Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-24 / 303. szám
1983. december 24., szombat NAGYVILÁG NÉPÚJSÁG Hazánk és az európai biztonság írta: Nagy János külügyi államtitkár A NATO rakétatelepítési programjának megkezdése sok szempontból új helyzetet teremtett Európában. Kato- _____ nai téren csökkenti a hadászati erőviszonyok stabilitását, politikailag pedig újabb tehertételt jelent az egyébként is feszült kelet—nyugati viszonyban. Ilyen körülmények között kedvezőtlenebbé váltak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének feltételei is. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat, és azokat az európai NATO-országokat terheli a felelősség, amelyek az új típusú amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek. F élrevezetik közvéleményüket azok az amerikai és nyugateurópai vezetők, akik most azt hangoztatják, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista ország reagálása a telepítés megkezdésére „természetes", nem megy túl azon, amire számítottak, s elöbb-utóbb minden visszatér a régi kerékvágásba. A Jurij Andropov november 24-i nyilatkozatában bejelentett válaszlépések — amelyeket hazánk és a többi - szocialista ország megalapozottnak, a katonai erőegyensúly és a világbéke fenntartásához szükségesnek tart — nem azt jelentik, hogy a Varsói Szerződés államai lezártnak tekintenék a fegyverkezésnek ezt a veszélyes epizódját, vagy hogy a fegyverkezési hajsza tárgyalásos megfékezésének a lehetőségei végleg kimerültek volna, de a NATO katonai erőfölényre irányuló lépései nem maradhatnak válasz nélkül. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány is üdvözölte a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az érintett NATO-államok készséget mutatnak a telepítés előtti állapot visszaállítására, a Szovjetunió kész ugyanezt megtenni. Bízunk benne, hogy a fejlemények az érintett NATO-tagállamokban is olyan gondolkodási, átértékelési folyamatot indítanak el, amely idővel megteremti ennek a feltételeit. A genfi szovjet— amerikai tárgyalások lehetetlenné válása remélhetőleg világossá teszi a NATO vezető körei számára: a Varsói Szerződés sohasem engedi meg, hogy a NATO katonai erőfölényre tegyen szert, s Nyugat-Európa biztonsági érdekei nem állíthatók szembe a szovjet—amerikai hadászati erőegyensúly megőrzésével és a stabilitás ésszerű normáival. Nyugat-Európa biztonsági igényeit e kereteken belül lehet és kell kielégíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7-i ülésén leszögezte: „A Magyar Népköztársaság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni." Egyben kifejezte szilárd meggyőződését: „a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján a fegyverzetek alacsonyabb szintjén valósul meg”. A rakétatelepítés után kialakuló helyzet, a Nyugat-Euró- pán átsöprő nyugtalanság jelzi, hogy kontinensünk válaszút elé került: vagy tovább növekszik a katonai szembenállás a maga beláthatatlan következményeivel, vagy a békés viszonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz, az együttműködéshez fűződő közös érdekek kapnak elsőbbséget. Európának az utóbbit, a helsinki szellemhez való visszatérést kell választania. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat, mint azt a madridi találkozó eredményes befejezése mutatja, a résztvevő államok kölcsönös érdekein nyugszik. Továbbra is az államközi kapcsolatok keretét, a kontaktusok fenntartásának, a problémák megoldására irányuló párbeszéd folytatásának lehetőségét nyújtja. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott program az 1986 novemberére tervezett bécsi találkozóig hét témakörben irányoz elő szakértői értekezletet, konferenciát, vagy más össz-európai rendezvényt a bizalomerősítő intézkedésektől kezdve, a kultúrán át az emberi kontaktusokig. Nézeteltéréstől, konfrontációtól, éles vitáktól nyilvánvalóan nem lesznek mentesek ezek a rendezvények. A kelet—nyugati viszony problémái azonban csak a párbeszéd, a tárgyalások útján oldhatók meg, s a következő évek európai programja éppen erre kínál lehetőséget. Megfordítva: a kapcsolatok, a párbeszéd hiánya a nemzetközi helyzet élezésére törekvő erőknek kedvez. A madridi találkozó résztvevői közmegegyezéssel döntöttek arról, hogy 198!) őszén Budapesten tartják meg a kulturális fórumot. A döntés megtisztelő. Kifejeződik benne a részt vevő államok bizalma az iránt, hogy Magyarország úgy tesz eleget a vendéglátó állam kötelezettségeinek, olyan .feltételeket, kulturális-politikai környezetet tud biztosítani e fontos rendezvénynek, hogy az sikeresen betölthesse feladatát: a helsinki záróokmány szellemében valóban elősegítse a kulturális cserét és együttműködést a részt vevő államok között. A madridi találkozó legnagyobb horderejű megállapodása szerint 1984. január 17-én Stockholmban megnyílik a — teljes nevén — „európai bizalom- és biztonságerősítő és leszerelési konferencia”. Első szakaszában úgynevezett bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása és elfogadása lesz a feladata. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek enyhíthetik a bizalmatlanságot, csökkenthetik a katonai szemben állás veszélyeit, s kedvezőbb feltételeket teremthetnek a leszereléshez, a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges korlátozásához. A stockholmi konferencia, természetesen, nem függetlenít- -heti magát az adott nemzetközi helyzettől, amelyre napjainkban különösen az amerikai rakétatelepítés megkezdése vet súlyos árnyékot. Hazánk szövetségeseivel együtt azon lesz, hogy a konferencia kínálta lehetőségekből minél több valósággá váljék. A stockholmi konferencia, a kulturális fórum, s általában az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik vagy másik rendezvényének viszonylagos sikere önmagában nem biztosítja a nemzetközi feszültség felszámolását, nem oldhatja meg a világhelyzetet terhelő súlyos problémákat. Vitathatatlanul elősegíti azonban a kapcsolatok megőrzését és a párbeszéd, a tárgyalások folytatását, s ennyiben jelentősen hozzájárulhat a kibontakozáshoz. z európai biztonság és együttműködés előmozdítása a magyar külpolitika kulcsfontosságú területeinek egyike, tevékenységünket nemzetközi megbecsülés A madridi megállapodásban a feszültség viszonyai között is új lehetőségek nyílnak az európai együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy e lehetőségeket a feszültséget kiváltó problémák tárgyalásos rendezése, a gazdasági és egyéb kapcsolatok fenntartása érdekében hasznosítsuk. Érdekeink e vonatkozásban egybeesnek valamennyi európai nép létérdekeivel. A jövőben is tevékeny szerepet kívánunk vállalni az európai biztonsági és együttműködési folyamat védelmezé- sében, a békés élet biztosításában hazánk határain belül és az egész világon. n övezi. Pillanatkép a budapesti dolgozók béke- nagygyűléséről: édesapa kislányával óhaj: a béke Már-már úgy tűnik, rakétaévként vonul be a tudatunkba a tovatűnő esztendő. Pedig — lassan a 365 nap elmúltával — bizton állíthatjuk: 1983 a béke éve is volt, sőt az egyetemes békeakarat kinyilvánításának eleddig egyedülálló esztendeje. Soha még a földön nem mozdult meg ennyi ember a béke érdekében. soha még ennyien nem emelték fel szavukat a fegyverkezés ellen. Idősek és fiatalok; egészen apró emberkék, akikről azt hinnénk, még a mese álomszép világában élnek; édesanyák gyermekükkel, egymást szorosan karolva; nagymamák, akiknek már aligha a maguk élete drága; kommunisták, szocialisták, pártonkivüliek, egyházi személyiségek, katonák ... szóval mindenki, aki bízott erejében, hogy tehet valamit a békéért. Igaz, ezek a demonstrációk Európában az amerikai nukleáris rakéták fenyegető árnyékában zajlottak — de zajlottak, minden fenyegetés ellenére. S másutt is elszánt hittel vonultak az utcákra az emberek. Eme elszántság bizonyítására álljanak itt ezek a képek — az események, amelyek krónikája nélkül nem lenne teljes az 1983-as esztendő mérlege. rü 30HRII , Igen — az atomfegyvermentes övezetekre! — olvasható a transzparensen, amelyet moszkvai dolgozók tartanak kezükben. A demonstrációval a moszkvaiak békeakaratukat fejezték ki, támogatásukról biztosították a szovjet kormány békepolitikáját és elítélték az amerikai rakétatelepítést Nyu- gat-Európában Johanna Jordan nyugatnémet asszony negyven napon át folytatott éhségsztrájkot a leszerelésért. A képen: sajtóértekezletet tart Bonnban, mögötte ez olvasható: „Éhezünk a leszerelésért — böjtölünk az életért!” „Eső helyett napot!” Még pontosabban: „Reagan helyett napot!” — olvasható az NSZK-beli Brémában ezen a hatalmas plakáton. A felirat egy szójátékra épül: Reagan amerikai elnök nevének és a Regen („eső”) német szónak a kiejtése azonos. A piakát a brémai békenapok idején került a falra, hogy így is elítéljék az amerikai elnök rakétatelepítését Dán nagymamák a békéért — demonstráció Koppenhágában a rakéták ellen f .. Békefesztivál Budapesten — a kép önmagáért beszél „NATO-katonák nemet mondanak a szárnyas rakétákra és a Pershing—2-csekrc ! ! !” Bonnban nyugatnémet katonák is részt vettek az októberi, legalább 300 ezer embert megmozgató rakétaellenes tüntetésen (Fotó: MTI Képszolgálat — KS)
