Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-20 / 299. szám
1983. december 20., kedd 0 Kosarak külföldre: fl piac diktál izusiOkfiM—-----------------K észülnek a kosarak a gyár biharugrai telepén Fotó: Fazekas László Hajlanak a fűzvesszők, egymásba fonódnak, formát ölt az anyag, s hogy milyet, az nemcsak az alkotón múlik. Bár néha-néha teret kap a fantázia, többnyire azt kell csinálni az Erdőgazdasági Fűz- és Kosáripari Vállalat békési gyárában dolgozó néhány száz munkásnak, amit a vevő, a megrendelő kér. A piac, a vevők piaca diktál. Mostanában leginkább a karkosarakat keresik, a fonott bútorok iránt csökkent az érdeklődés. Alacsonyabb értékű, olcsóbb termék lévén a kosár, ezt egy kicsit fájlalják is a dolgozók. Tervét a gyár az idén 98—99 százalékra teljesíti, a várt 119 millió forint értékű termelésből 116—117 milliónyi valósul meg. Részben a már említett keresleteltolódás, részben pedig a létszámcsökkenés miatt. Nincs nagy elvándorlás az üzemből, mindösz- sze néhány ember megy innen más munkahelyre, viszont a nyugdíjba vonulókat nem tudják pótolni. Nagy gondja a szakmának az utánpótlás, amit egyelőre nem sikerül megoldaniuk. A békési gyár csaknem teljes termelését külföldre szállítja. Nem rubelelszámolású exportja az idén ugyan a tervezettnél 10 millió forinttal kevesebb, de még mindig meghaladja a 100 millió forintot. Szocialista országokba mintegy 10 millió forint értékű árut adott el a kosárfonó. A hazai piacon újdonságokkal kívánják bővíteni a választékot: egyedi, igényes lakberendezési cikkek előállításával kísérleteznek. Ennek jegyében már elkészült néhány minta, telefonasztal, virágasztal, italtartó, zsúrkocsi. Az ötlet jó, s ha a kivitelezés sikerül, biztos nem fog a raktárakban állni a Exportjogot kapott a Mezöföldi Erdő- és Vadgazdaság Vadászatok rendezésére és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokra, élő és lőtt vad értékesítésére, vadgazdálkodás melléktermékeinek feldolgozására, eladására kapott exportjogot a Mezőföldi Erdő- és Vadgazdaság. A januártól érvényes jogosítvány értelmében a vadállományáról híres Fejér megyei erdőgazdaság mindazokat a jogokat gyakorolhatja, amelyek eddig kizárólag a MAVAD-ot illették meg. Árait a MAVAD-dal összhangban kell kialakítani, de szolgáltatásainak színvonalában, választékában, minőségében módja lesz a versengésre. A gazdaság nemcsak saját területén szervez vadászatokat, hanem az ország más vidékein működő vadász- társaságoktól is vállal ilyen megbízást. Az erdőgazdaság számításai szerint bevételük nagyobbik hányada a lőtt vad értékesítéséből várható, ezért jövőre a jelenleginél nagyobb mennyiséget akarnak értékesíteni. Ehhez a feltételeket most igyekeznek megteremteni. Soponyai feldolgozó üzemük szomszédságában hozzáláttak egy 40 vagonos hűtőház építéséhez, amelyben vadfeldolgozásra is berendezkednek. Tervezik ugyanis, hogy nemcsak „szőrben-bőrben” értékesítik az elejtett őzeket, szarvasokat és vaddisznókat, hanem megnyúzva, darabolva és a hús fajtájaként kiválogatva, csomagolva is. A feldolgozott vadhúsért ugyanis magasabb árat kaphatnak. Nem hagyják veszendőbe menni a vadgazdálkodás melléktermékeit sem, a fácántollat, a hullott agancsot ép a gyöngy- fogakat feldolgozzák, emléktárgyakat készítenek belőlük. II kombinát meg a cukorrépa Eddig már kétszer éltük meg a nagyüzemi cukorrépa-termesztésben azt az időszakot, amikor meg kellett kondítani a lélekharangot az ágazat felett. Ügy tűnik, különös tehetségünk van ahhoz, hogy mindig akkor engedjük leszálló ágba e fontos ipari növény termesztését, amikor a cukor világpiaci ára „megindul” felfelé. Most ugyanis — ,ha csak megfelelő intézkedések nem történnek — megint ott tartunk, hogy kezd baj lenni a cukorrépával. Mezőhegyesen legalábbis így látják. Márpedig Mezőhegyes szavára mindenképpen adnunk kell ez ügyben. Menekülnek a termelők? A mezőgazdasági kombinátban a termelés hagyományai, a termőhelyi adottságok a kombináthoz tartozó cukorgyár léte, s a cukorrépa elfogadhatóan alakuló jövedelmezősége egyaránt fontos kultúrává teszi ezt a cukorhozó növényt. Itt ugyanis immár csaknem évszázada termesztik a mait is elérő mértékben a cukorrépát. Jelenleg e növény a szántónak mintegy 10 százalékát köti le, a vetésszerkezet adta lehetőségek maximumát kiaknázva. Hozzá kell tennünk — s ebben vita nincs is a szakemberek, a mezőgazdaság irányítói között —, hogy a cukorrépa termesztésére az üzemek már csak belső fejlettségük meghatározott szakaszában vállalkozhatnak. E kultúra meghonosítása ugyanis igen fejlett talajerőgazdálkodást, s ezzel is ösz- szefüggésben álló színvonalas .szarvasmarha-tenyésztést feltételez, továbbá majdhogynem tudományos igényű, s vetésforgóra alapozott növénytermesztést. Mégsem a követelményeknek eme igen magas szintje és bonyolult rendszere az, amelytől ódzkodva a termelők az utóbbi időben ismét menekülni kezdenek a répától. A megállapítás nem túldramatizált, hiszen egyedül a kombinát vonzáskörzetében már tavaly is két és fél ezer hektárral kisebb területen vetettek répát a termelők, mint a megelőző időszakban. Ezzel együtt kimutatható, hogy a cukorrépa-termesztés jövedelmezőségének évről évre csökkenő folyamatát az 1981—82-es prémiumrendszere megállította ugyan, de az ezt felváltó, a cukortartalomtól függően progresszí- ve emelkedő átvételi ár nem hordoz már magában elegendő ösztönzést. Ha ehhez hozzátesszük még azt, hogy a szállítási gondok és költségek növekednek, az ágazat technikai ellátottsága romlik, s hogy a csak drága pénzért beszerezhető cukorrépa-termesztő gépsorok más növények termelésében nem is használhatók fel — együtt van a répától elriasztó tényezők sora. Ha az Herriau drága... Az elmondottak természetesen nem jelentik azt, hogy 1984-ben munka nélkül marad a Mezőhegyesi Cukorgyár. A kombinát ugyanis a nehezedő körülmények között fokozott figyelmet szentelt és szentel a körzetében kialakult termőterület állandósítására. Ehhez tulajdonképpen nem is kell többet tenni, mint valamilyen úton- módon garantálni a termelőknek a megfelelő jövedelmezőséget ebben az ágazatban. Nos, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban és cukorrépa-termesztő körzetében több olyan nagyüzemi- leg hasznosítható megoldás él már, amely javítja a cukorrépa-termesztés közgazdasági pozícióit. Érdeke és küldetése is a kombinátnak, hogy ez így legyen, hiszen abban a helyzetben van, hogy a vetőmagtól a cukorig az egész folyamatot nemcsak átlátja, de át is foghatja. Világossá vált, hogy a termelőket azzal tudják hosszú távon megnyerni, ha olyan minőségű szaporítóanyaggal jelentkeznek, mely magasabb cukortartalmat ígérve és adva juttatja a remélt pénzhez a répás gazdaságokat. Ha kell, licencvásárlással, ha kell bértemesztés révén, de nincs fontosabb első lépésben, mint megszerzni ezeket a cukorrépamagokat. Ha pedig ez már megvan, meg kell teremteni azokat a technikai, technológiai feltételeket, amelyek célraveze- tőek is, de kellőképpen költségtakarékosak is. Ha az Herriau drága, s a jelen helyzetben csaknem lehetetlen hozzájutni, ráadásul másra, mint cukorrépa betakarítására nem is használható — akkor meg kell találni azt a répafelszedő adaptert, amely a legáltalánosabban használt erőgépekre jól csatlakoztatható. Természetesen látni kell azt is, hogy bár az adott adapter mindenképpen olcsóbb, mint a Herriau, ingyen azt sem adják — vagyis a cukorrépa-termelés szinten tartása sem képzelhető el beruházásmentesen! 30 kilométerig érdemes Nem beszéltünk még két fontos tényezőről: á szállítási költségekről, illetve a feldolgozás jövedelmezőségéről. A két kérdés egy bizonyos ponton összekapcsolható. A feldolgozás jövedelmezőségét igen nagy mértékben növeli a cukorgyári melléktermékek hasznosítása. Amennyiben a nyersszelet abban a harminc kilométeres körzetben, amelyben a szállítási költségek még „megemészthetők”, visszakerül a termelőkhöz, kétszeresen is javulnak a répatermesztés körülményei. Egyszer, mert a cukorgyártást nem terhelik a tovább hasznosíthatatlan melléktermékekben halmozódó költségek. Ehhez csupán a szeletet kellett hosszabb tárolásra alkalmassá tenni, ahogy ezt Mezőhegyesen is megoldották. A másik előny ebben, a szisztémában az, hogy a répaszelet etetésével a szarvasmarhatartó üzemek jelentős takarmánytermőterületeket szabadíthatnak fel árunövények javára. A kombinátban például 200 hektárt tudtak így „kiváltani”, aminek közvetett haszna szerényen számítva is hárommillió forint. Végül, hogy mennyi cukor lesz a répából, az a jó fajta és a jó termesztéstechnológia mellett a cukorgyár munkájától is függ. Erről csak annyit, hogy Mezőhegyesen az idén — a minden eddiginél rövidebb, és már karácsonykor befejeződő kampányban — 100 kilogramm répából 14 kilogramm cukrot nyernek ki, s bár ez csaknem egy tonnával kevesebb egy hektárra számítva, mint tavaly, de még mindig több az országos átlagnál. Ebben feltétlen szerepet játszik, hogy a Mezőhegyesi Cukorgyár második azon a ranglistán, amelyen a legkisebb tárolási és feldolgozási veszteséggel dolgozó üzemeket jegyzik! Kőváry E. Péter Toxikológiai vizsgálatok állatházakban í : ví: Minden idők egyik legrövidebb feldolgozó idényét fejezik be az újév előtt * Fotó: Fazekas László Hőtároló kályha — szebb külsővel, jobb energiahasznosítással Újabb kísérleti állatházakat épít a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet a növényvédő szer toxikológiai vizsgálatokhoz. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gyógyszer, növényvédő szer és intermedier központi fejlesztési program megvalósításával kapcsolatos kutatáshoz, fejlesztéshez elengedhetetlen vizsgálatokra — az új szerek toxikológiai hatásának kutatásra a legsokoldalúbban — a veszprémi tudományos intézet rendezkedik be. A két évig tartó vizsgálatokkal itt szűrik ki az új vegyszerek ugyancsak esetleges rákkeltő hatását, amely a gyártás szempontjából kizáró ok, és itt figyelik meg, hogy a növényvédő szerek bomlástermékei milyen hatást váltanak ki az élő szervezetben. Előfordul ugyanis, hogy a vegyszer összességében ártalmatlan, de a növényi, vagy állati szerveztben olyan vegyületté alakul át, amely már kedvezőtlenül hat annak fejlődésére. Az ilyen jellegű toxikológiái vizsgálatok elengedhetetlenek a szerek engedélyeztetéséhez és az exportjához is. Az igények növekedését jelzi, hogy ebben az esztendőben 30 százalékkal több ilyen jellegű vizsgálatot végeztek, mint korábban, de még így sem tudtak eleget tenni valamennyi partner kérésének. A jövőre elkészülő három új állatház javít a helyzeten, de még így sem biztosítja a szükségletnek megfelelő kapacitást. A veszprémi toxikológiai vizsgálatok ugyanis már nemcsak hazai elismerést szereztek, hanem egyre nő irántuk a külföldi érdeklődés is. Az intézetet új gyógyszerek vizsgálatával bízta meg egy NDK-beli vállalat, és gombaölő szer hatásnak elemzésével* egy kölni cég. A hazai nagyvállalatok egyébként a jövő évre már teljes egészében lekötötték megállapodásokkal és szerződésekkel a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet toxikológiai vizsgálati kapacitását. Légtornász csatornaszerelők Látványos és egyúttal különleges felkészültséget igénylő munkát fejeztek be az Almásfüzitői Timföldgyárban az AERO nevű technikai munkaközösség fiatal szakemberei. Az alpinistákból, barlangkutatókból alakított csapat több mint egykilométeres hosszúságú elöregedett esőcsatorna-szakaszt bontott le és cserélt ki újjal. A csatornákat nyolctíz emeletnyi magasságban kellett fel-, illetve leszerelniük. A hegymászó technikával „ég és föld között” dolgozó társaság a szóban forgó munka elvállalásával tetemes költség megtakarítását tette lehetővé a timföldgyár számára. Ha ugyanis a gyár magas épületeit a hagyományos módon körülállványozzák, akkor ez több millió forintba került volna, nem beszélve a több hónapig tartó munkáról. A karabinereken, kötélen lebegő brigád viszont mindössze néhány hét alatt, néhány százezer forintért végezte el a nem mindennapi feladatot. Bővíti a hőtároló kályhák választékát a pápai ELEKTHERMAX. Az idei sikeres bemutatkozás után jövőre már sorozatban gyártja a kerámiával burkolt kályhákat is. Az ehhez szükséges különleges csempéket a Zalaegerszegi Cserépkályhagyár szállítja, több színben. A külső változás mellett foglalkoznak a szakemberek a hőtároló kályhák fűtőrendszerének továbbfejlesztésével is. Sikeresen módosították — megkétszerezték — a fűtőfelület és a levegő érintkezési területét. így azonos energiafogyasztással, gyorsabban, nagyobb meleget biztosít az új változat. A tetszetős külsejű és energiatakarékos elektromos kályhákat jövőre már folyamatosán gyártják.
