Békés Megyei Népújság, 1984. január (39. évfolyam, 1-24. szám)
1984-01-15 / 12. szám
iznüiMld----------F eltétel nélkül 1984. január 15., vasárnap o II háztáji háza táján Szeghalmon Szeghalmon hamar közkedveltté vált a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát lökösházi keverőüzemében készülő cent- rálszójás sertés- és baromfitáp. Képünk az egyik szeghalmi takarmány- és tápboltban készült, ahol havonta 400 mázsá- nyit vásárolnak a jószágtartók Fotó: Veress Erzsi S zínes fényképeket néznek. Még a nyáron készültek az osztrák Alpokban. A szálloda, ahol laktak, az unokák egy forrásnál, ismeretlen társaság, söröskancsókat emelnek, meredek hegyoldal, férj, feleség, a gyerekek egy tó partján. A felvételekhez magyarázat: kitűnően főztek, és igazán nem volt drága, a gyerekek megfürödtek a tóban, pedig nagyon hideg volt a víz, de edzettek, télen-nyá- ron járnak úszni, már a kicsik is. Szóval ezért nem jöttek haza nyáron. Kell a változatosság. Nincs harag, ugye? Harag? Tíz éve már, hogy a lányuk kinn maradt. Augusztusban, hetedikén telefonált: „Beleszerettem valakibe, rendes ember, férjhez megyek hozzá, majd mindent megírok, ne aggódjatok”. Az asszony sírt, nyugtátokat vett be, nem segített. A fiúval — huszonkét éves meglett férfi volt már — káromkodtak és fogadkoztak, hazahozzák, nem engedik ... Aztán megjött a levél, fél évvel később az esküvői képek. Végül is, megbocsátott. Vagy inkább beletörődött a tényékbe. Még abba is, hogy a telefonban hazudott a' lánya. Nem ismert még akkor semmiféle rendes embert. Magával vitte a bizonyítványait, indulás előtt tudta, hogy nem jön vissza. Talán valóban megszerette ezt a férfit, a férjét, két gyereket szült, szépen élnek. Társaságban büszkélkedni szokott a lányával, hogy kinn is megállja a helyét, fontos munkát végez. Az unokák beszélnek magyarul, sőt a férj is megért mindent. A vasárnapi ebéd után együtt a család. A kisebbik szobában a négy unoka raj- csúrozik. Mindegyiknek adott ötven forintot, költsék el. „Az ötven forint mennyi márkában?” — kérdezték a kintiek. „Köszönjétek meg, úgy sem mehettek sehová egyedül. Apuka se gondolta komolyan, majd együtt sétáltok”. Idegessé tenné a gyerekek ricsaja? Egész héten cipelte őket. Múzeumba, a kilátóhoz, cukrászdába. És hallgatta, hogy „nálunk Stuttgartban ...” Már a lánya is azt mondta, hogy nálunk és nálatok. „Nálunk szebb a gyümölcs, nálatok zamatosabb”. És a veje: „Nálunk sem könnyű most, nálatok még kevésbé látszik a recesszió. Csodálkozom, hogy milyen sokat építkeztek például”. Az ajándékok. Valami magnós-rádiócsoda. „Ez nálunk nem drága, a japánok leszorítják áz árakat”. A fiát figyeli. Fölvette az ajándék-cipőt. Puha bőr, divatos fazon. „Nálatok menynyiért adják az ilyesmit? Nálunk sem olcsó”. És a viszonzásul adott hímzett terítő, fütyülős barack. Nálunk A termelési rendszerek mind nagyobb szerepet vállalnak a mezőgazdasági munka szervezésében, irányításában — ez derült ki a MÉM-ben készített összesítésből. A mezőgazdaságban 21 növénytermelési, 27 kertészeti és 24 állattenyésztési rendszer működik, és a faiparban is létrejött az első ilyen szervezet. A növény- termesztésben az általuk integrált szántóterület ai elmúlt évben megközelítette a 2,9 millió hektárt, ezzel a nagyüzemileg művelt szántóterület mintegy fele került a rendszerek „hatáskörébe”. A szervezetben résztvevő nagyüzemek könnyebben juthatnak hozzá a korszerű technológiákhoz, eljárásokhoz, és viszonylag gyorsan be is vezethetik az általában a gazdaságosság fokozását biztosító módszereket. Az állattenyésztésben a tehénállománynak közel felét tartják olyan üzemekben, amelyek valamely rendszerhez tartoznak. A nagyüzemi koca- állomány — amelynek minősége sok tekintetben megés nálatok. Árak, fizetések, szokások. A fia fáradt, tegnap is dolgozott. Bútort vettek, lakáscserére gyűjtenek. Felajánlotta neki, hogy kiveszi a takarékból a „vastartalékot”. Nem fogadta el. „Kevesebből is megéltünk már. Kiszámítottuk, a háztartási kiadásokra jut háromezer. Megoldjuk valahogy”. Néhány éve még csábította a húga. Hogy segítenek neki kinn az újrakezdéshez. Elhelyezkedhet a szakmájában, valamennyire németül is beszél, mi tartja vissza. „A mamáék is jöhetnek, nem hagyjuk magukra őket”, összevesztek, gorom- báskodtak egymással. Békí- tette őket, hogy hiszen jót akar a lány, velük nem kell törődni. És majdnem elsírta magát. Hiszen mást akart mondani, mást akart megértetni, de hát kivel? A fia anélkül is érti, a lányából pedig hiányzik valami ahhoz, hogy megérthesse. Nálunk és nálatok. A viták elmúltak. Testvérként örülnek egymásnak. Alakulhatott volna másként is. Huszonhét évvel ezelőtt, 1956. késő őszén. Felpakolni a két gyereket, bőröndöt, hátizsákot. Gyógyszerészre mindenütt szükség van. Viszonylag fiatalon, innen a negyvenen. Mi tartotta vissza? Semmi és minden. Ültek az asszonnyal, hallgatták a híreket, az üzeneteket, hogy szerencsésen megérkeztünk. „Nem tudom megtenni” — mondta. „Nem akarom, hogy megtedd” — válaszolta a felesége. „A gyerekek érdekében sem tudom”. „A gyerekekért sem akarom”. így történt. A gyógyszertárból hozott tiszta szeszt felhígították, hogy koccintsanak. Fél pohár íztelen löttyel. Nem szoktak beszélni róla, Szilveszterkor megvárták a Himnuszt, talán akkor gondoltak rá. Egyszer megírta levélben a lányának. A levelet nem küldte el, őrzi a fiókban, majd megtalálja valaki, ha megtalálja. Mit ért meg belőle , és mivégre? „Nem ítéllek el, és nincs bennem harag, legfeljebb keserűség. Bennem élnek utcák és arcok, az én hibám, hogy benned nem. Engem innen csak elüldözni lehetett volna, szerencsémre távozásra senki és semmi nem kény- szerített. Ha te azt mondod, máshol könnyebb, én azt mondom, hogy itt legyen könnyebb. Ez az én történetem. Gondolkodtál-e azon, hogy mi a feltétlen hűség? Szabsz-e feltételt a gyerekeidnek azért, hogy szeresd őket? Nekem nem jutott eszembe. Ha tévedtem volna, ragaszkodom a tévedésemhez. Másként nem tudok élni”. Patetikus szavak. Azt a levelet el kellene égetni. „Nagyon helyes,, hogy a papa nyugdíjasként is dolgozik” határozza a termelési eredményeket — csaknem 90 százaléka, a sertésállománynak pedig csaknem fele a rendszerek irányításával él, gyarapodik. A MÉM rendeletben és irányelvben határozta meg a rendszerek tevékenységét. Á minisztérium háromévenként felülvizsgálja, mennyiben felelnek meg a gazdaságok működését nagyban meghatározó szervezetek a követelményeknek. Ameny- nyiben valamelyikük nem teljesíti a vállalt kötelezettségeket, úgy akár vissza is vonhatják az engedélyokiratot. Ez eddig tíz termelési rendszer esetében történt meg. A tsz-ek területi érdekképviseleti szervei szintén rendszeresen figyelemmel kísérik tevékenységüket, elemzik szolgáltatásaik hatékonyságát, és mérlegre teszik azt is, hogy azok arányban vannak-e a tagok által fizetett térítések nagyságával. Ezekben a szervezetekben ugyanis a rendszert vezető gazdaságoknak a tagok termelését alapve— mondja a vő. Ráhagyja, persze. És nem csupán a pénz végett. Lelki traumát okoz a tétlenség. Aki megszokta a tevékeny életet, nem találja a helyét. Az ő nagybátyja is egészen belerokkant, pedig mindene megvan. De nem látja értelmét a napjainak, nincs előtte perspektíva. Ül, olvass szólni alig lehet hozzá. Semmi nem tetszik neki, amit a fiatalok csinálnak. A család már egész kiborul tőle. „A papának is vannak rigolyái” — szól közbe a lánya. Na, végre műsorra került. A papa hajnalban kel, megfőzi a kávét, órákig szöszömötöl a fürdőszobában, nem eszi meg az olajjal főzött ételt, pedig igazán tudhatnák, hogy az az egészségesebb. És életében nem járt még a piacon, nem mosogatott, fütyül az egyenjogúságra, kiszolgáltatja magát, mint valami kényúr. Hétvégén pedig tarokkozik. Évtizedek óta ugyanabban a füstös kocsmában, foglalt asztala van a társaságnak. No, nem a nyereségért. Pohárban áll a kártyapénz, se több, se kevesebb nem lett húsz éve, harminc éve, igaz? „Nem mondtam le a partit, elfelejtettem” — mondja. „Muszáj elmennem, várnak.” Az asszony elsápad: „De hisz múlt vasárnap találkoztál velük, megígérted ...” Átöltözik sietősen. Mintha valóban várnák. Nem mehet oda, nem értenék, hogy miért hagyja ott a kártyáért a lányáékat, akik egy évben kétszer, ha jönnek. Múlt vasárnap azzal búcsúzott, hogy jön a lányom Stuttgartból. Majd eldicsekszik, hogy mit hoztak, elviszi a fényképeket is. Majd, legközelebb, ma nem lehet. Csak egy félórás séta egyedül, az muszáj. „Legalább az unokádat vidd magaddal!!” Akkor mégiscsak be kell menni a kocsmába, elárulják, ha nem. Mintha arra sétáltunk Volna. „íme, az én nagyra- nőtt unokáim. Perfekt magyarok, és kettő perfekt német is”. Meghallgatja a kérdéseket, hogy nálatok milyen az iskola, hány órás volt az út az új autóval. n z asszony utána jön, az előszobában sus- torog. „Valami baj van, nem érzed jól magad, megint a szíved?” Nem hiszi el a füllentést, a valóságot pedig nem akarja tudomásul venni. Neki van igaza. Együtt a család, jókedvűen. Megint a mama főztje a legjobb, a süteményei. „Csak beszólok a fiúknak ...” „Telefonban is szólhatnál”. „Ha úgy is mindent jobban tudsz, minek kérdezel?” Megszorítja a kezét, ennyiből is értenie kell, hogy dehogyis őt akarja bántani. „Bebizonyítom a gyerekeknek, hogy az ötven forint nem is olyan kevés. Nálunk. Legfeljebb kipótolom.” Maros Dénes tőén érintő feladataik vannak, éáN ezek teljesítéséért meghatározott összegek illetik őket. A tapasztalatok szerint a rendszereket vezető gazdaságok korrekt térítési díjakat alkalmaznak, ám esetenként mégis szükség van az összegek felülvizsgálására; a termelési feladatok ugyanis időnként módosulnak, és emiatt időszerű lehet a változtatás. 1984-ben a MÉM szakemberei szerint a rendszerek tevékenysége bővül. Kiemelten foglalkoznak majd például az alacsony jövedelmezőséggel gazdálkodó nagyüzemekkel. Fejleszteniük kell a számukra igen fontos szaktanácsadói munka színvonalát, és segíteniük kell a gyengébb területeken is gazdaságosan alkalmazható termesztési technológiák kialakítását. Előbbre kell lépniük az olcsóbb szolgáltatások elterjesztésében, ezek ugyanis gyakran hiányoznak a rendszerek „kelléktárából”, amelyben inkább a drágább és „muta- tósabb” technológiák találhatók. Az élelmiszer-gazdaságban betöltött fontos szerepének megfelelően támogatják-e a háztáji és' kisegítő gazdaságokat Szeghalmon, Dévavá- nyán, Vésztőn, Okányban, s e települések környékén? — ezt vizsgálták a népi ellenőrök a közelmúltban hat egységben; a szeghalmi Sárréti "fsz-ben, ä dévaványai Aranykalász és Lenin Tsz- ben, a Dévaványa és Vidéke, valamint a vésztői Körösmenti ÁFÉSZ-nél és az okányi Haladás Tsz-ben. Kertészet A kertészkedésnek ezen a vidéken nincs hagyománya, így a kertészeti termelés nem számottevő. Termeltetéssel a térségben csupán a Körösmenti ÁFÉSZ foglalkozik, az is kis mennyiségben, és mindössze uborkával és kaporral. Mindez az ellátásban erősen érezteti is a hatását: a zöldség-, gyümölcsellátás nem megfelelő, a választék szegényes, aki vállalkozik is kertészkedésre, nehezen boldogul, mert szűkösek a feltételek, gyakran hiányzik a szaporítóanyag, nincs gyümölcsfaoltvány, szőlőoltvány, nem megfelelő a növényvé- dőszer-el látás. Ráadásul a kistermelők nehezen jutnak kisebb kiszerelésű anyagokhoz, például műtrágyához és kisgépekhez, egyéb felszerelésekhez. Állattenyésztés Változó a jószágtartási kedv. Kis mértékben ugyan, de — Dévaványát kivéve — csökkent a sertéshizlalás, -felvásárlás és a hízómarhaértékesítés is. Ez utóbbi arra vezethető vissza, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek nagy létszámú állományt helyeztek ki a kisgazdaságokba, továbbá oka az is, hogy nehezen, drágán szerezhető be a hízóalapanyag. A bevezetőben említett valamennyi termelőszövetkezetben létrehozták az önálló háztáji ágazatot, amely összefogja a háztáji- és kisgazdaságok állattenyésztését. Az ágazat dolgozói kívánság szerint látogatják a kisgazdaságokat, szakmai tanácsokkal segítik őket, termékértékesítési szerződést kötnek a termelők-, kel, lebonyolítják a felvásárlást, megszervezik a takarmányellátást, a tenyészanyag utánpótlást, a szállításokat. Több éves szerződést csak sertésre kötnek. A szerződéseknek nincs olyan pontja, amely egyoldalúan, vagy hátrányosan érintené a termelőket. A tenyészalapanyagot a húsipari vállalat biztosítja a kistermelőknek, a termelő- szövetkezeteken keresztül. Először a velük szerződéses viszonyban álló termelőket látják el tenyészkocával, és utánuk kaphatnak mások is. Szarvasmarha tenyészállatot a vállalat bárkinek ad, aki hitelképességét igazolni tudja. Ugyanakkor a szabadpiacon is sok tenyészállat cserél gazdát. Jelentős a termelőszövetkezetek által kihelyezett jószágállomány is. Miként a szerződéses jószágtartásnál, itt is rendszeresen Közös gabonakötvényt bocsát ki a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet. A kötvény célja, hogy pénzügyi forrást biztosítsanak a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet konvertibilis gabonaexportot növelő programjának megvalósítására. A fejlesztéssel a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet Kukorica és Iparinövény-termelési Együttműködésének (KITE) körébe tartozó taggazdasáfelkeresik a téesz szakemberei a kistermelőket, ellenőrzést tartanak, szaktanácsot adnak. A jószágtartás másik nagy területe a takarmányellátás. A népi ellenőrök megállapításai szerint, a szóban forgó községekben ez megfelelő, az abraktakarmányok, tápok, tápszerek, premixek, kiegészítők beszerezhetők. A mennyiség elegendő, a minőség ellen viszont sok a kifogás, amit nehéz orvosolni, mert más-más keverőüzemből szállítják az egyes boltokba a tápokat. Emellett a kistermelők általában kisebb tétéit vásárolnak, s az el is fbgy. mire észreveszik a hibát. Ráadásul a minőségi vizsgálat nehézkes, hosszadalmas. A tömegtakarmányok közül a kistermelők csak a nedves répaszelethez jutnak hozzá. A kisgazdaságok állat-egészségügyi helyzete, ellátottsága jó. Ha meghízott a jószág, következhet az átadása a feldolgozóiparnak. A hízóállatokat a termelő bejelentése alapján a téesznél előjegyzésbe veszik, s általában az ettől számított két héten belül elszállítják. A szállítás szervezése és az átvétel megfelelő, az adás-vétel a húsipari vállalat által bérelt területen, hitelesített mázsán, a termelők jelenlétében történik. Vágómarha-átvételkor próbaminősítést végeznek, s a tényleges minősítés a vágóhídon történik. Minőségi vitára a szóban forgó egységeknél eddig nem került sor. Az elszámolást, a pénz kifigokban, az egységre eső hozamok növelésével összesen 24 ezer hektár szántóterületen fokozzák a búzatermelést, valamint 13 ezer hektár szántóterületen a kukoricatermelést. Az előirányzott program szerint várhatóan évente 12 ezer tonna búzával és több mint 10 ezer tonna kukoricával termelnek többet, amelynek eredményeként a konvertibilis export mintegy 2,8 millió dollárral bővül. A fejlesztéshez szükséges gépek vásárlásához a forrásokat a 180 millió forint közösen kibocsátandó gazetését a háztáji ágazat szakemberei végzik, a húsipari vállalat felvásárlója által készített mérlegelési jegyzék alapján. A leadott sertéseket még aznap, a vágómarhát a minősítés és a húsipari vállalat pénzátutalása után fizetik ki. Szakcsoportok A dévaványai ÁFÉSZ te- nyésztojás-termelő és keltető-, méhész-, valamint húsgalambtenyésztő szakcsoportot működtet. A Körösmenti ÁFÉSZ-nél egy méhész- és egy nyúl-, galambtenyésztő szakcsoport tevékenykedik. A feltételek nem mindenütt a legjobbak. Vésztőn a nyúl- tenyésztőknek a tápellátással van gondjuk, hiányzik a jó tanácsokkal szolgáló szakember is. Számos körülmény szegte kedvét a galambtenyésztőknek is: hiányzik az olcsó takarmány, nehéz értékesíteni a galambot. Jól segíti a szakcsoportok működését a dévaványai ÁFÉSZ. A népi ellenőrök által feltárt hibák, hiányosságok kijavítására egyébként az ellenőrzés után történtek intézkedések. Így a Körösmenti ÁFÉSZ-nél elkezdték a helyi téesszel közösen a zöldségtermelő szakcsoport szervezését, külön dolgozót bíztak meg a termeltetés és értékesítés szervezésével, igyekeznek javítani a lakossági propagandát, a kiskerttulajdonosok körében szervezett előadásokkal. T. I. bonakötvény révén kívánják biztosítani. A gabonakötvényt bármely gazdálkodó szervezet fejlesztési alapjából megvásárolhatja. A kötvényeket százezer, ötszázezer és egymillió forintos címletekben bocsátják ki, hogy azokat tőkebefektetési céllal a vállalatok minél szélesebb köre megvásárolhassa. A kötvények kamata évi 12 százalék, törlesztése 1987- től kezdődően öt éven át egyenlő részletekben történik. A kibocsátott kötvények a gazdálkodó szervezetek körében forgalmazhatók. Bővül a termelési rendszerek tevékenysége Kötvény a gabonatermesztés fejlesztésére
