Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-29 / 24. szám

1984. január 29., vasárnap

0

Lakásfelújításokról — őszintén

Eszembe jutott az a tv-riport, ami — ha jól emlékszem — a Hét műsorában hangzott el. Hazánkban, hazánkfia nyilatkozott egy osztrákok által finanszírozott építkezés területén. Hogy rövid legyek: szó esett ott munkamorálról,-az eszközök becsületes kezeléséről, a munkaidő teljes kihasználásáról...

Jutott pedig eszembe arról, hogy körülbelül öt hétig volt alkalmam (alkalmunk) megfigyelni az IKV szakembereinek munkamorálját, anyagkezelését, és a munkaidő kihasználását. . .

Ha nem akarok igazságtalan és elfogult lenni, akkor az az összegzett megállapítás, hogy Békéscsabán, a Kulich Gyula-lakótelep lles épületében a felújitást végzők többsége becsülettel dolgozott. Hogy mennyi ez a többség? Mondjuk a 70 százaléka. A munkát reggel 7 óra helyett bizony inkább 8 órához közelebb kezdték, és délután 3 órakor (4 helyett) már csak elvétve lehetett. találni valakit a munkaterületen. A szerszámok, festékek a folyosón, a pincében várták a másnapi munkakezdést! (Szerencsére a lles épületben olyan a házmester, aki úgy vigyázott a köztulajdonra, mint a sajátjára. De ha nem olyan? Elég sok idegen jár-kél egy bérházban...)

Miért, hogy a kapitalista munkaadó szinte élvezi a munkások odaadását? Csak a pénz? Félelem a felmondástól? Vagy mindkettő? De hol van akkor a munka becsülete? A lelkiismeret? Tudom, sokuknak mosolyra húzódik a szája, sőt a vitaként odadobott mondatot is hallom: nézd meg az IKV emberei 30 százalékának a munkáját, ha fusiba hívod őket 100 forintos órabérért! Igen. Tehát ott vagyunk, ahonnan elindultunk. A pénznél!

Kazamér Károly, az IKV igazgatója is ismeri a problémákat. De tenni ellene? Nagyon nehéz!

— Az embereink 30 százalékkal keresnek kevesebbet, mint az építőiparban dolgozók! Ennek ellenére szakember-kapacitásunk jónak mondható! Míg néhány évvel ezelőtt a munkaerőelvándorlás 70 százalék volt, ez az elmúlt egy-két évben 30 százalékra csökkent. Előfordul, hogy érkezik panasz dolgozóink munkájára. Ezt minden esetben kivizsgáljuk, és a „fokozatosság” elvét alkalmazzuk a vétőkkel szemben. Előbb fegyelmi, aztán nyereségmégvonás, és a végső esetben elbocsátás a szankció. Véleményem szerint azonban jóval kevesebb panaszt kapunk, mint néhány évvel ezelőtt. Ez a gyakori ellenőrzéseknek is köszönhető. Művezetők, osztályvezetők, és nem egyszer én személyesen is kimegyek a munkaterületekre.

Látni kell az érem másik oldalát is, azaz meg kell hallgatnunk a panaszost, és persze a munkásainkat is. Nem is tudják a lakók, mennyire el tudják rontani helyzetüket azzal, hogy nem egyszer pálinkával, konyakkal, borral várják dolgozóinkat. Pedig kimondtuk a lakógyűléseken, hogy tilos nekik munkaidőben szeszes itatl elfogadni!

— Sok lakó kíváncsi arra, hogy minek alapján állapítják meg a felújítások mértékét. Nevezetesen miért van az, hogy az egyik IKV- lakást teljesen rendbe hozzák, a másik, hasonló évjáratú lakásban csak részleges felújítás vanZ

— Az IKV-kezelésben levő lakások belső-külső tatarozására mi nyújtunk be javaslatot a városi tanácsnak. Ezek lehetnek elmaradt, időszakos - és részleges felújítások. A javaslatokat a városi tanács hagyja jóvá vagy változtatja meg. Évente 200 lakás helyrehozatalára kerül sor az említettek alapján. Tehát mi csak javaslatot teszünk! A tanács vb dönt a lakások tatarozásáról. Egyébként ez erősen a pénzügyi helyzet függvénye is. Egyre emelkednek az árak, s természetesen ez kihatással van a munkák mennyiségére. Míg néhány évvel ezelőtt ugyanannyi, vagy kevesebb pénzből teljesen rendbe tudtuk hozni a tanácsi rendelkezésű lakásokat, most ebből az összegből már csak a részleges felújításra telik. Volt időszak, amikor a 15—20 éves házakat tataroztuk kívül- belül. A mostani álláspont szerint 30 év a „kijelölés”. Ez azt jelenti, hogy a bérlakások rendbe hozatalára csak 30 év elteltével kerülhet sor.

— Elég magasak azok a költségek, amelyeket a lakóknak kell 50 százalékban téríteniük. Hogy egy példát említsek. Ha valaki sötétítő függönyt igényelt, több mint ezer forintot kellett volna fizetnie. Véleményem szerint ezért a pénzért akár az egész lakásba csipkefüggönyt lehet beszerezni.

— Valóban magasak a költségek, ha helyszínre megyünk felmérni, hány méter függönyre van szükség. Azokat a központban leszabják, megvarrják, és ismét a helyszínre szállítják feltenni. Kevesen tudják viszont, hogy a függönyanyagot ingyen kapja a lakó, ha vállalja annak megvarrását, feltevését.

— Tél lévén, sok a panasz a kazánokkal fűtött házakban az egyenlőtlen költségek miatt. Mi okozza az egyes lépcsőházak közti fűtési- számla-különbséget?

— Nagyon egyszerű a magyarázat. Vannak olyan tömbrészek, ahol a lakók kívánsága, hogy nappal, amíg dolgoznak, csak minimális legyen a fűtés. A másik lépcsőházban pedig az a kívánság, hogy napközben is 20—22 fok meleget tartsunk. Nyilván, hogy ez utóbbi többletet jelent pénzben is, energiában is ...

Béla Vali

A népi műemlékek karbantartása

Baranyában védelmet kaptak a népi építészet legértékesebb emlékei, hogy megőrizzék az utókor számára a. hajdan élt tehetséges falusi építőmesterek szép alkotásait. A megyei tanács végrehajtó bizottsága 1973-ban állást foglalt a népi műemlékek fokozott megóvása mellett és ezzel megteremtette a szervezett védelem alapjait. Most fejeződött be a tízéves munka, amelynek során felkutatták és védelem alá vonták az arra érdemes falusi épületeket: magyar és nemzetiségi építészeti alkotásokat.

Összesen százötvenhat népi műemlékre terjed ki a védettség. Többségük magántulajdonban lévő lakóház, illetve gabonáskamra, állatszállás, présház és pince. Oltalmat kapott továbbá a botykapeterdi csárda, a go- disai kovácsműhely, a nagytótfalusi iskola, a magyaregresi vendéglátó és mészárszék. . Több egyházi épületet is népi műemlékké nyilvánítottak: falusi kálváriát, haranglábat, kőkeresztet és kápolnát. Valamennyi a szépet szerető magyar, német vagy horvát mesterek harmóniaérzékét dicséri, játékos díszítőkedvét tanúsítja.

Baranyában nem alakítanak ki skanzent, ahol összegyűjtenék a népi építészet emlékeit, hanem saját környezetükben és ősi formájukban műemlékként őrzik meg őket. A cél, hogy tovább éljenek a falu együttesében. Eddig tizenhat épületet vettek át a helyi tanácsok vagy szövetkezetek, s bennük múzeumot, alkotó- műhelyt, táncházat, klubot rendeztek be.

Az állam támogatást nyújt a népi műemlékek tulajdonosainak a védett lakóház vagy gazdasági épület karbantartására. Évente átlagosan háromezer forintot kapnak az Országos Műemléki Felügyelőségtől. Cserében vállalják, hogy — a szükséges belső korszerűsítés mellett — eredeti állapotban őrzik meg a százötven-kétszáz éves épületet.

Tejipari tervek

lavuló minőség, gazdaságos termelés

Farsangra készülnek

A féltartós tej gyártásának növelésével az ipar nemcsak a választékot bővíti, minőséget javítja, hanem a veszteségeket is jelentősen csökkenti. A tatabányai tejüzemben egy éve termel az a berendezés, amellyel a tejipar az országos program megvalósítását készíti elő. A tapasztalatok kedvezőek. A gyártásközi selejt aránya mindössze 1—2 tized-száza- lék. Miután a termék eltarthatósága lényegesen nagyobb — kereskedelmi hűtőláncot sem igényel — a lejárt szavatosság miatt alig érkezik vissza áru, ami az ágazat nyereségét is növelheti.

Az iparban széles körben használt polietilén tasakok minőségét gyakran kifogásolják a vásárlók. Ám a tejüzemeknek sem ez a legjobb megoldás, hiszen egyetlen év alatt 21 millió liter tejet kellett a hazai üzemeknek visz- szavenniök azért, mert záráshibásak voltak a tasakok. További nagyobb tételt a lejárt szavatosság miatt féláron kellett visszavásárolni- ok. Ezért a féltartós tej gyártása az üzemek számára is előnyös. A Tejipari Tröszt a gyártás bevezetésére országos programot dolgozott ki.

Az előirányzat szerint a forgalomba hozott tej csaknem egynegyede lesz majd féltartós termék. A gyártáshoz szükséges berendezéseket, legalábbis azok jórészét a mezőgazdasági üzemekbe akarják telepíteni, oda, ahol nagyobb tehenészeti telepek vannak. Emellett az is szól, hogy a helybeli átvétel, illetve feldolgozás kiküszöböli a szállítási és az úgynevezett előtárolás alatt bekövetkező minőségromlást. (A meghatározott csíraszámú tej ugyanis előfeltétele a féltartós termék gyártásának.) A tröszt szakemberei több mezőgazdasági nagyüzemmel vették fel a kapcsolatot és előrehaladott tárgyalásokat folytatlak az újabb gépi berendezések elhelyezéséről. Mindenekelőtt olyan területeken akarnak újabb üzemegységeket létrehozni, ahol közel van a felvevőpiac is; nagyobb városok és ipari központok környékén.

A minőség javítására és a 1 takarékosabb alapanyag-felhasználásra is lehetőséget ad j a korszerű ultraszűréses í technológia. A módszert a ; legfontosabb exporttermék, a \ krémfehérsajt gyártásánál í már eredményesen alkalmaz- í zák.

Így nemcsak jobb minő- j ségű termékeket gyárthat- | nak, hanem az előállításhoz 1 szükséges alapanyag mennyiségét is — 20 százalékkal — csökkenthetik. A gyártási teljesítményt máris kétszeresére bővítették; a régebben működő kisteleki üzem mellett- munkába állt a makói részleg is. Az ultraszűrés szélesebb körű alkalmazásával — erre lehetőség van a tú- rórudi, a krémtúrók és a lágysajtok gyártásánál egyaránt — további, közel 40 millió literrel kevesebb úgynevezett alapanyagtejre lesz szüksége az iparnak azonos j mennyiségű, ám jobb minőségű termékek gyártásához.

Változatos, gazdag programot ígér a hagyományos kaposvári farsangi napok rendezvénysorozata, amelyre hetedik alkalommal kerül sor január 30. és február 6. között.

Az egyhetes vígasság január 30-án este a Kilián György ifjúsági és úttörő művelődési központban a Molnár dixieland együttes műsorával veszi kezdetét. Február 3-án délután Zenemóka címmel a Sziporka zene- bohóc-együttes szórakoztatja a gyerekeket; este az ifjúsági házban amatőr színjátszó fórumot rendeznek a tatabányai Bányász, a székesfehérvári Videoton, a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad együtteseinek közreműködésével.

Február 4-én, szombaton lesz a farsangi kirakodóvásár; a sétáló utcában — ez a Május 1. utca — népművészek, népi iparművészek kínálják majd portékáikat. A Somogyi Képtárban Hajlik a meggyfa címmel kerül

sor az úttörő és ifjúsági népi hangszeres és énekes szólisták versenyére. Ezen a napon — a látványos karneváli felvonulás előtt — a Kossuth téren megkoszorúzzák Csokonai Vitéz Mihály mellszobrát, s a városi tanács elnöke itt adja át a hatalmat, egyben a város kulcsát a karnevál hercegének. Délután öt órakor a Kossuth téren több mint félezer jelmezbe öltözött fiatal vonul a Dorottya Szállóhoz. Itt kezdődik a karnevál hercegének felügyelete alatt a reggelig tartó mulatság. Ezen az estén a város több helyén tartanak farsangi bálokat: a Kapos Szállóban sváb-bál, a Szabadság Park étteremben dél- szláv-bál, az ifjúsági házban rongyosbál lesz. A kaposvári sportcsarnokban este hét órától népi együttesek műsora szórakoztatja a közönséget. Vasárnap az ifjúsági és úttörő művelődési központban a KlOSZ-divat- ' bemutatóval zárul az egyhetes kaposvári farsang. :

A Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyárában gyári múzeumot alakítottak ki, amelyben bemutatják a papírgyártás ősi módszereit. A még ma is működd gépek és berendezések a

gyakorlati oktatásban részt vevő szakmunkástanulók ismeretanyagának bővítésére is szolgálnak, emellett az általuk gyártott, úgynevezett merített papír ma már különlegességnek számít, keresett termék

(MTI-fotó: Bárándi István felvétele — KS)

Emlékezzünk

Hetényi Géza akadémikusra

Kilencven évvel ezelőtt született és 25 éve halt meg a magyar és nemzetközi orvostudomány kiemelkedő egyénisége: Hetényi Géza. Az emberek nagyságát azzal az űrrel mérik, amit elmúlásuk után maguk után hagynak. Az ő halála után nagy űr maradt a magyar belgyógyászatban. Midőn számba vesszük korán elmúlt életét és felvázoljuk azt a képet, amilyennek őt élete munkáján keresztül láttuk, egyben irányt mutatunk a mostani és a felnövő orvosnemzedéknek.

Hetényi Géza 1894-ben született Budapesten. Középiskoláit is itt végezte, kiváló eredménnyel. A Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán 1919 júliusában avatták doktorrá. Közben 1914- től 1918-ig katonai szolgálatot teljesített az I. világháborúban, a szerb és olasz frontokon. Orvosi diplomájának megszerzése után 1919 szeptemberétől a budapesti egyetem, Korányi Sándor vezetése alatt álló III. sz. belklinikájára került, ahol 17 éven át dolgozott — az utolsó öt évben adjunktusként. 1931-ben „Az anyagcsere-betegségek” tárgyköréből magántanári képesítést nyert.

Mestere, Korányi Sándor (1866—1944) a magyar és a nemzetközi orvostörténelem nagy egyéniségei közé tartozik. Vele szemben követte el a Horthy-fasizmus egyik szégyenteljes téttét: 1936-ban kényszernyugdíjazták, klinikáját megszüntették, iskoláját feloszlatták, ö maga a. fasizmus őrült dühöngése kijzben halt meg 1944-ben elhagyatottan, elfeledve. Korányit a kórélettani gondolkodás, a kutatás, a betegágy és a laboratóriumi vizsgálatok összhangját eredményező klinikai tudomány szelleme jellemezte. Ezt a módszert vette át és fejlesztette tovább kiemelkedő tanítványa, Hetényi Géza, amikor a Korányi Klinika felszámolása után átmentette ezt a szellemi örökséget és a klinika volt orvosaival, úgyszólván a semmiből megalapította a Stefánia úti belgyógyászati intézetet. A magas színvonalon álló, különleges szanatórium közös kórtermében a gyógyulást váró szegény betegek is részesei voltak Hetényi és munkatársai gyógyító tudásának. Az intézetet 1944-ig vezette, majd a háború után a Mártonhegyi Belgyógyászati Intézetben dolgozott tovább.

1946-ban rendkívüli tanári címmel tüntették ki. 1947- ben elérte élete nagy vágyát : tanszéket kapott a szegedi tudományegyetem belklinikáján, annak igazgatóprofesszora lett. Ezt az állást töltötte be haláláig. A régi idők szelleme elzárta a katedrától, így az általa kívántnál később jutott oda, hogy kivételes tehetségét a megfelelő pozícióban érvényesítse. Bölcsessége és mély humanizmusa a szocializmust építő rendszer hívévé tette.

Fáradhatatlanul dolgozott, tudományos és társadalmi funkcióit nehéz lenne felsorolni. A Belgyógyász Szakcsoport fénykorát élte, amidőn Hetényi Géza volt az elnöke. A Magyar Tudományos Akadémiá rendes tagja, különböző nemzetközi orvostársaságok tiszteletbeli tagja. Főszerkesztője volt a legmagasabb nívójú magyar tudományos folyóiratnak, az Acta Medica Hungáricának. Kiemelkedő tudományos tevékenységének elismeréséül kétszer kapott Kossuth-dí- jat, 1950-ben és 1955-ben. Társadalmi tevékenységét számos kitüntetés fémjelzi.

Milyen tudós volt? Rengeteget dolgozott és olvasott. Az anyagcsere-betegségekről írott könyve a maga idejár " ben külföldi viszonylatban is alapvető munka volt. A fekélybetegség, valamint a közti agy és belső szervi betegségek összefüggéseinek kiváló kutatója volt. Ezt a területet Európa-szerte senki sem tudta és ismerte olyan magas szinten, mint ő. El tudott mélyedni a részletek-' ben — de soha nem veszett el bennük. Igazi szintetizáló elme volt. Egész élete munkája cáfolata annak a tudományos irányzatnak, amely csak az állatkísérleteket tartja tudománynak. Hetényi a kísérleteiben a betegágytól indult ki, és kísérleti eredményeit aszerint értékelte, amint azokat a gyógyítás céljaira felhasználhatta.

Kitűnő oktató volt. Tömör, de élvezetes stílusát, lényeget megragadó készségét nagy mesterétől, Korányi Sándortól tanulta, de ezt továbbfejlesztette és művészi tökélyre emelte. Tantermi előadásai, medikusvizitje élményszámba mentek. Minden hallgatóját jól ismerte, és eredményeiket számon tartotta akkor is, amikor térben és időben már elszakadtak tőle.

Ismerte az embereket. s ezért tudta munkatársait jól megválogatni. Kritikája éles volt, de további jobb munkára ösztönző. Klinikáját sokarcú, sokprofilú, ideális belklinikává fejlesztette, amelynek minden részlegén kitűnő kutatókat nevelt. Iskolát teremtett, tanítványai közül egyetemi tanárok, kiváló képességű kórházi főorvosok fejlesztették és fejlesztik tovább a tőle tanultakat.

Tudást átadó képessége nem ismert határt. Az orvostudomány terjesztésében semmilyen áldozatot nem tartott soknak. Járta a vidéki kis városokat, ott ünnepszámba menő előadásokat tartva, fanatikus hittel terjesztette a tudományt, és fejlesztette az egészségügyet. Békés, Csongrád és Szolnok megye kórházainak orvosai különösen hálásak Hetényi professzornak, aki az 1950- es években, a vidéki kórházak újra kialakításának nehéz időszakában, időt, fáradtságot nem kímélve, sokszor a klinikája számos kiváló munkatársát magával hozva, előadásokat tartott. A beteg viziteken való személyes részvétellel, tanácsokat adva óriási segítséget nyújtott. Mi, akik ilyeneken részt vettünk, elbűvölve hallgattuk, és nem győztük csodálni hihetetlen . nagy energiáját és főképpen közvetlenségét. Egyenessége, emberszeretete minden jó ügy bátor katonájává tette — noha nem volt harcias egyéniség. Nagy tudása, általános műveltsége és finom iróniája lenyűgözte az embert. Mindenki tisztelte és megszerette, aki egyszer kapcsolatba került vele, diák, orvos, beteg egyaránt.

Emléke tovább él tudományos . műveiben, tanítványai tevékenységében és mindazok szívében, akik valaha is látták, hallották őt beszélni, kapcsolatba kerültek vele.

Dr. Sonkoly Kálmán