Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)

1984-01-17 / 13. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÚCS LAPJA 1984. JANUAR 17., KEDD Ára: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM Igazodás a területátszervezéshez Ülést tartott a békéscsabai városi pártbizottság Talán még sosem zárt ilyen eredményes évet a Híradótech­nikai Vállalat, mint 1983. december 31-én. Évindltáskor még 900 millió forintos árbevételt terveztek, végűi ez egymil- liárd forint fölött teljesült. A vállalati eredményekből a békéscsabai gyáregység is alaposan kivette a részét. Erről szól a lap riportja Háromszoros export a HTV-nél címmel az ötödik oldalon. A képen: új tápegységcsaládot szerelnek Fotó: Fazekas László A megyében első * Zárszámadás Mezökovácsházán Fontos kérdésekben dön­tött tegnap, hétfőn megtar­tott idei első ülésén a bé­késcsabai városi pártbizott­ság. Az elnöklő dr. Ábrahám Béla első titkár megnyitója után Gyulavári Pál, a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság tagja, a megyei tanács elnöke szólalt fel. Mint le­vezető elnök — a zárt ülé­sen — ismertette a megyei párt-végrehajtó bizottság te­rületi átszervezéssel kap­csolatos 1983. november 18-i határozatát. Ennek megfe­lelően, az új helyzethez iga­zodó városi pártbizottság kialakítását, a végrehajtó bizottság és tisztségviselői­nek választását, valamint a munkabizottság kiegészíté­sének szükségszerűségét. Mint köztudott, az idén ja­nuár 1-től érvénybe lépett területátszervezéssel ha- táskörileg a békéscsabai vá­rosi pártbizottsághoz kerül­tek Kondoros, Doboz és Ge­rendás pártszervei. A meg­felelő képviselet természet­szerűen a városi vezető tes­tületek és bizottságok új­bóli kialakítását indokolták. Ennek alapján a felsorolt településekről 12 tag koop- tálásával bővítették a párt- bizottságot. Természetesen szükségessé vált a végrehaj­tó bizottság létszámának nö­velése is, a testület az eddi­gi 11 helyett tegnaptól már 13 tagú. A megnövekedett terület és feladatok azt is indokolttá tették, hogy a városi pártbizottság Tóth A szabadidős tevékeny­ségi formák folyamatos át­tekintésére, a szórakoztatási rendszer kialakításában, il­letve formálásában érintett szervek együttműködésének javítására állandó munkabi­zottságot hoz létre az Orszá­gos Közművelődési Tanács az év első felében. A Művelődési Minisztéri­um e témában készült elő­terjesztése hangsúlyozza: az életmód társadalmi méretű átalakulása következtében a hetvenes évektől kezdve ha­zánkban számottevően meg­élénkült a kereslet a szóra­koztató jellegű kulturális termékek és szolgáltatások iránt. A könyv-, a lap- és folyóirat-kiadással, a film- forgalmazással, a hangle­mez- és magnókazetta-gyár­tással foglalkozó vállalatok és a művelődési intézmé­nyek növelték is szórakozta­tó kiadványaik, illetve prog­ramjaik számát, ám a meny- nyiségi gyarapodás ellenére továbbra is szegényes ma­radt a választék. A szabad idő kitöltésében a könnyűzene különféle faj­tái viszik a prímet. A leg­utóbbi adatok szerint a Hanglemezgyártó Vállalat 1982-ben mintegy hét és fél millió saját készítésű, ebből ötmillió hétszázezer szóra­koztató zenei hanglemezt ho­zott forgalomba. Az Orszá­Jolán személyében új titkárt is válasszon. Második napirendként — kibővített ülésen — tárgyal­ta meg a testület Zsi- linszki András titkár szóbeli kiegészítése után az írásban előterjesztett jelentést, amely az 1983. évi gazdaságpoliti­kai feladatok teljesítését, és az idei feladatokra vonatko­zó javaslatokat tartalmazta. A múlt évi tapasztalatok azt igazolják, hogy a gondos előkészítés, a tervek teljesí­téséért kifejtett erőfeszíté­sek ellenére a város és kör­nyéke gazdaságpolitikai cél­kitűzései csak részben való­sultak meg. Ebben közre­játszott a nehezebbé vált gazdasági helyzet mellett a kedvezőtlen, a mezőgazdasá­got sújtó aszályos időjárás. Az értékelés szerint a ter­melés jövedelmezőségét nagy szóródás jellemezte, a költ­ségnövekedésnek meghatá­rozó volt a szerepe. Ennek ellenére biztató, hogy előre­láthatóan — hiszen még a végleges mérlegek nem ké­szültek el — a városi párt- bizottság működési terüle­tén veszteségesen gazdálko­dó egység nem lesz. Ilyen nehéz esztendő után az előrelépés igen sok erőfe­szítést igényel. A tervek sze­rint az idén az iparnak 1—2 százalékkal, a mezőgazda­ságnak pedig — 1982-höz képest — 2—3 százalékkal kell növelnie a termelést. Ennek eléréséhez viszont nemcsak szükséges, hanem nélkülözhetetlen a termelés szervezettségének javításán gos Rendező Iroda ugyan­abban az évben 7141 koncer­tet, műsoros előadást, az al­kalmi rendező szervek pe­dig 8825 zenés programot szerveztek. A vendéglátók 21 ezer táncmulatságnak adtak helyet, ezek fele diszkóprog­ram volt. Könnyűzenei szó­rakoztató iparunk bizonyta­lan értékrend alapján mű­ködik, befolyásolását, irá­nyítását — a hanglemez­gyártás, a rádió és a tv mű­sorai kivételével — átgon­dolatlanság, következetlen­ség jellemzi — húzza alá _az előterjesztés. Az 1974-ben bevezetett, decentralizált műsorengedélyezési rend megnehezíti a kultúrpolitikai elgondolások érvényesítését, és az élelmes haknibrigá­doknak lehetővé teszi, hogy sorozatban ismételt, gyenge műsorokkal nagy jövedelem­re tegyenek szert. A színházi szórakoztatás zenés műfajai közül egyre nagyobb szerepet kap a mu­sical, s „feltámadóban” van a zenés vígjáték, amelynek legjobb hagyományait, pél­dáit — a korszerűbb ízlés­nek megfelelő rendezéssel — érdemes ápolni, továbbfej­leszteni. A művelődési ott­honokban 1982-ben mintegy 38 ezer .szórakoztató műsort mutattak be, és 32 ezer tán­cos programot rendeztek. Ezek a szórakoztatási for­kívül a tartalékok feltárá­sa, és gyors hasznosítása, a takarékosság szigorítása, va­lamint a szocialista munka­verseny különböző formái­nak fejlesztése, a felszaba­dulás 40. évfordulója tiszte­letére kibontakozó mozgal­mak, akciók szervezése és felkarolása. A vitában felszólalók min­denekelőtt saját munkahe­lyük múlt évi tapasztalatait, eredményeit, gondjait és idei feladatait ismertették. Mégpedig azzal az igénnyel szóltak a maguk munkájá­ról és tennivalóiról, hogy közben azt is javasolták: a felszabdulás 40. évfordulójá­ra és a XIII. pártkongresz- szusra készülve mindenütt erejükhöz, anyagi lehetősé­geikhez képest tegyenek többet a településfejlesztés­ben, a szűkebb környezet rendezésében és csinosításá­ban is. A testület az elő­terjesztéseket a vitában el­hangzott véleményekkel és javaslatokkal együtt elfo­gadta. Ezután dr. Szemenyei Sán­dor titkár fűzött szóbeli ki­egészítést a városi pártbi­zottság és munkabizottságai­nak idei munkaprogramjá­hoz és munkatervéhez, ami után a testület az előterjesz­téseket egyhangúlag elfogad­ta. Befejezésként a testület meghallgatta a bejelentése­ket, majd dr. Ábrahám Bé­la zárszavával véget ért a városi pártbizottság idei el­ső ülése. mák sajnos nem igazodtak a divat változásaihoz, az új igényekhez. A műsoros rendezvénye­ken tartalmas szórakoztatást nyújtanának az amatőr mű­vészeti csoportok, de ma is gond, hogy ezek a lehetősé­gek szemléleti, szervezeti, gazdasági okok miatt nagy­részt kihasználatlanok ma­radnak. Az utóbbi 10—12 esztendő­ben jelentősen nőtt a szóra­koztató filmek látogatottsá­ga. Sajnos, a szocialista or­szágok filmkínálatából — így a magyar filmgyártásból is — hosszú idő óta hiá­nyoznak ezek az alkotások. Ezt a MOKÉP az értékes művek tervszerű felújításá­val igyekszik ellensúlyozni. Kedvező változás, hogy a készülő és a tervezett fil­mek között már több víg­játék, szatíra, zenés mű is található. A szórakoztató könyvek (a krimik, a sci-fik, a hobbikkal foglalkozó kiad­ványok) mennyisége — és az összes kiadáson belüli ará­nya — jelenleg nemcsak az igényeknek, de a művelődés- politikai törekvéseknek is megfelel, ám ennek az aránynak változása a későb­biekben csökkentheti könyv­kiadásunk színvonalát, és egyes kiadókat is méltány­talan előnyhöz juttathat — figyelmeztet az előterjesztés. A szórakoztatás szabályo­Gondokról és sikerekről a TOT-ban A nehézségek ellenére eredményesen dolgoztak a termelőszövetkezetek az el­múlt évben; termékeikkel zavartalan, kiegyensúlyozott lakossági ellátást biztosítot­tak. Hozzájárultak az ex­portárualap fokozásához is. 1984-ben a közös gazdaságok a termelésben, a technikai fejlesztésében, és az értéke­sítés átalakításában is to­vábbi előrelépést terveznek — ezt állapította meg a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa, amely Szabó István elnökletével hétfőn a terme­lőszövetkezetek házában az elmúlt évi gazdálkodás ta­pasztalatait vitatta meg, és az idei feladatokat elemezte. Az ülésen megjelent és fel­szólalt Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter és Kovács Imre, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese. Az ülésen megtárgyalták a termelőszövetkezeti értelmi­ség szerepét és helyzetét. A téma előadója, Eleki János, a TOT főtitkára volt. Az ér­telmiségi foglalkozásúnknak több mint öt százaléka dol­gozik hazánkban a termelő­szövetkezeti mozgalomban. Számukat és arányukat te­kintve az elmúlt időszakban alapvető változások történ­tek ; tíz éve felsőfokú vég­zettsége a vezetők mindösz- sze 27 százalékának volt, ta­valy viszont már több mint 40 százalékuknak. A helyzet mégsem javult kellőképpen például a különféle szakte­rületek ellátásában: kevés a közgazdász a tsz-ekben és újabban csökkent a jogá­szok száma is. zására, ösztönzésére az el­múlt években több határo­zat, intézkedés született, ám ezek többsége nem hozta meg a várt eredményt. A gondokat súlyosbítja, hogy sok csoport — haknibrigád, zenekar — felügyelet, illet­ve irányítás nélkül tevé­kenykedik. A tartalmas szó­rakozás formálása, javítása érdekében mindenekelőtt növelni szükséges a műve­lődéspolitikai célokkal össz­hangban álló szórakoztató termékek és szolgáltatások kínálatát, s bővíteni válasz­tékukat. Fontos a tudomá­nyos — különösen a dönté­seket előkészítő — kutatá­sok gyarapítása, eredménye­ik hasznosítása a szórakoz­tatás irányításában. Az elő­terjesztés javasolja a Mű­velődési Minisztérium, a Te­levízió és a Rádió együtt­működésének javítását, a műsoros rendezvények enge­délyeztetésének felülvizsgá­lását. Nagy szükség van a szó­rakozás egészének elméleti, esztétikai tisztázására, ezen belül a történeti áttekintésre is, hiszen a szórakozási szo­kások és formák igen sokat változtak. Felmerült az ér­tékrend tisztázásának igé­nye is, mivel ezen a téren nagyok a véleménykülönb­ségek, és számos előítélet uralkodik. A túlszabályozás vagy a tiltás nem vezet ered­ményre, a szórakoztatás irá­nyításának továbbfejleszté­sében csak valamennyi ér­dekelt szerv, vállalat, intéz­mény folyamatos vélemény- cseréje hozhat javulást. Tegnap Békés megyében is megkezdődtek a szövetke­zetek, szövetkezeti közös vállalatok zárszámadó köz­gyűlései, igazgató tanácsülé­sei. Elsőként a Mezőkovács­házi Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat vezetése szá­molt be az igazgatótanács­ülésen az 1983-ban végzett munkáról, a gazdálkodás eredményeiről, gondjairól, feladatairól. A közös vállalatot 20 év­vel ezelőtt alakították a me­zőkovácsházi járás szövetke­zetei, hogy a tagüzemek épí­tési igényeit kielégítsék. Kezdetben nem is töreked­tek többre. Az utóbbi évek­ben azonban jelentős válto­zások kezdődtek, s így a 61 millió forintos árbevétel alig néhány százalékát tette csak ki a taggazdaságokban vál­lalt munka. Ennek a váltás­nak köszönhető, hogy az építőipari szövetkezet 1983- ban is sikeres évet zárt. A növekvő elvonások elle­nére a nyereség, igaz csak néhány tized százalékkal, de Hetvenhat ipari szövetke­zet, mintegy 250 terméke lát­ható az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat Rákóczi úti bemutatótermében, azon az egyhetes kiállításon, amely hétfőn nyílt meg. A bemu­tatót a Magyar Kereskedel­mi Kamara vállalati tanács­adó testületé, az Ipari Mi­nisztérium és az Ipari Szö­vetkezetek Országos Tanácsa immár harmadszor rendezte meg. A kiállítás megnyitóján Mészáros Vilmos, az OKISZ elnökhelyettese egyebek kö­zött arról szólt, hogy jelen­leg már mintegy 160 szövet­kezet vesz részt a korábban importból beszerzett termé­kek hazai gyártásában. Kö­rülbelül 400-féle cikket ké­szítenek nagy sorozatban, és ma már az ipari szövetkeze­tek termelésének jelentős százalékát ezek a gyártmá­nyok adják. Az importot he­lyettesítő termékek előállí­több lett, mint egy évvel ko­rábban. A 9 milliós ered­mény mögött nemcsak több munka áll, hanem a szemlé­let, a gyakorlat változása is. Néhány éve még válogathat­tak a munkák között, ma már keresni, kutatni, koc­káztatni kell, s ehhez más vezetési módszerekre van szükség. A közös vállalatnak ma 12 tagja van. Nem lebecsülen­dő, hogy ebben az évben a nyereségből 3,6 millió forin­tot osztottak vissza, s az alapítók így befektetett tő­kéjüknek eddig hatvanszoro­sát kapták „kézhez” az el­telt 20 év alatt. A jövő szempontjából különleges értéke van, hogy a szövet­kezet a fejlesztésekhez szük­séges pénzzel is rendelkezik. Az idén egyébként termelé­si kapacitásuk kétharmadát kötötték le, s a vállalt mun­kák között egyre nagyobb arányt képvisel a felújítás. — nyes — tása az elmúlt három évben rendkívül gyors ütemben fej­lődött, és jelenleg évente há- rommilliárd forintért gyár­tanak ezekből a cikkekből. Arra is rámutatott, hogy a jövőben meg kell teremteni a gyártók, a felhasználók és a forgalmazók közös érde­keltségét, mert jelenleg az érdekek sok esetben eltérnek egymástól, s nagyon kevés az olyan példa, ahol közös kockázati alapot hoznak lét­re, és abból finanszíroznák a különféle termékek sorozat- gyártását. A kiállításon — amely ja­nuár 20-ig tekinthető meg — megyénkből a körösladányi Metakémia Ipari Szövetke^ zet, a Szarvasi Vas-, Fém­ipari Szövetkezet, az oroshá­zi KAZÉP, az orosházi vas-, műanyag- és a Mezőhegyesi Vas-, Fa-, Fém- és Gépipa­ri Szövetkezet mutatja be importkiváltó termékeit. P. P. állandó munkabizottság a szabadidős tevékenységi formák fejlesztésére Napirenden a szórakoztatás Import helyett itthon gyártják Ipari szövetkezetek kiállítása

Next

/
Thumbnails
Contents