Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-29 / 24. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUAR 29., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Városavató ünnepség Szeghalmon A nagygyűlésen Maróthy László mondott ünnepi beszédet Tegnap, január 28-án délelőtt, a városi tanács új épületében Szeghalom város ala­kuló tanácsülésével kezdődött meg a város­avató ünnepség. Az elnökség tagjait, a ta­nácstagokat, és a meghívott vendégeket Gyulavári Pál, Békés megye tanácselnöke köszöntötte. Ezután megkezdte munkáját a tanácsülés Kele József korelnök vezetésével. A városi alakuló ünnepi tanácsülésen meg­választották a városi tanács végrehajtó bi­zottságának tagjait, amelyet 11 főben álla­pítottak meg. A városi tanács elnökét, a tár­sadalmi tanácselnök-helyettest és a végre­hajtó bizottság tagjait a testület titkos sza­vazással választotta meg. A szavazás ered­ményeként Szeghalom város tanácselnöke Kozák Sándor lett, a társadalmi elnökh;­Iyettes pedig Lázár Lajos. A végrehajtó bi­zottság titkárává dr. Kardos Mihályt nevez­ték ki. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai letették a hivatali esküt. Az ünnepi pillanatokat követően Szeg­halom város tanácselnöke, Kozák Sándor megköszönte a testület bizalmát, majd folytatta munkáját a tanácsülés, amelyen a megválasztott tanácstagok közül ügyrendi bizottságot és számvizsgáló bizottságot ala­kítottak, nyílt szavazással megválasztva a két bizottság öt-ötfős tagjait. A tanácsülés ezután elfogadta a hat osztályon alapuló végrehajtó bizottság szakigazgatási szerve­zetét, és egyetértését fejezte ki az osztály- vezetők kinevezésével. ságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Frank Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, a Békés megyei párt- bizottság első titkárát,, dr. Kádár Józsefet, az Építési és Városfejlesztési Minisztéri­um államtitkárát, Dreczin Józsefet, a Művelődési Mi­nisztérium államtitkárát, dr. Zentai Gyulát, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsa Tit­kárságának vezetőjét, dr. Farkas Ottót, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala fő­osztályvezetőjét, Gyulavári Pált, a Békés megyei Ta­nács elnökét, Varga Istvánt, a szeghalmi városi pártbi­zottság első titkárát, vala­mint az országos főhatósá­gok, a megyei párt-, tanács-, népfront-, a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lőit. Köszöntő szavai után szólt arról, hogy Szeghalom la­kossága milyen hosszú, áldo­zatos építőmunka után ju­tott el ehhez az ünnepi pil­lanathoz, amikor régi vá­gyuk, a várossá válás telje­sült. Röviden visszaemléke­zett az elmúlt évtizedek szorgos munkájára, a sike­rekre, a nehézségekre, és az összefogás számtalan lelke­sítő példájára. Az ünnepi nagygyűlés Maróthy László ünnepi be­szédével folytatódott. Nagy tömeg gyűlt össze az úttörő- és ifjúsági háznál a városavató ünnepi nagy­gyűlésre. A zsúfolásig meg­telt, ünnepi díszbe öltözött nagyteremben a Himnusz hangjai után Barbinek Pé­ter, a Jókai Színház színmű­vésze ünnepi szavalata kö­vetkezett, majd Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke mondott ünnepi meg­nyitó beszédet. Ebben tájé­koztatta az ünnepi nagygyű­lés résztvevőit a kora dél­előtti órákban megtartott alakuló tanácsülés munká­járól, majd a következőket hangsúlyozta: „Szeghalom várossá nyilvánítása nem­csak e közösség, hanem a megye egész társadalmának ünnepe. Kívánom, hogy ez az ünnep adjon erőt az új város fejlődéséhez, tovább bontakoztassa ki azokat a társadalmi és szakmai erő­ket, melyek a település ügyét magukénak tekintik — gaz­dagítva a feladatok ellátásá­hoz szükséges módszerek eszköztárát —, segítsen a nehézségek leküzdésében.” Ezután Kozák Sándor, Szeghalom város tanácselnö­ke köszöntötte az ünnepi nagygyűlés elnökségében he­lyet foglaló Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizott­Maróthy László és Kozák Sándor tanácselnök a várossá nyil vánításról szóló oklevéllel. Maróthy László beszéde „A mai jeles napon a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az El­nöki Tanács nevében sok szeretettel köszöntőm a vá­ros lakóit, munkásait, ter­melőszövetkezeti dolgozóit, értelmiségét; mindazokat, akiknek munkája révén gaz­dagodott e település, s raj­ta keresztül hazánk, a Ma­gyar Népköztársaság. Külön öröm és megtisztel­tetés számomra, hogy a vá­rosavatás napján együtt ün­nepelhetek, örülhetek a szeg­halmiakkal, hiszen Szegha­lomnak idestova négy évti­zedét ismerem, úgy is, mint szülöttje, úgy is, mint sze­mélyes tanúja a szakadatlan fejlődésnek.” Maróthy László meg­emlékezett Szeghalom törté­nelmi múltjáról, arról a harcról, amelyet ezen a tá­jon vívott a haladásért küz­dő ember. Az ősi település közelmúltját idézve a követ­kezőket mondotta: „A kapi­talizmus küszöbére Szegha­lom ugyanolyan szegényen érkezett, mint a többi alföl­di település; lakosainak szá­ma ekkor csaknem 6 ezer volt. Döntő többségük az ag­rárnépességen belül bérmun­kából élő földtelen volt. így volt ez a XX. század első évtizedeiben is; a tízezer lakost számláló, szétterülő, hatalmas falu tíz százaléká­nak adott csak. megélhetést gyengén fejlett ipara. A szeghalmi terület gyen­ge termőképességű. Talaja kötött, szikes, mélyfekvésű, (Folytatás a 3. oldalon) Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, Békés megye Párt- bizottságának első titkára a szavazás szünetében beszélget az alakuló tanácsülés részvevőivel II BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra Medgyesegyházán Községriportunk a negyedik oldalon. fotó. Gát Edit Zarándokolás Raffaellóhoz Fellélegeztünk. Megtalálták, és hazahozták a tavaly novemberben elrabolt remekműveket, a Szépművészeti Múzeumban őrzött Raffaello-, Tintoretto-, Tiepolo-al- kotásokat. Egy nép verítékezett hajdan, hogy Esterhá­zy herceg, Pyrker egri érsek megvásárolhassa e festmé­nyeket, jobbágyok tízezrei. Őket is, emléküket, és min­ket is ért e sérelem, amely jóvátehetetlen kárnak szá­mított a megtalálásig. Kárból haszon lett. Több érte­lemben. Egyrészt a művek önértéke az ország és az em­beriség használati értékévé változott. Amikor Heine először minősítette véleményével a Miloi Vénuszt, fel­lendült az érdeklődés iránta. Nem csappant azóta sem az ámulat. Maillol a csodák csodájának nevezte az an­tik szobrot. Sok, a Louvre-ban, Ermitázsban, Szépmű­vészeti Múzeumban található olyan mű van, amelynek minősége rendkívüli anélkül, hogy igazán felfedeztük volna őket. Mi is történt az 1910-es évek elején? Ellop­ták a Mono Lisát a Louvre-ból, hónapok után meglel­ték, s azóta tart a zarándoklás Leonardo da Vinci utol­érhetetlen festői mosolyához. Megismétlődhet az eset a Raffaello-képekkel is. Két okból, önértékük rendkívüli, és ideiglenes hiányuk fel is hívta rájuk a figyelmet, önértékük használati értékké vált, ezentúl mindenki látni akarja az Ifjú képmását és az Esterházy Madonnát. A folyamat visszavonhatatlan. Veszély után, lehetőség előtt állunk, hiszen sokak érdeklődését felkeltette ez a szerencsésen végződött eset művészeti értékeink iránt. Leonardo után Raffaello is az emberiségtudat része lett, a színhely ezúttal Budapest. Nem késlekedhetünk, hiszen a pillanat adott. Prospektusokkal, nagy példány­számban szükséges ismertetni e műveket, ám ezeken kívül a Szépművészeti Múzeum több más remekművét, s az ország más múzeumaiban fellelhető kiemelkedő alkotásokat. Most, Raffaello kapcsán azok is feltápiaszt- hatók önmagunk és a kontinensek számára. Ami elve­szettnek látszott, és újra megtaláltatott, mérhetetlenül több annál, ami csak létezik. Felfigyelt rájuk a világ, s akiket idevonz, könnyebben meghívhatjuk Csontváry, Egry, Derkovits, Medgyessy, Ferenczy Károly értékei­hez Budapestre, Pécsre, Badacsonyba, Szentendrére, Miskolcra és Debrecenbe is. Kitárulkozott az ország kapuja. Most szellemi és anyagi értelemben gazdagod­hatunk, mert gazdagíthatjuk a földrészek lakóit. A vi­lág kíváncsi lett Raffaellóra, ránk is. A kárból haszon született. Mert az sem közömbös, hogy a magyar, az osztrák, az olasz, az NSZK-beli, a svéd, a görög rendőr­ség, s az Interpol együtt dolgozott. Az elszigetelődés egycsapásra céltudatos együttműködéssé változott, s kö­zösen leltük meg a képeket. Ez is új közkincs, nemcsak Raffaello két remekműve, amely budapesti múzeumott­honában várja majd ezer és ezer híve után a látogatók új millióit. Losonci Miklós Hazaérkezett a KISZ delegációja Hazaérkezett Belgrádból a Magyar Kommunista Ifjúsá­gi Szövetség delegációja, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának ve­zetésével a Jugoszláv Szoci­alista Ifjúsági Szövetség el­nöksége meghívásának tett eleget. A küldöttség megbe­széléseket folytatott a JSZISZ Goran Rahman elnök vezet­te tárgyalódelegációjával. A két ifjúsági szövetség veze­tői ' tájékoztatták egymást szervezeteik tevékenységének időszerű kérdéseiről, áttekin­tették a nemzetközi helyzet és a nemzetközi ifjúsági moz­galom aktuális kérdéseit, va­lamint a kétoldalú kapcsola­tok továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Fejti Györgyöt fo­gadta Dobrivoje Vidics, a Ju­goszláv Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents