Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-30 / 306. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS II MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 30., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 306. SZÄM IQOO Magyarország 190 V a nemzetközi politikában Tóth Ferenc, az MTI főmunkatársa írja: A magyar nép olyan politika mellett száll síkra, amely a békét, nem pedig a háborús veszély növelését, az emberi élet védelmét, nem pedig a pusztulást, az atomkatasztrófa előidézését szolgálja. Hazánk belpolitikai életének — mond* hatni — „évzáró” eseményén, a Parlament téli ülésszakán ezen alapvető gondolatok és célok jegyében egyhangúlag juttatta kifejezésre a Magyar Népköztársaság országgyűlése állásfoglalását az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek európai telepítése ellen, a katonai feszültség csökkentéséért, és a világbéke megőrzéséért. 1983-ban mindvégig a béketörekvések jellemezték Magyarországon a közéletet, a politikai megnyilatkozásokat, jelenlétünket, és szava- inkat-tetteinket a nemzetközi életben. „Megnőtt és megszilárdult Magyarország nemzetközi tekintélye” — mondta Ju- rij Andropov, az SZKP KB főtitkára az év közepén, amikor a magyar vezetőkkel tárgyalt. S most, az év végén, az esztendő politikai visszapillantó tükrében még teljesebb lehet a kép arról, hogy — miként idei ülésein a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága is megállapította — hazánknak rangja, politikánknak hitele, népünknek tisztessége van a világban, s ezen az alapon fejlődnek külkapcsola- taink is. A Hungaronektár békési üzemében pemetefűcukorka készül, mely (képünkön) a drazsírozás utolsó fázisába kerül. A maláta-, savanyú- és mentolos cukorral együtt 530 tonna került az idén az ország üzleteibe Fotó: Fazekas László Ülésezett a gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság Párt- és állami vezető szerveink, az MSZMP Politikai Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa januárban állásfoglalásban juttatta kifejezésre, hogy a Magyar Nép- köztársaság, a magyar nép egyetért a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó ‘‘Testületé 1983. január 4—5-i prágai ülése politikai nyilatkozatának megállapításaival, és cselekvőén támogatja az abban foglalt kezdeményezéseket. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára vezette a magyar párt- és kormányküldöttséget a tagállamok legfelső szintű képviselőinek e nagy fontosságú találkozóján, amelyre olyan időszakban került sor, amikor az imperializmus agresszív köreinek tevékenysége folytán jelentősen kiéleződött a nemzetközi helyzet, fokozódott a fegyverkezési verseny, megnövekedett a békét fenyegető veszély Európában és az egész világon. A fegyverkezési hajsza súlyos fenyegetés a világ békéjére, óriási terheket ró a népekre. Megfékezése minden nép és állam számára létkérdés. Ezért nagy fontosságú — hangsúlyozták vezető szerveink —, hogy a politikai nyilatkozat ismételten kifejezésre juttatta a Varsói Szerződés tagállamainak készségét mindenfajta fegyverzet korlátozására és csökkentésére, a kölcsönös biztonság megszilárdítására, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak á javaslatnak, amely a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai között a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról kötendő szerződésre vonatkozik. Februárban a Minisztertanács állást foglalt a svéd kormánynak azzal a — hazánk kormányához is eljuttatott — javaslatával kapcsolatban, hogy a Varsói Szerződés és a NATO országainak érintkezési vonala mentén hozzanak létre 300 kilométer széles, harcászati atomfegyverektől mentes övezetet. A magyar kormány azóta is időszerűnek tartja, és nagyra értékeli a svéd kezdeményezést, amelynek megvalósítása növelné az európai államok közötti bizalmát, és javítaná a nemzetközi légkört. Nemzetközi kapcsolataink kiemelkedő eseménye volt a Kádár János vezette magyar párt- és kormányküldöttség látogatása a Szovjetunióban július 18. és 23. között. Emlékezetes, hogy ekkor adta át Jurij Andropov, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára Kádár Jánosnak a Lenin-rendet, amelyet a Központi Bizottság első titkárának — még 1982ben — 70. születésnapja alkalmából adományozott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A szovjet vezetőkkel folytatott tárgyalásokat — amint azt az MSZMP Politikai Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa állásfoglalásában, a látogatást követő napokban értékelték — az alapvető kérdésekben a teljes nézetazonosság, a kölcsönös bizalom és megértés, a közös tenni- akarás jellemezte. A két ország kapcsolatai a marxizmus—leninizmus, az internacionalizmus elvei, a szocializmus közös céljai és érdekei alapján az egymás iránti tisztelet, a népeink közötti barátság jegyében az élet minden területén eredményesen fejlődnek. A látogatás során aláírt újabb, fontos egyezményekkel tovább bővültek országaink gazdasági kapcsolatai. A megbeszéléseken ismételten megerősítették, hogy az MSZMP és az SZKP, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió azonosan ítéli meg a világpolitikai helyzetet. A Magyar Népköztársaság támogatja a Szovjetunió következetes lenini békepolitikáját, nagyra becsüli konstruktív külpolitikai állásfoglalásait. Az MSZMP és a magyar kormány teljes mértékben egyetért az SZKP- nak, a szovjet kormánynak a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megállítására irányuló nagy horderejű kezdeményezéseivel. A két ország szilárd meggyőződése, hogy a világbéke megőrzése reális, elérhető cél. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió vezetői megerősítették: semmiképpen sem engedhető meg, hogy az imperialista erők katonai fölényre tegyenek szert a szocialista országokkal szemben. Pártjaink, kormányaink nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy népeink vívmányai és az egyetemes béke védelme érdekében tovább erősödjék a szocialista országok egysége, testvéri együttműködése. Októberben a magyar közvélemény mély megdöbbenéssel értesült arról, hogy az Egyesült Államok fegyveres erői néhány Karib-ten- geri ország katonai egységeivel kiegészítve agressziót követtek el Grenada, az ENSZ teljes jogú tagállama, az el nem kötelezett országok mozgalmának tagja ellen. Hivatalos nyilatkozatban tettük közzé azt az állásfoglalásunkat, amely szerint az agresszió igazolására felhozott érvek elfogadhatatlanok, a fegyveres beavatkozás ellentétes az ENSZ alapelveivel, a nemzetközi normákkal, veszélyezteti a békét és a nemzetközi biztonságot. Űjabb magyar állásfoglalás született egy hónappal később, novemberben, amikor ismertté vált, hogy a Ciprusi Török Közösség vezetői úgynevezett független államot kiáltottak ki. Hazánk úgy ítéli meg, hogy ez a lépés ellentétes a szigetország és a térség népeinek érdekeivel, s az ENSZ vonatkozó határozataival. A Magyar Népköztársaság — mint már korában kinyilatkoztatta — síkraszáll Ciprus területi egységéért, függetlenségéért, szuverenitásáért, el nem kötelezett státuszáért és valamennyi külföldi katonai erőnek a sziget- országból való kivonásáért. Lengyelországban jár — Kádár János vezetésével — párt- és kormányküldöttségünk, s a látogatásról szóló jelentés alapján novemberben az MSZMP Politikai Bizottsága és a Minisztertanács állásfoglalásban tette közzé: a szívélyes, nyílt, elvtársi légkörben, a két nép közötti hagyományos barátság jegyében folytatott tárgyalásokat valamennyi megvitatott kérdésben az egyetértés és nézetazonosság jellemezte. Kifejezésre jutott az a közös szándék, hogy minden területen tovább erősödjék a két szocialista ország együttműködése. A látogatás hasznosan járult hozzá az MSZMP és a LEMP együttműködésének további elmélyítéséhez, a két ország közötti kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséhez, a magyar és a lengyel nép barátságának erősítéséhez, a szocialista közösség egységének megszilárdításához. Jurij Andropovnak, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének az amerikai közép-hatótávolságú rakéták nyugat-európai telepítése megkezdésével kapcsolatban 1983. november 25-én tett nyilatkozatát a Magyar Népköztársaság kormánya egyetértéssel fogadta és támogatja. Az erről kiadott kormánynyilatkozatunk szerint a közép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugateurópai telepítése tovább növeli a nemzetközi, mindenekelőtt az európai katonai feszültséget és a fegyverkezési hajsza olyan új fordulóját indítja el, amely nemcsak a szocialista országok biztonságát veszélyezteti, hanem ellentétes az egész emberiség érdekeivel, fenyegeti a világ békéjét. Az Amerikai Egyesült Államok, a NATO vezető körei mindvégig figyelmen kívül hagyták a Szovjetuniónak, a. Varsói Szerződés szervezetének azokat a javaslatait, amelyek az egyenlő biztonság követelményének megfelelő megállapodásra irányultak, ezért a feszültség fokozásáért őket terheli a felelősség. A magyar kormány a kialakult helyzetben megalapozottnak, a katonai erő- egyensúly fenntartásához pedig szükségesnek tartja a szovjet kormánynak a saját országa és a Varsói Szerződés többi tagállama biztonságát szavatoló, a béke megőrzését célzó lépéseit. Kormányunk üdvözli a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az Egyesült Államok és nyugat-európai szövetségesei készséget mutatnak a rakétatelepítés megkezdése előtti helyzet visszaállítására, akkor a Szovjetunió is kész ugyanezt megtenni. Mozgalmas része volt az év krónikájának — és a nemzetközi jellegű megnyilatkozásokhoz szervesen kapcsolódott — a magyar vezetők találkozói és tárgyalásai külföldi államférfiakkal itthon és más országokban. Kádár János részt vett — időrendben sorolva — párt- és kormányküldöttség élén januárban Prágában a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülésén; júniusban Moszkvában hét szocialista ország párt- és állami vezetőinek találkozóján; júliusban ugyancsak — miként már említettük — a Szovjetunióban járt, szeptemberben Finnországban, októberben Lengyelországban, novemberben Csehszlovákiában, az NDK-ban folytatott tárgyalásokat. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke képviselte hazánkat ősszel az állam- és kormányfők Indira Gandhi indiai miniszterelnök által kezdeményezett New York-i találkozóján, majd részt vett és beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés 38. ülésszakának plenáris ülésén; úton hazafelé Párizsban találkozott a francia szenátus elnökével; idei utolsó külföldi hivatalos látogatását a Ciprusi Köztársaságban tette, Szpirosz Kiprianu elnök meghívására. Lázár György, a Minisztertanács elnöke októberben Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatást, majd a magyar küldöttséget vezette a KGST Berlinben megtartott XXXVII. ülésszakán. Országgyűlési küldöttségünk járt tavasszal Apró Antal elnök vezetésével Dániában és Norvégiában, majd az év utolsó hónapjaiban a Szovjetunióban, Bulgáriában — a Varsói Szerződés tagállamai parlamenti elnökeinek konzultatív találkozóján Szófiában — és Irakban. Külügyminiszterként Púja Frigyes Francia- országban járt, Prágában részt vett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésén, és tárgyalt Belgiumban; (Folytatás a 2. oldalon) Csökkenő termelőlétszám mellett, növekvő teljesítményt nyújtanak üzemeink, de meddig? E kérdés mottója is lehetne a tegnapi, csütörtök délelőtti, a megyei pártbizottság épületében tartott tanácskozásnak. A gazdaság- és szövetkezetpolitikai bizottság ezen ülésén ugyanis — melyen Csjatári Béla, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai titkára elnökölt — a fő téma megyénk munkaerőhelyzete, munkaerő-gazdálkodása és eszközgazdálkodása volt. A bizottság tagjai a párt megyei végrehajtó bizottságának 1979 októberében az ésszerű munkaerő- és anyag- gazdálkodásra hozott határozata nyomán elemezték, milyen változások álltak be e területen az elmúlt három esztendőben, és milyen intézkedésekre van szükség, a jövőben. . Űj mangánérc-feldolgozó technológiát dolgozott ki a Vasipari Kutató Fejlesztő Vállalat. Az eljárás máris nagy nemzetközi érdeklődést keltett. A csehszlovák Tesla és a bolgár Technikai Külkereskedelmi Vállalat a közelmúltban kötött szerződést a magyar vállalattal, és érdeklődnek a technológia iránt NDK-beli vállalatok is. Az eljárás termékeinek megvásárlására igényt jelentettek be az NSZK-beli Varta és BASF cégek. Az új technológia az alacsony mangántartalmú ércek sokoldalú, minden eddiginél gazdaságosabb hasznosítására nyújt lehetőséget. Hazánkban a bányászott ércek mangántartalma igen alacsony, átlagosan 22 százalék, s ezért a kohósítás már nem gazdaságos. A VASKÚT úgynevezett hidrometallur- giai eljárások segítségével — ennek lényege: az ércet savakkal kezelik, ezáltal a benne levő fémek vízoldhatóvá lesznek, és további feldolgozásuk lehetővé válik — Tény, hogy az aktív keresők száma megyénkben továbbra is csökken, és az idős korúak aránya magasabb, mint az országos átlag. Csak bonyolítja a helyzetet, hogy a rendelkezésre álló munkaerő se ott található többnyire, ahol az üzemek. A gondok eredője ez az örökség, adottság, amin gyökeresen változtatni igen nehéz. Mindez — még ha figyelembe vesszük is a termelékenységben bekövetkezett javulást — meggyőzően bizonyítja: a fenti kérdés, a „meddig” teljesen jogos. Jelentést hallgatott meg a bizottság a Területi Energia- ipari Bizottság munkájáról is. Az energiaellátás helyzetéről, fejlesztésének lehetőségeiről, a gázprogram alakulásáról, a geotermikus energia hasznosításáról, az energiaracionalizáló beruházások sorsáról esett szó az ülés befejező részében. a külföldön ismert eljárásoknál olcsóbb módszert dolgozott ki. Egyúttal megoldották a több mint 70 százaléknyi melléktermék és meddő hasznosítását is. Korábban a környezetvédelmi gondot jelentő melléktermékek magas aránya kérdőjelezte meg áz alacsony mangántartalmú ércek feldolgozásának gazdaságosságát, most viszont éppen a másodlagos hasznosítás jelenti az eljárás fő erősségét; a melléktermékek révén ugyanis egyrészt kitűnő minőségű szuszpenziós — a földben megkötő — műtrágya, másrészt lombtrágya- gyártási alapanyag nyerhető. A csehszlovák és bolgár fél a közelmúltban megkötött szerződés értelmében 2Ó0 ezer rubelt fizet azért, hogy a VASKÚT kísérletet végezzen annak kiderítésére: alkalmazható-e az eljárás az érintett országok mangán- ércvagyonának feldolgozásánál. Amennyiben a kísérletek pozitív eredményt hoznak, megvásárolják a magyar hasznosítási eljárást. —szi— Uj mangánérc-hasznosítási eljárás
