Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-30 / 306. szám

üHiUkkld------------------------­Z öldségexport idén és jövöre 1983. december 30., péntek Uszály után — tanulságokkal Öntözés gazdaságosan és ráfizetéssel A Sárréten leginkább a legelőket öntözik Fotó: Fazekas László A terveknek megfelelően megközelítően 10 milliárd forint értékben forgalma­zott az idén zöldséget és gyümölcsöt a Hungarofruct Szövetkezeti Külkereskedel­mi Vállalat. Az idei első fél­év a kedvező időjárásnak is köszönhetően jól sikerült; elsősorban a fóliasátrak alól sok árut adhattak át a válla­latnak a termelők. Az év második felében az aszály gondokat okozott. Néhány külföldre lekötött cikkből a szerényebb termés miatt ke­vesebbet szállítottak. A ki­eső tételeket más termények­kel igyekezett a Hungaro­fruct pótolni. Az eredetileg tervezettnél több szőlőt, fe­jes káposztát, fokhagymát szállítottak, többek között az NDK-ba, Ausztriába és az NSZK-ba. Jelenleg is naponta indul­nak az áruval teli kamionok, vagonok a határ felé. A leg­nagyobb tétel az alma: a Szovjetunióba, Csehszlová­kiába, az NDK-ba, Finnor­szágba és az NSZK-ba szál­lítják a tárolókból e gyü­mölcsöt. Vöröshagymát az NSZK-ból és Svédországból rendeltek, fejes káposztát pedig a csehszlovákok, a lengyel és az NSZK-beli partnerek számára szállíta­nak. Megkezdődtek az előké­születek 1984-re. A vállalat mezőgazdasági partnereinek döntő többségével már meg­kötötte a jövő évi termelési szerződéseket. Az üzemek Kiskertekben az almafá­kat a betegségeken (almafa- lisztharmat, varasodás) kí­vül különböző kártevők is megtámadhatják. Közülük 1984-ben a levélaknázó mo­lyok ismét tömegesen fognak jelentkezni, hiszen eddigi te­lelésük sikeres volt. A hely­zeten lényegesen csak az vál­körében általában megvan a termelési kedv, ám néhány cikkből, például zöld- és pa­radicsompaprikából az igé­nyednél kevesebbre tudtak csak szerződni. A vállalat a külpiacon keresett termé­kek előállítását igyekszik különböző megoldásokkal ösztönözni. Jó árat fizetnek az exportpiacon például a zöld spárgáért, termelésé­től mégis vonakodnak az üzemek, mivel a spárga nemcsak kézimunka-igényes, hanem érzékeny a szélre, fagyra, csapadékra. Bács- Kiskunban egyes üzemek a Hungarofruct tanácsai alap­ján próbálkoznak együttmű­ködni a háztáji gazdaságok­kal a spárgatermesztésben. Jó exportcikk a kínai kel is. Zöldségtermesztési rendszer dolgozta ki gazdaságos ter­mesztésének technológiáját, s elősorban Szentes környé­kén mind nagyobb területen foglalkoznak majd vele. A Hungarofruct biztos átvevő, s ez hozzájárul a termesztési kedv erősödéséhez. A champignon gomba elő­állítására háztáji üzemekkel működik együtt az albertir- sai Micsurin Tsz. A pin­cékben, használaton kívüli helyiségekben termesztett gombából az első tételeket a Hungarofruct már ki is szál­lította Ausztriába. Most a győri ÁFÉSZ is megkezdte a champignon termesztésére a szervezést a Győr környéki falvakban. toztatria, ha tartós és erős lehűlés, vagyis heteken ke­resztül egyenletes, —10 Cel­sius fok körüli vagy ennél is nagyobb hideg uralkodna. Az aknázó molyok elleni vé­dekezésre ezért minden kis­kertben fel kell készülni. A kiskerti almafákat ve­szélyezteti az almamoly is. Díszmadár tenyésztő szakkör alakul! Gyulán Ez év őszén jelent meg la­punkban a TIT Békés me­gyei szervezetének felhívása, amelyben díszmadár-, akva­rista-, kisállattenyésztő szak­körök alakulását szorgalmaz­ta. Ennek eredményeként de­cember 4-én megalakult a TIT Gyula járási-városi szer­vezete díszmadártenyésztő szakköre. A szakkör célja nem csak a Gyulán, hanem a megye többi településén élő tenyésztők munkájának egymással és az érdeklődő nagyközönséggel való meg­ismertetése. Ennek megfele­lően a rendszeres találkozá­sokon túl kiállítások meg­szervezését is tervezik, te­nyésztési, egészségügyi kér­désekben neves szakembe­rek meghívásával kívánják a szakköri munkát tartalmas- sabbá tenni. Rendszeresen, minden hó­nap második csütörtökjén 17 órától tartanak foglalko­zást a TIT gyulai természet- tudományi előadótermében (Gyula, 48-as u. 11. sz.). A legközelebbi foglalkozás 1984. január 12-én, csütörtökön lesz, melyre szeretettel vár­nak a szakkör tagjai minden érdeklődőt, nem csak a te­nyésztők, hanem a madara­kat kedvelők köréből is. Az elmúlt év kedvezett szá­mára, ezért 1984. tavaszán ez is erősebben fog fellépni, mint máskor. A sikeres védekezésnek mindkét kártevőnél a keze­lés jó időzítése az alapja. Csak az a permetezés hatá­sos, amelyet a rajzó lepkék, illetve a frissen kikelt, fia­tal hernyók ellen, befurako- dásuk előtt végeznek el. Szükséges tehát erre felké­szülni. Alig néhány napja léptük át a tél küszöbét, s bizonyos fokig most időszerűtlennek tűnik az öntözésről beszél­ni. Aktuális viszont azért, mert az idei nyár sok tanul­sággal szolgált, néhány je­lenségre, dologra felhívta a szakemberek figyelmét. Bé­kés megye mintegy 400 ezer hektárnyi szántójából az ön­tözésre berendezett terület — a KÖVIZIG adatai sze­rint — 18 ezer 468 hektár, melyből 6786 hektár a rizs. Az összes öntözött területre karácsonyig a KÖVIZIG 69 millió 252 ezer köbméter vi­zet szolgált ki. * * * — Megyénkben az öntözés adta lehetőségeket csak rész­ben használják ki az üze­mek. Az utóbbi esztendők­ben nagyot csökkent az ön­tözési kedv — kezdi Ha- bóczky Sándor, a Körös­vidéki Vízügyi Igazgatóság vízrendezési, vízhasznosítá­si és társulati osztály veze­tője. Az osztály munkájá­nak nagyobb hányadát a mezőgazdasági vízgazdálko­dás, vagyis a vízrendezés ad­ja. — Hat éve készült el a Sebes-Körösön Körösla- dánynál a duzzasztó, mely­nek felvizét csupán egy-két mezőgazdasági üzem haszno­sítja. Az NK—14-es öntöző- rendszer első üteme is ké­szen van, a tervezés idősza­kában az öntözésre jelentke­zett nagyüzemek közül csu­pán egy-kettő használja a vizet. A 100 millió forintos költséggel megépült 25 kilo­méternyi csatorna legvégén gazdálkodó szövetkezet, a kondorosi Egyesült Tsz hasz­nosítja. Finoman fogalmaz­va: a kész csatornák kihasz­náltsága csapnivaló. Az ér­dektelenség miatt az öntöző- rendszer további építését egyelőre leállítottuk, fölösle­gesen nem invesztálunk mil­liókat az állami művekbe. * * * Több mezőgazdasági üzem szakembereivel beszélgetve egyöntetű volt a közös meg­állapítás: drága az öntözés. De valóban csak az öntözés költséges? Az állandó és a változó költségek adják a vízdíj egy részét. Az előbbi a víz­jogi engedélyek alapján hek­táronként 200 forint, a vál­tozó tarifa pedig a kiszol­gált víz tényleges ára, vagyis köbméterenként 11 fillér. Az alapdíjat, vagyis a 200 fo­rintot az üzemeknek akkor is fizetniük kell, ha egyet­len liter vizet sem öntöz­nek. — A vízügyi szolgálat az állami költségvetésből nem kap annyi pénzt, hogy az öntözővizet ingyen tudja adni, sőt, még így sem fe­dezi a költségeket a besze­dett vízdíj. Véleményem sze­rint, az öntözés költségeiben a vízdíj nagysága 10—15 százalék körül alakul, a többlettermésnek viszont ezt az összeget bőségesen fedez­nie kellene. Ügy látom, hogy gond az: nem támogatott az öntözőberuházás, a berende­zések drágák, a beszerzésük nehézkes, üzemeltetésük költséges. Emellett ahol le­hetőség van az öntözésre, ott sem élnek vele — s máris hallom a példát. Doboz tér­ségében, a tökföldi gzivor- nya évek óta nem üzemel, kevésbé kihasznált Sarkad térségében a malomfoki víz­kivételi mű, ugyancsak kicsi a Gyepes-csatorna vizének felhasználása. Ott viszont, ahol a berendezett területet rendszeresen öntözik — saj­nos, kevés az ilyen üzem —, mint például a Szarvasi Ál­lami Tangazdaság, a körös- ladányi Magyar—Vietnami Barátság, a köröstarcsai Pe­tőfi, a kondorosi Egyesült, a csárdaszállási Petőfi, a szeg­halmi Sárréti Tsz és a Kö­rösi Állami Gazdaság, ott nem ráfizetéses. A kiskörei vízlépcső, a hozzá tartozó víztározó meg­építésével koncepciózus ter­vek alapján készült. A ter­mészetes vízjárásokat mes­terséges csatornákkal kötöt­ték össze, s ezzel az Alföld jelentős részén összefüggő, mesterséges vízrendszereket hoztak létre. Azt viszont ke­vesen tudják, hogy e rend­szeren keresztül a Tisza vi­zéből öntözhetnek Kondoro­son. Kiskörénél, a Tiszából az életet adó víz a Nagy­kunsági Főcsatornán, majd a Hortobágy—Berettyó csator­nán át Békésszentandrás- nál a Hármas-Körösbe jut, onnan a Kettős-Körösbe, majd újra csatornán, az ön­tözőberendezések segítségé­vel a földekre * * * A szeghalmi Sárréti Tsz földjeire nem jut a tiszai vízből. A körösladányi duz­zasztó építése után a ter­vekben szerepelt az 5 ezer hektáros sárréti öntözőfürt kiépítése. Érdektelenség, majd pénzügyi nehézségek miatt egyelőre elhalasztot­ták. — Szövetkezetünkben az 1960-as évek óta folyik rend­szeres öntözés, ami a rizs­termesztést és a takarmány- termesztést szolgálja jól — fogad Szabó Gyula, a Sár­réti Tsz főmezőgazdásza. A szövetkezet ez évben 5 ton­na feletti hozamokkal, 380 hektárról takarított be rizst, s mintegy 150 hektár felújí­tott ősgyepet öntöznek, ami a legeltetést szolgálja. így biztosítják' a jószágállo­mánynak a zöld takarmány egy részét. — Víz van, a Berettyó, a Sebes-Körös és az öv-csa­torna biztosítja az öntözővíz­szükségletünket. Eddig nincs is problémánk. A gondunk, s ez azt hiszem valameny- nyi üzem gondja: , az öntö­zést szolgáló eszközök el­avultak, az öntözési beruhá­zások összege óriási, a leg­egyszerűbb esőztető öntöző- berendezés — szivattyú, számyvezetékek, idomok, szórófejek, stb. — hektáron­ként több mint 30 millió fo­rintos beruházási összeget igényelnek. Jó magam eb­ben, s nem a magas vízdíj­ban látom a gondokat, sze­rintem meg kellene terem­teni a műszaki hátteret. Ná­lunk az öntözési víz díja üzemi szinten 8—900 ezer forint körül alakul, a beru­házás viszont ennek a több­szöröse, a terméstöbblet nyeresége nem arányos a be­ruházással. Rövid számolgatás követ­kezik. Csak érzékeltetés képpen a főmezőgazdász esz­mefuttatása : a szövetkezet­ben az a cél, hogy minél több árunövényt és minél több takarmányt termessze­nek. Lehet, az öntözés ráfi­zetéses — a Sárréti Tsz ese­tében a rizs, s a rét öntö­zésénél megtérülnek a költ­ségek —, de üzemi szinten gazdaságos. Vagyis az érté­kesebb szántót felszabadítot­ták a tömegtakarmány-ter- mesztés alól, azon értéke­sebb kultúrákat termeszte­nek. Ahhoz a takarmányszük­séglethez, amit öntözéssel ál­lítunk elő, a mostaninak legalább háromszoros terü­let kellene — summázza a főmezőgazdász. Egyébként a tsz újabb 50 hektárral bő­víti öntözött területét. A jelenlegi közgazdasági tényezők csak apróbb lé­péseket tesznek lehetővé. Egyre kevesebb pénz jut a termelés anyagi, műszaki hátterére, így az öntözésre is — jegyzi meg búcsúzás­kor Szabó Gyula. * * * A 11 ezer hektáros Szeg­halmi Állami Gazdaságban az idén is alig 400 hektárt öntöztek. — Csupán a réteket öntöz­zük, melyek a tehenészeti telep körül terülnek el. Ön­tözzük ezt a területet még akkor is, ha drága, ugyanis nekünk 3-4-szer ennyi terü­let kellene a legeltetéshez. Nagyobb területet azért nem locsolunk, mert a költségek magasak — magyarázza Szobonya Gyula termelést irányító igazgatóhelyettes, majd így folytatja: — Egye­lőre nem is fejlesztjük az öntözést, mert a beruházás költségei irreálisan maga­sak, gazdaságunk nincs olyan helyzetben, hogy fej­lesztési alapjából erre for­dítson. Ráadásul a jövő esz­tendőtől a fejlesztési alapok beszűkülnek, s ennél na­gyobb fontosságú beruházá­sokat szorgalmazunk. Véle­ményem az: az üzemek ré­szére az öntözés ne legyen ingyenes, de legyen a beru­házás, a gép, a vízdíj az üzem számára olcsóbb. A je­lenlegi költségek mellett gazdaságunknál az öntözővíz nem hoz annyit, mint amennyit befektetnénk. Jobb talajon még a jelenlegi ma­gas költségek mellett is úgy ítélem meg, az öntözés fel­tétlenül megtérül. A beszélgetések során több ellentmondásra hívták fel fi­gyelmemet a szakemberek. Egyben viszont valamennyi beszélgetőpartnerem egyet­értett: az öntözésről ma még csak beszélünk, s bi­zony keveset tesznek érte az üzemek. Talán a jövő egyik tartaléka a ma még kihasz­nálatlan öntözésben rejlik? Szekeres András .Az irodalomban elősorban Békéscsaba város támogató munkája dicséretes, egyrészt a már 10 éve megjelenő Üj Aurora kiadásával, másrészt a megyében élő, vagy a me­gyéhez kötődő alkotóművé­szek önálló köteteinek meg­jelentetésével. A megerősö­dött helyi lehetőségek, ered­mények mellett egyre több alkotónk jut országos publi­kációs lehetőségekhez is. SZÍNHÁZAINK: a békéscsabai Jókai Színház és a Gyulai Várszínház sajá­tos profiljuknak megfelelő­en erősítették művészi mun­kájukat. A Jókai Színház az elmúlt 2—3 évben követke­zetes, a művelődési szokáso­kat, az igényeket és lehető­ségeket figyelembe vevő műsorpolitikájával növelte népszerűségét, ugyanakkor ez az igényes munka orszá­gos szakmai elismertségét is fokozta. A megye városai­ban azonban az indokoltnál és elvárhatónál kevesebbet játszanak. Nagyon hasznos­nak, és értékesnek tártjuk azt a törekvést, hogy a szomszéd megyék színházai­val cserejátékot bonyolíta­nak le. Az eddigi tapaszta­latok azt bizonyítják, hogy előadásaikat Szegeden, Deb­recenben és Szolnokon nagy közönségsikerrel mutatják be. Külön ki kell emelni a színházi stúdiót, melyben saját csoportos szereplőik mellett amatőr színjátszókat is képeznek. 1983-ban öt nö­vendékünket vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A színház köz- művelődési munkájába tar­tozik a különböző iskolai és ismeretterjesztő programok lebonyolítása, valamint az az újszerű kezdeményezés, melynek keretében a^ megye vezető ámatőr műveszeti csoportjait vonták be pél­dául a János vitéz c. pro­dukció létrehozásába. . A Gyulai Várszínház ez évben ünnepelte 20 éves fennállását. Az országos ér­tékelés szerint ez az a nyári színház, mely leginkább megtalálta profilját, elsősor­ban a magyar történelmi drámák bemutatásával. Az utóbbi években igényesen bővült ez a koncepció a ze­nés művek dramatikus fel­dolgozásával, valamint a gyermekeknek szánt mese­darabokkal, és a televízió produkciójaként megvaló­suló magyar líra fesztiváljá­val. Színházaink tevékeny­ségének további kiteljesedé­sét erősen gátolja az anya­giak és a tárgyi feltételek elégtelensége. Elég itt utal­nom a gyulai vár kétségbe­ejtő állapotára. Sajnos, az elmúlt időszak­ban nem sikerült a remélt mértékben növelni A ZENEISKOLÁK kapacitását, és nem jött lét­re hasonló keretben más művészeti ágban képzés. Nagy jelentőségű ugyanak­kor a zeneművészeti szakkö­zépiskola beindulása. Ennek az intézménynek jótékony hatása érződik a megye egész zenei életén. A letele­pített zeneiskolai tanárok aktívan részt vesznek a ze­nekarok és kórusok munká­jában. A komoly zene be­mutatási lehetőségei nőttek. Ki kell emelni az Országos Filharmónia 13 ezer ifjúsá­gi bérlőjét, a békés-tarhosi zenei napokat, a Gyulai Várszínház zenés program­jait, Orosháza igen jó irány­ba fejlődő zenei életét. Kü­lön meg kell említeni az amatőr művészeti mozgalom néhány vezető együttesének kimagasló teljesítményét, művészi színvonalát (Békés­csabai szimfonikus zenekar, Napsugár bábegyüttes, né­hány énekkar és néptánc­együttes). A mozgalomban azonban bizonyos területe­ken (film, fotó, színjátszás) minőségileg nem fejlődött megfelelően. Űj művészeti ágak jelentek meg, melyek közül a népművészeti hagyo­mányokra épülő díszítőmű­vészet és fafaragás a leg­eredményesebb, nívóját és tömegességét tekintve is. ÖSSZEGZÉSÜL megállapítható: a megye közművelődési életében az elmúlt 7—8 évben a koráb­ban elindult hasznos kezde­ményezések megerősödtek. Ugyanakkor a terület jó alkalmazkodóképességét bi­zonyítja, hogy a változó tár­sadalmi igényekre megfele­lően képes volt reagálni. Ehhez nem követelt alapve­tő változásokat, a legtöbb esetben a meglevő tárgyi feltételek felhasználásával, kevés anyagi befektetéssel, de jelentős szellemi energiák mozgósításával születtek eredményeink. Az elkövetkezendő évek­ben nem remélhető, hogy a közművelődés feltételeinek javítására többet biztosítson az ország, de az elvárható, hogy a meglevő források ha­tékony felhasználását min­den szinten megpróbáljuk megvalósítani. Ehhez még több kezdeményezőkészség­re, ötletre, magyarul tenni- akarásra van szükség, míg a másik oldalon az irányítás­ban e kezdeményezések fel­karolására. Feltétlenül szük­ség lesz arra, hogy a közön­ség érdekeit, érdeklődését az eddigieknél biztosabb mó­don vegyük figyelembe, és tegyük még érdekeltebbé a közművelődésben dolgozó szakemberinket is. Minden állami szervnek, intézmény­nek át kell tekintenie az eddig végzett munkáját, és a további feladatokat ennek figyelembevételével kell meghatároznia. Dr. Becsei József (Vége) Növényvédelmi előrejelzés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents