Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
NÉPÚJSÁG 1983. december 23., péntek Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) amely előírja, hogy az országgyűlési képviselőket választókerületenként és országos választási listán, a helyi tanácstagokat pedig választókerületenként választják. Az alkotmány a népképviseleti testületek tagjainak visszahívásáról azt mondja ki, hogy az országgyűlési képviselőket, valamint a tanácsok tagjait választóik hívhatják vissza. Ez az eljárási mód az országos választási listán megválasztott képviselőkre gyakorlatilag nem alkalmazható. Ezért a javaslat szerint az említett rendelkezést ki kell egészíteni azzal, hogy az országos választási listán megválasztott képviselők visszahívásáról — a Hazafias Népfront Országos Tanácsának javaslatára — az országgyűlés dönt. A törvényjavaslat végül arról is rendelkezik, hogy az alkotmányt módosító új szabályok 1984. január 1-én, a választásokkal kapcsolatos új rendelkezések pedig az 1985. évi általános választás kitűzésének napján lépnek hatályba. — Ennyiben kívántam ösz- szefoglalni azokat a módosító javaslatokat, amelyeknek a törvénybe iktatása esetén alkotmányunk az eddiginél is hatékonyabban szolgálja majd népünk érdekét, az előttünk álló célok elérését — mondotta befejezésül Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára. Katona Imre expozéja után dr. Antalffy György (Csongrád m.), a szegedi József Attila Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára beszámolt az alkotmány- módosításról szóló törvény- javaslat bizottsági vitájáról, és javasolta a törvényjavaslat elfogadását. A napirendhez több hozzászóló nem lévén, határozathozatal következett. Az országgyűlés az alkotmány módosításáról szóló törvény- javaslatot — általánosságban és részleteiben — egyhangú szavazással elfogadta. vonatkozó javaslatunkat is. E javaslat értelmében a társadalmi életben jelentős szerepet játszó, kiemelkedő személyiségek köréből képviselőnek javasoltak egy részét — az országgyűlési képviselők mintegy 10 százalékát — országos választási listán jelölnék és választanák meg. E személyeknek a népfrontmozgalomba tömörült politikai, társadalmi és érdekképviseleti szervek javaslatai alapján történő jelölése a Hazafias Népfront Országos Tanácsának a jogkörébe tartozna, választásuk viszont az ország valameny- nyi választópolgárának közvetlen szavazásával történne. — A választási rendszerben bekövetkező lényeges módosulások — így a kettős, illetőleg többes jelölés általánossá válása, valamint az országos választási lista bevezetése — szükségessé tették a szavazás módjának megváltoztatását is. A törvényjavaslat vitájában sokan szorgalmazták a- népképviseleti testületek tevékenységének tartalmasabbá, jobbá tételét. E testületek hatékonyabb működése több tényezőtől függ. így különösen attól, hogy a legalkalmasabb személyeket választják-e meg a testületekbe, ezek a testületek megfelelő hatáskörrel, jogkörrel rendelkeznek-e, feladatkörük pontosan tisztázott-e, a testületek és tagjaik egyénenként is megfelelően élnek-e jogaikkal, teljesítik-e kötelességeiket, .és egyáltalán rendelkeznek-e a jó munkához szükséges minden feltétellel. Befejezésül arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy a választási rendszer reformjának fontos célja volt az egyszerűsítés is. Ezt részben azzal igyekeztünk megvalósítani, hogy a jövőben csak egy jogszabály tartalmazza a választásokkal kapcsolatos összes elvi-érdemi, valamint fontos eljárási rendelkezést, másrészt viszont — ott, ahol erre a törvényességi garanciák sérelme nélkül mód és lehetőség nyílott — egyszerűsítettük a választások előkészítését és lebonyolítását is. Ezek az egyszerűsítések a választási szervezetet éppúgy érintik, mint a választási eljárást. — Meggyőződésünk, s ebben a társadalmi viták résztvevőinek véleménye is megerősített bennünket, hogy a képviselők és a tanácstagok választásáról beterjesztett törvényjavaslat — ha mindent megteszünk következetes valóraváltásáért — hasznosan fogja szolgálni a szocialista demokrácia további kibontakoztatásának ügyét, s ezzel azt is, hogy a szocialista társadalom építésének feladatait minél sikeresebben megoldhassuk. A Miniszter- tanács megbízásából ezért kérem önöket a javaslat megvitatására és elfogadására — mondotta végezetül Markója Imre. Az igazságügyminiszter expozéja után DR. GAJDÖCSI ISTVÁN (Bács-Kinkun m.), a Bács-Kiskun megyei Tanács elnöke, az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának elnöke a testület álláspontját tárta a képviselők elé, majd BIBÚK ISTVÁN- NÉ (Csongrád m.) szólalt fel. KOROM MIHÁLY (Bács- Kiskun m.), az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára rámutatott: fejlődésünk olyan szakaszához érkeztünk amelyben a szocialista társadalomépítés további feladatai csakis az emberekben rejlő alkotó energiáknak az eddiginél is nagyobb mértékű felszínre hozásával oldhatók meg. Ez nagy mértékben függ a közélet demokratizmusától, a dolgozók cselekvő aktivitásától, attól, hogy maguk is érezzék: részesei sorsuk alakításának, az őket érintő döntések meghozatalának. — A választások társadalmunk életének mindenkor kiemelkedően fontos politikai eseményei. Az ország- gyűlés és a tanácsok demokratikus államrendünk alapintézményei. Tükrözik társadalmunk osztály- és rétegviszonyait, a kommunisták és a pártonkívüliek együttműködését, a szocialista célok jegyében megvalósuló nemzeti egységet. Az állampolgárok mindenekelőtt választott képviselőik útján vesznek részt az ország és a szűkebb lakóterület ügyeinek felelős intézésében, a társadalom irányításában. A továbbiakban az új javaslatokról szólva kiemelte a kettős, vagy többes jelölés általánossá tételét. — Ezt főként az indokolja — mondotta —, hogy amíg az elmúlt évtizedben társadalmunk számos területén tovább fejlődtek a szocialista demokrácia intézményei és tartalmi vonásai, addig a választások sok helyütt leszűkültek a szavazás mozzanatára, a voks leadására. Magának a szavazásnak is megvan természetesen a társadalmi jelentősége, mivel az állampolgárok szavazataikkal egyúttal a politikáról is véleményt mondanak. Az állampolgárok számára azonban az általánosan elfogadott politika érvényesülésén túl az sem közömbös, hogy a politikát kik alakítják, képviselik, valósítják meg. A többes jelölés általánossá tétele tehát a személyes bizalomnyilvánítás lehetőségét gyakorlatilag kiteljesíti, intézményesen garantálja. Az állampolgároknak így módjukban áll azokat bejuttatni a választott testületekbe, akik iránt leginkáb bizalmuk van, akiknek a személyében biztosítottnak látják az országos és helyi ügyek jó intézését, a kisebb-nagyobb közösségek érdekeinek legjobb képviseletét. Éppen ezért növekszik annak jelentősége, hogy a választók megismerhessék a jelölteket, figyelemmel kísérhessék tevékenységüket, s ezzel együtt fokozódik az igény az iránt is, hogy a jelöltek jól ismerjék választókerületüket. Hazánkban történelmileg úgy alakult a helyzet, hogy egypártrendszer körülményei között dolgozunk. Itt nincs és a jövőben sem lesz helye, terepe a szocializmusellenes fellépéseknek, mert dolgozó népünk politikai érettsége gátat vet minden ilyen törekvésnek. Tapasztalataink bizonyítják, hogy az új társadalom építése a nép egészének az ügye. Kommunisták és pártonkívüliek, különböző világnézetű emberek, magyarok és nemzetiségiek egyre erősödő nemzeti egységben, összefogva, együtt dolgoznak szocialista céljaink eléréséért. Nemsokára negyven esztendeje lesz annak, hogy a fasizmus, a régi rend igájából felszabadulva kezünkbe vettük sorsunk alakítását, s a magunk számára építjük szocialista hazánkat. Korom Mihály hozzászólásában kitért arra is, hogy milyen nemzetközi és hazai körülmények közepette került sor a törvényjavaslat benyújtására. — Meggyőződéssel valljuk, hogy az új választójogi törvény elfogadása és gyakorlati alkalmazása népünk egységének, összefogásának erősítésében újabb fontos állomás lesz. Ezért a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében annak elfogadását ajánlom a tisztelt országgyűlésnek — mondotta végezetül Korom Mihály. BOGNÁR REZSŐ (Haj- dú-Bihar m.) akadémikus, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára nemzeti ügynek mondta az országgyűlési és tanácsi munka fejlesztését, korszerűsítését. SZENT1STVÁNY1 GYULÁNÉ (Baranya m.), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke felszólalásában rámutatott: politikai intézményeinknek nemcsak joga, de egyben kötelessége is, hogy állandóan bővítsék, gazdagítsák a közvetlen és a közvetett demokrácia eszköztárát. A vitában felszólalt még SIMON ERNÖNÉ (Somogy m.). CSERVENKA FERENCNÉ, az országgyűlés alelnöke bejelentette: a szünetben tanácskozott az építési és közlekedési bizottság, s új elnökévé dr. Szilágyi Gábor Hajdú-Bihar megyei képviselőt választotta meg. Ezután POZSGAY IMRE (Budapest), a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára emelkedett szólásra. Bevezetőjében aláhúzta: egyetért a törvényjavaslattal, amely kiállta a széles körű társadalmi vita próbáját. Csaknem 250 ezren mondtak véleményt a tervezetről, fejtették ki jobbító szándékú észrevételeiket, kritikai megjegyzéseiket. Az eszmecserék eredményéhez nagyban hozzájárult az előkészítés megalapozottsága. A vitában több képviselő nem jelentkezett felszólalásra, ezért az elnök ismét az igazságügyminiszternek adta meg a szót. Az országgyűlés ezt követően az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már megszavazott módosítással — részleteiben egyhangúlag' elfogadta. A napirend szerint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett: HETÉNYI ISTVÁN pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre expozéja Ezt követően — az elfogadott napirendnek megfelelően — dr. Markója Imre igazságügyminiszter tartotta meg expozéját. — Amikor a Minisztertanács megbízásából és nevében előterjesztem az ország- gyűlési képviselők és a tanácstagok választásáról szóló törvényjavaslatot, ezt annak tudatában teszem, hogy politikai és jogi szempontból kiemelkedő jelentőségű törvényhozási aktusra kerül most sor — mondotta a miniszter, majd hangsúlyozta : _ — A választási rendszer és a választójog minden államban hű kifejezője az uralkodó társadalmi és gazdasági viszonyoknak, s egyik alapvető eszköze a politikai hatalom gyakorlásának. így van ez a szocialista társadalmakban is, ahol a választási rendszer és a választójog a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmának fontos megtestesítője és megvalósítója. — A törvényjavaslat jelentőségét indokolva természetesen azokról a konkrét törekvésekről is szólni kell, amelyek a mi országunkat és népünket vezérlik. Ezek lényegét és alapvető célját abban lehet megfogalmazni, hogy elkötelezett hívei vagyunk a szocialista eszmék megvalósításának, a szocialista társadalom építésének, tehát annak is, hogy a szocialista demokrácia állandó fejlesztésével minél teljesebben biztosítsuk népünk legszélesebb rétegeinek bevonását a politika alakításába, a közügyek intézésébe, és a közélet ellenőrzésébe. E szándékot a párt legutóbbi, XII. kongresszusa is határozottan kinyilvánította, amikor — az addig elért történelmi jelentőségű eredmények elismerése mellett — azt állapította meg, hogy több területen még nem kielégítő a szocialista demokrácia szintje, s ezért további jelentős erőfeszítésekre van szükség a demokratizmus tökéletesítése érdekében. Erőfeszítéseink arra is irányultak, hogy társadalmunk minden közegében, az élet minden területén nyíltabb, őszintébb, kritikusabb, tehát valóban demokratikusabb légkör alakuljon ki, de arra is, hogy a dolgozók demokratikus jogait szélesítsük, e jogok gyakorlásának garanciarendszerét erősítsük, s a demokrácia fórumrendszerét — főként a Hazafias Népfront, a tömegszervezetek és a népképviseleti szervek tevékenységének tartalmasabbá és hatékonyabbá tételével — továbbfejlesszük. — Mai világunk és életünk sajnos, nem mentes a feszültségektől és a nehézségektől. Mostanában sokakban felmerül az a kérdés, hogy ebben a nehezebb helyzetben vajon szükséges és érdemes-e újabb és újabb reformelképzeléseken gondolkoznunk, és ezek megvalósításáért ilyen jelentős erőfeszítéseket kifejteni. Meggyőződésünk, hogy igen. érdemes. Nemcsak azért, mert a szocializmus sikeres építése általában is elképzelhetetlen a megújulásra való állandó törekvés, nélkül, hanem azért is, mert a gondok és problémák mielőbbi megoldásának is ez az egyik legfontosabb feltétele, illetve biztosítéka. — A beterjesztett törvény- javaslatot kiemelkedő politikai és jogi jelentősége miatt különös gonddal készítettük elő, s e munka során maximálisan igyekeztünk érvényesíteni a törvényelőkészítés demokratizmusára vonatkozó követelményeket. Bár az utóbbi évtizedekben nálunk már politikai gyakorlattá vált a legfontosabb jogszabálytervezetek társadalmi és szakmai vitája, most mégis minden túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a választójogi törvényjavaslat soha nem tapasztalt érdeklődést váltott ki közvéleményünkben.. A Minisztertanács nevében kijelenthetem, hogy a kormányzati szervek minden erővel törekedni fognak a most lezajlott társadalmi' viták tapasztalatainak messzemenő hasznosítására. Ez az elhatározásunk is bizonyítja azt, hogy egész társadalom- irányítási rendszerünkben élő és eleven valósággá kívánjuk tenni a demokrácia tiszteletét, érvényesülését és felelősségteljes gyakorlását. Ezekből az alkotmányos té- • telekből kiindulva igyekeztünk az utóbbi években megfogalmazni azokat a feladatokat, amelyek az állami élet demokratizmusának további fejlesztése terén előttünk állnak. Teendőink fő irányai között szerepelt az is: választási rendszerünk korszerűsítésével, elsősorban demokratizmusának elmélyítésével jobb feltételeket teremtsünk ahhoz, hogy államhatalmi, népképviseleti szerveink minden eddiginél eredményesebben gyakorolhassák hivatásukat. A törvényjavaslat szellemében a választópolgároktól is azt kérjük, hogy a jelöltek kiválasztása és megválasztása során fejezzék ki a politikánk melletti kiállásukat, ugyanakkor azt is juttassák határozottan kifejezésre, hogy a jelöltek közül valóban a legrátermetteabek képviselhessék a lakosság egészének vagy az érintett közösségeknek az érdekeit. A törvénytervezet változtatási szándékait tovább elemezve arról is szólni kell, hogy a tervezet társadalmi 1 vitája során általános egyetértés fogadta az országos vá- i lasztási lista bevezetésére 1 Hetényi István beszéde Az állami költségvetés tervezetét a kormány az idei év tapasztalatit hasznosítva és a jövő évi várható körülményeket mérlegelve terjeszti az országgyűlés elé. A benyújtott javaslat összhangban van az 1984. évi tervnek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 7-i ülésén jóváhagyott irányelveivel. Előadói beszédemben elsősorban arról szeretnék szólni, hogy milyen feladatok állnak előttünk az állami pénzügyi munkában. Jövő évi gazdasági feladataink meghatározásakor immáron ö.t éve abból a tartós alapjában változatlan gazdaságpolitikai követelményből indulunk ki, amelynek lényege fizetőképességünk megőrzése, elért vívmányaink védelme. Cselekvésünket egyre érzékelhetőbben ezek szolgálatába tudjuk állítani. Az eredmények önmagukért beszélnek. Nem tagadható ugyanakkor, hogy e politikát rögös úton kell sikerre vinnünk. Néhány évvel ezelőtt, a célok kijelölésekor kedvezőbb nemzetközi feltételekre és egy-két vonatkozásban kevesebb belső nehézségre is számítottunk. Idei gazdálkodásunk igen lényeges eredménye, hogy 1983-ban is megőriztük az ország nemzetközi fizetőképességét. Sikerült jelentősen emelni a kivitelt és mérsékelt színvonalon tartani a behozatalt. A külkereskedelem pozitív egyenlege tovább növekedett. Továbbra is megőriztük a lakosság reáljövedelmének és fogyasztásának eddig kialakult színvonalát. A tervezett keretek között alakultak a fogyasztói árak, teljesítjük a lakások, az általános iskolák és kórházak építésének terveit. A költségvetés bevételei és kiadásai is — nagy vonásokban — a terv szerint alakulnak, sőt lehetséges, hogy az ez évi költségvetési hiány a jóváhagyottnál kisebb lesz. Jövőre elsősorban a külföldi adósságállomány csökkentése miatt jövedelmet kell kivonni a gazdaságból. Ez úgy érhető el, ha a költségvetés a szokott, hagyományos kiadásainak fedezetén felül olyan bevételt is elér, amelyet nem fordít az állami elkötelezettségek növelésére, hanem úgynevezett hitelfedezeti alapként a Nemzeti Banknál helyez el. Ez az előirányzat a költség- vetésben 16,5 milliárd forint. Ez a pótlólagos alap teszi csak lehetővé, hqgy a bank elláthassa feladatait. A költségvetési kiadások 53 százalékát az intézmények és a társadalombiztosítás kiadásai teszik ki. A kiadási előirányzatok a szűkre szabott lehetőségek mellett is hozzájárulnak az életkörülmények javításához, a sokirányú állami kötelezettségek teljesítéséhez. A társadalombiztosítási ellátás jövőre is a költségvetés legdinamikusabban növekvő kiadási tétele. A kiadások 119 milliárd forintra fognak rúgni. A költségvetési intézmények kiadásait szigorú rangsorolással az alapellátás — köztük mindenekelőtt az általános iskolai oktatás és egészségügy — elsődlegességének szem előtt tartásával irányozzuk elő. Feszítő társadalmi gondunk, és kiemelt feladatunk továbbra is a lakásépítés. Az új lakásgazdálkodási szabályok alkalmazásának tapasztalatai kedvezőek. A lakásépítésre fordítható állami pénzeszközök csökkenése ellenére a tanácsok meggyorsították, javították a területelőkészítést, a telekellátást, és minden feltétel adva van arra, hogy jövőre a tervezett 70—74 ezer lakás megépüljön. A lakbéremelés végrehajtása zökkenőmentes- volt, ebben a fokozatosság és a leginkább rászoruló rétegek számára bevezetett szociális támogatás is közrejátszott. A lakásgazdálkodás új feltételei a fiatal • családalapítók lakáshoz juttatását segítik. El kell azonban ismerni, hogy a saját rész előteremtése — a kedvezményezett előtakarékossági megoldások bővülése ellenére — nincs mindig arányban a fiatalok megtakarítható jövedelmével. Valamennyi költségvetési intézmény gazdálkodásával kapcsolatban szeretném hangsúlyozni, hogy még a kiemelt területeken is elengedhetetlen az ésszerű takarékosság. Jelentős tartalékok vannak a belső szervezet, az intézmények közti munka- megosztás fejlesztésében, a beszerzések racionalizálásában, a fenntartás és felújítás ésszerű megszervezésében és a színvonalas ellenőrző munkában. Ezeket fokról fokra feltárjuk, és mint az elmúlt években, úgy a jövőben is megteszünk minden lehetséges ésszerűsítést. Az 1984. évi költségvetés előirányzatai lehetővé teszik, hogy hazánk olyan gazdaságpolitikát folytasson, amely az elmúlt évekhez hasonlóan a jövő évben is támogatásra találhat a szocializmus építését igenlő minden állampolgár részéről, és kivívja további nemzetközi megbecsülésünket. Megvalósítása nagy erőfeszítést, esetenként áldozatot követel gazdasági szervezetektől, állampolgároktól egyaránt. A társadalom demokratizálódási folyamata, a gazdaság- irányítás fejlesztése egyaránt kezdeményező, a döntésekben és végrehajtásban cselekvőén résztvevő állampolgári, vállalati és tanácsi magatartást igényel. Az elmúlt évek tapasztalata azt mutatja, hogy a népgazdaság egyensúlyának megszilárdítása, gazdaságunk fellendítése nem egyszeri felbuzdulást igényel, hanem állandó, sokrétű és alkotó cselekvést. Ehhez kérem az országgyűlés fórumán a munkások, parasztok és értelmiségiek alkotó közreműködését közös céljaink valóra- váltásában — mondotta befejezésül Hetényi István. Az ezt követő vitában először HAJMER IMRE (Komárom tn.) szólalt fel, majd DR. BOZA JÓZSEF (Bács- Kiskun m.), SZABÓ ISTVÁN (Hajdú-Bihar m.), KŐKÚT! FERENCNE (Fejér m.), STAD1NGER ISTVÁN (Budapest), SÖRÉS ISTVÁN (Szabolcs-Szatmár m.) és KOVÁCS LÁSZLÓ (Pest m.) mondta el véleményét. Az országgyűlés ma folytatja munkáját. (MTI)
