Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-22 / 18. szám
EBjEIIEs} 1984. január 22., vasárnap fjW 1 rí 1 1 i * *. . .. Jm v. ...... ~i Sétáló utca Békéscsabán Korzó. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az az utca, amelyen a város népe sétálni szokott. A világban sok híres korzó van, fővárosunkban ilyen a Váci utca, közelebb hozzánk. Szegeden a Kárász utca. Békéscsaba belvárosában is volt korzó. Méghozzá messze földön híres. A harmincas évek végén élte fénykorát. A Kulpin üzlettől — ma a Centrum Áruház — a Hauer cukrászdáig — Kinizsi utcáig — tartott. Az Andrássy úton — Tanácsköztársaság útja — kétoldalon üzletsorok kínálták az embertömegnek a látnivalókat. A főkorzónak a katolikus templom, és a régi posta közötti szakasz számított. Vasárnap délelőtt templomba menet, és onnan jövet ugyancsak benépesítették a városnak ezt a részét az idősebb csabaiak. A fiatalság korzója a mai Tanácsköztársaság útja volt. Szombaton és vasárnap késő estig, jobb és olcsóbb szórakozás híján, itt sétált a fiatalság. Találkozók, randevúk színtereként él a csabaiak emlékezetében a korzó. Kis üzletek, szatócsboltok, cukrászdák csalogatták a sétálókat: a színház pénztára helyén édességbolt kínálta portékáit, a 100-as ABC helyén állt a Lédig cukrászda, a Borharapó az Oszaczki cukrászda örökébe lépett, az Univerzál nagyáruházzal szemben levő autóparkoló már nyomát sem őrzi az egykori Kadri cukrászdának, az ifjúsági és úttörőház épülete pedig a Nádor kávéház és szálló helyét foglalta el. A belvárosban várta ügyfeleit a magyar—olasz. az angol—magyar, a • magyar nemzeti, a magyar takarék, és a magyar szövetkezeti bank, valamint az Adria, a magyar—holland, a Főnix, és a Magyar Általános Biztosító Társaság Cipőbollok és rőfösüzletek sorakoztak, könyvkereskedések váltogatták egymást n Napjaink Békéscsabája, a település városképe ismert. A korzóból hírmondó sem maradt, csupán egy-egy. itt-ott előkerülő régi fénykép idézi a múltat. — A „KRESZ előtti" időkben természetesen még nem ismertük a mai gondokat. A harmincas évek forgalmát a konflisok és az a néhány autó. taxi jelentette, ami időnként végigpöfögött -a városon, nem kis feltűnést keltve — emlékszik vissza Vantara János, a városi tanácsi általános elnökhelyettese. Megsárgult fényképek kerülnek elő, valamennyi kézről kézre jár. Elbontott és elfelejtett, vagy még ma is álló, az idővel dacoló épületek néznek velünk farkasszemet. A sétálóutcát kockakő borítja, az egyik képen keménykalapos urak, hosszú ruhás hölgyek sétálnak, ormótlan, luxus autók állnak a járda mentén. A széles, mai István király teret gondozott parkok szegélyezik, a ma ember vastagságú fókákkor jó karvastagságnyiak lehettek. A városon áthaladó kisvasút látható az egyik képen. parányi mozdonyának füstjét szinte érzi az ember. Aztán a későbbi képek sorakoznak, mutatják a fejlődést: növekvő forgalom, félig bontott, vagy éppen befejezés előtt álló épületek, feldúlt úttest, vezetékek részére kiásott árok tátong. Az Univerzál Áruház helyén álló ékszerüzlet, ruházati szakbolt utolsó képei zárják a sort. — Édesapám a harmincas évek elején, fiatal mérnökként készítette az épület statikai tervét. Akkor ideiglenesen épült.... — szólal meg Csaba Márton, a városi tanács műszaki osztályának vezetője, majd kisvártatva folytatja: — ... 40 évig állt. n — A városi tanács végrehajtó bizottsága Békéscsaba részletes rendezési tervét 1979-ben. a terv készítése közben, nyilvános vitákon, fórumokon elhangzott észrevételek figyelembevételével elfogadta. Ez a döntés tartalmazza már a Tanács- köztársaság útjának forgal- miszerepkör-változását — folytatja Vantara János. — Az előzetes, nyilvános viták alkalmával több, egymástól alapvetően eltérő vélemény alakult ki a főutcánk jövőjét illetően, yoltak. akik úgy érezték, hogy egy főutca hangulatához hozzátartozik a nagy gépkocsi- és autóbuszforgalom. voltak, akik úgy vélték: a főutcánk elsősorban bevásárló utca legyen, s tiltsunk ki minden gépjármüvet róla, csak a gyalogos forgalomnak adjuk át az utcát teljes szélességében. Mások azon véleményüknek adtak hangot, hogy minden gépjárművet tiltsunk ki — sorolja Csaba Márton. Végül is a rendezési terv- kapcsán a békéscsabai Városi Tanács az egészséges kompromisszum mellett foglalt állást. Eszerint a kérdéses szakaszon mindennemű átmenő, hosszirányú forgalmat meg kell szüntetni, az autóbuszok úgy közlekedjenek — ha szükséges, akkor a Tanácsköztársaság útját keresztezzék —, hogy a főutcán 300 méternél nagyobb távolságon ne kelljen gyalogolni a legközelebbi autóbusz-megálló eléréséig, ugyanakkor a személygépkocsik parkolását lehetővé kell tenni, a gyalogosoknak néhány szakaszon teljesen át kell adni az utcát. E dátum 1984. július 1.! n Első lépésként az Unizervál Áruház és a színház előtt egy-egy szakaszt tisztán a gyalogosoknak adnak át. Az út forgalmi lezárásait oly módon oldják meg — kő virágvályúkkal —, hogy szükség esetén az elzárásokat feloldhassák. Ahhoz, hogy a Tanácsköztársaság útja a sétálóké legyen, a Volánnak is föl kellett készülnie. — A sétálóutca kialakítása csaknem minden helyi járatunkat érinti, alapvető közlekedési szokásokat változtat meg. Célunk, hogy a megyeszékhelyen a naponta közlekedő 80 ezer ember a korábbinál is kulturáltabban utazzék. Lesznek viszont olyanok, akiknek néhány perccel korábban kell indulniuk, s olyanok is. akik a korábbinál kényelmesebben utazhatnak. Mi ott közlekedünk. ahol az útvonalak adottak. Készülnek a vonaltervek. az új megállóhelyek kijelölése folyik. A városnak több olyan részét be tudjuk kapcsolni az autóbusz-hálózatba, ami korábban kimaradt. tgy például az Illésházi. a Luther, a Bánáth utca és környékét. Üj járatokat is indítunk. Könnyebb lesz az eljutás az északi és a déli ipartelepre, több. a csúcs- időszakban periodikusan közlekedő autóbuszjárat enyhíti majd a zsúfoltságot. Célunk, hogy az új szervezéssel alapjába véve a városi tömegközlekedés javuljon. A sétálóutca teljes kialakításával a Jókai utcától az István király térig tart majd. Persze, lépésként, szakaszosan adják át a gyalogosoknak az utcát, az igények, lehetőségek függvényében. Az élet. a gyakorlat alakítja majd véglegessé. Képzeletem kellemes nyári délutánt idéz. Máris sétálok az új korzón. A Korzó cukrászda teraszán óriási fagylaltot nyomok unokám kezébe, jómagam hideg sörrel enyhítem szomjamat, s közben nosztalgiával mesélek az 1980-as évekről, amikor még autóval robogtunk a sétálóutcán. Szekeres András Cimképünkön: az István király tér a harmincas évek elején (Archiv felvétel) Kötik a szerződéseket a cukorrépára i Bővülő takarékszövetkezeti szolgáltatások A cukoripar tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére megtermelte az ország cukorszükségletét. Amint az ágazat értékeléséből kitűnik; az aszály következtében a tervezettnél 2000 vagonnal kevesebb — 44 000 vagon répa érkezett az üzemekbe —. ám a magasabb cukortartalom. a kedvezőbb tárolási lehetőségek, s a rövidebb betakarítási-feldolgozási időszak eredményeként összesen 454 000 tonna cukrot állított elő az iparág 11 gyára, és ez fedezi a lakosság igényeit. A feldolgozás befejeztével az üzemekben megkezdődtek a karbantartási munkák. Szétszedik, kitisztítják a berendezéseket, és kicserélik az elkopott alkatrészeket. Több helyen folytatódnak a rekonstrukciók; Petőházán az elöregedett bepárlóállomást újítják fel. Ácson és Sárváron energiatakarékos kazánokat állítanak be. A gyárak a mezőgazdasági partnerekkel ezekben a napokban már kötik az idei termeltetési szerződéseket. Nehéz feladat vár a termelőkre, hiszen a tartós csapadékhiány miatt még mindig csekély a talaj víztartalma, ami csökkenti a gazdag termés esélyeit. Ugyanakkor csupán 25 ezer hektáron biztosították az öntözés feltételeit. A termelés költségei növekednek, s a betakarító gépsorok egy része elöregedett, s mindez visszaveti a termelési kedvet. Éppen ezért az üzemek kedvezményeket adnak mezőgazdasági partnereiknek. A gyárak részt vesznek a vetőmag beszerzésében, segítik a kemikáliák vásárlását és több üzem a modern gépek megvételéhez anyagilag is hozzájárul. A gyárak a mellék- termékek átadásával értékes takarmányhoz juttatják partnereiket. Az 1984-re tervezett 115 000 hektár cukorrépatermő-terület döntő többségére már megkötötték a szerződéseket. Az állami gazdaságok, tsz-ek elképzelése szerint az idén más éveknél korábban, már március második felében megkezdődnek a ' vetések, hogy a talaj nedvességtartalmát mindjobban hasznosíthassák. Az ország 3000 helységében működnek takarékszövetkezetek, amelyekben tavaly csaknem 12 százalékkal növekedett a betétállomány. Ennek összege az év végére elérte a 27 milliárd forintot, ami a hazai lakossági betét- állomány 14 százalékát teszi ki. A takarékszövetkezetek eredményeiről, feladatairól Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese tartott sajtótájékoztatót. Elmondta: a forgalmi adatok tanúsága szelj nt a takarékszövetkezetek szolgáltatásai iránt egyre inkább fokozódik a lakosság érdeklődése. A várakozásnak a szövetkezetek igyekeznek eleget tenni; a betétgyűjtő és hitelezési tevékenység mellett már 25-féle szolgáltatást nyújtanak. Legtöbben a mezőgazdasági termeléshez kérnek hitelt. Az Állami Biztosító megbízásából biztosításokat is kötnek; a kisebb károkat kifizetik. A bel- és külföldi utak szervezésénél három utazási irodának is „besegítenek". A falusi turizmus fellendítésében is részt vállalnak, elsősorban Vas, Zala és Baranya megye apró településein az arra érdemes házak rend- behozatalát, komfortosítását finanszírozzák az idegenforgalmi szervekkel együtt. Jól bevált a kötvénykibocsátási akció. ennek keretében Nagyrédén és Császáriban épült — részben a tagok pénzéből — borfeldolgozó. Az idén — amennyiben igény van rá — újabb helyeken bocsátanak ki kötvényeket különféle beruházásokhoz. Újdonság, hogy ez évtől gazdasági munkaközösségek és kiskereskedők pénzügyi ügyvitelének lebonyolítását is segítik a takarékszövetkezetek. A január elsejével a betétekre vonatkozó megemelt kamat — az OTP-hez hasonlóan — a takarékszövetkezetekre is vonatkozik. A takarékszövetkezetek eddig elsősorban a falun tevékenykedtek, ám mind gyakrabban városokban is fiókokat nyitnak. Főként a peremkerületek takarékszolgáltatási hiányosságain igyekeznek enyhíteni. Az idén például Budapesten a XX kerületben, továbbá Szolnokon, Szegeden, ©yulán és Komlón kezdi meg működését újabb takarékszövetkezeti egység. Doboz is kapható a szifonpatronokhoz Lee Cooper farmerek Lee Cooper farmernadrágok gyártását kezdték meg a Budapesti Ruhaipari Szövetkezet karcagi üzemében. A Buda-Flax Lenfonó- és Szövőipari Vállalat és az angol Lee Cooper cég között létrejött megállapodás szerint az ‘dén 25Ü ezer, jövőre 275 ezer, 1986-ban pedig 300 ezer Lee Cooper farmer kerül a hazai üzletekbe. A Budapesti Ruhaipari Szövetkezet gyártóként vesz részt az együttműködésben. Karcagi üzemében az idei évre tervezett mennyiség felét varrják a Buda-Flaxtól kapott alapanyagból. Elsőként Tyrone fantázianevű férfinadrágokat készítenek. Január végéig tízezret varrnak belőle. Szifonpatronból évente mintegy 550 millió darabot, s ezen felül 15—20 millió habszifon patront értékesít a kiskereskedelem, s ezek az országban csaknem 25 ezer üzletben kaphatók. A forgalomban levő patronokat évente mintegy tízszer tölti meg a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat. A forgás gyorsítására a Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazza a háztartásokban feleslegessé vált üres patronok visszaváltását. De mi történik akkor, ha időközben tönkrement, elhasználódott, vagy elveszett a tizes csomagoláshoz szükséges kartondoboz? Ezzel kapcsolatban a minisztériumban elmondották: a szénsavgyár egészségügyi okokból minden alkalommal új dobozba csomagolja a patronokat. A visszaváltásnál pedig a kereskedelem egyrészt azért ragaszkodik a dobozhoz, mert ennek ára benne foglaltatik a 20, illetve a habszifonoknál a tízforintos betétdíjban, másrészt a nagy gyűjtődobozokban is csak ilyen csomagolásban helyezhetők el a patronok. Mivel a dobozok mindig újak, igen ritkán fordul elő, hogy tönkremennek. Becslések szerint pillanatnyilag mégis néhány tízezer darab olyan patron van a háztartásokban, amelyeket doboz híján nem tudnak visszavinpi az üzletekbe. Erre is van megoldás: jelenleg Budapesten, a Szénsavtermelő Vállalat két mintaboltjában (VIII., József körút 51. és VI., Nagymező utca 36.) kaphatók dobozok 60 filléres áron, s a tervek szerint vidéken is rövidesen megoldják a dobözvásárlás gondját, erről a vásárlókat az üzletekben tájékoztatják. Izgalmas pillanatok Fotó: Gál Edit
