, mérsékeljük a termelés anyag- és energiaigényét és a tőkés importtól való függését, és növeljük termékeink műszaki színvonalát és minőségét. Mindezek együtt eredményezik termékeink javuló exportképességét. A szűkös lehetőségek, a magasabb követelmények közepette egyre nyilvánvalóbbá válik a termelő egységek egymásrautaltsága, az együttműködés kiszélesítésiének fontossága is. Az ágazati irányítás és a megyei pártbizottság kezdeményezésére a vállalatok, szövetkezetek közötti szorosabb együttműködés kialakítása megkezdődött. Az építőanyag- és építőiparban már korábban létrejött, a gépiparban most alakult ki az együttműködés szervezeti formája. Hasonló rendszer létrehozását a köny- nyűiparban is indokoltnak tartjuk. A szűkös források mellett csak jól összehangolt és ésszerű fejlesztések, rekonstrukciók megvalósítására van lehetőség. Tudomásul kell vennünk, hogy mindenütt és mindenki nem fejleszthet. Nem elég a korszerű technika, egyre több szakismerettel rendelkező munkásokra is szükség van. Fontos követelmény, hogy a szakemberképzés rugalmasabban igazodjon az igényekhez. A szükséges feltételek megteremtésében az üzemek is adjanak több segítséget. A megyében az ipar számára tudományos kutatóbázis megteremtését tartjuk indokoltnak. Ez az iparral szemben támasztott igények jobb kielégítése céljából szükséges. A hatékonyabb (Folytatás az 5. oldalon) Mindössze 20 hónap alatt — és határidő előtt — elkészült Szeghalmon a Fővárosi Ruhaipari Vállalat új fehérnemű- üzeme. Az elmúlt év december 15-i műszaki átadást követően a régi telephely gépeit áttelepítették az új, modern üzemcsarnokba. Tegnap — csütörtökön — délelőtt a vállalat és a város illetékes szakembereinek jelenlétében üzembe helyezték az új létesítményt, ahol január 9-én reggel megkezdődik a munka Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács áttekintette a fogyasztói szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének helyzetét. Megállapította, hogy az eddig végrehajtott szervezetkorszerűsítési intézkedések eredményesek voltak. Ugyanakkor kötelezte az illetékeseket a fogyasztási szolgáltatások szervezeti korszerűsítésének meggyorsítására, hatékonyabb segítésére. A kormány két, energiaellátást érintő kérdésben fogadott el rendeletet. Jóváhagyta a helyi jelentőségű földgázforrások hasznosítását előmozdító jogi szabályozást. Intézkedett az alapellátás feletti villamosenergia-igények gyorsabb kielégítése érdekében közületi, illetve lakossági hálózatfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről, s megállapította ennek mértékét. A Minisztertanács a leányvállalat-alapítás jogát — a lakás- és kisszövetkezetek kivételével — valamennyi szövetkezeti formára kiterjesztette. A leányvállalatokra vonatkozó általános rendelkezések érvényessége mellett a szövetkezeti leány- vállalat alapítása és megszüntetése, valamint gazdálkodásának figyelemmel kísérése a szövetkezet testületi szerveinek feladata. Az új leányvállalatok hozzájárulhatnak a létesítők közös vagyoni alapjaihoz, és részesülhetnek is azokból. A kormány módosította a mezőgazdasági szakcsoportok alakításáról szóló rendelkezéseket. A jövőben mód nyílik arra, hogy élelmiszer- ipari és szövetkezeti vállalatok is kezdeményezzék mezőgazdasági szakcsoportok alakítását. A Minisztertanács áttekintette az iskolarendszerű technikusképzés bevezetésének előkészítésére eddig tett intézkedéseket. Megállapította, hogy az ütemtervhez viszonyítva egyes részterületeken elmaradás mutatkozik. Kötelezte az érdekelteket a képzés bevezetéséhez szükséges előkészítő munkálatok meggyorsítására, a további intézkedések késlekedés nélküli megtételére. A kormány áttekintette az országgyűlés decemberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatokat. Kötelezte a minisztériumokat és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az indítványok megvalósításának lehetőségeit, és az eredményről tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint a javaslatokat tevő képviselőket. (MTI) Sa jtAlájé koztatA a tíízkármegállapitás űj rendszeréről A tűzkármegállapítás új rendszerét vezette be január 1-től a Tűzoltóság és az Állami Biztosító: kölcsönösen értesítik egymást a tűzesetekről — függetlenül attól, hogy azt melyik szervhez jelentették be —, a kárfelvételt pedig minden esetben a biztosító szakemberei végzik. Héra Attila tűzoltó ezredes, a BM Tűzoltóság országos parancsnokának helyettese és Novák Imre, az Állami Biztosító lakossági vagyonbiztosítási igazgatója tegnap a Magyar Újságírók Szövetségében tartott közös sajtótájékoztatóján egyebek között elmondották: erre a kölcsönös. megállapodásra azért volt szükség, mert eddig a tűzkárokat a két intézmény egymástól függetlenül, külön-külön mérte fel. 1982-ben például a tűzoltóság 445 millióra becsülte a tűzkárokat, ám a biztosító 764 millió forintot fizetett ki. A tűzesetek okainak feltárásában, körülményeinek vizsgálatában természetesen továbbra is a tűzoltóság az illetékes hatóság, a kárfelvételt azonban minden esetben a biztosító szakemberei végzik majd. Ezzel megszűnik a párhuzamos adatszolgáltatás, s azonos érték jelenik meg a tűzeseteket követő különböző eljárások, az esetleges fele- lősségrevonás során. Eddig a károsultaknak megvolt az a „lehetőségük”, hogy más értéket jelentettek a tűzoltóhatóságoknak, és más követelésük volt a biztosítóval szemben. Számos esetben éltek is ezzel vállalatok, és állampolgárok egyaránt, hiszen érdekeik ezt diktálták. A jövőben egyetlen kárbejelentő lapot töltenek ki, amelynek egyik rovatába írják be a károsult által becsült kárt, s ennek egy példányát a tűzoltóság és a biztosító kölcsönösen megküldi egymásnak. Ha olyan tűzeset történik, amelyet az állampolgárok oltanak el, akkor vagy a tűzoltóságnál, vagy az Állami Biztosító fiókjánál utólag kell azt bejelenteni, a kárfelvételt pedig ekkor is minden esetben a biztosító szakemberei végzik majd eL A kár kifizetéséhez a hatósági bizonyítványt — az eddigi gyakorlattól eltérően — a tűzoltóság hivatalból küldi meg a biztosítónak.
