Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-06 / 287. szám
o 1983. december 6., kedd Nyílt vita, őszinte válaszok Beszámoló taggyűlés a békéscsabai AFÉSZ-nél — Itt most valóban élénk eszmecsere folyt — állapítottuk meg egyöntetűen a békéscsabai ÁFÉSZ beszámoló taggyűlése után. A taggyűlés ugyanúgy indult mint máskor. A szervező titkár, Szendy Béla megnyitója után Csizmái György párttitkár ismertette a múlt évi beszámoló taggyűlés óta eltelt időszakban végzett pártmunkát. Elsősorban az akkor hozott határozatok végrehajtását, melyek a politikai és gazdasági tevékenységre vonatkoztak. Javult az alapszervezet munkastílusa, munkamódszere. A bizalmiak nagyobb szerephez jutottak. Jó eredmények születtek az oktatásban. Megszervezték a marxista—leninista esti középiskolát. A vezetőség javaslatára beiskolázott három párttag befejezte az esti egyetem általános tagozatát. Jól működnek a KlSZ-szer- vezetben a politikai vitakörök. Eredményesnek értékelte a beszámoló a pártmegbízatásokat. Kritikusan szólt arról, hogy a tagság egy részének viszont semmiféle megbízatása nincs. Kitért a gazdasági munkára. Az ÁFÉSZ árbevétele az első három negyedévben megközelíti az időarányos teljesítést. Ez több mint egymil- liárd 380 ezer forintot jelent. Némi lemaradás mutatkozik a felvásárlásnál és a vendéglátásnál. A beszámoló részletesen elemezte a szakszervezettel és a KISZ- szel való kapcsolatot. Mind a két szervezettel jó' összhangot sikerült kialakítani, s munkájuk sokat javult. Ezután a beszámoló nagyon érzékeny pontot érintett, amikor az alapszervezet tagjainak pártmunkát segítő tevékenységét vette górcső alá. Őszintén és kritikusan vetette fel a kérdést. „Évről évre visszatérő jelenség, hogy a taggyűlések látogatottsága nem kielégítő, s az aktivitás sem megfelelő.” Nagy Béláné, a békéscsabai pártbizottság munkatársa az alapszervezet tevékenységének minősítését ismertetve elmondta, hogy eredményesen dolgozik az alapszervezet, de a taggyűlések aktivitása bizony kívánnivalót hagy maga után. Mi ennek az oka? Érdektelenség, passzivitás? A kérdések ilyen őszinte felvetése lendületet adott a taggyűlésnek. — Szó sincs passzivitásról — szólalt fel Márton János, a szövetkezet nyugdíjasa. — A vezetőség beszámolója általában olyan nagy kört ölel át és szinte mindenre kiterjed, hogy nem ad alkalmat a vitára. A pártcsoportgyű- lések viszont élénkek. Sípos Mihály áruforgalmi előadó rámutatott a párttagok felelősségére. Hangsúlyozta, hogy az ÁFÉSZ alapszervezetének tagjai- érzik ezt a felelősséget és eszerint tevékenykednek. Pataki Albert, a szakszervezeti bizottság titkára a pártalap- szervezet és a szakszervezet gyümölcsöző kapcsolatáról szólt. A pártvezetőség és a szakszervezeti bizottság összhangban, kellő megértéssel, együttesen teljesíti a gazdasági segítő tevékenységet és a szövetkezetpolitikai munkát. Fontos feladatként emelte ki a szocialista brigádmozgalom további támogatását. a közművelődési vetélkedők szervezését. Rózsa Attila KISZ-titkár elmondta, hogy az ÁFÉSZ dolgozóinak 50 százaléka fiatal, a KISZ-nek azonban csak 20—25 százalékuk a tagja. A KISZ-esek elsőrendű feladatnak tekintik, hogy odaadóan vegyenek részt a gazdasági építőmunkában és így példával járjanak elöl, s jó párttagokat neveljenek. Igyekeznek szoros kapcsolatot kialakítani a KISZ-en kívüli fiatalokkal. Dr. Kibédi-Varga Lajos — aki- a megyei pártbizottság képviseletében vett részt a taggyűlésen — fontos kérdésre irányította rá a figyelmet. A párttagok aktivitása nem egyenlő a párttaggyűlésen való megjelenéssel, a hozzászólások számával. Sokkal lényegesebb a mindennapi munkában való helytállás. Mit tettek a kommunisták a gazdasági irányító-szervező munkában, milyen eredményeket értek el? Ez nem kapott kellő hangsúlyt a beszámolóban, miként az sem, mennyire fontos tényező a lakosság ellátása. Nem mindegy, milyen benyomással távozik a vásárló a boltból. Erre a felvetésre a legilletékesebb, az ÁFÉSZ elnöke, Szabó György adott kimerítő választ. A pártalapszervezet megadja a szükséges segítséget a gazdasági szervező, irányító munkához. Mind a tervek összeállításában, mind a célkitűzések megfogalmazásában. A kereskedelmi hálózatban dolgozó kommunisták felelősségük tudatában odaadással, fegyelmezetten tevékenykednek. Sikerült eredményeket elérni az energia- megtakarításban, a kereskedelmi veszteségek csökkentésében. Szólt a további feladatokról, a nehezedő gazdasági körülményekről. Szélesíteni fogják az érdekeltségi rendszert. Jövőre a kereskedelmi egységek 80 százaléka új üzemelési formában fog működni. Ugyanakkor mintegy 140 millió forint értékű nem rubelelszámolású exportot terveznek, elsősorban a háztáji felvásárlás útján. Növelik a kis- határmenti árucsere-forgalmat. A szövetkezet kollektívája képes arra, hogy a nehezedő körülmények között is helytálljon. És ebben nem kis szerepe van a párttagságnak. Sándor László nyugdíjas a párttagfelvételt tette szóvá. Nagyobb figyelmet kell fordítani a párttaggá való nevelésre. Back Gyula nyugdíjas a szakszervezeti bizottságban tevékenykedő párttagok munkájáról beszélt. Kulcsár László helyettes boltvezető pedig felhívta a figyelmet, hogy a különböző fórumokon a dolgozók minden felvetett kérdésre kapjanak választ. A nyílt viták, az őszinte válaszok a szocialista demokráciát erősítik. A dolgozók csak így tudják magukénak a kijelölt feladatokat. A szocialista demokrácia pedig elképzelhetetlen a pártdemokrácia nélkül. A békéscsabai ÁFÉSZ — ahogy ez a városi pártbizottság minősítésében megfogalmazódott — derekasan kiveszi részét a lakosság ellátásából. A megyeszékhelyen és öt községben 68 kiskereskedelmi egységet, 32 vendéglőt, 4 TÜZÉP-telepet, 14 felvásárlóhelyet üzemeltet. Ki- lencszáz dolgozója közül 64 a párttag. A vezetőség azzal a szándékkal készítette el a mostani beszámolót, hogy alkalmat adjon a hozzászólásokra. Lehet találgatni. Valóban ez volt-e az élénk eszmecsere mozgatórugója? Tény, hogy nagy aktivitással és felelősséggel vitatták meg az ÁFÉSZ alapszervezetének párttagjai az éves beszámolót. Serédi János VÖRÖS CSILLAG KULTURÁLIS ÉS SPORTNAPOK FÜZESGYARMATON. Hagyomány már, hogy Füzesgyarmaton, a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet vezetése kulturális és sportnapokat rendez év végén. Az idei november 29- én kezdődött, amikor is Tőkés Imre, a termelőszövetkezet pártbizottságának titkára mondott köszöntőt, majd az első rendezvény a Bikini együttes koncertje volt. Sor került filmankét- ra is, ahol Szálkái Sándor: Elcserélt szerelem című filmjét tekintették meg a résztvevők, majd beszélgetés hangzott el a film rendezőjével. Vendégszerepeit a községben a Mikroszkóp Színpad is. Az elmúlt szombaton pedig a helyi általános iskolában asztaliteniszbajnokságot rendeztek, majd este a Westerlánc együttes adott koncertet — képünkön —, majd a Memorex együttes — amely Mezőbe- rényből érkezett — szolgáltatta a zenét a bálhoz. Kép, szöveg: Béla Ottó A településfejlesztés eredményei és hiányosságai Nagybánhegyesen Mezei bisztrék Az erdők, mezők hasznos vadállományának ellátásáról tervszerűen gondoskodnak a Csongrád megyei vadásztársaságok. A hét végén nemcsak vadásztak, hanem — ahol szükségesnek látták — feltöltötték az etetőhelyeket. A fedett, kiépített etetőhelyeken kívül alkalmi, „mezei bisztrókat” is létesítettek. Az erdőszéleken és az elhagyott tanyák körzetében helyezték el a vadaknak szánt eleséget. Ezek az emberi településektől olyan távoli helyek, ahol — a megfigyelések szerint — az őzek. nyulak, fácánok csoportosan keresnek menedéket. A Csongrád megyei vadásztársaságok egész, télen át megfelelően gondoskodnak a vadak ellátásáról, a törzsállományt képező több mint 10 000 őzről, a mintegy 40 000 nyúlról és a 90 000 fácánról. A takarmány jelentős részét a vadásztársaságok termelték meg a tsz-ek- től bérelt, nagyüzemi művelésre nem alkalmas, szétszórt. elaprózódott kis parcellákon. Sarki búvárok és viharsirályok Sűrűsödő csapatokban érkeznek a magas északi zónák madárlakói az alföldi természetvédelmi területekre. A pusztaszeri tájvédelmi körzetben megjelentek a lúd nagyságú jeges búvárok és a valamivel kisebb sarki búvárok. A messzi tájakról jött tengeri madarak csak a költési, illetve a vonulási időszakban keresik fel az édesvizeket. Ugyancsak megjelentek a tájvédelmi körzetben a nagy testű viharsirályok, amelyek szintén északról vándorolnak délre. A télies idő megrövidítette a vadlibák hazánkban való tartózkodási idejét, gyors tovább- vonulásra kényszerítette őket. A vadrécék közül viszont még sok ezer visszamaradt, és most a befagyott tavakról a Tiszára tették át székhelyüket, ahol még nem kezdődött meg a jégzajlás. Nem csekély változások korát élik át a nagybánhe- gyesiek ezekben a hónapokban, és az elkövetkezendő években. Elég csak körülnézni a településen, sok helyen betemetetlen árkok tanúsítják, hogy itt komoly munkáról van szó. Ugyanis — amint Sztankó István tanácselnök mondotta — a gázbekötéshez már valamennyi engedélyt megszerzett a beruházó, és az idén hozzá is fogtak az érdekeltek a program végrehajtásához. Ezt egyébként egy felmérés előzte meg ez év januárjában. Csak azután derült ki: a tanács és intézményein kívül a lakosság 75 százaléka hajlandónak mutatkozott arra, hogy anyagilag és fizikai munkával is hozzájáruljon a gáz bevezetéséhez. Természetesen a terv csak fokozatosan, éspedig három lépcsőben valósulhat meg. Ebben az évben 3 és fél kilométer hosszan készül el a vezeték, amely három utcát érint. Gondot jelent, hogy nincs elegendő műanyag gázcső. Különben az eredeti elképzelés szerint 1985-re kellene befejezni a munkálatokat teljesen. Tizenhat nap alatt készült el viszont a Petőfi utcában az a több mint ezer méter hosszú útszakasz, amelyen a téesz gépei dolgoztak. A társadalmi munka értéke elérte a 600 ezer forintot, a felhasznált anyagé pedig 1.2 millió forint volt. A tanácsháza épülete is megérett a felújításra. A mezőkovácsházi ktsz kivitelezésében megkezdik a szigetelést, a központi fűtés beszerelését és az egyéb átalakítást. Várhatóan még az idén birtokukba vehetik a gyerekek a 4,8 millió forint értékű beruházással készült új óvodát, amely a megyei és a helyi tanács, a járási hivatal, valamint a Zalka Tsz anyagi támogatásával készült. A régi épületet lebontották, s az átadásig ideiglenes „lakásóvodában” tartják a foglalkozásokat. Két különálló épületben folyik a tanítás az iskolában, ahová mintegy 200 tanuló jár. A demográfiai hullám szükségessé tenné a bővítést és az átalakítást. Ugyanis van például olyan terem, amelynek alapterülete mindössze 36 négyzetméter, s az ott levő tanulócsoport létszáma pedig megközelíti a negyvenet. Tornaterem nincs, s így a testnevelési órák céljára a művelődési házat használják. Elavultnak, zsúfoltnak bizonyul az egykori szeneskamrából kialakított napközis konyha, ahol 70 helyett mintegy 150 adagot főznek naponta. Egy korszerű, higiéniai előírásoknak is megfelelő tágas létesítmény felépítése csakis központi támogatással valósulhatna meg, mert erre a helyi tanácsnak kevés a pénze. Egy kopábbi helytelen döntés „levét issza” a lakosság. Nevezetesen, a többség annak idején nem látta szükségesnek a vízvezeték megépítését, s így most sokan a közkutakról hordják a vizet. A villanyhálózat is korszerűsítésre szorul, míg a járdásítás folyamatosan halad a községben. Az élelmiszer-alapellátás elfogadható, bár lehetne még tovább bővíteni a választékot. Az egészségügy területén szintén tapasztalható előrelépés: tavaly új fogorvosi lakás és rendelő épült, de hiányoznak még a korszerű berendezések, s ezért a szomszédos Magyarbánhe- gyesre járnak át a helybeliek kezelésre. A helyi párt-, állami és társadalmi szervek, gazdasági egységek a népfronttal közösen minden tőlük telhé- tőt megtesznek a település- fejlesztés érdekében. A tanács és a HNF együttműködési szerződésének gyakorlati megvalósulása kifejezésre jut például abban is, hogy a társadalmi munka értéke várhatóan 800 ezer és egymillió forint között lesz ebben az évben. Bukovinszky István lavuló kereskedelmi készletgazdálkodás A raktárakban és az üzletekben levő árukból a kereskedelem az év végéig várhatóan fedezni tudja az ilyenkor ugrásszerűen növekvő keresletet, a főbb árucsoportokban nincsen számottevő hiány, de nincsenek felesleges raktárkészletek sem. Lacza Gábor, a Belkereskedelmi Minisztérium osztályvezetője Medvegy Magdolnának, az MTI munkatársának elmondta: a kereskedelem készletgazdálkodása érezhetően javult ebben az évben. Az év elejétől havonként átlagosan 7,5 százalékkal nőtt a forgalom, s ennél a készletek csak kisebb arányban — 3,9 százalékkal — bővültek. Ez az eltérés abból adódott, hagy a lakosság a tervezettnél többet vásárolt, a keresletet részben a korábbdn feltöltött készletekből tudták kielégíteni. Gyorsult a készletek forgása is, s ezzel a vállalatok jelentős kezelési, raktározási költséget takarítottak meg. Az év első hónapjaiban a kereskedelemnek több árucsoportban beszerzési nehézségei voltak, emiatt csökkentek a készletek, s időnként bővült a hiánycikkek listája. Ebben a helyzetben a vállalatok keresték azokat a lehetőségeket, amelyekkel javíthatták ,az ellátást, s amelyekkel elfogadható szinten tarthatták készleteiket. Növelték a termeltetést, s ezenkívül választékcseréből, határ menti árucseréből részben pótolták a hiányokat. Az év közepétől a hazai ipar szállításai is fokozódta*, javult a kereslet-kínálat egyensúlya, s októberre- novemberre — az év végi csúcsforgalom előtt — általában megfelelő mennyiségű árura tett szert a kereskedelem. Az élelmiszerkészletek szinten tartásával évek óta nicsenek gondok, az élelmiszer-kereskedelem jelenleg kielégítő készletekkel, több mint 12 millió forint értékű áruval rendelkezik. A ruházati kereskedelem készletei az utóbbi években változatosan alakultak. 1981ben például sok gondot okozott, hogy túl nagy mennyiségű, ám választékában nem megfelelő összetételű árucikket tároltak a nagy- és kiskereskedelemben. A felhalmozott készletet az elmúlt év végére sikerült megfelelő szintre csökkenteni, az idén azonban tovább mérséklődött a raktárakban tárolt ruházati termékek mennyisége, s ez ma , már nem válik a kereskedelem javára. Ebben az árucsoportban a nagykereskedelem közvetítésével kerül az üzlethálózatba a termékek több mint 70 százaléka, s a raktárakból már nem érkezik kellő utánpótlás. Az ok: a hazai ipar nem képes eleget tenni a változó igényeknek, gyakran hiányoznak például a gyapjú- szövetek, s kevés az egyéb divatos méteráru is. Téli ruházatból sem elegendő a divatos öltözék. Mindemellett — az ismert okok miatt — a korábbi években megszokottnál kevesebb a ruházati termékek között az importáru is. Bőségesek viszont a kereskedelem készletei ajándékozásra alkalmas cikkekből: kesztyűkből, sálakból, gyermekruhákból, férfiingekből, nyakkendőkből. Jelenleg összességében megfelelő a kereskedelem készlete vegyes iparcikkekből, csaknem 10 százalékkal nagyobb, mint tavaly ilyenkor volt. Több vasáru, műszaki cikk. bútor van a készletben, s a kereskedelem erejéhez mérten folyamatosan szerzi be a műszaki újdonságokat is. A kiskereskedelmi bolthálózatban azonban érezhető, hogy baj van az ipari szállítások ütemével. A vegyes iparcikkek között legtöbb ugyanis az időleges hiánycikk, s legtöbb az olyan termék is, amiből felesleges készletek halmozódtak fel. Ott is adódnak gondok, ahol a mennyiség elegendő: a bútorkészlet például elég lenne, összetétele többnyire azonban nem felel meg az igényeknek. Az építőanyagok közül cementből. AC-hullámlemezből például a kínálat meghaladja a keresletet, több más keresett építőanyagból viszont hosz- szabb ideje nincs elegendő. Számos terméket hónapok óta hiánycikk-ként tartanak számon a vásárlók; ilyen a radiátor, az automata mosógép, vagy a lemezjátszó. A kereskedelmi készlet-nyilvántartás ezekből hónaPról hónapra csak néhány ezret mutat ki, s ezzel nem is lehet az igényeket kielégíteni, hiszen többszörösére lenne szükség. A kereskedelem a készletek feltöltésének érdekében e termékek szállítására igyekszik az iparral újabb szerződéseket kötni, s az importlehetőségeket is optimálisan kihasználni.
