Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-26 / 21. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N EPUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1984. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Hazaérkeztek a festmények A Szépművészeti Múze­umból ellopott hat festmény­nyel a fedélzetén tegnap, szerdán landolt a Ferihegyi repülőtéren a MALÉV kü- löngépe, s 13 óra 45 perckor végre visszaérkeztek a mú­zeumba páratlan értékű mű­kincseink. A képeket, ame­lyeket azonnal megfelelő körülmények között, úgyne­vezett temperált szobában helyeztek el — kiegészítve a hetedik, itthon megtalált al­kotással —, bemutatták a sajtó képviselőinek. A rög­tönzött tájékoztatón ismer­tették: a műtárgyakat a Ma­gyar Népköztársaság és a Görög Köztársaság között érvényben levő jogsegély­egyezmény előírásai alapján a Legfőbb Ügyészség kép­viseletében Csók Károly, a Fővárosi Főügyészség veze­tője. és a Belügyminisztéri­um képviseletében Vincze Lukács rendőr vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány adta át hivatalosan a mú­zeum főigazgatóságának. Borbarát Béla rendőr ez­redes. a Budapesti Rendőr- főkapitányság főosztályve­zetője — aki a belügyi kül­döttség vezetőjeként ugyan­csak most tért haza Görög­országból — elmondotta: feladatuk az volt, hogy az ügy körülményeinek teljes körű felderítése érdekében minden lehetséges informá­ciót megadjanak a görög közbiztonsági szerveknek, el­végezzék a szükséges adat- egyeztetést. Emellett meg kellett győződniük arról, hogy a festmények valóban azonosak-e a Szépművészeti Múzeumból ellopottakkal, s ami a legfontosabb: igye­keztek mindent elkövetni a képek mielőbb hazaszállítá­sa érdekében. A görög rendőrség hatá­rozott ígéretet tett a magyar Belügyminisztérium képvi­selőinek: nagy erővel foly­tatják a nyomozást annak érdekében, hogy a bűncse­lekményben az orgazda, il­letve a felbujtó szerepét játszó személy (vagy szemé­A legszebb kép, Raffacllo Esterházy madonnája egye­lőre vattapólyán nyugszik, mint egy kisded (Telefotó) lyek), továbbá az esetleges bűnrészesek kilétét felderít­sék, a bűnszövetkezet vala­mennyi tagjának szerepét tisztázzák. Borbarát Béla ezzel kap­csolatban hangsúlyozta: a görög közbiztonsági szervek mindvégig készséges partne­reknek bizonyultak, s a to­vábbiakban is mindent meg­tesznek a felelősök kézreke- rítéséért. A görög partnerek segítő szándéka, megértése és ru­galmassága járult hozzá ah­hoz is, hogy a festmények ilyen hamar visszakerülhet­tek hazánkba — mondotta a továbbiakban. Dobos István­nak, a Magyar Népköztársa­ság athéni nagykövetének közreműködésével tárgyalt a küldöttség a görög közbiz­tonsági miniszterrel, az igaz­ságügyi szervekkel. A ké­pek visszaadásának egyik feltétele volt, hogy nagykö­vetünk a magyar állam ne­vében hivatalos okmányban kérje az igazságügyminisz­tertől a képek kiadását. Ez megtörtént, annak ellenére is, hogy az ezzel kapcsolatos eljárás ilyen rövid idő alatt nem zárulhatott le. Így az ügyben várható jogerős bí­rósági döntésig megőrzésre adták át a nagykövetnek a műkincseket, és módot ad­tak hazaszállításukra is. Garas Klára főigazgató a sajtótájékoztatón ismételten köszönetét mondott mind­azoknak, akik az elmúlt hó­napokban végzett munká­jukkal hozzájárultak a nyo­mozás eredményességéhez. Elmondta, hogy az eddigi, egyelőre csak futólagos vizsgálatok alapján úgy tű­nik: a képek állapotában nincs helyrehozhatatlan ká­rosodás, a múzeum restau­rátorai képesek lesznek el­tüntetni a kisebb sérüléseket. A restaurálási munkába a tervek szerint külföldi szak- tekintélyeket is bevonnak. A helyreállítást követően a múzeum külön kiállításon mutatja be a megkerült ké­peket, ehhez mielőbb igye­keznek megteremteni a szükséges feltételeket — hangzott el a sajtótájékozta­tón. Ünnepség a KGST 35. évfordulóján A Szovjet Kultúra és Tu­domány Házában ünnepi megemlékezést tartottak szerdán a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesüle­tek Szövetsége, valamint a ház közös rendezvényén L eonyid Jagodovszkij, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségének tanácso­sa a szovjet—magyar gaz­dasági együttműködés ered­ményeiről és távlatairól szól­va egyebek között hangsú­lyozta: a két ország kapcso­latai a kezdetektől, a negy­venes évek végétől dinami­kusan fejlődtek; az árufor­galom ma már meghaladja az évi 8 milliárd rubelt. To­vábbi bővítésére mind több igény és lehetőség kínálko­zik. Kapcsolatainkban nö­vekvő szerepet játszanak a szakosítási és a kooperációs együttműködési egyezmé­nyek. Ma több mint 30 ilyen egyezmény van életben, ezenkívül mindkét ország aktívan részt vesz a KGST keretében mintegy 90 együtt­működési megállapodás megvalósításában. A két kormány vezetői a közel­múltban újabb egyezménye­ket kötöttek agráripari, fo­gyasztási cikkek termelésé­re, valamint a mikroelekt­ronika és a robottechnika te­rületén. Ezt követően Nagy László, a Minisztertanács nemzet­közi gazdasági kapcsolatok titkárságának főosztályveze­tője felidézte a három és fél évtized főbb állomásait. A közösség célja az összefogás, az egybehangolás útján a népgazdaságok tervszerű fej­lődésének elősegítése, a gaz­dasági és a műszaki haladás meggyorsítása, a kevésbé fejlett iparral rendelkező ál­lamok iparának fejlesztése, a tagországok népei jólétének növelése. Hazánk és a KGST-tagor- szágok kapcsolatáról szólva kiemelte: Magyarország szá­mára a KGST-együttműkö- dés a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen előfeltéte­le, hiszen külkereskedelmi forgalmunk jelentős részét a szervezet tagállamaival bo­nyolítjuk le. HNF—SZÖVOSZ együttműködés A Hazafias Népfront és a fogyasztási szövetkezeti szer­vek együttműködésének ta­pasztalatairól és továbbfej­lesztéséről tárgyalt Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára és Szlamenicky István, a SZÖVOSZ elnöke. Megállapították, hogy a három éve tartó együttes munka eredményeként a fal­vakban és a kistelepüléseken javult az alapellátás színvo­nala. Ezt elősegítette, hogy jelenleg már 22 mozgó ABC-t üzemeltetnek. MESZŰV-elnökségi ülés Szövetkezeti lakásépítés — gondokkal A Fogyasztási Szövetkeze­tek Békés megyei Szövetsé­gének elnöksége tegnap dél­előtt tartotta idei első ülé­sét Békéscsabán. Először Ta­nai Ferenc MESZÖV-elnök beszámolt az elnökség 1983. második félévi határozatai­nak végrehajtásáról, majd meghallgatták Galambosí Lászlónak, a lakás- és taka­rékszövetkezeti titkárság ve­zetőjének beszámolóját a szövetkezeti lakásépítésről és fejlesztésének lehetőségeiről. Részletesen elemezték a je­lenlegi 12 szövetkezet mun­káját. Ezek szerint megyénk­ben 1971-től az elmúlt év december 31-ig 936 lakás épült ilyen formában. Saj­nos, az új pénzügyi jogsza­bály nem kedvez az építési kedvnek. Ugyanis megszűnt a külön kedvezmény, így so­kan inkább a családi házak építésére vállalkoznak. Ugyanakkor a kis szövetke­zetek alig kapnak főfoglal­kozású műszaki szakembert. A lebonyolítással megbízott vállalatok drágán dolgoznak és nem érdekük a lakók mi­nél jobb képviselete. Az épít­kezésekhez a tanácsok csak közművek nélküli telket tud­nak adni, erre a munkára viszont a szövetkezetek sem anyagilag, sem műszakilag nincsenek felkészülve. Nehe­zíti a folyamatos és gyors építkezést az egyes építő­anyagok hiánya. Közvetlen beszerzésre van ugyan mód, de a lakásszövetkezeteket csupán a TÜZÉP-telepek igé­nyeinek kielégítése után szol­gálják ki. Békés megyében a VI. öt­éves tervben várhatóan mintegy 500 lakás épül szö­vetkezeti formában. A szö­vetkezeti lakásépítés fejlesz­tése azonban elengedhetet­len. Ezért javasolták, hogy egyesítsék az egy városban vagy községben levő több szövetkezetei. A szomszédos és környékbeli településeken működő szövetkezetek pedig társulásos alapon megoldhat­nák a kisgépek vásárlását, kölcsönzését Ezután tájékoztató hang­zott el az ÁFÉSZ-ek és a takarékszövetkezetek beru­házásairól, valamint a ME- SZÖV-nél folytatott költség- vetési ellenőrzés tapasztala­tairól. S. S. Értékelték A Távközlési Kutató Intézetben sikeresen befejezték azokat a műszaki-technológiai kutató-fejlesztő munkákat, amelyek eredményeként máris képesek a rövidesen Európában üzem­be lépő műholdas színes tv műsorszórás kísérleti vételére. A fejlesztési munkálatokban a TKI kutatóival együttműködtek a Híradótechnikai Vállalat és az Orion szakemberei. A képen a műholdvevő antennák és segédberendezéseik láthatók (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) Városavató tanácsülés Encsen Városavató ünnepi tanács­ülést rendeztek tegnap dél­előtt Encsen. A volt járási székhely lett Borsod megye abaúji területének első váro­si rangú települése. Az új sportcsarnokban megtartott ünnepi tanácsülésen Ladányi József, a Borsod megyei Ta­nács elnöke jelentette be, hogy az ünnepséget megelő­ző munkaülésen a testület megválasztotta a városi ta­nács vezető tisztségviselőit. Ezt követően Menyhért Béla tanácselnök köszöntötte a városavató tanácsülés részt­vevőit, vendégeit, közöttük Lázár Györgyöt, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, a Minisztertanács elnö­két és Ján Spakot, a szlová­kiai kassai járás nemzeti bi­zottságának elnökét. A tanácselnök bevezető szavai után Lázár György mondott ünnepi beszédet. Szólt arról, hogy a városi cím, az elmúlt évek során végzett fejlesztő tevékeny­ség, az eredmények alapján megérdemelt elismerés akkor is. ha az elkövetkező évek során még valóban nagyon sokat kell tenniük vezetők­nek és intézményeknek, va­lamennyi városi és városkör­nyéki honpolgárnak ahhoz, hogy Encs arculatában vá­rossá váljék, az aprófalvas abaúji településeken élő több mint hatvanezer ember szá­mára vonzó központ legyen. Elismeréssel emlékezett meg arról a településfejlesztő te­vékenységről, amelynek nyo­mán új intézmények, isko­lák, lakótelepek létesültek, a sok tízmilliós értékű társa­dalmi munkáról, amellyel az ünnepi tanácsülésnek helyet adó sportcsarnokot és Borsod megye első vidéki körzeti or­vosi rendelőintézetét létre­hozták. Mindez biztosíték ar­ra, hogy Encs néhány év múlva valóban városi arcu­latú, városi szellemű cent­rummá válik majd. Ehhez azonban szükséges az együtt­gondolkodás, az együttese- lekvés további ápolása és erősítése — mondotta Lázár György. A kormány elnöke beszédé­ben foglalkozott azokkal a bel­politikai, gazdaságpolitikai feladatokkal is, amelyeket or­szágos viszonylatban meg kell oldanunk. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: erőfeszítésein­ket elismerve nem feledhet­jük gyengéinket, azt, hogy a termelékenység javításában, a gazdaságtalan termelés visszaszorításában, a terme­lési költségek csökkentésében kisebb előrehaladást értünk el, mint ami a világpiac ked­vezőtlen hatásainak és az aszály következményeinek ellensúlyozásához kellett vol­na. A termelés ösztönzése, a fizetőképesség fenntartása, a vásárlóerővel arányos, ki­egyensúlyozott áruellátás biz­tosítása voltak az indítékok, amelyek elkerülhetetlenné tették az árintézkedéseket, amelyekre az elmúlt napok­ban sor került. A jövőt tekintve az ered­ményesebb munka a feltétele annak, hogy a lakosság fo­gyasztását és reáljövedelmét tervünknek megfelelő szín­vonalon tudjuk tartani, il­letve, hogy szerény mérték­ben javíthassuk az életkö­rülményeket. Beszédének befejezése után Lázár György a továb­bi munkához sok sikert kí­vánva átnyújtotta az Elnöki Tanács várossá nyilvánító oklevelét a városi tanács el­nökének. a meliorációs program végrehajtását Hóeltakaritás az Ml-esen, Budapest határától Tatabányáig folyamatosan dolgoznak a gépek, hogy biztosítsák a zavar­talan közlekedést az autópályán. Hasonlóképpen az ország többi főközlekedési útján is nagy erőkkel dolgoznak a gépek, emberek (Telefotó) A megyei tanács mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tálya a meliorációs program megvalósításában érdekelt tervező, lebonyolító, kivitele- . ző vállalatok; valamint irá­nyító és ellenőrző szervek, vízügyi igazgatóságok, víz­gazdálkodási társulatok; to­vábbá mezőgazdasági üze­mek vezetőinek és szakem­bereinek részvételével janu­ár 25-én, tegnap megbeszé­lést tartott a megyei nö­vényvédelmi és agrokémiai állomáson, Békéscsabán. Az első napirendi pont előadója Hankó László osz­tályvezető-helyettes volt, aki a megyei meliorációs prog­ram eddigi végrehajtását, valamint a további felada­tokat ismertette. A munká­latokról szólva többek közt megemlítette, hogy a VI. ötéves tervidőszakban a beruházások és a fejleszté­sek átgondoltabban valósul­tak meg, s a műszaki doku­mentációk — színvonalukat tekintve — országosan is megállják helyüket. Jó len­ne, ha a szakemberek már a tervezéskor is olcsó, s a céloknak megfelelő eljáráso­kat dolgoznának ki a jövő­ben. Ezt mindenekelőtt az anyagi lehetőségek jobb ki­használása teszi szükséges­sé. Az 1984. évi meliorációs munkák előkészítéséről Szi­lágyi Gézáné, a mezőgaz­dasági osztály szakfelügyelő­je tájékoztatta a megjelen­teket. Utalt arra, hogy az idén az ismert gazdasági ne­hézségek miatt az eredetileg igényelt összegnél kevesebb állami támogatás jut Békés megyének, ahol egyébként 25 üzemet érint a meliorációs kivitelezés. A tájékoztatót követően több értékes hozzászólás és javaslat hangzott el egy-egy fontosabb kérdésben. —y—n

Next

/
Thumbnails
Contents