Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-22 / 301. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Ára: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM. 301. SZÁM Átadták a Kiváló Aruk Fóruma okleveleket Szerdán az Országos Piac­kutató Intézet Nagymező ut­cai bemutatótermében Cseh József, az Ipari Minisztéri­um főosztályvezetője átadta a Kiváló Áruk Fóruma meg­különböztető jelzésre jogosí­tó okleveleket 18 vállalat képviselőjének, 25 kiemelke­dőnek minősített gépipari termékre. E cikkeknek egy része az energiatakarékossá­got szolgálja. Mint például az MMG Automatika Mű­vek hőmérsékletszabályozó radiátorszelepe, a SPHERO —ÉVIG KFT fűtővíz-kerin- gető szivattyúja és a hír­adástechnikai anyagok gyá­rának energiatakarékos fén y csőelőtét j e. Sütő Kálmán, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnök- helyettese azokra az élelmi­szerekre, élvezeti, vegyi és műszaki cikkekre, valamint textiltermékekre adta át a KÁF-okleveleket, amelyek­nél az emblémaviselés határ­ideje ebben az évben le­járt. Az emblémaviselés megújítására 33 vállalat 75 termékével jelentkezett, s ebből a KÁF-emblémát to­vábbra is viselheti 28 vál­lalat 49 terméke. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács szerdai ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság Budapes­ten tartott üléséről szóló je­lentést. Megbízta a gazda­sági bizottságot, hogy gon­doskodjon az ülés határoza­tainak végrehajtásáról. A kormány az igazságügy­miniszter jelentése alapján megállapította, hogy a kö­zéptávú — az 1981—1985 kö­zötti időszakra szóló — jog­alkotási program végrehaj­tása tervszerűen halad. Je­lentős új jogszabályok szü­lettek, korszerűbbé, áttekint­hetőbbé és összehangoltabbá vált a joganyag. A feltétle­nül indokoltnál azonban még mindig több a kiadásra ke­rülő rendeletek, rendelkezé­sek és iránymutatások szá­ma, ezért további lépéseket kell tenni a túlszabályozott­sághoz vezető törekvések visszaszorítására.' A Minisztertanács megvi­tatta az országos középtávú kutatási és fejlesztési terv végrehajtásának tapasztala­tairól szóló jelentést. Megál­lapította, hogy a kutató-, fej­lesztő munka tervezésének rendszere alapjában bevált, a terv részét képező országos programok lényegi módosí­tására nincs szükség, de a megvalósítás menetében szá­molni kell a követelmények és feltételek változásaival. A kormány megtárgyalta a KNEB elnökének a test­nevelés és a tömegsport helyzetéről adott jelentését. Az összegezett tapasztalatok alapján az illetékes állami szerveket felhívta, a tömeg­szervezeteket felkérte, hogy lehetőségeik mértékéig nyújtsanak segítséget az is­kolai, a munkahelyi és a la­kóterületi testnevelési, spor­tolási lehetőségek bővítésé­hez. Építészeti nivédíjakról Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztériumban szerdán Ábrahám Kálmán miniszter kiosztotta az idei építészeti nívódíjakat. Nívódíjat kapott a Zala­egerszegi Ingatlankezelő és -Közvetítő Vállalat és a vá­rosi tanács alkotóközössége a volt zsinagóga műemlék épü­letének harmonikus felújítá­sával és bővítésével kialakí­tott kiállító- és hangver­senyteremért; az IPAR­TERV, a MÉLYÉPTERV, a KOGÉPTERV, a 26. számú Állami Építőipari Vállalat, a Kohászati Gyárépítő Válla­lat és a Dunai Vasmű a konverteres acélmű főépüle­téért; a GYÖRITERV Sop­roni Tervező Irodája, a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat és a megyei beru­házási vállalat Sopron Mi- koviny úti társasházi lakó­negyedéért; a LAKÖTERV, a 43. és a 23. számú Állami Építőipari Vállalat, a Föld­munkát Gépesítő Vállalat és a FÖBER az újpesti város- központ első ütemében épí­tett 9500 lakásos új lakóne­gyedért; az U VATER V, a Betonútépítő Vállalat és a Budapesti Közúti Igazgató­ság az M3 autópálya Buda­pest és Gyöngyös közötti szakaszáért. nikalmazkodni a termelési szerkezet változtatásával lehet TESZŰV elnökségi ülés Dombegyliázán Jó földben terem a búza — tartja a mondás, és nyu­godtan hozzáfűzhetjük, nem csak a búza. A föld minő­sége azonban különböző, s azon változtatni nemigen le­het, csupán alkalmazkodha­tunk adottságaihoz. Termé­szetesen minden gazdálkodó ,azt szeretné, ha az általa művelt földterület a lehető legjobb termést hozná. De hogyan érheti ezt el? Hol, mit és hogyan termeljenek jövőre mezőgazdasági üze­meink? A tervek most van­nak készülőben, és ezek ki­alakításához nyújt segítséget, ad ötleteket, a Mezőgazda- sági Szövetkezetek Szövetsé­ge. A tegnap délelőtt Domb- tgyházán megtartott elnök­égi ülésen is a termelési ;zerkezet alakításáról, a „Mit érdemes termelni?” kérdésé- öl vitatkoztak a szakembe­rek, hogy aztán ajánlásaik­kal megkönnyítsék a taggaz­daságok tervező munkáját. Az, hogy a nyolcvanhár­mas esztendő váratlan ne­hézségeivel — aszály, erőtel­jes költségnövekedés, szigo­rúbb szabályozás — próbára tette a szövetkezeteket, köz­ismert. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy ahol megfelelő ter­melési szerkezetet (növény- termesztés, állattenyésztés, ipari tevékenység) alakítot­tak ki, ott elkerülhették az aszály idézte veszteségrende­zési eljárásokat, önerőből oldhatták meg problémáju­kat a kellő biztonsági és tar­talékalappal rendelkezők is. Mindez egyértelműen bizo­nyítja: a jövőben se érde­mes elhanyagolni hasonló alapok képzését, noha a tar­talékalap-képzési kötelezett­ség megszűnik. A növénytermesztés szer­kezetének kialakításánál, a föld minőségén túl, két dol­got kell feltétlenül figyelem­be venni: a ’84. évi új ára­kat és a költségváltozásokat, vagyis a piaci viszonyokat. A kalászosok — melyek meg­határozó szerepet töltenek be térségünk mezőgazdaságában — kitűnően értékesíthetők, akárcsak a kukorica. Bár a műtrágya és a növényvédő szerek árának emelkedése hátrányosan érintette, még mindig jó nyereséget hozó növény a napraforgó, persze csak a fertőzésmentes terü­leteken. A cukorrépa terme­lése elsősorban azokon a he­lyeken ajánlott, ahol színvo­nalas gépi háttérrel, legalább 40 tonna/hektáros termés várható. Érdemes mindemellett fi­gyelemmel kísérni a piacon jelentkező igényeket, újab­ban például egyes külkeres­kedelmi vállalatok érdeklőd­nek a mák, a mustár és egyéb kisebb mennyiségben termelt növények iránt. Az állattenyésztési ágazat­ban szebb jövő vár a szarvasmarhatartásra, javul — az áremelések és árkiegé­szítések révén — jövedelme­zősége, nyereségessé válik a tejtermelés. A most is ered­ményes sertéságazat nyeresé­ge gondosabb szakmai mun­kával tovább emelhető. Nem mondható el ez a baromfi­ról, főképpen pedig a csir­kéről, ahol 30 üzemből 9 veszteséggel termelt. Itt a termelés növelése általában, tekintve a piaci viszonyokat, nem indokolt. A tsz-ek közös vállalatai­val kapcsolatban az elnök­ség ajánlotta, hogy az ala­pító üzemek gondosan ele­mezzék azok tevékenységét, határozzák meg 1984. évi fel­adataikat. Ezenkívül még számos, a gazdálkodással ösz- szefüggő kérdésre, változás­ra hívták (és hívják) fel a szövetkezetek figyelmét. SZÍ Oktatási kérdéseket vitattak meg Tegnap Békéscsabán, a megyei tanács vb-termében tartotta dr. Becsei József elnökletével ez évi utolsó ülését a Békés megyei Ta­nács művelődési bizottsága. Első napirendi pontként a bizottság megtárgyalta a Tenkei Antal szakfelügyelő előterjesztésében készült írá­sos tájékoztatót az általános iskolai és gimnáziumi test- nevelési osztályokban vég­zett munkáról. Az 1970-ben szervezett testnevelési szakosított osz­tályokat a nemzetközi szin­tek elérésére alkalmas fia­talok kiválasztására, tehet­séggondozásra hozták létre. Megyénkben ma 9 általános és két középiskolában mű­ködnek ilyen osztályok. A beszámoló megállapítja, hogy az általános iskolák után a középfokon kedvezőtlenül változik a testnevelési osztá­lyok tanulmányi eredménye. Az ok: általában csak a jól sportolás a fő szempont. Ne­hezen indokolható gond az is, hogy a testnevelési osz­tályokból továbbtanuló diá­kok nem folytatják tanulmá­nyaikat a középiskolai test- nevelési osztályokban. Az egyébként sok kérdés­re választ adó tájékoztatást a bizottság újabb munkála­tok folytatásával együtt fo­gadta el. Második napirendi pont­ként a bizottság megvitatta az orosházi Táncsics Mihály Gimnáziumban és Szakkö­zépiskolában folyó egységes középiskolai kísérlet eddigi tapasztalatairól szóló tájé­koztatást Keller József, az iskola igazgatójának elő­terjesztésében. Az alapos, átfogó képet nyújtó írásos beszámolóból kiderült, hogy még nagyobb törődésre lenne szüksége a kísérletet folytató iskolának, s az eredményesség érdeké­ben a kísérletre épülő tech­nikusképzés feltételeit is meg kellene teremteni, illetve en­gedélyezni azt. A bizottság ülése bejelen­téssel zárult, amelyben dr. Bejicsik Endre ismertette a Szarvasi Óvónőképző Inté­zetben 25 hallgatóval indí­tott tanítói szakkollégium oktatási céljait. A bizottság munkájában meghívottként részt vett Englauner Gyula, a Művelődési Minisztérium középfokú nevelési osztályá­nak munkatársa. bse gr M -"A Korszerű gép csomagolja Biharugrán, az Aranycsemege GT üzemében a többféle ízesítéssel forgalomba kerülő túrórolá- dokat. Termékeik hazánk kétezernél is több üzletébe jutnak el nap mint nap Fotó: Fazekas László II tsz-ek gazdálkodását értékelte a TOT elnöksége Az előirányzottnál kisebb mértékben sikerült növelni a termelőszövetkezeti gazdál­kodás eredményeit; 1983-ban az aszály súlyos kieséseket hozott, és a korábbinál na­gyobb elvonások is csökken­tették a gazdaságok bevéte­leit és a nyereséget. Mind­ezek ellenére a tsz-ek több területen is kimagaslóan dolgoztak — állapította meg a TOT elnöksége szerdai ülésén, amelyen Szabó Ist­ván elnökletével az idei ta­pasztalatokat. vitatták meg. Tanácskoztak a földvédelem és a földhasznosítás időszerű kérdéseiről is. Az előzetes felmérések szerint — folyóáron számol­va — a tsz-ek az idén 1—2 százalékkal adtak többet, mint az elmúlt évben. A ter­melést megalapozó ráfordí­tásaik azonban nagyobb arányban nőttek, mint a megtermelt érték, s az ered­mények, így az üzemek jö­vedelmei is mérséklődtek. A tavalyinál több tsz zárja pénzügyi hiánnyal az évet. A hiány összege meghaladja majd a 2 milliárd forintot. Veszteség, vagy alaphiány várható 175—180 gazdaság­ban. A kieséseket sok te­kintetben ellensúlyozta az alaptevékenységen kívüli munka, ennek árbevétele, ha a korábbinál szerényebb mértékben is, de továbbra is növekvőben van. A közös gazdaságok több területen jó eredményeket értek el. Sertésállományuk az országos átlagot meghala­dó mértékben, 10 százalék­kal nőtt egy év alatt, ami az ágazati érdekeltséget bizo­nyítja. És egyúttal a kisüze­mi termelési kedv változat­lanságát is tanúsítja. A ka­lászos gabona 83 százalékát a tsz-ek termelték meg, e növények az országos át­lagnál nagyobb arányban képviseltetik magukat a tsz- ek termelési szerkezetében. Ezért is érintette érzékenyen az aszály az üzemek egy ré­szét; a kukoricából a hozam- csökkenés az adatok szerint megközelíti az 1 millió ton­nát. Az elnökség tárgyalt a földvédelem és a földhasz­nosítás időszerű kérdései­ről. Az ország termőföldjé­nek több mint háromnegyed része van termelőszövetke­zeti használatban. Területü­kön csökkent a termelésből való kivonás üteme, de még mindig túlságosan sok, és főleg jó termőföld kerül el a mezőgazdasági termelésből. Gondot okoznak még mindig 'a szántóföldeken átvezetett úgynevezett nyomvonalas lé­tesítmények (pl. gáz-, olaj- és villamos vezetékek), ame­lyek többletköltséget és ter­méscsökkenést okoznak, amiért azonban az üzemek nem kapnak megfelelő kár­térítést. A beruházók általában előre nem számolnak ezek­kel á költségekkel, és ezért a tsz-ek sorozatosan utóla­gos pereskedésre kényszerül­nek. Folyamatosan dolgoz­nak az aranykorona-értéke­lési rendszer helyébe lépő új talaj értékelés létrehozásán, bevezetésén. Tanácskozott a TIT országos elnöksége A társadalomtudományi ismeretterjesztés helyzetét, a TIT VIII. közgyűlésének ha­tározataiból eredő feladatok végrehajtásának, a külön­böző tudományos társasá­gokkal való együttműködé­sének a lehetőségeit vitatta meg szerdai ülésén a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat országos elnöksége. A TIT természettudományi stúdiójában rendezett ta­nácskozáson Kovács Géza, a társadalomtudományi tit­kárság vezetője szólt az is­meretterjesztés feladatairól. Magyar gyermekfalu terve Elkészült a battonyai SOS gyermekfalu tanulmányter­ve. Alkotói, a lakó- és kom­munális épületeket tervező vállalat építészei szerdán, a nyilvános bemutatón el­mondták: a magyar gyer­mekfalu az SOS gyermekfa­lu nemzetközi szervezet kez­deményezésére és anyagi tá­mogatásával létesül az álla­mi gondozott gyermekek szá­mára. A tervezéskor figye­lembe vették a szervezet pe­dagógiai alapelveit. Az alföl­di mezőváros három hektár­nyi Fáskert nevű térségében épül majd a falu, szervesen kapcsolódva a településhez. A gyümölcsöskert két olda­lán építik meg a tornácos családi házakat — amelyek a magyarországi és a helyi építészet hagyományait őr­zik —, közepén pedig a kö­zösségi élet színhelyeit: a játszóteret, -házat, -várat, a szabadtéri színpadot és a sportpályákat alakítják ki. A gyermekfalu egyéb igényeit Battonya már meglevő intéz­ményei fogják kielégíteni. Egy-egy házban 6—9 gyer­mekes család élhet, bekap­csolódva Battonya életébe. A falu telepítését jövőre kezdik meg. Az építéséhez anyagilag hozzájáruló nem­zetközi szervezet titkára, Michael Gschliesser a terv­bemutatón elmondta: ez­ideig 75 országban több mint 200 gyermekfalu létesítését segítették elő. Céljuk, hogy az állami gondozott gyerme­kek kisebb otthonokban, csa­ládias környezetben, testvé­ries gyermektársaságban, a környező település társadal­mába illeszkedve nevelked­jenek.

Next

/
Thumbnails
Contents