Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-29 / 24. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUAR 29., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM Városavató ünnepség Szeghalmon A nagygyűlésen Maróthy László mondott ünnepi beszédet Tegnap, január 28-án délelőtt, a városi tanács új épületében Szeghalom város alakuló tanácsülésével kezdődött meg a városavató ünnepség. Az elnökség tagjait, a tanácstagokat, és a meghívott vendégeket Gyulavári Pál, Békés megye tanácselnöke köszöntötte. Ezután megkezdte munkáját a tanácsülés Kele József korelnök vezetésével. A városi alakuló ünnepi tanácsülésen megválasztották a városi tanács végrehajtó bizottságának tagjait, amelyet 11 főben állapítottak meg. A városi tanács elnökét, a társadalmi tanácselnök-helyettest és a végrehajtó bizottság tagjait a testület titkos szavazással választotta meg. A szavazás eredményeként Szeghalom város tanácselnöke Kozák Sándor lett, a társadalmi elnökh;Iyettes pedig Lázár Lajos. A végrehajtó bizottság titkárává dr. Kardos Mihályt nevezték ki. Ezután a végrehajtó bizottság tagjai letették a hivatali esküt. Az ünnepi pillanatokat követően Szeghalom város tanácselnöke, Kozák Sándor megköszönte a testület bizalmát, majd folytatta munkáját a tanácsülés, amelyen a megválasztott tanácstagok közül ügyrendi bizottságot és számvizsgáló bizottságot alakítottak, nyílt szavazással megválasztva a két bizottság öt-ötfős tagjait. A tanácsülés ezután elfogadta a hat osztályon alapuló végrehajtó bizottság szakigazgatási szervezetét, és egyetértését fejezte ki az osztály- vezetők kinevezésével. ságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Frank Ferencet, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a Békés megyei párt- bizottság első titkárát,, dr. Kádár Józsefet, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium államtitkárát, Dreczin Józsefet, a Művelődési Minisztérium államtitkárát, dr. Zentai Gyulát, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Titkárságának vezetőjét, dr. Farkas Ottót, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala főosztályvezetőjét, Gyulavári Pált, a Békés megyei Tanács elnökét, Varga Istvánt, a szeghalmi városi pártbizottság első titkárát, valamint az országos főhatóságok, a megyei párt-, tanács-, népfront-, a társadalmi és tömegszervezetek képviselőit. Köszöntő szavai után szólt arról, hogy Szeghalom lakossága milyen hosszú, áldozatos építőmunka után jutott el ehhez az ünnepi pillanathoz, amikor régi vágyuk, a várossá válás teljesült. Röviden visszaemlékezett az elmúlt évtizedek szorgos munkájára, a sikerekre, a nehézségekre, és az összefogás számtalan lelkesítő példájára. Az ünnepi nagygyűlés Maróthy László ünnepi beszédével folytatódott. Nagy tömeg gyűlt össze az úttörő- és ifjúsági háznál a városavató ünnepi nagygyűlésre. A zsúfolásig megtelt, ünnepi díszbe öltözött nagyteremben a Himnusz hangjai után Barbinek Péter, a Jókai Színház színművésze ünnepi szavalata következett, majd Gyulavári Pál, a Békés megyei Tanács elnöke mondott ünnepi megnyitó beszédet. Ebben tájékoztatta az ünnepi nagygyűlés résztvevőit a kora délelőtti órákban megtartott alakuló tanácsülés munkájáról, majd a következőket hangsúlyozta: „Szeghalom várossá nyilvánítása nemcsak e közösség, hanem a megye egész társadalmának ünnepe. Kívánom, hogy ez az ünnep adjon erőt az új város fejlődéséhez, tovább bontakoztassa ki azokat a társadalmi és szakmai erőket, melyek a település ügyét magukénak tekintik — gazdagítva a feladatok ellátásához szükséges módszerek eszköztárát —, segítsen a nehézségek leküzdésében.” Ezután Kozák Sándor, Szeghalom város tanácselnöke köszöntötte az ünnepi nagygyűlés elnökségében helyet foglaló Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai BizottMaróthy László és Kozák Sándor tanácselnök a várossá nyil vánításról szóló oklevéllel. Maróthy László beszéde „A mai jeles napon a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács nevében sok szeretettel köszöntőm a város lakóit, munkásait, termelőszövetkezeti dolgozóit, értelmiségét; mindazokat, akiknek munkája révén gazdagodott e település, s rajta keresztül hazánk, a Magyar Népköztársaság. Külön öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a városavatás napján együtt ünnepelhetek, örülhetek a szeghalmiakkal, hiszen Szeghalomnak idestova négy évtizedét ismerem, úgy is, mint szülöttje, úgy is, mint személyes tanúja a szakadatlan fejlődésnek.” Maróthy László megemlékezett Szeghalom történelmi múltjáról, arról a harcról, amelyet ezen a tájon vívott a haladásért küzdő ember. Az ősi település közelmúltját idézve a következőket mondotta: „A kapitalizmus küszöbére Szeghalom ugyanolyan szegényen érkezett, mint a többi alföldi település; lakosainak száma ekkor csaknem 6 ezer volt. Döntő többségük az agrárnépességen belül bérmunkából élő földtelen volt. így volt ez a XX. század első évtizedeiben is; a tízezer lakost számláló, szétterülő, hatalmas falu tíz százalékának adott csak. megélhetést gyengén fejlett ipara. A szeghalmi terület gyenge termőképességű. Talaja kötött, szikes, mélyfekvésű, (Folytatás a 3. oldalon) Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, Békés megye Párt- bizottságának első titkára a szavazás szünetében beszélget az alakuló tanácsülés részvevőivel II BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG újra Medgyesegyházán Községriportunk a negyedik oldalon. fotó. Gát Edit Zarándokolás Raffaellóhoz Fellélegeztünk. Megtalálták, és hazahozták a tavaly novemberben elrabolt remekműveket, a Szépművészeti Múzeumban őrzött Raffaello-, Tintoretto-, Tiepolo-al- kotásokat. Egy nép verítékezett hajdan, hogy Esterházy herceg, Pyrker egri érsek megvásárolhassa e festményeket, jobbágyok tízezrei. Őket is, emléküket, és minket is ért e sérelem, amely jóvátehetetlen kárnak számított a megtalálásig. Kárból haszon lett. Több értelemben. Egyrészt a művek önértéke az ország és az emberiség használati értékévé változott. Amikor Heine először minősítette véleményével a Miloi Vénuszt, fellendült az érdeklődés iránta. Nem csappant azóta sem az ámulat. Maillol a csodák csodájának nevezte az antik szobrot. Sok, a Louvre-ban, Ermitázsban, Szépművészeti Múzeumban található olyan mű van, amelynek minősége rendkívüli anélkül, hogy igazán felfedeztük volna őket. Mi is történt az 1910-es évek elején? Ellopták a Mono Lisát a Louvre-ból, hónapok után meglelték, s azóta tart a zarándoklás Leonardo da Vinci utolérhetetlen festői mosolyához. Megismétlődhet az eset a Raffaello-képekkel is. Két okból, önértékük rendkívüli, és ideiglenes hiányuk fel is hívta rájuk a figyelmet, önértékük használati értékké vált, ezentúl mindenki látni akarja az Ifjú képmását és az Esterházy Madonnát. A folyamat visszavonhatatlan. Veszély után, lehetőség előtt állunk, hiszen sokak érdeklődését felkeltette ez a szerencsésen végződött eset művészeti értékeink iránt. Leonardo után Raffaello is az emberiségtudat része lett, a színhely ezúttal Budapest. Nem késlekedhetünk, hiszen a pillanat adott. Prospektusokkal, nagy példányszámban szükséges ismertetni e műveket, ám ezeken kívül a Szépművészeti Múzeum több más remekművét, s az ország más múzeumaiban fellelhető kiemelkedő alkotásokat. Most, Raffaello kapcsán azok is feltápiaszt- hatók önmagunk és a kontinensek számára. Ami elveszettnek látszott, és újra megtaláltatott, mérhetetlenül több annál, ami csak létezik. Felfigyelt rájuk a világ, s akiket idevonz, könnyebben meghívhatjuk Csontváry, Egry, Derkovits, Medgyessy, Ferenczy Károly értékeihez Budapestre, Pécsre, Badacsonyba, Szentendrére, Miskolcra és Debrecenbe is. Kitárulkozott az ország kapuja. Most szellemi és anyagi értelemben gazdagodhatunk, mert gazdagíthatjuk a földrészek lakóit. A világ kíváncsi lett Raffaellóra, ránk is. A kárból haszon született. Mert az sem közömbös, hogy a magyar, az osztrák, az olasz, az NSZK-beli, a svéd, a görög rendőrség, s az Interpol együtt dolgozott. Az elszigetelődés egycsapásra céltudatos együttműködéssé változott, s közösen leltük meg a képeket. Ez is új közkincs, nemcsak Raffaello két remekműve, amely budapesti múzeumotthonában várja majd ezer és ezer híve után a látogatók új millióit. Losonci Miklós Hazaérkezett a KISZ delegációja Hazaérkezett Belgrádból a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség delegációja, amely Fejti Györgynek, a KISZ KB első titkárának vezetésével a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség elnöksége meghívásának tett eleget. A küldöttség megbeszéléseket folytatott a JSZISZ Goran Rahman elnök vezette tárgyalódelegációjával. A két ifjúsági szövetség vezetői ' tájékoztatták egymást szervezeteik tevékenységének időszerű kérdéseiről, áttekintették a nemzetközi helyzet és a nemzetközi ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseit, valamint a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeit. Fejti Györgyöt fogadta Dobrivoje Vidics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága elnökségének tagja.
