Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-31 / 307. szám

NÉPÚJSÁG------------------------------------------------------­M iről írt a Békés megyei Képújság 1983-ban? 1983. december 31., szombat o Mindennapjaink, életünk egyik leghívebb krónikása a sajtó. Tiszte ez s nem erénye. Kötelessége teljesítésével ugyanakkor arra is alapot teremt, hogy időről időre „önmagába” nézve elmúlt időszakok teljesítményét számba véve, tudósításainak tükrében adjon képet, ál­lítson össze tablót az etpergett napokról. Megpróbálkozunk hát mi is — ismét egy év végéhez érve — saját munkánkra, írásainkra támaszkodva, egy olyan mozaik megszerkesztésével, amely a megye gazda­ságának eredményeit, újdonságait, érdekességeit, de el­szalasztott lehetőségeit is felvillantja. Sneck, rumoskolbász, almatorta Teljességre természetesen semmiképp nem törekedhet­tünk. Válogatásunkból ki­maradtak mindazok az írá­sok, riportok, amelyek fon­tos folyamatokat tártak fel, s témáik súlyuknál fogva a sajtó nélkül is az érdeklődés középpontjában álltak éven át. Zárszámadások, önállóvá lett üzemek, vállalatok bir­kózása az új feltételekkel, aszálykárok összesítése — hogy csak néhányat említ­sünk a kimaradó témák kö­zül. Mert itt és most elsősor­ban azokból a cikkekből ké­szítettük el szilveszteri egy­velegünket, amelyekkel új­fent a széles körben kevéssé ismert, viszont mindenkép­pen több méltánylást ér­demlő tényekre irányíthat­juk a közfigyelmet. JANUÁR 1.14. FAO-központ Szarva­son ... A HAKI-ban több új tulajdonságú halfajtát ne­mesítettek ki és adtak át a termelőknek. A genetikai kutatások magas szintjének elismerését jelzi, hogy ebben az évben a KGST halgeneti­kusai Szarvason rendezik tu­dományos tanácskozásai­kat... A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi Világszerve­zete a haltenyésztési kuta­tások európai regionális köz­pontjául a HAKI-t jelölte ki. I. 26. Az osztrákok is fel­figyeltek: piacon a nagyszé- nási módszer . . . Miután a toronyszárítók átalakításá­nak elve általánosan alkal­mazható, hasznosítható, s az eljárás nemzetközi szaba­dalmaztatása is folyamatban van, nemrég Bécsben az osztrák KROBATH cég, meg a nagyszénási Október 6. Tsz képviselői tárgyalóasz­talhoz ültek. FEBRUÁR II. 6. A titok nyitja... Tímár Sándor gyömaendrő- di lakos immár hetedszer nyerte meg a kistermelők kategóriájában az országos tejtermelői versenyt. II. 27. Fenyő nincs, csak szerződés. A Békéscsabai Építőipari Szövetkezet. . . hiába lobogtatja a vissza­igazolt megrendeléseket, az ÉRDÉRT is tehetetlen: nem jön be importból a fa. Pe­dig ... legalább 20—22 mil­lió forintos tőkés exportot tudna teljesíteni a csabai szövetkezet. MÁRCIUS III. 22. Melioráció 1982— 83. Az idén 19 téesz és egy állami gazdaság területén vonulnak fel a meliorációs gépegységek... 270 millió forintból összesen 14 ezer hektár földet hoznak rend­be. A legjelentősebb mun­kák helyszínei: Sarkad, Do­boz, Vésztő határa, az oros­házi Űj Élet Tsz területe és Tótkomlós. III. 24. Hat év után felfe­dezték. Üjítások Moszkvá­ban. Május első felében Moszkvában rendezik meg azt a KGST-kiállítást, ame­lyen Békésből három mező- gazdasági üzem újításai sze­repelnek: a békésszentand­rási tsz-elnök ősi módszert felújító szórva vetése, a nagyszénási Október 6. Tsz- ben kidolgozott módszer a szárítók energiatakarékossá­got növelő átalakítására. Vé­gül a harmadik, a gyomai Győzelem Tsz két gépész- mérnökének, Kertes Imré­nek és Ipacs Józsefnek az újítása, amellyel egy menet­ben oldották meg a vegyszer kiszórását és bemunkálását. ÁPRILIS IV. 26. Kockáztatnak a részvényesek. A sarkadi Le­nin Tsz, a kondorosi Egye­sült Tsz és a Sarkadi Cukor­gyár összefogásához a közel­múltban csatlakozott a Gyu­lai Húskombinát is. A közö­sen épített ezer férőhelyes marhahizlalda a sarkadi Le­nin Tsz-nél az év második felében lép üzembe. Az ál­latok takarmányozása a cu­korgyári nedves szeletre ala­pozódik. IV. 27. Mélyponton az EN­CI... Nemcsak a külföldi, hanem a hazai divattól is elmaradtak, minőségben sem állják a versenyt. MÁJUS V. 12. Tárcsái vallomá­sok ... A Petőfi Tsz 33 éves elnöke, Nagy Imre nem áll könnyen kötélnek ... Hogy mit szóltam a KlSZ-díj­hoz? ... Biztos, hogy sokkal jobb most itt dolgozni, mint pár éve, de erről inkább kérdezzék meg a tagokat. V. 14. Egy első díj nyo­mában ... Az import tejelő fajtából és keresztezésből származó tehénállománnyal versenyző üzemek kategóriá­jában az első díjat a Békés­csabai Állami Gazdaság nyerte el. V. 25. Vásárdíjas a KA­ZÉP ... Bár megyénk kiállí­tói közül csak a KAZÉP ka­pott vásárdíjat (pillangósze­lepeire), a többiek is színvo­nalas bemutatóval szerepel­nek. JÜNIUS VI. 17. Körös-kazánok karrierje... Üj nevet vá­lasztott magának az idén az ÉTI, a Rivál és a Simplex kazánokat gyártó Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat: most már Körös Kazán­gyártó és Gépipari Vállalat. V. 23. Szarvasi ingek az USA-ba?... Természetesen a Szirén még nem érezheti zsebében az amerikai meg­rendeléseket, ahhoz előbb az idei próbaszállítást kell na­gyon pontosan és jó minő­ségben teljesítenie. VI. 29. Félidőben export­többlet a MEZŐGÉP-nél... Bár a jelenleg gyártott be­takarító adapterek is korsze­rűek, keresettek, az újon­nan megvásárolt licencek hasznosítása mellett eddig profiljukban nem szereplő gépek fejlesztésén is dolgoz­nak. JÜLIUS VII. 7. Megméretett a Kö­töttárugyár... Július 1-től önálló exportjoguk van, te­hát még közvetlenebbül ér­zik, hogy mennyit érnek. VII. 23. Bocisokszorosítás — igazi szakmai szenzá­ció . . Dr. Hrabovszki Mi­hály, a Hidasháti Állami Gazdaság főállatorvosa ma­gyarázza: különböző hor­moninjekciókkal kiprovokál­tuk, hogy a jól tejelő tehe­nek és a gyengébb, de még nem ellettek, egyszerre jus­sanak azonos ivarzási sza­kaszba. A petesejttermelők- nek olyan gyógyszert ad­tunk, amelytől egyszerre több petesejtet érlelnek meg ... ezek közül kivá­lasztjuk a legjobb embrió­kat, és bevisszük azoknak a szervezetébe, amelyek képe­sek befogadni, így egy te­héntől egyszerre több azo­nos tulajdonságú testvér születhet. AUGUSZTUS VIII. 6. A biogáz — több bolondok füzénél... A szom­bathelyi tapasztalatok alap­ján a Békéscsabai Kertésze­ti és Köztisztasági Vállalat­nál is megkezdődött az elő­készítő munka a városi és mezőgazdasági szerves hul­ladékból keletkező biogáz hasznosítására. VIII. 19. Versenyfelhívás Penzából... Elsőként a Bé­késcsabai Állami Gazdaság tehenészetének Zója brigád­ja jelentkezett. SZEPTEMBER IX. 1. Rekord sertésvágás­ra készülnek a húskombi­nátban ... IX. 16. így maradt ta!«on az orosházi Űj Élet Tsz... Az aszály okozta tetemes károk másik felének ellen- súlyozására egy varázsige van: az ipari tevékenység, amely együttesen harminc- millió forint hasznot hoz a szövetkezetnek. OKTÓBER X. 1. A tanulópénzt meg kell fizetni... az AKG oros­házi acélöntödéjében nem minden sikerült úgy, ahogy azt a tőkés kivitelező ígérte. X. 30. Gázprogram Geren­dáson ... A csanádapácai, a csorvási, a gerendási és a medgyesbodzási szövetkeze­tek írták alá a megállapo­dást. Ez volt az első ilyen gáztársulás az országban, melyhez később a medgyes- egyháziak is csatlakoztak ... és a tervezett határidőre, idén szeptember 30-ra elké­szült a gerincvezeték. NOVEMBER XI. 12. Több pénz — ke­vesebb anyag?... Az ötéves tervben az eddig előirány­zott négymilliárd forint he­lyett tízmilliárd forint hi­telt folyósított az OTP a magánépítkezőknek. Az el­képzelések szerint önerőből 60 ezer lakás épül. Ha lesz építőanyag! XI. 17. Gépipari gazdasági társaság alakul megyénk­ben, amelynek feladata első lépésben kooperációk szer­vezése, az elfekvő anyagok nyilvántartása és újraelosz­tása. DECEMBER XII. 16. Csendes jubileum a téglagyárban ... Hetvenöt évvel ezelőtt alapította Bohn M. és T.-sa ... XII. 17. Bíróság előtt a panel... A peranyag iratai­val, a feljegyzésekkel nem lehet az oldalbeázásokat megszüntetni. XII. 21. A Start Sportszer- gyártó Szövetkezet gerendái is dobogósak lettek a buda­pesti tornász VB-n. Jövőre bemutatótermet nyit a szö­vetkezet a fővárosban. összeállította: Köváry E. Péter Az élelmiszeripari üzemek 1983-ban is sok új termék­kel jelentek meg a piacon. Közülük több kapott elisme­rést a szakemberekből álló zsűriktől. Íme közülük né­hány. A IX. Pécsi Ipari Vásáron az Extra szörpcsalád vásár­díjat, az Arola diabetikus üdítőital-család pedig vásá­ri nagydíjat kapott. A Békéscsabai Hűtőház négy új termékét ismerhet­ték meg az idén a fogyasz­tók. Az almatortát 700 gram­mos csomagolásban kínálták, új termék a forgácsfánk, a spagetti bolognai módra, s a bírkapörkölt. Ez utóbbi ket­tő félkész termék. Jövőre a felsorolt készítmények a kereskedelmi igényeknek megfelelően jutnak el az üzletekbe. A Békéscsabai Baromfi- feldolgozó Vállalat a Zöld­ért húsüzemével kooperáció­ban gyártotta a baromfivirs­lit és a baromfipárizsit. A rakottzúza és a zúzafelvágott is új terméknek számít. KedVező fogadtatásra talált a Gyomai Sütőipari Vállalat köménymagos ízesítésű, házi jellegű kenyere. Ebbe a ter­mékbe 30 százalék nullás­lisztet tesznek és így tovább eltartható, mint az eddig gyártott kenyér. Keresett iett a natúr omlós keksz, a cso­koládé bevonattal készült apró sütemények, a Körösi csemege és a Körösi teasü­temény. A Körös babapiskó­ta az idén a Kiváló Áruk Fórumának aranyjelvényét kapta meg. A Gyulai Húskombinát ha­gyományos termékei mellett újakkal jelent meg a piacon. Az olcsó áruk kategóriájába tartoznak a fóliás csomago­lásban forgalmazott fűszere­zett szalonnák, az aranymá­jas, valamint az uzsonnakol­bász. Az exportra kerülő élelmiszerek választékát ta­tárkolbásszal és csikóskol­básszal bővítették. A Sarka­di Cukorgyár a választékot félkilós csomagolású kris­tálycukorral bővítette. Berendezéseinek jobb ki­használása és a választék bővítése érdekében kezdte el a Békéscsabai Konzervgyár az azóta ismertté vált Sneck gyártását. A kukorica, bur­gonya és búzaliszttel készü­lő különlegességből ebben az évben 500 tonnát gyártottak. Méltán váltották ki a vásár­lók elégedettségét az aszalt meggy meggyborban, sajátos íze miatt. A Sneck és az aszalt szilva vörös borban nagydíjat, illetve vásárdíjat kapott a Pécsi Ipari Vásá­ron. A Budapesti Nemzetkö­zi Vásáron.az aszalt szilva vörösborban újabb vásárdíj­ban részesült. A Békéscsabai Sütőipari Vállalat három újdonságnak számító pékárut értékesített ebben az évben. Az uzsonna­kenyér finomlisztből készül és tésztája hasonló a zsem­léhez. A vázsonyi kenyér ro­zsos, burgonyás készítmény, tovább tartható frissen, mint a fehérkenyér. Nagyobb mennyiség gyártását rozsliszt hiánya akadályozta. Kará­csony előtt jelent meg elő­ször az üzletekben a mézes tortakarika. Ez a félkész tor­ta négy lapból áll és főtt krémmel tölthető meg. A sütőipari vállalat a Sneck- et puffasztottan hozza for­galomba. Az Orosházi Baromfifel­dolgozó Vállalat az 1982-ben, üzletekben is megjelent új termékcsaládot, az idén ba­romfipárizsi gyártásával bő­vítette. Ez a vállalat legol­csóbb terméke. A baromfi- felvágottak pulykajava, a pulykafelvágott, a szárnyas­felvágott, a baromfimorta- della, a baromfivirsli, és -párizsi, a legkorszerűbb táplálkozási elveknek meg­felelően készülnek. A válla­latnál most az eltarthatósági idő meghosszabbítására tö­rekszenek. Az orosházi ba­romfihúsból készülő felvá­gottak közül a BNV-n nagy­díjat nyert a szárnyasfelvá­gott, a pulykafelvágott, a pulykajava és a baromfimor- tadella. Az őszi BNV egyik vásár­díjas terméke lett a csabai vastagkolbász, amelyet a Bé­kés megyei ZÖLDÉRT Vál­lalat húsüzemében készíte­nek. Áz idei BNV-n KÁF- jelzést kapott az üzem szá­razáru termékeinek újabb két tagja: a rumoskolbász és a borsoskolbász. Jellegzetes szalámis ízüket a fűszerezés­nél használt rum, illetve to­kaji bor adja. A ZÖLDÉRT legújabb termékei a zsírsze­gény sonkás felvágottak, a zsírszegény párizsi és kenő­májas. E diétás termékek a megye városain kívül a fő­városban is kaphatók. A hús­üzem új készítményei közé tartozik még a falusi májas, a füstöltkolbász, a hot-dog és a csípős uzsonnakolbász. A Békés megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat úgynevezett humánter­mékeinek választékát 1983- ban pörkölt búzacsírával bő­vítette. Ezt a terméket a sü­téshez ajánlják a szakembe­rek, dió, mogyoró helyettesí­tésére. Januártól a békési malomban kukoricát őrölnek. A kukoricalisztet a konzerv­gyár a Sneck gyártásához használja majd. A Sárréti Tej új terméke a szendvics- túró, amely magas zsírtar­talmú és körözött készítésére alkalmas. K. J. is iparkodtunk, hogy legyen több. Minek, koldusnak nevelni?! Dehogy, dehogy ... (Az asszony halk zokogásba tör ki. A fiatalabb most az ősszel halt meg, azóta állandóan sírok, inkább én mentem volna el helyette ... Nyolc kilót fogytam, látja milyen széj­jel vagyunk ...) Az apám akkor halt meg, amikor híre jött, hogy elesett a két fia Horthy háborújában. Elemésztette magát szegény, bánatában. Engem Csehországban ért a háború vége. A zász­lóaljtól már minden tiszt elmenekült. Rádión szóltunk át az oroszokhoz, hogy megadjuk magun­kat. Rövidesen hazatérhettem. Hogyhogy ilyen hamar szabadul­tál? — kérdezték a falubeliek. — Hát mert ilyen hadikime­netelt csináltam magamnak — válaszoltam nekik. Akkor meg azt kérdezték, jól csinálták-e, hogy beléptek a paraszt­pártba? Mondom, nem jól tették, csodálkozom is rajta. Ma­guknak, itt volna a helyük a kommunista pártban. Volt olyan nap, hogy harminc embert hoztam be a pártba, ennyi ember jött a szavamra, de az apám becsülete után. Én csináltam a legelső tsz-t, Petőfi néven. Mert Petőfit imádtam, sokat tanultam a verseiből. Amikor az ötvenes években Pesten jártam az egyik tanfolyamon, megkérdezték: kinek, melyik tetszik legjobban a forradalmi költők közül? Én jelentkeztem mindjárt, hogy Petőfi Sándort pártolom a legjobban. — Na, mondja el egy versét neki! — Azt szeretem benne a legjobban, amikor azt mondja, hogy: Megint panasz, hát megint panasz / És akiről szól, mindig csak pap az / Tart a panasz estétől hajnalig / Az ember még csak nem is al- hatik / így szólt az Űristen nagy bosszúsan: / Már megte­kintem, ott alant mi van ... / Felöltözék, útra kelt legott, / amint elérték volna a kaput / Szent Péter mint a bunda úgy aludt / Mert tegnap egy új vendég érkezett... / Egy ifjú ember mondta a panaszt ... I Hej, jó atyám, nagy az én ba­jom! / Kapaszkodjék fel csak az ablakon / S kit ott a pap ágyában látni fog / A menyecskének férje én vagyok!... / Az úr... igen furcsán csóválá fejét / Ily szavakban törvén ki sóhaja: / biz ez fiam kuruc história!... / Hanem vigaszta­lásul mondhatom Hogy e papot a pokolba juttatom / Bár eddig is már a pokol fele / Sőt több felénél, pappal van tele. Hah ... akkor oszt tátották ám a szájukat az intelligens emberek, hogy egy paraszt ember ezt is tudja. No, szóval az első tsz-t itt én alakítottam. 1949 szeptemberében. Október­ben már a közös földbe vetettem a búzámat. A hatvannégy tsz-tag a Dolgozó Parasztok és Földmunkások Országos Szö­vetségének is tagja volt. Akkor én töltöttem be a községi DÉFOSZ titkári tisztet, majd Nagyszénáson és azután az egész járásban DÉFOSZ-titkár lettem. Az ellenforradalom ideje alatt sem oszlott fel a tsz. Fegy­verben jártam akkor. Az ellenforradalmárok itt őrizték éj­szakánként az utcát, de a házba nem mertek bejönni, mert nekem géppisztolyom volt, nekik csak puskájuk. Mondták is a faluban: minek az a pisztoly Rozsnyai bácsi? Nem kell már az, tegye le, új kormány alakult. Nem törődök én avval, a mi kormányunk Szolnokon van, Kádár elvtárs vezeti. Novemberben megjöttek a szovjetek, itt táboroztak a he­reföldön, a falu mögött. Kimentem hozzájuk. Ne féljen mondták. Este jöttek befelé, elengedtem egy-két sorozatot a levegőbe, úgy megriadtak az én szomszédaim, hogy kapus-s tói rontottak be a házba. De gyorsan megbocsátottak nekem, mert az ellenforradalmárok sem jöttek többet. Hamar el­oltottuk a gyertyájukat. Sok bátor ember volt itt. Az ’56-os események után 25-en jelentkeztek munkásőrnek. Azután már csak egyszer bolydult fel a falu, 1959-ben. Az egyik pasas az istállót javította. Vakolatot akart húzni a nád­ra. Jól pofon csapta a maltert, de a nád csak nem akarta felvenni. A pókháló az oka, gondolta. Elkezdte gyújtogatni, mint én a cigarettát, ni, tetszett neki, ahogy a láng szalad felfelé. A nád végén ott a páklya, a termés, amiből a taplót csinálják. Az akár a finom gyapjú, belekapott a láng ... Jöt­tek a rendőrök, elvitték Gyulára, onnan meg Pestre, a Gyorskocsi utcába, ahol a köteleseket tartották. Azt mondja akkor a főagronómus: hát elnök elvtárs, el kék menni akkor a Pista bátyjához. Menjék el, kérjen am­nesztiát ennek a bolond embernek. Mi vállaljuk, hogy le­vonjuk a kárt a béréből. Alkudjon meg Dobi Pista bácsival. — Amikor felmentem, azt mondja a Dobi István — akit még 1919-ből ismertem és annak a zászlóaljnak volt a politikai biztosa, ahol én szolgáltam — öreg komám, tudok már róla. Pista bátyám, magyaráztam neki, ez egy bolond, jó szándé­kú, analfabéta ember. Ez nem szándékos gyújtogató. Akkor ledobott oda az asztalra egy csomag ötéves tervet, meg ho­zatott egy csésze kávét és elment. Amikor visszajött, azt mondta: rendben van, 20 évig minden évben 8 ezer forintot fogtok le tőle. Akkor évente 12 ezer forintot kerestünk. Tavasszal volt itt az amerikai unokaöcsém. Gyere nézd meg a kutyaszorítót, ez volt a Bánfalva — mutatom neki. Ez a név régtől ragadt ránk. Élt itt valamikor egy báró, aki, ha ide betette a lábát a jobbágy, azt többet nem engedte el. Akkor azok a szegény jobbágyok így keseregtek: úgy bánom, mint amelyik kutya kilencet kölykezett, hogy ide jöttem. Szóval, bemutattam az amerikainak ezt a falut, és nem győ­zött csodálkozni. Igaz. ma már én is egyre többet hitetlenkedem a gyors fejlődés láttán. Olyan ma már a mezőgazdaság, mintha gyár­ban dolgoznának. Na és az élet mennyivel könnyebb, meny­nyivel szebb, mint valaha ... (Feláll, tagkönyveit, kitüntetéseit mutatja... Miről is ta­núskodnak az írások? Rozsnyai Mihály 1931-től tagja a pártnak. Több magas kitüntetés, így többek közt a Szocia­lista Hazáért Érdemérem és a Tanácsköztársaságért Emlék­érem tulajdonosa. Ahogy elém teszi a papírokat, tovább be­szél ...) Rólunk, öregekről is gondoskodnak. Nincs nálam nagyobb híve ennek a rendszernek. Ahogy csak lehet, beszélek róla, és hívnak mindenhová, az iskolába is. A gyerekeimet is kommunistának neveltem, és azok úgy is éltek... Milyen szép temetése volt a lányomnak. Rónai Sándor búcsúztatta. Munkásőr zenekar játszotta (hangja elfullad): „Elmegyek, el­megyek, nagyon messzire / Hogy ne legyek senkinek terhi­re / Nem írok levelet, nem is üzenek / Lesz még tavasz, lesz még virág...” (Este 7 óra is elmúlt már. Rozsnyai Mihály sokáig küszkö­dött könnyeivel. Lassan erőt gyűjtött, a feleségére nézett, azután megszólalt: „Megmelegítjük az ételt, enni kell!”) KEPENYES JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents