Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-29 / 24. szám
NÉPÚJSÁG 1984. január 29., vasárnap Városavató ünnepség Szeghalmon (Folytatás az 1. oldalról) rossz vízáteresztő. A kiterjedt határ alig több mint fele volt szántóföld. Mivel e táj népét már képtelen volt eltartani, ezért az ország vándora lettek: kubikosök, földmunkások. Munkájuk nyomán szelídültek meg a folyók és a patakok, ágaztak szét és szét vasúti sínek az alföldi pusztán. A felszabadulás valóban nagy sorsforduló volt. Szeghalom népének is megadatott, hogy saját kezébe vegye sorsának intézését. A várt történelmi fordulatot Szeghalom életében is az elmúlt négy évtized hozta meg. Megteremtődött a település lakóinak többségét adó munkásosztály. Ez időszak alatt vált — több jelentős létesítmény üzembe helyezésével — e település ipari jellegűvé; a Csepel Autógyár, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, a Budapesti Harisnyagyár és a Sárréti Tej Közös Vállalat bizonyítja. A jövőben a már meglevő ipari telepek műszaki fejlesztését szolgáló rekonstrukció lesz a feladat. Virágzó közös gazdaságot teremtettek a sziken. A Sárréti Termelőszövetkezet a megye egyik legdinamikusabban fejlődő közös gazdasága, igen gyenge földminősége ellenére. A Szeghalmi Állami Gazdaság is szép eredményekkel dicsekedhet.” Az ünnepi szónok ezután a város művelődésének szép és gazdag múltjáról szólt. Többek között kiemelte az 1926-ban megnyílt Péter András alapította gimnáziumot, amely fontos szerepet játszott a Sárrét kulturális életében. Megemlékezett a szépen gyarapodó köztéri szobrokról, a környezet iránti igényességről, és a nemrég felavatott Sárréti Múzeumról is. A változás, fejlődés megannyi jele közül említést tett az 1972-ben átadott rendelőintézetről, az óvodacentrumról, s a szépen gyarapodó lakásokról, szilárd burkolatú utcákról, s a javuló ivóvízellátásról. Maróthy László beszédében a tisztelet és a hála hangján szólt Szeghalom nagy szülötteiről, a társadalmi igazságosságért küzdő, és mártírhalált halt munkásmozgalmi harcosokról. A továbbiakban az országépítő munka eredményeiről, s a jelen gazdasági helyzet okozta gondokról, feladatokról, adott áttekintést. Végezetül a következőket mondotta: „A várossá válás Szeghalom életében se jelenti egy folyamat lezárását, hanem inkább egy új korszak kezdetét. A városi jog minőségi változást igényel Szeghalom életében. A városnak még inkább munkahelyi, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási és kulturális központként kell működnie. így felelőssége is nagyobb, de biztos vagyok benne, hogy öröme is nagyobb lesz, lehetőségei is növekednek, hiszen a városkörnyék okos fejlesztése, várható gazdagodása, Szeghalomnak, a városnak is a gazdagodását jelenti. íly módon a városi jogállás nem egyoldalú előnyöket, hanem kötelezettségeket, felelősséget is jelent a városkörnyékkel és a vonzáskörzet lakóival szemben.” * * * Az ünnepi beszédet követően az ünnepi nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa kíséretében Maróthy László átadta a várossá nyilvánításról szóló oklevelet Kozák Sándor tanácselnöknek. Az oklevél átadása után Kozák Sándor átnyújtotta a településért több éven át kiemelkedő munkát végzőknek a A városi tanács végrehajtó bizottságának tagjai az ünnepély es eskütétel pillanatában Fotó: Gál Edit „Szeghalomért” kitüntetést, így Csáki Emília táncpedagógusnak, Maróthy Lászlónak, aki egyben még átvehette a város jelképes kulcsát is, Mezei Ferenc tanácstagnak, Szebelédi János ÁFÉSZ-elnöknek, Szívós La~ jós vb-tagnak, Tóth Sándornak, a volt járási pártbizottság nyugalmazott titkárának és Zsombok Jánosnak, a korábbi nagyközségi vb-titkár- nak. Az ünnepi nagygyűlésen felszólalt Varga István, a szeghalmi városi pártbizottság első titkára, Boros Mihály, a Csepel Autó szeghalmi gyárának igazgatója, Varga Istvánná, a Hazafias Népfront szeghalmi városi bizottságának titkára, majd végezetül Kozák Sándor tanácselnök a várossá nyilvánítás alkalmából kapott köszöntő táviratokat ismertette a nagygyűlés részvevőivel, és mondott zárszót. B. Sajti Emese Erdei va dtápszol gálát a Bakonyban A Bakonyban néhol 30—40 Centiméteres a hó, mostoha világ jár az erdei vadra. A táplálékhiány óvatosságuk feledésére késztette a szarvasokat és a vaddisznókat: szerda reggel már a magas-bakonyi szérűskerte- kig vonultak le kukoricaszárért. A malaccsapatokat vezető vaddisznókocák valóságos folyosókat vájnak testükkel a hóból ki sem látszó újszülötteiknek. A kicsinyeket nevelő vaddisznók nem merészkednek tovább az erdő- és mezőszéleken, inkább több tíz köbméter havat túrnak fel, hogy felkutassák az erdei avarban rejtőző makkot, egyéb élelmet. Az erdészek és a vadőrök lovas szánokkal indultak útnak; szénával, abrakkal rakták meg az etetőket, s fel- töltötték a sózókat is. A bakonyi emberek nem feledkeztek meg a madárvilágról sem: a napokban több, mint 400 etetőbe raktak élelmet, főként olajban gazdag napraforgómagot. Zircről a madárbarátok sítalpakon mentek ki a Gerence-völgy madáretetőit feltölteni. Dolgoznak a viharkárok helyreállításán A Szegedi Postaigazgatóság területén Békés megyét sújtotta legjobban az elmúlt napokban a hazánkon átvonuló vihar. Banga Sándor ügyeletvezető elmondta, hogy csütörtökre virradóra a vezetékekre nagy mennyiségű tapadó hó hullott, s a viharos erejű szél leszakította a megye több körzetében a vezetékeket. így Békés megye 17 községében némultak el a telefonok, megszakadt a települések telex- és telefonösszeköttetése. A posta szakemberei nagy erőkkel láttak a hiba kijavításához. Az első napokban segítséget kaptak más megyéktől, is, valamint a határőrségtől és a rendőrségtől. Közös munkával szombat reggelre ideiglenesen 7 községet ismét bekapcsoltak a hálózatba. Naponta csaknem 100-an dolgoznak a károk megszüntetésén, s a több mint 400 kidőlt oszlop helyreállításán. A megfeszített munka ellenére az elkövetkező néhány napban a telefonálást illetően fennakadás várható Mezőkovácshá- za, Battonya, Dombegyház, Mezőhegyes, Kétegyháza, valamint Sarkad és Zsadány térségében, ahol is helyre- állítás során ugyan kiépültek az ideiglenes vonalak, de ezek az ideiglenes áramkörök nem bírják a terhelést, ezért torlódás lehet. A végleges helyreállítás több napot igényel, ugyanis néhány körzetben egyes részeket teljesen újjá kell építeni. — sz. — A békéscsabai Városi Úttörőelnökség és a Munkácsy Mihály Múzeum közös rendezésében tegnap, szombaton délelőtt városi gyermekrajz-kiállítás nyílt Békéscsabán. A város általános iskolásainak legjobb alkotásait mutatják be a március 18-ig nyitva tartó tárlaton. A kiállítást Varga Sándor — bal oldalt — a megyei úttörőelnök nyitotta meg, a díjakat Kalmár Zsolt városi úttörőtitkár adta át Fotó: Veress Erzsi Kenyér és könyv A kenyér és a könyv nálunk jelképe lehet a február hónapnak. Immár hagyományossá vált, hogy február a mezőgazda- sági szakkönyvek hónapja: az idén rendezik meg huszon- hetedszer. Könyv, tudás és szakértelem nélkül nincs előrehaladás. Az egyre intenzivebbé való agrárgazdálkodás sikereinek egyik mozgatója a könyv, amely ma már munkaeszközzé vált a magyar faluban. Kevés olyan falusi ház lehet, ahol ne találnánk köny- ‘vet. Az egyik lakás polcán az állattenyésztésről, a másikon a kertészkedésről, gyümölcsfák metszéséről, szőlőtelepítésről, borkezelésről. A téli hónapokban mindenütt benépesülnek a művelődési házak, az országban tízezrek vesznek részt esztendőnként a különböző mezőgazdasági tanfolyamokon, hogy megtanuljanak korszerűbben gazdálkodni. A szaktudásnak, a könyvek elterjedésének köszönhető, hogy ma a magyar mezőgazdaságnak külföldön is jó híre van, hogy nemcsak a lakosságot tudja ellátni a szükséges élelmiszerekkel, hanem exportra is termelhet. És ez az export évről évre bővül, mivel termelésünk itthon évről évre korszerűbbé válik. A könyvek iránti érdeklődést mutatják a nagy példányszámok. Vannak népszerű kiadványok, szőlőtermesztésről, kertészkedésről, gyümölcsfák ápolásáról, amelyek több százezres példányszámban jutnak el az olvasókhoz. Kik ezek az olvasók? Nemcsak termelőszövetkezeti tagok, földműveléssel foglalkozók, vannak közöttük szép számmal ipari munkásaki értelmiségiek, városlakók is: Az idei könyvhónap jellemzője, hogy ezeknek a rétegeknek az igényeit igyekszik maradéktalanul kielégíteni. A hobbikertészkedőkét, a kiskert-tulajdonosokét, hogy ezáltal segftse a kistermelést, amelynek egyre nagyobb szerepe van a hazai ellátásban. Hiszen ma a legfrissebb statisztikai adatok szerint hazánkban egymillió négyszázezer család (több mint négymillió ember) közvetlenül érintett a kistermelésben. (Közvetve azonban mindannyian kapcsolatban vagyunk vele.) A Hazafias Népfront által támogatott kertbarátmozgalom a legnagyobb népmozgalommá vált, amelyben a résztvevőknek csak 15,3 százaléka mezőgazdasággal foglalkozó, a többi alkalmazott, munkás, nyugdíjas. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése ma már nélkülözhetetlennek mondható. Termelési értékük 1982-ben elérte a 80 milliárd forintot, a mezőgazdasági össztermelés 34,2 százalékát. Kistermelők adják az árutermelés 23 százalékát és egyes termelési ágazatokban még ennél is többet. Hiszen a kézimunkaigényes kutúrák termelésében, a kertészetben, a gyümölcstermelésben, valamint a sertés- és kisállattenyésztésben arányuk igen magas. A kistermelők állítják elő a hízott sertés 54—56, a vágónyúl 95, a bogyós gyümölcsök 85—87 százalékát. És szinte felmérhetetlen, hogy mennyi áru, zöldségféle, gyümölcs kerül a piacokra a kiskertekből, mennyi tojás, baromfi a háztáji ólakból és udvarokból. A kistermelésnek is lépést kellett tartania a mezőgazdaságfejlődésével, nem maradhatott el, mert akkor elvesztette volna piacát és értelmét. S hogy ne maradjon el, ahhoz bizony nagyon kellett a szaktudás gyarapítása, a jó könyv. Ezért találni ott minden ház polcán néhány szakkönyvet az új termelési módszeredről, a korszerű gazdálkodásról. Az idei, 27. mezőgazdasági könyvhónap gazdag választékot kínál, a nyolc kiadó 49 könyvet jelentetett meg, ebből 33 kötet a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában kerül az olvasókhoz. Figyelmet érdemel egy most induló új sorosat, a Biofüzetek. Ezek szerepe, hogy bevezessék a kertbarátokat, a kisállattartókat a biológiai kertművelés rejtelmeibe és segítsék az eligazodást a vegyszerek nélküli, így az egészségesebb táplálkozást, életmódot szolgáló gazdálkodásban. E naturális f módszereket külföldön már széles köbben alkalmazzák. A füzetek közül figyelmet érdemeS a Méreg nélkül című muftka, amely ismerteti a vegyszer nélküli kertészkedés alapjait és a vegyes ültetési módokat. Ezt kiegészíti a Kertünk, házunk, otthonunk sorozat egyik új, öngyógyító kiskert című kiadványa. T ermészetesen nemcsak a népszerű, nagy példányszámban megjelenő hobbikönyv és a kistermelőkhöz szóló szakirodalom szerepel a mezőgazdasági könyvhónap listáján. A Mezőgazdasági Kiadó idei kiadványainak (száz új könyv) több mint hatvan’ százaléka alapmű, s jut ebből szép számmal a könyvhónapra is. Hogy csak néhányat említsünk, van a könyvhónapi kiadványok között szakkönyv a háziállatok tartásáról, a sertésfajtákról és hibridekről, a rizs termesztésről, a cukorrépa-termesztésről, a mezőgazdasági gépek javításáról, az élelmiszergazdaság új vonásairól. A Natúra kiadásában jelent meg Széky Pál ökológiai kislexikona. Nyolc kiadó nyújtja termésének legjavát, hogy segítse a korszerű tudomány igény- bevételével a szakműveltség további gyarapodását, a termelés növekedését. Illés Sándor Felhívás Az agrár felsőoktatási intézmények felvételi előkészitő bizottsága szakmunkásokat előkészítő tanfolyama (SZÉT) felvételt hirdet az 1984—85. tanévre. A tanfolyamra jelentkezhetnek azok a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban, erdészeti, fagazdasági üzemekben, ME- ZÖGÉP-vállalatoknál, szakszövetkezetekben dolgozó fiatal szakmunkások, akik a 10/1978. (VIII. 29.) OM—MüM sz. együttes rendelet 3. és 4. paragrafusában foglalt feltételeknek megfelelnek. A kurzusra előzetesen levélben 1984. február 28-ig lehet jelentkezni az alábbi címen: Agrárfelsőoktatási Intézmények Felvételi Előkészítő Bizottsága, SZET-tanfolyam, Gödöllő, Péter Károly utca 1., 2103. A jelentkező szakmunkásoknak á tanfolyam vezetősége megküldi a SZÉT részletes felvételi tájékoztatóját és a felvételhez szükséges jelentkezési lapot. Ez utóbbit kitöltve, 1984. április 15-ig kell a tanfolyam címére eljuttatni. A felvételi feltételeknek megfelelt pályázók 1984 májú- . sában pályaalkalmassági vizsgán vesznek részt, végleges felvételükről ennek alapján döntenek. A képzési idő tíz hónap (szeptember—június), s ebből 28 hét intenzív, bentlakásos oktatás. A tanfolyam elvégzése után a hallgatók bármelyik agrár-felsőoktatási intézményben felvételi vizsgát tehetnek. Sikeres felvételi vizsga után a választott intézmény képzési céljának és idejének megfelelő agrármérnöki, üzemmérnöki diplomát szerezhetnek. AGRAR-FELSÖOKTATASI intézmények FELVÉTELI ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁGA, GÖDÖLLŐ A tanácselnököt és helyettesét, valamint a vb tagjait titkos szavazás útján választották meg
