Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

EoonsS" 1983. december 3., szombat Előtérben az élelmiszerprogram megvalósítása Pénteken befejeződött Ba- latonöszödön a KGST vegy­ipari állandó bizottságának 62. ülése. A jegyzőkönyv ün­nepélyes aláírásán jelen volt Méhes Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságáriak tagja, ipari miniszter is. Az állandó bizottság meg­vitatta a vegyipar, a cellu­lózipar és a mikrobiológiai ipar időszerű feladatait. A résztvevők kiemelten foglal­koztak az élelmiszerprogram megvalósításához szükséges vegyi anyagok, így a műtrá­gya, a növényvédő szer, az állatgyógyászati szerek és konzerváló anyagok gyártá­sával. A gyártásszakosodás­ra a tervek szerint tovább­ra is jellemző, hogy a Szov­jetunió a nagy energia- és anyagigényű termékekkel, főleg műtrágyákkal látja el a szocialista országokat, a többi tagország pedig nem­zeti adottságainak megfelelő­en, más-más, általában ki­sebb mennyiségben szüksé­ges és kevésbé energiaigé­nyes termékek gyártását fej­leszti. Magyarország feladata — a gyógyszer, növényvédő szer és intermedier központi fejlesztési programmal össz­hangban — a növényvédő szerek fejlesztése, gyártásá­nak bővítése. Az 1986—90-es évek fel­adatai között foglalkoztak még a meglevő kapacitások jobb kihasználására vonat­kozó javaslatokkal. Az ezzel kapcsolatos ésszerűsítésre már az elmúlt évek során is volt példa, így hatékony együttműködés alakult ki a műanyagok gyártásában az NDK és Magyarország, vala­mint Jugoszlávia és hazánk között. Tárgyalásokat foly­tattak a kiemelt közös beru­házások ütemezéséről, újabb üzemek létrehozásáról, vala­mint a meglevők rekonstruk­ciójáról. Ezen belül beszá­moltak a Szovjetunióban épülő szintetikus takarmány­üzem eddigi munkálatairól, s egyetértettek egy új közös katalizátorgyár szükségessé­gében. A vegyipari állandó bi­zottság ülése megvizsgálta a hosszú távú együttműködési célprogramok megvalósításá­nak eddigi eredményeit is. A KGST állandó bizottság 62. ülésén részt vevő delegá­ciók vezetőit, a KGST tit­kárság képviselőit, valamint a KGST-tagországok nem­zetközi szervezeteinek veze­tőit fogadta Marjai József miniszterelnök-helyettes. Lengyel szakemberek megyénkben A héten megyénkbe láto­gatott a Lengyel Mezőgazda- sági Körök Szövetségének al- elnöke, Kazimierz Surma, valamint négy munkatársa. Fogadták őket a megyei párt- és állami szervek kép­viselői, majd Eke Sándor, a Békés megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének titkárhelyettese megyei kör­útra kísérte a vendégeket. Szerdán tanulmányozták az újkígyósi Aranykalász Mgtsz gazdálkodását, s né­hány háztáji gazdaságot is felkerestek a községben. Másnap a szarvasi mgtsz-be és a Kondorosi Takarmány­keverő Szövetkezeti Közös Vállalathoz látogattak el. A lengyel mezőgazdasági küldöttség péntek reggel uta­zott el megyénkből. P. F. Ülésezett az MHSZ békéscsabai szervezete Az MHSZ békéscsabai vá­rosi vezetősége, tanácsadó testületé, valamint az irányí­tása alatt működő klubok tit­kárai együttes ülésen tár­gyalták meg csütörtökön dél­után az 1981-től 83-ig terje­dő időszak feladatainak tel­jesítését. A városi szervezet titkára, Béres János készí­tette el a beszámolót, mely többek között a következő­ket tartalmazta: Az MHSZ városi vezetősé­gének a társadalmi, állami, politikai szervezetekkel, az oktatási intézmények nagy' többségével, a fegyveres erőkkel való együttműködé­se megfelelően alakult az el­múlt időszakban. A szerve­zettség javult, a taglétszám emelkedett, igaz, ehhez a közigazgatási területek át­szervezése is hozzájárult. Nem alakult viszont minden középiskolában MHSZ-klub, és gond van a leszerelt ka­tonák, valamint a nők hon­védelmi munkába való bevo­nása területén. Az agitációs és propagandatevékenység sem a kívánalmaknak meg­felelően alakult. A minőségi és tömegspor­tot tekintve: 1983-ban a résztvevők száma jelentősen emelkedett, ez örvendetes előrelépés. Több klub rendelkezik már saját lőtérrel, így a VII. ke­rületi lőtér leterheltsége eny­hült. A város fegyverrel ren­delkező klubjainál a bizton­ságos riasztóberendezéssel el­látott helyiségek megvannak. A beszámoló a következő időszak feladatairól is szólt. A városi vezetőségnek job­ban kell támaszkodni a to­vábbiakban a tanácsadó tes­tület segítő munkájára, s szélesíteni kell az együttmű­ködést a különböző intézmé­nyekkel, szervezetekkel is. Figyelembe kell venni, hogy az 1984-es újabb közigazga­tási átszervezés után a szer­vezet tevékenységi köre meg­növekszik. Egyik legfontosabb célki­tűzés: elérni, hogy minden középiskolában alakítsanak honvédelmi klubot. A fiata­lok, a leszerelt katonák és a nők körében nagyobb figyel­met kell fordítani a propa­gandamunkára. Olyan sport- rendezvények, versenyek szervezése is feladat a jövő­ben, melyeken minél na­gyobb tömegek vehetnek részt. A beszámoló részletesen foglalkozott a klubok gaz­dálkodási tevékenységével, az eltelt időszakban végzett munkát különböző kimutatá­sokkal, statisztikákkal is alá­támasztotta. Az ülésen részt vevők megvitatták a beszámolóban foglaltakat, s kiegészítések után elfogadták azt. Az ülés bejelentésekkel ért véget. * P. F. A Képcsarnok Vállalat szervezésében kortárs művészek al­kotásaiból rendezett bemutató látható december 4-ig Gyulán, az Erkel Ferenc Művelődési Központban Fotó: Béla Ottó Gépkocsiátvételi sorszámok: 1983. DECEMBER 2-AN Trabant Lim. Hyc. (Bp.) 1 229 Trabant Hyc. Combi (Bp.) 104 Trabant Lim. (Bp.) 19 084 Trabant Lim. (Debrecen) 13 621 Trabant Lim. (Győr) 18 421 Trabant Combi (Bp.) .7 458 Trabant Combi (Győr) 3 612 Wartburg Lim. (Bp.) 9 975 Wartburg Lim. (Győr) 6 281 Wartburg de Luxe (Bp.) 14 959 Wartburg de Luxe (Győr) 8 127 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 3 085 Wartburg Tourist (Bp.) 6 133 Wartburg Tourist (Győr) 2 318 Skoda 105 S (Bp.) 7 816 Skoda 105 S (Debrecen) 5 572 Skoda 105 S (Győr) 6 024 Skoda 120 L (Bp.) 14 334 Skoda 120 L (Debrecen) 9 156 Skoda 120 L (Győr) 10 377 Skoda 120 GLS (Bp.) 515 Lada 1200 (Bp.) 27 106 Lada 1200 (Debrecen) 16 028 Lada 1200 (Győr) 8 477 Lada 1300 S (Bp.) 10 529 Lada 1300 S (Debrecen) 7 019 Lada 1300 S (Győr) 2 740 Lada 1500 (Bp.) 9 651 Lada 1500 (Debrecen) 6 376 Lada 1500 (Győr) 2 826 Lada Combi (Bp.) 4 942 Lada Combi (Debrecen) 2 735 Moszkvics (Bp.) 12 903 Polski fiat 126 P (Bp.) 16 842 Polski Fiat 126 P (Győr) 5 462 Polski Fiat 1500 4 118 Dácia (Bp.) 16 570 Dácia (Debrecen) 8 301 Zasztava (Bp.) 3152 Eredményes munkát végzett a GTE A hagyományoknak meg­felelően az idén is év végi aktívaértekezleten értékelte munkáját a Gépipari Tudo­mányos Egyesület Békés me­gyei szervezete. Az esemény­re december 2-án, pénteken került sor. A megyei szerve­zetnek, amelynek több mint hatszáz tagja van Orosházán, Gyulán, Kétegyházán, Szeg­halmon, Szarvason és Mező- berényben működik helyi csoportja. Ezenkívül négy üzemi csoport, kilenc szak­osztály és öt állandó bizott­ság segíti a munkát. A szervezet eredményes te­vékenységét két jól sikerült országos rendezvény is fém­jelzi. Békés megyében ren­dezték meg 1983-ban a ron- csolásmentes anyagvizsgálati szemináriumot, a második országos mezőgazdasági gép­javító .és karbantartó műve­zetők továbbképző tanfolya­mát. Sikerrel zárult a mű­szaki fejlesztési hónap is. Ezen belül kiemelkedett az orosházi műszaki fejlesztési nap. A gépipari műszaki szak­embereknek 15 tanfolyamot szerveztek, több mint há­romszáz résztvevővel. Ott­hont adtak a felsőfokú anyagellátási és a villamos- gépturbina tanfolyamnak. A különböző tanulmányok ki­dolgozásába száz GTE-tagot vontak be. Végül is több üzem sajátos igényeinek tet­tek eleget. így - többek kö­zött az újkígyósi KEMIKÁL kérésére úgynevezett re­konstrukciós tanulmányter­vet készítettek. A megyében meghirdetett műszaki vetél­kedő is kedvező tapasztalato­kat hozott, a vetélkedők dön­tője egyébként december 10- én lesz Békéscsabán a Tech­nika Házábarí —nyes Új adó sugározza a Petöfi-müsort Lakihegyen ötven évvel ezelőtt, 1933. december 2-án kezdte meg a budapesti I. rádióműsor su­gárzását Lakihegyen a 120 kilowattos nagyadó. Az év­forduló tiszteletére Lakihe­gyen december 2-án meg­kezdte próbaüzemét az új, 120 méteres antenna, mely a Petőfi műsort sugározza 1341 kilohertzen. Az antennát a korábban a Kossuth műsort sugárzó 300 kilowattos adó- berendezés táplálja. A Magyar Posta ezzel a középhullámú, Petőfi műsort sugárzó gerinchálózat re­konstrukciójának első szaka­szát sikeresen végrehajtotta. Az új antennával és a meg­emelt adóteljesítménnyel je­lentősen javul Budapesten és környékén a Petőfi műsor középhullámú vételi lehető­sége. Az 50. évforduló tiszte­letére, ugyancsak december 2-án nyílt meg a Postamú­zeumban a korabeli lakihe­gyi rádióállomást bemutató emlékkiállítás. Ugyancsak pénteken, sikeres próbaüzem után megkezdte üzemszerű sugárzását a kiskunhalasi 20 kilowattos tv-átjátszó adóbe­rendezés. Az adó a 012-es csatornán a tv 1-es program­ját sugározza. Diákklubvezetők találkozója Ma délelőtt 10 órától két­napos találkozón vesznek részt megyénk diákklubjai­nak vezetői Békéscsabán, a KISZ-táborban, a megyei klubtanács szervezésében. Először csoportos foglalkozá­sok lesznek az önismeretről, majd délután Bálint Péter, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat menedzserének elő­adását hallgathatják meg Zene és ifjúság címmel. Este pantomimműsort láthatnak a résztvevők a Harold Lioyd színpad előadásában, majd ifjúsági kaszinó keretén be­jül tárgyalhatják meg az ak­tuális feladatokat, utána Nagy Bandó András humo­rista szórakoztatja a fiatalo­kat. A nap programja disz­kóval zárul. Holnap, reggeli után aero- biktorna frissíti fel a talál­kozón jelen levőket, majd dr. Szalai Tibor alezredes, az MHSZ megyei parancsnoka tart előadást számukra a bé­kéről és a leszerelésről. A találkozó — mely dél­ben ér végét — minden ren­dezvénye nyitott, bárki részt vehet azokon. P. R Szükség van minden szakértő tanácsi dolgozóra Az önállóság olsó fázisához érke­zett a járások meg­szüntetésével kapcso­latos előkészítő munka: a Központi Bizottság döntése után a kormány, majd az Elnöki Tanács is foglalko­zott a témával. Kijelölték az új körzetközpontokat, meg­születtek a rendeletek a já­rási hivatalok hatáskörei­nek felosztásáról a községek illetve a városok között. A reform legfőbb jellemzője, hogy lényegesen növekszik a helyi tanácsok önállósága. 1984. január 1-től már csak­nem valamennyi, az adott te­lepülés lakosságát érintő ügyben helyben döntenek majd. Az átszervezés utolsó sza­kasza sem mentes persze a gondoktól. Ezekben a hetek­ben a legfontosabb feladat körültekintően, embersége­sen gondoskodni azokról a tanácsi tisztviselőkről, akik­nek a jövő évtől megszűnik munkahelyük, a járási hi­vatal A cél az, hogy minél kevesebben fordítsanak há­tat az államigazgatásnak, továbbra is vállalják a ta­nácsi munkát. Mégpedig fő­leg a községekben, hiszen oda kerül a hatáskörök, s a feladatok többsége. De szük­ség van az erősítésre azok­nak a városi, illetve városi jogú nagyközségi tanácsok­nak is, amelyek körzetköz­ponti szerepet látnak el a jövőben, hiszen itt is jóval több lesz a teendő. Főleg eleinte várnak majd joggal sokat a falusiak a körzet- központ tanácsától, amely­nek nincsenek ugyan alá­rendelve, de az egyenjogú­ság és az együttműködés ta­laján egy sor fontos telepü­lésfejlesztési, ügyintézési té­mát segíthetnek megoldani. S ne feledkezzünk el a me­gyékről sem, amelyek több nagyközséget már most is közvetlenül irányítanak majd. s perspektivikusan valamennyi községi tanács körzetközponti közvetítés nélkül kapcsolódik hozzá­juk. Nyilvánvaló persze, hogy a megye-község vi­szonylatban, a kétszintű igazgatás teljes megvalósu­lása esetén méginkább hát­térbe szorulnak majd az ■ operatív beavatkozások, a közvetlen irányítási mód­szerek. Sokan tartottak attól a mostani átszervezésnél, hogy a körzetközpontok tanácsai bizoríyos értelemben egysze­rűen átveszik majd a járási hivatalok szerepét a közsé­gek irányításában," s túlságo­san is gyámkodnak felettük. Nos, ettől már csak azért sem kell tartani, mert a vá­rosi tanácsok a járásoktól erre sem embert, sem hatás­kört nem vagy csak alig^ kaptak. S ez minden való­színűség szerint elősegíti majd azt, hogy egyre job­ban kibontakozzon a közsé­gi tanácsok valódi önállósá­ga. Egyelőre még kérdéses persze, hogy a falvak meny­nyire tudnak élni megnö­vekedett lehetőségeikkel, ami egyben a tanácsi tiszt­ségviselők, ügyintézők szá­mára igen sok munkatöbble­tet is jelent. S ha ehhez hoz­zátesszük, hogy a községek igazgatási szakemberei eddig is bőven el voltak látva teendővel, már láthatjuk: nem is lesz olyan probléma- mentes ez az önállóság. Más oldalról viszont az is régi tapasztalat, hogy az újfajta feladatok mindig új emberi energiákat mozgósítanak, a — lehetőség felszínre kényszerítik az igazgatás, az adminisztráció további ésszerű gyorsításá­nak, egyszerűsítésének el­képzeléseit. Az új körülmények között aligha illúzió az a várako­zás, hogy növekednie kell a helyi tanácstestületek, a ta­nácstagok szerepének a te­lepülés kisebb-nagyobb ügyeinek intézésében. S ez­zel együtt természetesen fo­kozódik a felelősségük is, hiszen ezentúl nem lehet a járásra hivatkozni, a rossz döntéseket a felettes szervek nyakába varrni. így aztán majd a lakosság is jobbafh-- lemérheti, hogyan is dol­goznak választott tisztségvi­selői, miként képviselik ér­dekeiket. S ha nem megfe­lelően, a választóknak mód­juk lesz arra, hogy időben levonják a megfelelő követ­keztetéseket. A helyi közélet demokra­tizmusának fokozódása per­sze nem megy majd egyik napról a másikra, meg kell tanulni élni az új helyzet kínálta lehetőségekkel. Külön is indokolt szólni a szűkebb értelemben vett ha­tósági ügyintézés előtt álló feladatokról. A legfőbb gon­dot az okozza, hogy a köz­ségi tanácsok jelenleg még sok helyen nincsenek meg­felelően felkészülve arra, hogy valamennyi szakigaz­gatási ügyet, amely koráb­ban a járásokhoz tartozott, maguk intézzenek .el. Ehhez ugyanis nemcsak hatáskör, hanem megfelelő szakérte­lem is szükségeltetik. Már­pedig a járásnál évtizedes gyakorlatot szerzett, jól kép­zett szakemberek nem elha­nyagolható része úgy dön­tött, hogy nem megy a ha­tásköre után a községekbe, inkább más területen vállal munkát. Ezeket az embere­ket pótolni nem lesz köny- nyű, s kiesésük átmenetileg zavarokat is okozhat a la­kosság ügyeinek intézésé­ben. Nagyon fontos, hogy a községek ezt ne tekintsék mellékes gondnak, s minden lehető módon — letelepedé­si segéllyel, tanácsosi cím adományozásával stb. — pró­bálják érősíteni szakigazga­tási apparátusukat, amihez az átszervezés időszakában jelentős központi, megyei se­gítséget is kapnak. Mert hiá­ba kerülnek az első fokú ha­táskörök a helyi tanácshoz, ha sorozatos hibás, törtvény- telen döntések születnek, s ezeket a jogorvoslati eljárá­sok során másodfokon meg­változtatják. Hiszen így gyakorlatilag mégiscsak má­sodfokon, a körzetközpon-^ tokban döntenek, s nem helyben, ahol az ügyek ke­letkeznek. Ez pedig nem­csak a tanácsiak munkáját, az ügyintézés bürokratizmu­sát növelné feleslegesen, ha­nem a lakosság hangulatát, közérzetét is kedvezőtlenül befolyásolná. léhát a felsorolt ne­hézségek is jelzik, I I hogy nem lesz olyan egyszerű, sima ügy búcsút venni a járásoktól, tovább­lépni a közigazgatás korsze­rűsítésének, fejlesztésének útján. S bár a Központi Bi­zottság döntését tulajdon­képpen mindenki helyesli, ezzel önmagában még csak a lehetőség teremtődött meg a továbblépésre. A minden­napok gyakorlatán múlik, hogyan valósulnak meg a helyes elképzelések, a szük­séges intézkedések. Deák András Dgráremlékeink védelmében Agrártörténeti emlékeink vé­delmének helyzetéről, az ered­ményekről és a gondokról ta­nácskozott tegnap Budapesten a Hazafias Népfront Országos El­nökségének agrárpolitikai albi­zottsága. Szabó Loránd, a Me­zőgazdasági Múzeum főigazgató­ja bevezető előadásában megál­lapította, hogy az 1977-ben ki­adott központi rendelkezés jó alapot teremtett a védendő ob­jektumok feltárásához, a kuta­tómunka meggyorsításához, az írásos és egyéb megőrzésre mél­tó dokumentumok megőrzésé­hez. Felvetették azt is, hogy szük­séges egybegyűjteni a mezőgaz­daság átszervezésére vonatkozó írásos dokumentumokat. Még nem késő: fel kell kutatni a történeti idők tanúit, elkérni tő­lük mindazt, amit hasznosítani lehet, s megörökítendő szóbeli emlékezésüket.

Next

/
Thumbnails
Contents