Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-04 / 286. szám
HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS - TELEFON: 25-173 • HIRDETÉS A Körösök vidéke hagyományosan rizstermelő tájék. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a rizstermesztő üzemek ma is hagyományos módszerekkel állítják elő a vízi kalászost, amelynek termesztését napjainkban az egyre jobban kiteljesedő öntözési lehetőségek is segítik. Termelőszövetkezetünk jogelőd gazdaságai korábban is foglalkoztak a rizs termesztésével, az őt megillető helyet ez a fontos étkezési növény azonban csak akkor foglalhatta el újból a vetés- szerkezetben, amikor megteremtődtek a rizstelepek építésének valóban korszerű, technikai feltételei. Közös gazdaságunk abban a programban, amelynek során — főképp a VI. ötéves terv időszakában — a termelési szerkezetet igyekeztünk természeti adottságainkhoz és a közgazdasági feltételekhez igazítani, a legmodernebb technika fel- használásával (lézeres talajszintezéssel) nagyszabású telepítésekbe kezdett. Ennek eredményeként 1983-ban már csaknem 400 hektáron díszlett s hozott nem várt magas termésátlagot a rizs. A tervezett 3,6 tonnával szemben öt tonna termést takarítottunk be egy-egy hektárról, ami annyit jelent, hogy az előirányzatokhoz képest az ágazat árbevétele és eredménye is több mint 9 millió forinttal növekszik, utóbbi meghaladja összességében a 15 millió forintot. Érdemes ezt az eredményt a búza és a kukorica termesztésének együttes jövedelmével is összehasonlítani, mert ez a két gabona 3 ezer 800 hektáron hozott üzemünknek ugyanannyit, mint a rizs egymaga a mondott 380 hektáron. Igaz, hogy ezeknek az arányoknak a kialakulásában jelentős szerepet játszik az aszályos időjárás is, amely a búza várt termésátlagán csaknem egy tonnát csökkentett hektáronkénti átlagban a 2 ezer 850 hektár búza-termőterületen, mégis megállapíthatjuk, hogy a gazdaságokban megfelelő félkészültséggel a fő növények sorába emelhető a vízi kalászos. Ezt csak azért hangsúlyozzuk, és ajánljuk társüzemeink figyelmébe, mert termelőszövetkezetünk, a szeghalmi Sárréti Tsz az utóbbi években éppen az ismertetett program kapcsán, ütőképes, jól felszerelt rizste- lepépítő gárdát alakított ki, amely napjaink - legkorszerűbbnek mondható technológiájának alkalmazásával képes arra, hogy a rizstermesztő gazdaságokban telepek építésére vállalkozzon. Mostanáig ez a gárda több mezőgazdasági üzemben (a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben, a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben, valamint a Közép-tiszai Állami Gazdaságban épített telepet megrendelésre, vagy hajtott végre rizstelepi rekonstrukciót, mindeddig a megrendelők legnagyobb megelégedésére. Ebben az esztendőben saját magának újabb 60 hektáros telepet épített szövetkezetünk, ezzel 1984-ben a rizs- termű terület immár 440 hektár lesz. A rizstermesztésről annyit még mindenképpen el kell mondanunk, hogy az ágazatnak maghatározó most a súlya abban, hogy a szövetkezet növénytermesztése ez évi eredménytervét várhatóan több mint 11 millió forinttal teljesíti túl úgy, hogy szemes terményből terven felül mintegy ezer tonna szerepel majd a zárókészletvállalkozik % lézeres technikával ben. E bből természetesen nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a rizstermesztés feltételeinek maximális biztosítása elvonta a közös gazdaság figyelmét az egyéb kultúráktól. Ennek ellene mond többek között az is, hogy a kukorica ezer hektárjáról az előirányzott átlaghozammal szemben csaknem egy tonnával többet takarítottunk be hektáronkénti átlagban ezen az őszön. a szeghalmi Sárréti Termelőszövetkezet N apraforgónk is többet termett a vártnál termőterületének 570 hektárján. El keli mondanunk azt is, hogy a terméstöbbleteket az ágazatok dolgozói költségtúllépés nélkül érték el, ami tovább növeli teljesítményük jelentőségét. A - kukoricatermesztésben elért szép eredmény is szolgál tanulsággal. Egyszer azt kell kiolvasnunk ebben az aszályos időben elért, várakozáson felüli hozamokból, hogy a kukoricának tájegységünkön is helye van a vetésszerkezetben, ami viszont feltételezi — és akkor ez a másik tanulság —, hogy ez a növény már előzetesen rendbe tett vízháztartású, azaz átfogóan meliorált területekre került. Ezek után joggal lehet kíváncsi az olvasó szövetkezetünk állattenyésztésének eredményeire is. A mi esetünkben igazolódik, hogy az állattenyésztés megfelelő produktumának alapja a minden szempontból megerősített, eredményesen tevékenykedő növénytermesztés. Erőink jelentős részét ebben a tervidőszakban valóban a növénytermesztés termelésbiztonságának növelésére fordítottuk, de ezzel egy időben igyekeztünk fejleszteni, stabilizálni a másik fontos főágazatunk, az állattenyésztés termelését is. Jóllehet , az állattenyésztésben egyik évről a másikra nem lehet könnyen látványos javulást elérni általában, ez az esztendő azonban némiképp erre a megállapításra is rácáfol a Sárréti Tsz-ben, ahol az eredetileg tervezett 200 ezer forintos veszteség helyett mintegy másfél millió nyereségre számíthatunk az állattartásban. Különösen szépen szerepelt a szarvasmarhatartás, ezen belül is a tejtermelés, amelyet az idén is sikerült igen magas szinten tartani, s így az ágazat árbevételi tervét egymillió 300 ezer forinttal, nyereségtervét pedig több mint 600 ezer forinttal teljesíti túl az előzetes számítások szerint, csaknem 3 millió 800 ezer forinttal járulva hozzá a főágazat jövedelméhez. Nagy eredménynek tartjuk, hogy az idén átlagban mindössze 34 dekagramm abrakot etettünk fel egy liter tej előállításához, és az egy kilogramm marhahúshoz is mindössze 3 kilogramm nyolc dekát használtunk fel. A főágazatunk eredményességét sajnos továbbra is rontja szövetkezetünk juhá- szata, bár az előrelépés itt is tagadhatatlan, hiszen az év elején számított veszteségnek csupán kétharmadával csökkenti az állattenyésztés nyereségét. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységek ugyancsak hozzájárulnak közös gazdaságunk sikeres termelő tevékenységéhez, ha nem is a tervezett mértékben. A háztáji forgalom tervtúltel- jesítéssel éri el a 45 millió forintot. Homokbányánk, műhelyünk szolgáltatásai, a fa- és építőipari tevékenység. a szállítás, a zöldség- és tápforgalmazás környezetünkben fontos lakossági és üzemi igényeket elégít ki. Mindent egybevetve, a szeghalmi Sárréti Tsz megfelelő termelési programmal, a tagok felsorakoztatásával s program teljesítésére és a tervezett munkadíjszínvonal tartásával, a népgazdasági követelményeknek és a helyi igényeknek egyaránt jól megfelelve, az aszályos és nem könnyű gazdasági feltételekkel jellemzett időszakban is a reméltnél sokká) sikeresebb évet tudhat maga mögött. Ö többit első helyen a tervbe vett 14 millió forintnál 25 százalékkal magasabb nyereség tükrözi. Ez az eredmény egyben abban is megerősíti a kollektívát, hogy jó irányban halad feladatainak hosszú távú teljesítésében (X) Rizstelepépítésre
