Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-27 / 22. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG II MEGYEI PáRTBIZOTTSÚG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 27., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM BÉKÉS MEGYEI (Telefotó) Ülést tartott a Nemzeti Színházi Védnökség A Parlamentben tegnap ülésezett a Nemzeti Színház felépítésének társadalmi megsegítésére alakult védnökség. A tanácskozást Lo- sonczi Pál, a védnökség elnöke vezette. A védnökség tájékozódott a színház tervezési munkálatainak helyzetéről, és a lakosság munkahelyi adományozását előkészítő szervező munkáról. A testület köszönetét mondott a szakszervezeteknek, az ifjúsági szövetségeknek, a Hazafias Népfrontnak támogató segítőkészségükért, a munkahelyi gyűjtés szervezésében vállalt szerepükért. A védnökség e testületek aktív közreműködését kérte a gyűjtés további munkálataiban. Javasolta, hogy minden évben — március 15-től — „Fogjunk össze a Nemzeti Színház felépítéséért” jelszóval gyűjtési napokat szervezzenek az ország valamennyi munkahelyén. A védnökség úgy döntött, hogy emléklapot adományoz mindazoknak, akik egyéni vagy kollektív felajánlással a színház felépültéig személyenként 2000 forintot, vagy azt meghaladó összeget ajánlanak fel. A védnökség felkérte a tömegkommunikációs szerveket, hogy a népünk kiemelkedő kulturális vállalkozását megtestesítő új Nemzeti Színház ügyét kellő propagandával támogassa. A Nemzeti Színház felépítését támogató védnökség új tagokkal egészült ki. A védnökség új tagja lett többek között Benda Borbála, a Kecskeméti Konzervgyár betanított munkása; Vörös Istvánná, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát szakmunkása; Kocka Valéria, a Komárom és Vidéke ÁFÉSZ elnöke és Sörös Mi- hályné, a kiskunlacházi Fáy András Takarékszövetkezet elnöke. Az elmúlt év végén tartott nemzetiségi szövetségi vezetőségválasztások nyomán bekövetkezett személyi változások miatt a védnökség tagja lett Jakab Róbertné, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének és Márk György, a Magyar- országi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára. Értékelték a ZÖLDÉRT tevékenységet Tegnap, január 26-án Békéscsabán tartotta soros ülését a megyei tanács termelési és ellátási bizottsága. Elsőként dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a bizottság elnöke ismertette a TEB 1984. évi munkatervét. A tagok kis módosítással elfogadták az előterjesztést. A továbbiakban Balogh János, a megyei ZÖLDÉRT Vállalat igazgatója számolt be a vezetése alatt álló vállalat tevékenységéről. Mint mondta, sikeres évet hagytak maguk mögött, hiszen 1983-ban a vállalat történetében először meghaladták az egymilliárd forintos árbevételt, s a nyereség pedig megközelíti a 35 millió forintot. Az aszály ellenére kiegyensúlyozott ellátást biztosítottak a megyében, a hiányzó cikkekből pedig megyén kívülről vásároltak. A lakossági forgalmazás a kisebb állami támogatás mellett is ráfizetéses volt. A legtöbb nyereséget a békéscsabai ZÖLDÉRT húsüzem hozta, eredményes volt a konzervipari és kiskereskedelmi tevékenység. A vállalat csaknem 43 millió forint értékben tőkés piacon is értékesített árut. • A bizottság tagjai hozzászólásaikban kiemelték, hogy a ZÖLDÉRT Vállalat az utóbbi években javított gazdálkodásán, veszteséges gazdasági egységből nyereségessé vált, és ez feltétlenül az új vezetés és a dolgozók javára írható. A bizottság elnöke jóváhagyólag tudomásul vette a ZÖLDÉRT igazgatójának beszámolóját. Harmadik napirendi pontként dr. Tóth János, a megyei tanács, ipari osztályának vezetője tartott tájékoztatót a GELKA Vállalat megyei kirendeltségeiből alakult mintaszerviz és kisvállalatok működésének tapasztalatairól. rn. sz. zs. Betétek, hitelek, új üzletformák Sajtitájékoztató az OTP-nil Hz egyházak vezetői a Hazafias Népfrontban Az Országos Takarékpénztár ez évben a lakosság betétállományának 17 milliárd forintos emelkedésével számol. A betétgyűjtésben különös gondot kívánnak fordítani a kulturált pénzügyi szolgáltatást jelentő, a lakosságnak és a népgazdaságnak egyaránt előnyös formák és módszerek további elterjesztésére. Fontosnak tartják ezen belül a fiatalok önálló életkezdését elősegítő ifjúsági betétmegállapodások számszerű növelését. A célul tűzött mérsékeltebb betétállomány-emelkedésnél (1983-ban csaknem 22 milliárd forinttal nőtt a betét) figyelembe vették a nehezedő megélhetési körülményeket, de az ösztönzőbb kamatlábú betétformák bevezetését is. A tervek szerint ez évben 31 milliárd forint hosszú lejáratú, 18 milliárdos közép- és rövid lejáratú hitelfolyósítást terveznek. Ezzel a lakossági hitel- állomány várhatóan 23 milliárd forinttal lesz több a tavalyinál, figyelemmel az esedékes visszafizetésekre — fejtette ki dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta ez alkalommal azt is, hogy a takarékpénztár a lakáshiteleknél figyelembe veszi az építőanyagok áremelkedését is, 1984. január 1-ig visszamenő hatállyal, így például 10—10 ezer forinttal növekszik a gyermekek és más eltartottak után járó szociálpolitikai kedvezmény összege. Előirányzatuk szerint 35 ezer családi ház, 6 ezer társaslakás építéséhez nyújtanak majd hosszú lejáratú hitelt, valamint megépít az OTP saját beruházásban 18 ezer lakást, a tanácsok pedig 11 ezret, de figyelmet fordítanak a lakásvagyon megóvásának elősegítésére is. Szó esett e tájékoztatón a takarékpénztári új üzletformák bevezetéséről is. így az ingatlanforgalmazásról, a vállalkozási iroda most történt megszervezéséről, amely a hasznos vállalkozói tevékenységhez nyújt segítséget, valamint az OTP—Pentatu- riszt Utazási Irodájuk megalakításáról. Ez a magyar turisták zsebeihez igazított külföldi utak szervezésével, a hozzánk jövő turisták fogadásával foglalkozik, ezzel tovább növelve a ki- és beutazási lehetőségek közötti választékot. Az 1983. évi eredményes működés alapján az OTP — amikor is 21 és fél milliárd forinttal növelte betétállományát, jelentős hitelek folyósításával, devizabevételeivel elősegítette a népgazdasági célok elérését, a lakosság életkörülményeinek javítását — reális célokat tűzött ez évi tevékenysége elé, összhangban a népgazdasági célokkal. Enyedi G. Sándor Az évek során kialakult hagyományoknak megfelelően, az egyházak magyar- országi vezetői, akik közül sokan választott tisztségeket viselnek a Hazafias Népfrontban, csütörtökön ellátogattak a mozgalom székházába, ahol Pozsgay Imre főtitkár fogadta őket. A találkozón részt vett Miklós Imre államtiktár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke is. A népfront főtitkára szólt az utóbbi időkben feszültebbé vált nemzetközi helyzetről, s nagyra értékelte azt a szolgálatot, amelyet főpapjaink vezetésével az egyházak vállaltak a béke érA mezőkovácsházi Nagyközségi Tanács tegnap, január 26-án tartotta ülését. Részt vett az ülésen és felszólalt dr. Kertész Márton. a Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára, Szabó István, a mezőkovácsházi járási jogú nagyközségi pártbizottság első titkára. Először megtárgyalták és elfogadták az 1984. évi költségvetési és fejlesztési tervet. dekében itthon és külföldön egyaránt. A találkozó során kifejtette gondolatait dr. Lékai László bíboros, esztergomi érsek, dr. Bartha Tibor református püspök, dr. Káldy Zoltán evangélikus püspök, dr. Salgó László főrabbi, Szakács József, a Szabad- egyházak Tanácsának elnöke, Biró Imre kanonok, az Országos Béketanács katolikus bizottságának főtitkára, dr. Ferencz József unitárius püspök, dr. Aranyos Zoltán zsinati tanácsos, az Országos Béketanács egyházközi békebizottságának főtitkára, Hecker Frigyes, a metodista egyház szuperintendense és Miklós Imre államtitkár. valamint jóváhagyták a tanács 1984. évi munkatervét. Ezután megválasztották a városi jogú nagyközségi tanács elnökének dr. Fekete Lajost, társadalmi elnökhelyettesnek pedig Szarvas Attilát és Földi Jánost. A végrehajtó bizottság létszáma 13 lett. Előzőleg a végrehajtó bizottság kinevezte vb.-titkárnak dr. Szlávik Györgyöt. Jó évet zárt a Tótkomlósi SERKÖV Városi jogú nagyközségi tanács alakult Mezőkovácsházán Áramszolgáltatási zavarok Békés megyében szerdáról csütörtökre virradó éjszaka az elektromos távvezetékekre lerakodott nagy súlyú nedves hó vezetékszakadásokat, szigetelőporcelán-töréseket okozott. Ennek következtében a megye településeinek egy része áram nélkül maradt. Á Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat tájékoztatása szerint Szeghalom térségében a 120/20 kilovoltos alállomás esett ki az áramszolgáltatásból. Ez az alállomás látja el energiával a megye északi területét, illetve a hajdú-bihari megyehatár környéki településeket. Ugyancsak elszakadtak azok a távvezetékek, amelyek Békés várost látják el elektromos energiával. Kiesett az energiaellátásból Mezőberény, Gyula és Sarkad egy része, továbbá Kétegyháza, Méhkerék, Üj- szalonta, Mezőgyán, Sarkad- keresztúr, Kevermes, Újkígyós és Dombiratos is. A szakadásokról beérkezett első jelentések után a Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat riasztotta a hibaelhárító szolgálatot, s jelenleg mintegy 150- en dolgoznak. Lapzártakor érkezett a hír, hogy megyénk területén az áramszolgáltató vállalat szakemberei minden érintett helységben helyreállították a vezetékeket. A Tótkomlósi Sertéshústermelő Szövetkezeti Közös Vállalat, az ISV partnergazdaságaként több éve az ország élvonalába tartozik. Termelési eredményeiknek egyik alapja az a magas színvonalú szakmai munka, ami a telepen folyik. Rózsa Dezső, a SERKÖV igazgatója tegnap, csütörtökön délelőtt megtartott zárszámadó igazgatótanács-ülésén az elmúlt év jó eredményeiről adhatott számot. A beszámolóból kitűnt: a tótkomlósi SERKÖV tavalyi árbevétele meghaladta a 86,3 millió forintot, s ez ötmillió forinttal több az 1982- es évinél. A tervezett 7,2 millió forintos nyereséggel szemben 12,2 millió forint eredményt értek el. Mindez igen kedvező takarmányfelhasználással párosult: egy kilogramm hús előállításához 22 forint takarmányértéket használtak fel. A SERKÖV-ben az elmúlt esztendőben a 949 átlag anyakoca szaporulata 23 ezer malac volt, az elhullás pedig igen alacsony. És ismét egy rövid adatsor, ami jól reprezentálja a telepen folyó magas színvonalú tenyésztői munkát. Egy átlag kocára jutó malacszaporulat 24,2, a súlyértékesítés 1910 kilogramm hús, ami 300 kilogrammal több a megyei átlagnál. Az értékesített 20 ezer 400 vegyes súlyú sertésből több mint 18 ezret vágósertésként adtak a feldolgozóiparnak, melyből 6 ezer 300-at exportra szállítottak. —sz— Napirenden a levegőtisztaság helyzete MEDOSZ-ülés Muronyban Január 26-án, tegnap Győ~ ri Imre elnökletével ülést tartott a megyei tanács településfejlesztési és környe— Ki 7nHeó etet RpkPSztíivtíueiiiii -------C sabán. A tanácskozáson részt vett Bartucz Emil, az Országos Környezet- és Településvédelmi Hivatal (OKTH) dél-alföldi felügyelőségének igazgatója is. A levegőtisztaság helyzetéről és a tanácsi feladatokról szóló írásos előterjesztéshez Molnár Gyula, az építési és vízügyi osztály csoportvezetője szóbeli kiegészítést fűzött. Elöljáróban utalt arra, hogy Békés megye az ország gyengén légszennyezett megyéi közé tartozik. Jelenleg csaknem 160 légszennyező telepet és 670 légszennyező forrást tartanak nyilván. Ám, amint ez a későbbi hozzászólásokból is kiderült, az ellenőrzések alkalmával még ennél is több, levegőt szennyező létesítményt fedeztek fel a szakemberek a különböző településeken. Egyébként az OKTH a központi környezetvédelmi alapból 1984-re 250 ezer forintot juttatott Békés megyének, de ez az összeg elég kevés az időközben befizetett bírságokhoz képest " A kérdések megválaszolása és a hozzászólások, javaslatok összegzése után Győri Imre beszámolt a bizottság 1983. évi tevékenységéről, majd az idei feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Boross László titkár a bejelentések ismertetésekor megemlítette: a Békéscsabai Kötöttárugyár azzal a kéréssel fordult e megyei testülethez, hogy támogassa és terjessze fel a 3 millió forintra vonatkozó kérelmét. Az Országos Környezetvédelmi Tanács várhatóan még az idén dönt az összeg odaítéléséről. Ameny- nyiben a központi alapból származó összeget a csabai gyár megkapná, ez egyúttal nagyban elősegítené a környék lakosainak nem kis bosszúságot okozó környezetvédelmi probléma rendezését. —y—n Muronyban, a Hidasháti Állami Gazdaság központi irodájában tartotta tegnap délelőtt kihelyezett ülését a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének Békés megyei bizottsága. Elsőként Kovács József, a gazdaság igazgatója számolt be az ötnapos munkahét tapasztalatairól, a munkaerő- és bérgazdálkodás helyzetéről. Egy év alatt, 1983. augusztus 31-ig sikerült a gazdaság minden munkaterületén bevezetni a rövidebb munkaidőt. Mivel a mintegy 1400 tag különböző jellegű tevékenységet folytat, néhány területen csak adminisztratív intézkedéseket kellett tenni, máshol — például az állattenyésztésben — létszámnövelésre volt szükség. A rövidebb munkaidő a bérekben nem jelentett változást, ehhez azonban ügyesebben kellett gazdálkodni. A bérszínvonal ütemesebb fejlesztésére a hatodik ötéves tervben a beruházások miatt nem volt lehetőség — mondotta az igazgató. A jövedelem növelésére azonban a gazdaság kereste és meg is találta a módot (például a hibrid kukorica termelésében). Az idei gazdasági évben elsősorban létszámcsökkentéssel kívánják emelni a béreket. A beszámoló megvitatása után a mezőgazdaság állami szektoraiban dolgozók lakás- helyzetéről számolt be Túri Ferenc, a megyei bizottság politikai munkatársa. Az elmúlt években javultak a megye gazdaságaiban dolgozók lakáskörülményei. Felszámolták a legelhanyagoltabb, komfort nélküli lakások többségét és a régi cselédlakásokat — mondotta az e!Ő2dő: A hatodik ötéves tervben a gazdasági egységek mintegy 85 millió forintot irányoztak elő a lakásépítés, illetve -vásárlás támogatására. Tavaly több mint 300-an kaptak megyénkben mintegy 17 millió forint támogatást. Az idei programot és az első félévi munkatervet Pla- vecz János, a MEDOSZ megyei bizottságának titkára ismertette. Az ülés résztvevői megvitatták, majd bejelentések következtek. G. K.
