Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-23 / 302. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 23., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 302. SZÁM Tervegyeztető tárgyaláson a megyei tanácsnál Fotó: Kovács Erzsébet Megkezdte munkáját az országgyűlés téli ülésszaka Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az ország- gyűlés téli ülésszaka. Legfelső törvényhozásunk fórumán megjelentek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács Elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP Politikai Bizottságának más tágjai. Jelen volt a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglaltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. A téli ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy az Országos Választási Elnökség a választójogi törvény 17. paragrafusának ötödik bekezdése alapján benyújtotta az időközi választásokról szóló jelentését. Ezt az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vette, és a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a megválasztott országgyűlési képviselők megbízólevelét. Megállapította, hogy azok a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelelnek, ezért javasolja a képviselők igazolását. Az országgyűlés az Országos Választási Elnökség jelentését tudomásul vette, és Boros László, Sztrapák Ferenc, Zahorecz József és dr. Czibere Tibor országgyűlési képviselőket igazoltnak jelentette ki. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsának Elnöksége javaslatot terjesztett elő bizottsági tag felmentésére, és a bizottságokban — felmentés és elhalálozás miatt — megüresedett tagsági helyek betöltésére. A javaslatnak megfelelően az országgyűlés Andrikó Miklóst — államtitkári kinevezésére tekintettel — a terv- és költségvetési bizottság tagságából felmentette. Koltai Imrét és Kovács Ferencet az építési és közlekedési bizottság, Mezei Lászlót a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság, dr. Csendes Bélánét a kulturális bizottság, Papp Lajost, a terv- és költségvetési bizottság, Németh Ferencet a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság tagjává megválasztotta. Az országgyűlés ezután elfogadta a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának jelentését, amelyet a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletéiről készített. Az országgyűlés elnöke bejelentette, hogy a Miniszter- tanács benyújtotta az alkotmány módosításáról; az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásáról, valamint a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Az országgyűlés plénuma ezt követően elfogadta az ülésszak napirendjét: 1. Az alkotmány módosításával foglalkozó törvényjavaslat. 2. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásával foglalkozó törvényjavaslat. 3. A Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat. Az elfogadott napirendnek megfelelően Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára előterjesztette az alkotmány módosításáról szóló expozét. Katona Imre beszede A Magyar Népköztársaság alkotmánya szocialista államunk alaptörvénye. Meghatározza a társadalmi rendet, rögzíti az államszervezetre, az állampolgárok jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseket. Ezért különösen fontos esemény a mostani, amikor az ország- gyűlés napirendjén az alkotmány módosítása szerepel — mondotta bevezetőül Katona Imre, majd így folytatta : A ma érvényben levő alkotmányunkat 1949-ben iktatta törvénybe az ország- gyűlés. Ez történelmi jelentőségű vívmány volt: szentesítette a néphatalmat, és célul tűzte ki a kizsákmányolástól mentes társadalom, a szocializmus felépítését. Az azóta eltelt 34 év alatt csak egyszer került sor az alkotmány módosítására, amikor 1972-ben, a megelőző több mint két évtizedes, az egész társadalomban lényegi változást hozó fejlődés ezt szükségessé tette. Az azóta eltelt egy évtized tapasztalatai megmutatták, hogy alkotmányunk alapjában jól szolgálja azoknak a feladatoknak a megoldását, amelyek á szocialista társadalom építése terén előttünk állnak. Népi alkotmányunk alapelvei ma is érvényesek. Mindezek alapján kijelenthetjük, hogy szocialista állam- és jogrendszerünk, politikai intézményrendszerünk szilárd alaptörvényre épül. A szocialista társadalmunk fejlődésének eredményeként ismét időszerűvé vált, hogy állami életünkben több új szervezeti megoldást vezessünk be. Az alkotmányos rend biztosítása elsősorban az országgyűlés feladata. E jogkörében az állami szervek alkotmányba ütköző, vagy a társadalom érdekeit sértő rendelkezéseit megsemmisítheti. Az Elnöki Tanácsnak is feladata, hogy őrködjék az alkotmány végrehajtásán. Az Elnöki Tanács az alkotmányosság feletti felügyeleti joga értelmében eltörölhet, illetve megváltoztathat minden olyan jogszabályt, államigazgatási határozatot vagy intézkedést, amely az alkotmányba ütközik. Hazánkban minden állami szervnek kötelessége, hogy az alkotmányt, az alkotmányos jogszabályokat megtartsa, és feladatkörében eljárva megtartassa. Az alkotmányosság érvényesülését felügyeli a kormány, és a bíróságoknak, az ügyészségeknek is fontos feladata az alkotmányosság védelme. Hazánkban alkotmányos rend van, ez pártunk és dolgozó népünk nagy vívmánya. Ez azonban nem ment fel bennünket ama kötelezettségünk alól, hogy további intézkedéseket tegyünk annak érdekében: az alkotmány előírásai a jövőben még maradéktalanabbul érvényesüljenek. Ezért indokolt az alkotmányosság védelmét szolgáló eszközök továbbfejlesztése. Mindezek szükségessé teszik, hogy az alkotmányosság védelmének állami-jogi biztosítékait az eddigieknél hatékonyabbá tegyük. Indokolt tehát, hogy a jogalkotást — az alkotmányosság szempontjából — egy újonnan létesítendő önálló szerv: az alkotmányjogi tanács is ellenőrizze, anélkül, hogy a jogalkotó szervek, valamint a jogalkotás koordinálását végző' igazságügyminiszter hatásköre és felelőssége csökkenne. Az alkotmányjogi tanácsnak, mint sajátos szervnek, a jelentősége indokolja, hogy róla maga az alkotmány rendelkezzék. A javaslat szerint az alkotmányjogi tanács vizsgálhatja a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságát, azoknak az alkotmánnyal való összhangját, az általa alkotmányellenesnek tartott jogi rendelkezés végrehajtását felfüggesztheti. Nem teheti ezt meg az országgyűlés és az Elnöki Tanács által hozott rendelkezések tekintetében, mert az alkotmányjogi tanács az országgyűlés szerve. Ugyancsak nem függesztheti fel a tanács a Legfelsőbb Bíróságnak a bíróságokra kötelező irányelveit és elvi döntéseit, mert ez beavatkozás lenne a bíróság igazságszolgáltató jogkörébe, A községi tanácsok önállóságának fokozásával távlatokban el kell érni, hogy a közvetlen megyei irányítás általánossá váljék. Addig azonban, amíg ennek a feltételei megérnek, szükséges, hogy a megyei irányítás közvetítésében a városok és a városi jogú nagyközségek közreműködjenek; viszont ott, ahol a feltételek ma is adottak, lehetőség van már most is arra, hogy egyes nagyközségeket bekapcsoljunk a megyei irányításba. Az előkészítő munka során felvetett kérdésekre is válaszolva mondhatjuk: meggyőződésünk, hogy a közigazgatás átszervezése növeli annak a lehetőségét, hogy az alkotmány módosítása után, vagyis 1984. január 1-ével a már korszerűsített irányítási rendszerben működő tanácsi és más állami szervek szocialista hazánk építésében vállalt feladataikat magasabb színvonalon, nagyobb önállósággal lássák el; ugyanakkor növekedjék felelősségérzetük az állampolgárok ügyeinek intézésénél. A törvényjavaslatban új, hogy az országgyűlési képviselők egy kisebb részét országos választási listán válasszák meg az állampolgárok. Ez a rendelkezés azt jelentené, hogy mintegy 30 —35 közéleti személyiség indulna az országos választási listán. Az egyéni választókerületi rendszer, mint alapelv, továbbra is fennmarad, a törvényjavaslat azonban figyelembe veszi azt a fontos politikai érdeket, hogy az országgyűlésben jelen legyenek politikai, társadalmi életünk kiemelkedő vezetői, szövetségi politikánk, a kultúra, a tudomány elismert kiválóságai. E személyiségek munkájának a jellege azonban jóval meghaladja egy- egy, viszonylag kis létszámú választókerület lakosságának a képviseletét, mivel tevékenységük országos jelentőségű. Indokolt tehát jelölésüket, illetőleg megválasztásukat nem egy választókerülethez kötni, hanem országossá tenni. Az egyéni választókerületi rendszerről jelenleg nem az alkotmány, hanem a választási törvény rendelkezik. Az egyéni választókerületekben és az országos választási listán történő választás azonban olyan lényeges elv, amelyet indokolt az alkotmányban is rögzíteni. Ehhez az alkotmányt ki kell egészíteni azzal a rendelkezéssel, (Folytatás az 3. oldalon) A Parlament kupolacsarnokában már karácsonyi a hangulat. Az országgyűlés szünetében Kádár János képviselőkkel beszélget az ország fenyőfája alatt (Telefotó) Az OTP vezérigazgatóját fogadták a tanácsnál A Békés megyei Tanács elnökhelyettese, Araczki János fogadta Szirmai Jenőt, az OTP vezérigazgatóját tegnap délután 4 órakor a megyei tanács épületében. A fogadáson részt vett Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője, Csók Sándor, az OTP Békés megyei igazgatója. Az Országos Takarékpénztár megyei kirendeltségének 1983. évi tevékenységéről írásos anyagot juttattak el az OTP vezérigazgatójához, amihez a tegnapi fogadáson Csók Sándor szóbeli kiegészítőt fűzött. Kiemelte az aszálykárral összefüggő betétmódosulásokat, szólt a lakásberuházásokról és a gázprogram Békés megyei helyzetéről. Kiss Sándor hozzászólásában szólt a lakásépítés problémáiról, az anyag- ellátással összefüggő gondokról és a gázprogramról. Végül a megye vezetői és az OTP vezérigazgatója egyeztették a népgazdasági és á megyei terveket, különös tekintettel a lakásépítésre és a közműfejlesztésre. Ülésezett a KISZ megyei bizottsága Idei utolsó ülését tartotta a KISZ Békés megyei bizottsága december 22-én, tegnap délelőtt Békéscsabán, Pataki István első titkár vezetésével. A testület elsőként a KISZ szarvasi városi-járási bizottság működésének eddigi tapasztalatairól hallgatott meg szóbeli tájékoztatót. A téma napirendre tűzését az indokolta, hogy 1983-ban létrejött a külön városi és járási bizottság helyett egy testület, a városi-járási KISZ-bizottság Szarvason. A napirendnek megfelelően ezután arról terjesztett elő jelentést Kozák Ferenc, a KISZ megyei bizottságának titkára, milyenek a KISZ irányító munkájának tapasztalatai azon kisüzemek KISZ- munkájában, amelyek székhelye nem Békés megyében van. A különböző államigazgatási egységekben levő, de egy vállalathoz, szövetkezethez, intézményhez tartozó ifjúsági szervezetek munkájának összehangolásával a KISZ KB intéző bizottsága 1978 áprilisában foglalkozott, s határozatban szabta meg a koordinációs feladatokat. Eszerint a koordinációs tevékenység a szóban forgó KISZ-szervezetek munkájának összehangolását jelenti olyan vonalon, amely a területi irányítás elvét nem csorbítja. Megyénkben ilyen KISZ- szervezet például a MÁV, a Csepel Autó, a harisnyagyár KISZ-szervezete. A tapasztalatok szerint a koordinációs jogkör gyakorlásában meghatározóak a gazdasági egységek közötti kapcsolatok. A legeredményesebb az együttműködés a különböző közös vállalati rendezvények megszervezésében. E találkozók jó alkalmat adnak a különböző gyáregységben dolgozó fiatalok ismerkedéséhez, személyes kapcsolatok kialakításához. Az ülésen ezután két programot vitatott meg és fogadott el a testület: a KISZ KB 1983. szeptember 20-i, mezőgazdasági határozatának megvalósítására szóló megyei feladattervet, valamint a KISZ megyei bizottságának 1984. I. negyedévi tömegpolitikai feladattervét. T. I. Zöldségtermesztés csökkenő jövedelmezőséggel A zöldségtermesztés 1976- ban napvilágot látott kormányprogramját követően kedvező folyamatok bontakoztak ki. A program serkentő hatását 1980-ig éreztette. A termőterület 1980- ig egyenletesen nőtt, majd ezt követően csökkent. E jelenséget a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés taggazdaságaiban is nyomon lehetett követni. A legtöbb mezőgazdasági üzemben az egyre alacsonyabb jövedelmezőség miatt csökkent a termelési kedv, különösen paradicsomból és zöldborsóból termeltek kevesebbet a gazdaságok. A zöldségágazatok válságát a nehezen és drágán beszerezhető gépek is tovább mélyítették. Ennek tulajdonítható, hogy a BAGE-taggazdaságok részaránya a feldolgozó, felvásárló vállalatok nyersanyagellátásában három év óta fokozatosan csökkent. A központi támogatások mérséklését követően a felvásárlási árak nem tartottak lépést a növekvő költségekkel. A mezőgazdasági üzemek többsége így a költséges megújulás helyett, inkább lemondott a termesztésről. A zöldségtermesztés verseny- képtelen ágazat lett, fejlesztésére a gazdaságok gyakorlatilag jelentéktelen összegeket fordítottak. A termelés bővítését kizárólag közös, BAGE-forrásból oldották meg. Mindezt a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés december 22-én megtartott tanácsülésén állapították meg, ahol egyben a zöldségtermesztés feladatairól is szóltak. Egyben meghatározták azt is, hogy mit tehetnek a termelés biztonságának, eredményességének növelése érdekében a BAGE együttműködés további fejlesztésével. v
