Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-27 / 22. szám

1984. január 27., péntek Pénteki beszélgetések Benkó Sándor — Ha röviden össze kéne foglalnod, mi a legfontosabb a számodra, mit mondanál? — ... Fiatalság. Ha nem is én vagyok a fiatal, de fia­talok között legyek. Egész­ség. Amiben — szerencsé­re — részem van, mert ku­tyabajom sincsen. Munka­bírás. Aki mellettünk, vagy velünk él, az tudja, hogy ez ügyben a zenekar eléggé jeleskedik. És mindig vala­miféle feszültség. Nem sze­retem azt az állapotot, mi­kor ez hiányzik ... Sok em­ber szeret nyaralni, kikap­csolódni. Én a pihenés álla­potát tartom fárasztónak, s azt szeretem, mikor feszült­ségben élünk, és megyünk, és hajtunk . . . Valahogy így éljük az életünket 40 éve... s remélem, még tudjuk ugyanígy élni 40 évig .. . — Mennyit alszol? — Volt az életemnek olyan periódusa, amikor elég volt 2—3 óra. Sőt, néha napokon keresztül semmit' sem alud­tam. A tudományos köny­veimet, cikkeimet éjszaka írtam. Erre máskor nem volt idő. Ma már fáradok, s négy-öt-hat óra alvásra szükségem van. — Nemcsak zenész vagy . . . — Ezt sokan boncolgatják. Lassan én vagyok a világon az egyetlen, aki nemcsak ze­nész. Szeretem az eredeti szakmámat, s nem hagytam abba, amellett, hogy profi zenész vagyok. Az egyete­men tudományos munkával foglalkozom és oktatok. Egyiket sem lehet amatőr módon csinálni, csak teljes testi-lelki bedobással. En­gem a speciális magyar kö­rülmények kényszerítettek arra. hogy mind a két fog­lalkozásomat megtartsam, műveljem, s ma boldog va­gyok, hogy ezt így csináltam, még ha ez nehézségeket is okoz mind a mai napig. — A filmesek, a színészek, az írók, a képzőművészek sa­játos szakmai szemmel jár­nak a világban, ha akarják, ha nem. De vajon hogy van ez egy dzsesszzenésznél? — Bármit, bárhol látok, mindig lefordítom a saját arcunkra. Filmet, színházat, sportműsort, show-t, akár­mit látok, próbálok belőle tanulni. Hogyan kellene a saját dolgunkat jobban csi­nálni, azt keresem. Mások­nak mi sikerül, miért sike­rül, hogyan sikerül. A győri balettól kezdve a Las Vegas-i szupershow-ig keresem az eltanulható szépet és jót, azt. amitől mi tudunk tovább­lépni. így élek ... és persze, örökké elégedetlenül kicsit, hogy lehetne jobban, más­képpen. De azért hozzáte­szem, ez a magatartásom csak szemléletté vált, élet­móddá nem fejlődhetett, mert arra nincs időm. — Az együttes játéka mennyire meghatározott a neve által? — Úgy érzem, hogy a dixieland szó ma már nem ..teljesen ül”, de nem vál­toztatunk rajta. Mi nagyon általánosan megfogalmazott tradicionális zenét játszunk. És jól halljátok, hogy mi az ortodox ragtime-tól, a cool és bibap hangzásokig, és bizonyos mértékig a free hangzásokig is elmegyünk. A fesztiválokon mi vagyunk a legszélesebb spektrumot átfogó zenekar. — Milyen zenéket . hall­gatsz leggyakrabban, miből merítesz, esetleg hova ló­dulnál át legszívesebben? — Átlódulni — őszintén mondom — sehova nem sze­retnék. Bennem ez a műfaj él. De érdekes módon hall­gatni általában nem ezt a zenét hallgatom. Ma már legtöbbet nem a mi műfa­junkból merítek, hanem a klasszikus zenéből. Emellett szeretem „csemegézni” a karmesterek munkáját. Mi az, amitől egy zenekar ze­nekar lesz? Mi az, amitől Fischer Iván „úgy összerak­ta" a Fesztivál zenekart? Mi az a pszichés hatalom, ami ezt megvalósítja? Mi a titka Karajannak? Minden mű­vésznek szét kell néznie a palettán. Rossz politika, ha egy művész saját maga rab­ja lesz. — Mi volt a Benkó-di- xieland életében a legjelen­tősebb változást kiváltó ese­mény? — Az első legfontosabb a Montreux-i dzsesszfeszitvál megnyerése volt a tradicio­nális kategóriában. A követ­kező az első amerikai utunk volt. Eljutni New Orleans- ba, New Yorkba, Sacramen- tóba, Las Vegasba, s ott ze­nélni, szép sikerrel zenélni, ez óriási dolog. Azóta elég sok modern zenész áll be a csapatba, és játszik velünk. Idős néger emberek állnak vissza ehhez a műfajhoz, amit ők úgy fogalmaznak, hogy ajándékképpen csinál­ják ezt nekünk. A tradicio­nális zenétől már 20—30 éve elpártoltak a néger művé­szek. Az elmúlt két-három évben olyanokat sikerült a- műfajhoz csábítani, akik ezt eddig nem is csinálták, s ez vérfrissítést jelent ebben a műfajban. — Mi volt életed legkel­lemetlenebb eseménye? — Kilencszázhatvanhá- romban a sportcsarnokbeli koncertünkön tojással dobál­tak meg minket. Az volt az egyetlen szomorú pont éle­temben. Un gär Tamás Fotó: Fábián István Jelmondatuk a régi A tévéfelvételnek külön története van: a Nasa Obra- zovka című szlovák műsor 2. adása a tótkomlósi szlovák színjátszókörrel foglalkozott. Néhány évé megszűnt a kör. s a figyelemfelkeltés az új­raélesztést célozta. A mű­sorvezető megjegyzése, mi­szerint ezzel be is fejeződött az országban a szlovák anyanyelvű színjátszás, meg­ütötte Benkó András fülét. Tollat ragadott, s levélben cáfolta meg ezt az állítást. Az eredmény: a szegedi tv-stúdió szerkesztője hama­rosan ellátogatott örmény- kútra, s megnézte egyik ösz- szeállításukat, majd meg­egyeztek a felvétel időpont­jában, január 16-ában. Munka az oklevél mögött Az alig ezer lakosú kis­községnek igen szép a mű­velődési háza. A kétszintes épület földszintjén tágas klubhelyiség ad otthont az időseknek; a falon őszi tá­jat ábrázoló poszter, a terí­tett asztalokon cserepes vi­rágok teszik barátságossá a helyiséget. A nemrég felsze­relt elektromos kályhák, melyekre 300 ezer forintot költött a tanács, ontják a meleget. Benkó András, a művelődési ház tiszteletdíjas igazgatója, a Röpülj páva kör, a citerazenekar, a szlo­vák irodalmi színjátszócso­port vezetője elégedetten csukja be az ajtót. A „foga­dószoba” készen áll az esti tévéfelvételre. A folyosó másik vége már hűvösebb. Az amatőr cso­portok klub- és próbaszobá­jában most nem fűtenek, ám a falat csaknem teljesen be­borító oklevélsor, a szekré­nyeket megtöltő díjak, aján­déktárgyak szívmelengetőek. — Akad, aki azt mondja: miért nem albumba tesszük ezt a sok papírt? — pana­szolja .özv. Járosi Pálné, aki nemrég érkezett a fodrász­tól. készülve az esti fellépés­re. — Aki így beszél, nem értheti, milyen sokat jelent nekünk, ha magunk körül látjuk az eddig elért ered­ményeinket. És higgye el: minden oklevél mögött sok munka van. Miért ne gyö­nyörködjünk hát bennük? ......előadásmódja e redeti” Benkó András, aki megle­hetősen rosszul lát, óvato­san kitapogatja a falon a legfrissebb elismerést. A múlt év márciusában keltez­ték azt az arany oklevelet, amelyet Gödöllőn, az amatőr színjátszó csoportok országos versenyén érdemeltek ki az örménykútiak. A vendég­könyvbe így írt akkor az egyik szakember: „Az egy­szerű népi dramatikus játék előadásmódja eredeti. Hang~ szeres zenei kísérete és ének­számai tiszta forrásból me­rített módon árulkodnak egy nemzetiségi hagyomány­ról ...” A helyi hagyományok gyűjtése már kezdetben cél­ja volt a csaknem két évti­zede életre hívott színjátszó csoportnak. Az elöregedő, szlovák nemzetiség lakta községben még föllelhetők a népszokások. Mivel a szín­játszók többsége idős ember, a műsorszámok összeállítása­kor felelevenednek a hagyo­mányok. Vajon hogyan alakult a története ennek az amatőr együttesnek? Vezetőjük -így beszél erről: — Kezdetben inkább szín­padi műveket tanultunk be. Itthon és a környező fal­vakban léptünk fel — nem dicsekedésből mondom —, igen nagy sikerrel. Emlék­szem a Béke Tsz vasvázas színjében tartott egyik elő­adásunkra, ahol négy-ötszá- zan is összegyűltek. A me­gyéből 1971-ben „léptünk ki”, amikor részt vettünk a Szól­jatok szép szavak!, majd a Játszók, regölők országos versenyén. Mindkettőn ér­tünk el helyezést. Aztán megkaptuk a megye kiváló együttese címet... Törés is bekövetkezett akkoriban az életünkben. Egy ideig nem fogadták el a dramatizált já­tékokat. Pedig akkor már több, népi hagyományt fel­dolgozó összeállítás is szere­pelt a műsorunkon. Aztán más szelek kezdtek fújni, így érkeztünk meg a már emlí­tett gödöllői állomáshoz. Társas összejövetelek is — Milyen a tagság össze­tétele? — Vannak „törzsgárdata- gok”, de — sajnos — az idő­sek egy része kihull a sorból. A foglalkozási kép változó: nyugdíjasok, tsz-tagok, szak­munkások járnak — összesen úgy húszán — a vasárnapi próbákra. Ezek egyúttal tár­sas összejövetelek is. — Jólesik tartozni valaho­vá — mondja ki az egyszerű igazságot Járosi Pálné, aki nemrég elvesztett férjével együtt hosszú évekig járt örömmel a csoportba. Ma este is igen fontos szerepet alakít az „Ako bolo, pred tinto na szvetye?" (Hogy volt azelőtt a világon?) című 25 perces műsorban, melyet elő­reláthatólag márciusban lát­hatnak majd a tv-nézők. Da­lok és szövegek váltják egy­mást ebben az összeállítás­ban, melyben szó esik csa- podár férfiakról, hűtlen me­nyecskékről, egykori falusi vidámságokról .. . Bár műsoruk vidám, az együttes élete nem csak kel­lemes pillanatokból áll. — Kevés a fiatal — sóhajt fel Benkó András. — Pedig na­gyon kellene az utánpótlás! Eljön az az idő, amikor a most még élő hagyományo­kat már hiába keressük ... — Kitől várhatnak segít­séget ? — Sokat köszönhetünk a termelőszövetkezetnek. Tő­lük kapjuk például az autó­buszt, amely egy falusi cso­Hogy volt azelőtt a világon? (Archív felvétel) Benkó András a gödöllői ser­leggel Fotó: Gál Edit port számára nélkülözhetet­len. — És szakmai téren? — Bizony, ezen a területen rászorulnának a segítségre. Igényünk van, pénzünk nincs! így maradnak a rádió műsorai, a megyei tovább­képzések. A versenyeken so­kat tanulunk a többiektől, de a zsűri szakvéleményében is mindig akad megszívlelen­dő. Szakmai segítség kellene Fabulya Lászlóné, a Békés megyei Művelődési Központ munkatársa jól ismeri az örménykúti színjátszók mun­káját. Gyakran véleményezte műsorukat, s ha igényelték, tanácsot is adott: segítette színpadra alkalmasabbá ten­ni a produkciókat. — Becsülendő a lelkesedé­sük, a tenniakarásuk, s a helyi hagyományok ápolásá­ban betöltött szerepük — mondja. — Az örménykúti kuriózum a megyében, mint felnőtt színjátszó csoport, s az országban, mint nemzeti­ségi színjátszó együttes. Mű­soraik — amelyekben ötvö­zik a dalokat és a prózát — egyedülállóak. Közművelődé­si munkájuk, öntevékenysé­gük méltán arat elismerést. — Milyen jövő várhat a csoportra ? — Fiatal szakember kel­lene, aki rendszeres szakmai segítséget nyújtana, s akit el is fogadnak a tagok. Saj­nos, pénz híján ezt csaknem lehetetlen megoldani! Hi­szen még a szakmai kiadvá­nyokat sem tudják előfizet­ni. A saját hagyományaik feldolgozásában ők otthon vannak. De ha ebből ki akarnak lépni, akkor kell, hogy valaki fogja a kezü­ket . . . m „Ki mit tud?”-ot hirdettek 1966-ban Örménykúton. Akik akkor eljöttek (márpedig so­kan voltak), alapító tagjai lettek a három amatőr cso­portnak, amelyek azóta is léteznek. Jelmondatuk a ré­gi: ,,... Életünket szebbé, másokét boldogabbá tenni legfőbb feladatunk”. Gubucz Katalin Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.37: Zenekari muzsika. 9.30: Sika, sika komámasz- szony. 9.50: Lottósorsolás. 10.05: Hétszínvirág. 10.35: Oly víg volt szívem . . . 10.40: Népi zene. 11.00: Sokféle. 12.45: Hétvégi panoráma. 14.02: Suppé operettjeiből. 15.05: Révkalauz. 15.40: A Szovjetunió népeinek zenéjéből. 16.00: Arturo Toscanini vezé­nyel. 17.05: Látogatás a Központi Le­véltárban. 17.30: Antal István zongorázik. 19.15: Operettdalok. 19.35: Az MRT szimfonikus ze­nekarának hangversenye. 20.20: Bemutatjuk Márk Györ­gyöt. 21.20: Csárdások. 21.35: Választóvonal. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kamaramuzsika. 23.32: Mascagni operáiból. 00.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Cimbalomfelvételekből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.35: Slágermúzeum. 9.18: Háttérbeszélgetés. 10.00: Zenedélelőtt. II. 35: Tánczenei koktél. 12.40: Népi muzsika. 13.15: Nyolc rádió nyolc dala. 14.00: Zenés délután. 15.45: Tánczene. 16.35: Jó utat! 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Popzene. 19.40: Régi nóta, híres nóta. 20.35: Gábor Andor-műsor. III/3. 21.35: Népdalkörök pódiuma. 22.00: Ritmus! 22.30: Igen is, nem is. 23.20: A zágrábi dzsesszfesztivál felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: A magyar pedagógia év­századai. 9.36: Spohr: Nonett. 10.07: Richard Strauss: A hall­gatag asszony, (opera) 12.44: A lipcsei rádió fúvószene­kara játszik. 13.07: Vonósnégyesek. 14.26: Zenekari muzsika. 15.45: Badibilding. (rádiójáték) 16.29: Concertino Praga ’83. 16.55: Reflektorfényben egy ope­raária. 17.28: Népdalfeldolgozások. 18.02: Sükösd Mihály: A paradi­csom kapuja. 18.12: Az új magyar zene a rá­dióban. XII/ll. 19.05: Iskolarádió. 19.35: A másik, aki ugyanaz. 20.01: Isao Tomita albumai. 20.57: Opera-művészlemezek. 21.49: Debussy-lemezeinkből. 22.30: Rádiószínház. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Paul McCartney énekel szerzeményeiből. 17.20: Gyáregység vagy egysé­ges gyár? Riporter: Kar­dos Ernő. 17.40: Jászberényi hangverse­nyekről. Gulyás István és a Szolnoki szimfonikus ze­nekar játszik Beethoven: Esz-dúr zongoraversenyé­ből két tételt. 18.00—18.30: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.10: Tévétorna, (ism.) 8.15: Iskolatévé. Fizika. 8.50: Közlekedj okosan! 8.55: Osztályfőnöki óra. 9.25: Orosz nyelv. 9.50: Lottósorsolás. 10.00: Lyuk a tengerben, (új-zé- landi film) 10.40: Történetek a vonaton, (filmsorozat) 10.50: Angol zenés film. 15.00: Közlekedj okosan! 15.05: Az energia. III/3. 15.30: Rendszerelmélet. 15.55: Építészet. V/3. 16.35: Természetbarát. 16.55: Horgásztízperc. 17.05: Bors. (kalandfilmsorozat) 4. (ism.) 18.00: Ablak. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Szeszélyes évszakok. Szórakoztató magazin. 21.15: Faustus doktor boldogsá- gos pokoljárása, (tv-film) IX A­22.05: A fele sem igaz! 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 16.15: Vrungel kapitány kaland­jai. (szovjet rajzfilm) XIII/4. 16.55: Nemzetközi teremlabdarú­gó-torna. 18.45: Illyés Gyula: Különc, (drá­ma két részben) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Falusi esték. BUKAREST 15.30: India. Riportfilm. 15.50: A volánnál. Autóvezetők­nek. 16.00: Német nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Enescu műveiből. 20.50: Világhíradó. 21.05: Dolgozó emberek. Dokumentumfilm. 21.30: Népművészeti vetélkedő. 22.30: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.15: Láthatár — magyar nyel­vű krónika. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Verselős — tv-sorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: A zászló alatt. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A Harmadik Birodalomban — filmsorozat. 20.55: Könnyűzenei adás. 21.40: Tv-napló. 21.55: Kulturális magazin. 23.25: Hírek. II. MŰSOR 18.15: Fiatalkori bűnözés — mű­velődési sorozat. 18.45: Tudományos könyvek ki­rakata. 19.00: Hosszú út az igazságig — művelődési adás. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A hangversenytermekből. 20.45: Zágrábi körkép. 21.00: Esküdtszék — dokumen­tumadás. 22.05: Erős emberek — játék­film. SZÍNHÁZ 1984. január 27-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Jókai-bérlet 1984. január 28-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán: BOLHA A FÜLBEN Somlay-bérlet MOZI Békési Bástya, 4-kor: Hüvelyk Panna, 6 és 8-kor: Klute. Bé­késcsabai Szabadság, de. 10 és 6-kor: Prof. Kuruzsló I—II. 4-kor: Misi Mókus kalandjai. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Röpke éjszaka, fél 8-kor: A francia hadnagy szeretője. Gyu­lai Erkel: Cicák és titkárnők. Gyulai Petőfi, 3-kor: Barátom az esernyő, 5 és 7-kor: Kína- szindróma. Orosházi Béke: Hó- zuhatag I—II. Orosházi Parti­zán, fél 4-kor: Bob herceg, fél 6 és fél 8-kor: D. B. Cooper ül­dözése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents