Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-24 / 303. szám

1983. december 24., szombat NAGYVILÁG NÉPÚJSÁG Hazánk és az európai biztonság írta: Nagy János külügyi államtitkár A NATO rakétatelepítési programjának megkezdése sok szempontból új helyzetet teremtett Európában. Kato- _____ nai téren csökkenti a hadászati erőviszonyok stabi­litását, politikailag pedig újabb tehertételt jelent az egyéb­ként is feszült kelet—nyugati viszonyban. Ilyen körülmények között kedvezőtlenebbé váltak az európai biztonsági és együttműködési folyamat továbbvitelének feltételei is. Ezért egyértelműen az Egyesült Államokat, és azokat az európai NATO-országokat terheli a felelősség, amelyek az új típusú amerikai rakéták befogadása mellett döntöttek. F élrevezetik közvéleményüket azok az amerikai és nyugat­európai vezetők, akik most azt hangoztatják, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország reagálása a telepítés megkezdésére „természetes", nem megy túl azon, amire szá­mítottak, s elöbb-utóbb minden visszatér a régi kerékvá­gásba. A Jurij Andropov november 24-i nyilatkozatában be­jelentett válaszlépések — amelyeket hazánk és a többi - szo­cialista ország megalapozottnak, a katonai erőegyensúly és a világbéke fenntartásához szükségesnek tart — nem azt jelentik, hogy a Varsói Szerződés államai lezártnak tekinte­nék a fegyverkezésnek ezt a veszélyes epizódját, vagy hogy a fegyverkezési hajsza tárgyalásos megfékezésének a lehető­ségei végleg kimerültek volna, de a NATO katonai erőfö­lényre irányuló lépései nem maradhatnak válasz nélkül. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar kormány is üdvözölte a szovjet vezetésnek azt az álláspontját, hogy amennyiben az érintett NATO-államok készséget mutatnak a telepítés előtti állapot visszaállítására, a Szovjetunió kész ugyanezt megtenni. Bízunk benne, hogy a fejlemények az érintett NATO-tagállamokban is olyan gondolkodási, átértékelési folyamatot indítanak el, amely idővel megteremti ennek a feltételeit. A genfi szovjet— amerikai tárgyalások lehetetlenné válása remélhetőleg vilá­gossá teszi a NATO vezető körei számára: a Varsói Szerző­dés sohasem engedi meg, hogy a NATO katonai erőfölényre tegyen szert, s Nyugat-Európa biztonsági érdekei nem ál­líthatók szembe a szovjet—amerikai hadászati erőegyensúly megőrzésével és a stabilitás ésszerű normáival. Nyugat-Euró­pa biztonsági igényeit e kereteken belül lehet és kell kielé­gíteni. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. december 7-i ülésén leszögezte: „A Magyar Népköztár­saság a szocialista országokkal együtt változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy a vitás kérdésekre — beleértve a tömegpusztító fegyverzetek csökkentését is — tárgyalások útján lehet és kell megoldást találni." Egyben kifejezte szi­lárd meggyőződését: „a békét az szolgálja, ha a globális erőegyensúly az egyenlő biztonság elve alapján a fegyver­zetek alacsonyabb szintjén valósul meg”. A rakétatelepítés után kialakuló helyzet, a Nyugat-Euró- pán átsöprő nyugtalanság jelzi, hogy kontinensünk válaszút elé került: vagy tovább növekszik a katonai szembenállás a maga beláthatatlan következményeivel, vagy a békés vi­szonyokhoz, a kölcsönös biztonsághoz, az együttműködés­hez fűződő közös érdekek kapnak elsőbbséget. Európának az utóbbit, a helsinki szellemhez való visszatérést kell válasz­tania. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat, mint azt a madridi találkozó eredményes befejezése mutatja, a résztvevő államok kölcsönös érdekein nyugszik. Továbbra is az államközi kapcsolatok keretét, a kontaktusok fenntar­tásának, a problémák megoldására irányuló párbeszéd foly­tatásának lehetőségét nyújtja. A madridi találkozón 1983 szeptemberében elfogadott program az 1986 novemberére tervezett bécsi találkozóig hét témakörben irányoz elő szak­értői értekezletet, konferenciát, vagy más össz-európai ren­dezvényt a bizalomerősítő intézkedésektől kezdve, a kultú­rán át az emberi kontaktusokig. Nézeteltéréstől, konfrontá­ciótól, éles vitáktól nyilvánvalóan nem lesznek mentesek ezek a rendezvények. A kelet—nyugati viszony problémái azonban csak a párbeszéd, a tárgyalások útján oldhatók meg, s a következő évek európai programja éppen erre kí­nál lehetőséget. Megfordítva: a kapcsolatok, a párbeszéd hiánya a nemzetközi helyzet élezésére törekvő erőknek kedvez. A madridi találkozó résztvevői közmegegyezéssel döntöt­tek arról, hogy 198!) őszén Budapesten tartják meg a kultu­rális fórumot. A döntés megtisztelő. Kifejeződik benne a részt vevő államok bizalma az iránt, hogy Magyarország úgy tesz eleget a vendéglátó állam kötelezettségeinek, olyan .feltételeket, kulturális-politikai környezetet tud biztosítani e fontos rendezvénynek, hogy az sikeresen betölthesse fel­adatát: a helsinki záróokmány szellemében valóban előse­gítse a kulturális cserét és együttműködést a részt vevő ál­lamok között. A madridi találkozó legnagyobb horderejű megállapodása szerint 1984. január 17-én Stockholmban megnyílik a — tel­jes nevén — „európai bizalom- és biztonságerősítő és lesze­relési konferencia”. Első szakaszában úgynevezett bizalom- és biztonságerősítő intézkedések kidolgozása és elfogadása lesz a feladata. Olyan intézkedésekről van szó, amelyek eny­híthetik a bizalmatlanságot, csökkenthetik a katonai szem­ben állás veszélyeit, s kedvezőbb feltételeket teremthetnek a leszereléshez, a fegyveres erők és fegyverzetek tényleges korlátozásához. A stockholmi konferencia, természetesen, nem függetlenít- -heti magát az adott nemzetközi helyzettől, amelyre nap­jainkban különösen az amerikai rakétatelepítés megkezdése vet súlyos árnyékot. Hazánk szövetségeseivel együtt azon lesz, hogy a konferencia kínálta lehetőségekből minél több valósággá váljék. A stockholmi konferencia, a kulturális fórum, s általában az európai biztonsági és együttműködési folyamat egyik vagy másik rendezvényének viszonylagos sikere önmagában nem biztosítja a nemzetközi feszültség felszámolását, nem oldhatja meg a világhelyzetet terhelő súlyos problémákat. Vitathatatlanul elősegíti azonban a kapcsolatok megőrzését és a párbeszéd, a tárgyalások folytatását, s ennyiben jelen­tősen hozzájárulhat a kibontakozáshoz. z európai biztonság és együttműködés előmozdítása a magyar külpolitika kulcsfontosságú területeinek egyike, tevékenységünket nemzetközi megbecsülés A madridi megállapodásban a feszültség viszonyai kö­zött is új lehetőségek nyílnak az európai együttműködés kölcsönösen előnyös fejlesztésére. A Magyar Népköztársaság arra törekszik, hogy e lehetőségeket a feszültséget kiváltó problémák tárgyalásos rendezése, a gazdasági és egyéb kap­csolatok fenntartása érdekében hasznosítsuk. Érdekeink e vonatkozásban egybeesnek valamennyi európai nép létérde­keivel. A jövőben is tevékeny szerepet kívánunk vállalni az európai biztonsági és együttműködési folyamat védelmezé- sében, a békés élet biztosításában hazánk határain belül és az egész világon. n övezi. Pillanatkép a budapesti dolgozók béke- nagygyűléséről: édesapa kislányával óhaj: a béke Már-már úgy tűnik, rakétaévként vonul be a tudatunkba a tovatűnő esztendő. Pedig — lassan a 365 nap elmúltával — bizton állíthatjuk: 1983 a béke éve is volt, sőt az egyetemes békeakarat kinyilvánításának eleddig egyedülálló esztendeje. Soha még a földön nem mozdult meg ennyi ember a béke érdeké­ben. soha még ennyien nem emelték fel szavukat a fegyverkezés ellen. Idősek és fiatalok; egészen apró emberkék, akikről azt hinnénk, még a mese álomszép világában élnek; édesanyák gyermekükkel, egymást szo­rosan karolva; nagymamák, akiknek már aligha a maguk élete drága; kommunisták, szocialisták, pártonkivüliek, egyházi személyiségek, kato­nák ... szóval mindenki, aki bízott erejében, hogy tehet valamit a bé­kéért. Igaz, ezek a demonstrációk Európában az amerikai nukleáris rakéták fenyegető árnyékában zajlottak — de zajlottak, minden fenye­getés ellenére. S másutt is elszánt hittel vonultak az utcákra az embe­rek. Eme elszántság bizonyítására álljanak itt ezek a képek — az ese­mények, amelyek krónikája nélkül nem lenne teljes az 1983-as esztendő mérlege. rü 30HRII , Igen — az atomfegyvermentes övezetekre! — olvasható a transzparensen, amelyet moszkvai dolgozók tartanak kezük­ben. A demonstrációval a moszkvaiak békeakaratukat fe­jezték ki, támogatásukról biztosították a szovjet kormány békepolitikáját és elítélték az amerikai rakétatelepítést Nyu- gat-Európában Johanna Jordan nyugatnémet asszony negyven napon át folytatott éhségsztrájkot a leszerelésért. A képen: sajtóérte­kezletet tart Bonnban, mögötte ez olvasható: „Éhezünk a leszerelésért — böjtölünk az életért!” „Eső helyett napot!” Még pontosabban: „Reagan he­lyett napot!” — olvasható az NSZK-beli Brémában ezen a hatalmas plakáton. A felirat egy szójátékra épül: Reagan amerikai elnök ne­vének és a Regen („eső”) né­met szónak a kiejtése azo­nos. A piakát a brémai bé­kenapok idején került a fal­ra, hogy így is elítéljék az amerikai elnök rakétatelepí­tését Dán nagymamák a békéért — demonstráció Koppenhágában a rakéták ellen f .. Békefesztivál Budapesten — a kép önmagáért beszél „NATO-katonák nemet mondanak a szárnyas rakétákra és a Pershing—2-csekrc ! ! !” Bonnban nyugatnémet katonák is részt vettek az októberi, legalább 300 ezer embert megmoz­gató rakétaellenes tüntetésen (Fotó: MTI Képszolgálat — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents