Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-31 / 307. szám
NÉPÚJSÁG 1983, december 31., szombat o Üzemünk egy éve Kollektív pályázat A Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága Üzemünk életének egy éve (1984. január 1.—december 31.) címmel pályázatot hirdet. A pályázaton részt vehet minden állami vagy szövetkezeti termelő tevékenységet folytató üzem-, gyár, gyáregység, illetve telephely. A pályázaton csak az üzem dolgozóinak kollektív munkájával lehet részt venni. A pályázat célja, hogy a munkahelyek dolgozói az év folyamán az üzem egészére, vagy az üzemek valamilyen kisebb egységére (üzemrész, brigád) vonatkozólag kró- nikaszerűen nyomon kövessék, majd az év végével értékelőén összegezzék, hogyan alakulnak az üzemek, illetve a dolgozók eredményei, gondjai. Részegységekre vonatkozó pályamunkák ott is készülhetnek, ahol ilyenek az üzem egészére vonatkozólag nem készülnek, de ezeknek — ugyanúgy, mint az üzemek egésze esetében — szintén tükrözniük kell, hogy az üzem szempontjából legfontosabb események, folyamatok hogyan jelennek meg az illető kisebb egység dolgozóinak életében. A pályamunkáknak reális arányban kell bemutatni az eredményeket és esetleges sikertelenségeket, valamint okaikat, körülményeiket. A dolgozó emberek üzemen belüli és azon kívüli élete nem választható el egymástól. A pályamunkák olyan mértékben térjenek ki a lakóhelyi körülményekre, amennyire az befolyásolja az üzemen belüli viszonyokat. A pályamunkák szakszerűen megalapozottak, hitelesek, mégis közérthetőek, olvasmányosak legyenek és a fontos események, tények ismertetése mellett ezek elemzésére, értékelésére helyezzék a fő hangsúlyt. Jóllehet az üzemek elsősorban gazdasági egységek, a pályamunkák nemcsak a termelésről, hanem legalább ennyire a termelő emberről is adjanak képet, ehhez különböző értelmiségi és fizikai dolgozói rétegek együttműködésére van szükség. A pályamunkáknak terjedelmi korlátja nincs. Beküldendők három példányban 1985. április 15-ig a Hazafias Népfront budapesti, illetve megyei szervezeteihez. Eredményhirdetésre 1985. első félévének végéig kerül sor. A pályamunkák kéziratként, zárt anyagként kezelendők, amelyeket bármilyen célra csak az üzemek hozzájárulásával, a forrás megjelölésével lehet felhasználni. Az értékelés és eredményhirdetés után a pályamunkák egy példányát a megyei múzeumok, egy példányát pedig a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum őrzi meg. A pályamunkák készítésének segítésére az üzemek — a pályázat hozzávetőleges tartalmára, készítésére és az elbírálás szempontjaira vonatkozó — részletes tájékoztatót kaphatnak. A pályázat díjai: ÜZEMÜNK ÉLETE 1984-BEN Két I. díj, 7000,— Ft (egyenként). Három II. díj, 5000,— Ft (egyenként). öt III. díj, 3000,— Ft (egyenként). BRIGÁDUNK ÉLETE 1984-BEN Két I. díj, 4000,— Ft (egyenként). Három II. díj, 3000,— Ft (egyenként). öt III. díj, 2000,— Ft (egyenként). A KISZ Központi Bizottsága ötezer forintos különdíjat ajánl fel a legjobb ifjúsági pályamunka jutalmazására. Valami nem tetszik? Barátom meséli: — A várakozók között az ötödik voltam a benzinkútnál, amikor egy kocsi elsuhant mellettem. Megállt a sor előtt, hátratolatott, a vezető kiszállt és már-már úgy tűnt, hogy megelőz mindenkit, amikor elhangzott egy kérdés: — Jó helyen áll? Pillanatnyi csend után a tolakodó fenyegetően megszólalt: — Valami nem tetszik valakinek? — Nekem — ment közelebb az előbbi kérdező, egy olyan középkorú, elég erőteljes férfi, akin látszott, hogy nem ijed meg a saját árnyékától. Ami ezután következett, arra senki sem számított. Hősünk elkapta a tolakodó szakállát, jó erősen megmarkolta és a gépkocsisor végére mutatva csak ennyit mondott: — Indulás arra! Így vezette hátra a tolakodót az utolsó kocsi mögé. Ott elengedte a szakállát és ellentmondást nem tűrő hangon tudatta vele: — Magának itt a helye. A látvány a vezetőket és az utasokat is előcsalta a gépkocsikból. Nagy volt a meglepetésünk, amikor váratlanul egy rendőr is ott termett. A jelenetet látva érdeklődött, hogy mi történt. Mi köré csoportosulva elmondtuk az esetet, ő pedig megbírságolta a szakállast. Száz forintra. Közbotrány okozása miatt. Ä — Nos folytatom ugyancsak egy benzinkútnál (Békéscsabán, a Bartók Béla úton december 28-án) történt eseménnyel. Én a barátommal — a gépkocsi vezetőjével — a negyedik helyen álltam a sorban. Mögöttünk még hét kocsi várakozott. S ekkor egy kék színű, VB 62-33 rendszámú gépkocsi elsuhant mellettünk. Megállt a sor előtt, kissé hátratolatott. A vezető, egy fiatalember, kiszállt. A mögé került 1H 61-81 rendszámú gépkocsi vezetője megkérdezte tőle: „A fogorvosnál is így siet?” Ám a tolakodó szeme meg sem rebbent. Megtöltötte a gépkocsi tartályát benzinnel és elszáguldott. Hátra se nézett. Igaz, neki nem volt szakálla, de ha lett volna is, hiányzott a sorból az a középkorú, elég erőteljes férfi, aki nem ijed meg a saját árnyékától. —or • ■•••■■■•■■■•••■■■■•■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■un... ............................... E mlékezés Szőnyi Tiborra Szőnyi Tibor, a magyar és a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő harcosa születésének 80. évfordulója alkalmából koszo- rúzási ünnepséget rendeztek pénteken, a Mező Imre úti temető Munkásmozgalmi Panteonjának sírkertjében. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Szőnyi Tibor sírjáraa Huszár István, az MSZMP KB Társadalom- tudományi Intézetének főigazgatója és Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a megemlékezés virágait. Az Egészségügyi Minisztérium képviseletében Medve László államtitkár és Hegedűs Béla, a pártbizottság titkára, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezete részéről dr. Babies Antal elnök és Bodnár Arpádné titkár koszorúzott. Szőnyi Tibor sírjára családjának tagjai, barátai és a nevét viselő váci kórház képviselői is elhelyezték a kegyelet virágait. A megemlékezés az Inter- nacionálé hangjaival ért véget. Egyszerűsödik a lakcimbejelentés Január elsejétől az eddiginél lényegesen ésszerűbb lesz a lakcímváltozás bejelentése. Négy szelvény helyett mindössze egyetlen jelentőlapot kell kitölteni felnőttek és gyermekek állandó és ideiglenes lakcímváltozása esetében egyaránt. Ezzel a jelentőlappal és a személyi igazolvánnyal, illetve gyermekek esetében a személyi lappal keli jelentkezni az új lakóhely szerint illetékes tanácsnál. A lapon elegendő lesz a szállásadó aláírása, a továbbiakban tehát nincs szükség a lakónyilvántartó-könyv vezetőjének kézjegyére. A lakáscímüket megváltoztatok az új jelentőlapot a postahivatalokban és a dohányboltokban vásárolhatják meg. Társadalmi munka Zsadányban Az Idei év kiemelkedő a társadalmi munka területén Zsadányban. A tervezett 400 ezer forint helyett már eléri az egymillió forintot a lakosság által teljesített munka értéke. Hogy milyen módon segítik községük épülését-szépülését a zsadányiak? Tavasszal például gyümölcsfákat telepítettek az utcákra. Évente mintegy 10 ezer forintot költ a községi tanács facsemetékre, amelyek elültetésében részt vesz a falu apraja- nagyja. A nagyobb létesítmények építésénél is számíthat a tanács a lakosság és a gazdasági szervek, elsősorban a termelőszövetkezet segítségére. Társadalmi munkában bontották le például azt a régi épületet, amely a létesülő egészségügyi központ helyén állt. Az építkezéshez szükséges anyagok szállítását is — a téesz gépjárművei segítségével — jórészt társadalmi munkával oldották meg. Ugyancsak jelentős munkát teljesített a lakosság az iskolák és az óvoda felújításánál is. Új cukrászüzem Tótkemláson Tótkomlóson mintegy ötmillió forint költséggel elkészült a Tótkomlós és Vidéke ÁFÉSZ új, korszerű cukrászüzeme, ahol 1984 első negyedében, a földgáz bekötése után kezdődik el a termelés. A régi üzemben csak a község lakosságának az igényét tudták kielégíteni, a következőkben majd lehetővé válik, hogy az ÁFÉSZ a környező községeket is ellássa félkész- és késztermékkel, mert a termelés értékben — a jelenlegi szakemberlétszám mellett — megkétszereződik. Az új cukrászüzem létrehozásának költségeihez a szövetkezet tagjai jelentős összegű célrészjegy befizetésével járultak hozzá. Az 1984-es év tavaszi-nyári női ruháit szabják-varrják a Gyulai Szabó Ipari Szövetkezetben, melyek NSZK exportra kerülnek Fotó: Fazekas László A termelők következnek evezetőül két, egymástól látszólag független számítás: az elsőre Berend T. Iván történészünk hívta fel a figyelmet, amikor arról írt, hogy a második világháború során elszenvedett háborús pusztítások összegével ér fel az a kár, amely 1973—82 között ért bennünket, a cserearányromlás következtében. A másik számításról — amelynek látszólag semmi köze sincs Berend T. Iván fejtegetéséhez — dr. Láng István, az MTA főtitkárhelyettese tájékoztatta még szeptemberben az újságírókat. Elmondta, hogy a tudósok felmérték, mire képes a magyar mezőgazdaság 2000- ig, 1980-hoz viszonyítva. A jelzett húsz év alatt legfeljebb 80 százalékkal lehet növelni a bruttó hozamokat. Többet nem várhatunk a biológiai meg az egyéb korlátok miatt. Ez a két — megismételjük: csak látszatra egymástól független — számítás a magyar népgazdaság 1984. évi tervét olvasva jutott az eszembe. Minthogy a tervről részletesen beszámolt a sajtó, a rádió: csak a legfontosabb előirányzatokat idézem emlékeztetőül: a nemzeti jövedelem 101,5— 102, a mezőgazdasági termékek termelése 100—101, a lakossági fogyasztás 100— 100,5, az egy laoksra jutó reáljövedelem pedig 100 százalékra alakul 1983-hoz képest. Visszatérve Berend T. Iván és dr. Láng István gondolataira, illetve a jövő évi terv főbb mutatóira, most már elvégezhetjük a szintézist. Vagyis leszögezhetjük, hogy ha boldogulni akarunk, akkor mindenekelőtt az iparban kell fordulatot elérnünk. Semmiképpen sem lebecsülve ezzel a mezőgazdaságot, amely az ország legnagyobb természeti kincsével, a termőfölddel és a napfénnyel gazdálkodik: amelytől 15 millió tonna gabonát várunk 1984-ben (többet, mint az ország történetében bármikor); amely egységnyi értékű termékre vetítve több konvertibilis hozadékú exportra képes, mint az ipar általában. De miközben e tényeket kiemeljük, látnunk kell, hogy a kivitel zömét már rég az ipar adja, mint ahogy az ipar termeli meg az ország nemzeti jövedelmének oroszlánrészét is. Az a népgazdasági ág, amelynek fejlődése előtt nincs biológiai korlát. Az ipar nélkül a nemzet félkarú óriás, mondotta hajdan Kossuth Lajos, amit ma már minden felső tagozatba járó általános iskolás tud. Nos, ennek a népgazdasági ágnak (az ipar tennivalóival foglalkozik egyébként a legrészletesebben a népgazdaság jövő évi terve is) igen nehéz, sőt, rendkívüli körülmények között kell fokoznia a teljesítőképességét. Hogy csak egy — nagy sóhajokkal tudomásul vett — dologról beszéljünk, a ’84-es terv szerint 7-8 százalékkal kevesebb jut az állami és 5—7 százalékkal a vállalatiszövetkezeti beruházásokra. S mégis, ilyen körülmények között sem mondhatunk le a műszaki fejlesztésről, jövőnk egyik legfőbb biztosítékáról. Végtére még így is több, mint 200 milliárd forint jut beruházásokra. Ha sopánko- dás helyett minden vállalatnál azt vizsgálnák, miképp lehetne a kevesebből többe^ produkálni, akkor meggyőződhetnek arról: még így is sok a lehetőség. Valahogy olyképpen, mint ahogy a mecseki szénbányászat fejlesztésére, illetve a Dunai Vasmű kokszolóműve ellátására hivatott — liász-prog- ram kidolgozása idején tették, illetve — a végrehajtása szakaszába érve — ma is teszik. A mértékadó ipari, szakmai körök szerint ennél a beruházásnál a jelek szerint 1-2 év időnyereségre teszünk szert, s több milliárd forintot takarítunk meg, mert a Központi Bányászati Fejlesztési Intézet, a Bányászati Aknamélyítő Vállalat szakemberei, meg mások szakítani tudtak az évszázados beidegzett beruházási szemléletükkel. Ha a liászprogramnál képesek vagyunk erre a fordulatra, ki mondhatná, hogy más szakmákban nincs ilyen lehetőség? Egyébként még ez a 23 milliárdos liász-program is arra figyelmeztet (olyan bányaépítési eljárást vettünk a többi között át, mit a Szovjetunióban, Lengyelországban, az NDK-ban rég alkalmaznak), hogy iparunk eddig főként a könnyebben mozgósítható tartalékokat vette igénybe. Mind az energia- és anyagtakarékos, egyben versenyképes konstrukciók, gyártmányok kidolgozása nagyobb részt még hátravan. Más szavakkal azt is mondhatjuk, hogy iparunknál eddig a passzív alkalmazkodás dominált. Az aktív alkalmazkodás kibontakozásáról csak akkor lehet beszélni, ha nagyobb léptékű lesz a termékszerkezet korszerűsítése, ha nő a versenyképes termékek száma. Végtére is — hadd utaljak ismét Berend T. Iván számításaira —, ha nem akarunk tovább veszíteni a nemzetközi porondon, indent egybevetve, az 1984-es terv nemcsak egyszerűen a nemzetközi fizetőképesség megőrzésének terve, hanem egyben a felkészülés terve. Felkészülés a jobb helytállás, a dinamikusabb fejlődés időszakára, számbavéve, hogy mit kell tenni ennek megalapozásáért. A népgazdaság szintjén ezt már megtették, most már a vállalatok és a szövetkezetek, a termelők következnek. Magyar László Portréfilm Rácz Gyuláról és Nánási Lászlóról Űj televíziós dokumentumfilm forgatása kezdődött meg budapesti és több vidéki helyszínen. A Magyar Televízió a MAFILM Társulás Filmtsúdióval együttműködve, a Fiatal Művészek Stúdiójának bevonásával, Két magyar parasztegyéniség címmel, másfél órás filmet készít két parasztpolitikusról, a tíz éve elhunyt Rácz Gyuláról, és a közéletünkben máig aktívan részt vevő Nánási Lászlóról. A film operatőre ifj. Nádasy László, riporterer Kovalik Károly és Juszt László, szerkesztő-" rendezője Antoniewicz Roland. A film 1985 tavaszán, hazánk felszabadulása 40. évfordulója tiszteletére kerül a mozikba és a képernyőre. Tárgynyeremény-sorsolás, farsangi lottó A Sportfogadási és Lottö Igazgatóság közli, hogy a december havi lottószelvények tárgy- nyeremény-sorsolását 1984. január 3-án rendezi meg. A sorsoláson a 48. hét szelvényei vesznek részt. Kisorsolnak ösz- szesen 1370 darab nyereményt. Nyeremények: 1 darab Dácia, 1 darab Lada 1300 S, 1 darab Trabant Limousine Special személygépkocsi, 60 darab televízió és különböző értékű vásárlási utalvány. A sorsolásokon kivül Január 17-én rendezik meg a Budai Vigadóban a farsangi lottószelvény számsorsolását. A sorsoláson a január havi előfizetéses, valamint az erre az alkalomra kibocsátott rendkívüli lottószelvények vesznek részt. A farsangi lottószelvények között 1984. január 34-én rendkívüli tárgy- nyeremény-sorsolást is rendeznek, melyen 501 darab értékes vásárlási utalványt sorsolnak ki. A főnyeremény egy 100 000 forintos lakberendezési utalvány.
