Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-03 / 285. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 3., SZOMBAT Ara: 1,80 forint XXXVin. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM A tudomány társadalmi szerepe Békés megyében A tudománypolitikai aktíváról szóló elemző írásunk a 6—7. oldalon. Ülésezett az SZMT elnöksége Nagy István SZMT-elnök irányításával tanácskozott tegnap, december 2-án dél­előtt a Szakszervezetek Bé­kés . megyei Tanácsának el­nöksége. Hosszaan tárgyalták a me­gyei tanács 1984. évi fejlesz­tési és költségvetési tervét, amelyhez szóbeli kiegészí­tést fűzött dr. Romvári László, a pénzügyi és Be- reczki András, a tervosztály vezetője. Az ágazati szak- szervezetek titkárai és az el­nökség tagjai számos kérdést tettek fel az oktatással, az egészségügyi fejlesztéssel, a lakásépítési programokkal, az idős korúakkal való törő­déssel, a szolgáltatói háló­zat működtetésével kapcso­latosan. A válaszadást köve­tően Fodorné -Birgés Kata­lin, (korábbi nevén Irházi Lajosné) az SZMT vezető tit­kára értékelte a vitát. Vé­leménye szerint a kérdések érintették az új év fejlesz­tésének nehéz pontjait, a vá­laszok pedig nem tagadták a valós nehézségeket, őszintén tárták fel a gondokat. A ta­nácsi irányítók a jogos igé­nyeket figyelembe véve, s a lehetőségekkel egyeztetve készítették el a terveket. A szakszervezeti szervek az emberek, a munkások véle­ményét képviselve, érdekei­ket szem előtt tartva fogal­mazták meg a tervvel kap­csolatos állásfoglalásukat, s ezt továbbítják a megyei ta­nácsnak. Kiss István vezető köny­velő tájékoztatása alapján tárgyalta az elnökség az SZMT jövő évi költségveté­sét v Fodor né Birgés Katalin ismertette az elnökséggel a titkárság két ülés között vég­lett munkáját is. B. Zs. A többi tudománnyal karöltve Befejeződött a gazdaságföldrajzi konferencia az Alföldről Tegnap délután a békés­csabai KISZ-iskolán befeje­ződött a kétnapos tudomá­nyos konferencia, ami az Al­föld gazdaságföldrajzi kuta­tásának eredményeivel és további feladataival foglal­kozott. A szekcióelnökök ér­tékelték a négy szekció mun­káját, és megállapították, hogy a konferencia eredmé­nyes volt, s az előadások a gazdaságföldrajz úgyszólván minden, korunkban fontos témakörét érintették. A kívülállóknak is feltűnő az a témagazdaság, amely jellemző volt a kétnapos ta­nácskozásra. Szinte partta­lannak tűnik a gazdaságföld­rajz területe — vetettem fel dr. Tóth Józsefnek, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézet alföldi osztálya tudo­mányos osztályvezetőjének. — Nem parttalan — a te­matikus gazdagság ellenére sem —, mert minden jelen­ség, folyamat térben valósul meg, és a gazdaságföldrajz éppen a térbeliséggel, terü­leti törvényszerűségek vizs­gálatával foglalkozik — vá­laszolta dr. Tóth József. — Módosult-e a gazdasági földrajz szerepköre? Milyen a kapcsolat a társtudomá­nyokkal? — A területi aspektusok vizsgálata, s így a gazda­ságföldrajz jelentősége nö­vekedett az utóbbi években. Ez világjelenség. A fojtot- tabb ütemű gazdasági növe­kedés — amely a világ egé­szére és hazánkra is jellem­zővé lett — az utolsó évti­zedben rákényszerített ben­nünket, hogy a gazdasági növekedés szolgálatába ál­lítsuk mindazon tartaléko­kat, amelyek a területiség­ből, a helyi sajátosságokból,- az erőforrásokhoz való jobb alkalmazkodásból adódnak. Ez növelte a gazdaságföld­rajz és a többi tudomány kapcsolatának fontosságát, és rávilágított a leglényegesebb kérdések sokoldalú — több tudományág által elvégezhe­tő —, komplex kutatására. — Vajon egy konferencia — így a békéscsabai — mennyire hasznosítható köz­vetlenül a termelésben? — A konferencián jelen voltak a gyakorlati szakem­berek is. De a legfontosabb az a szemléletformálás, ami ugyancsak be kell hogy épül­jön. — ön hogy érzi: mi volt a tanácskozás legfontosabb gondolata? — Annak tudatosítása, hogy az Alföldnek a sajátos­ságait jobban kellene terü­let- és településpolitikánk­ban hasznosítani — nem­csak az Alföld, hanem — egész Magyarország haszná­ra. — út — Gálaest az új Nemzeti Színházért Gálakoncertet rendezett tegnap a Budapest Sportcsar­nokban a Nők Lapja szer­kesztősége — a Magyar Nők Országos Tanácsának véd­nökségével — az új Nemzeti Színház javára. A gálakoncert megnyitása­ként a Magyar Rádió és Te­levízió szimfonikus zenekara Erkel Ünnepi nyitányát adta első Kórodi András vezény­letével, majd Gobbi Hilda köszöntötte a nézőket, akik az ország minden tájáról ér­keztek az estre. A köszöntőt követően Si- mándy József énekelt, majd Mészöly Katalin és Melis György lépett színpadra nép­\ szerű operaáriákból összeál­lított műsorral. Sass Sylvia fellépése után Kocsis Zoltán zongoraművész és az MRT szimfonikus zenekarának elő­adásában Rahmanyinov III. zongoraversenyét hallhatta a közönség. Ezután Geiger György és a modem rézfú­vós együttes játszott. Tolnay Klári mint a magyar szín­házszerető közönséget üd­vözlő Déryné lépett színpad­ra, s Berki Géza gitárkísére­tével a magyar színjátszás kiemélkedő személyiségének legkedvesebb dalaiból adott elő. Végül a Győri balett elő­adását élvezhette a közön­ség. Az együttműködés formái új vonásokkal gyarapodtak Apró Antalnak, az MSZBT elnökének vezetésével pénte­ken a Parlament vadászter­mében ülést tartott a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége. A testület tagjai elsőként Horn Gyulának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága külügyi osz­tálya vezetőjének előadásá­ban tájékoztatót hallgattak meg időszerű nemzetközi kérdésekről. Az előadó be­hatóan elemezte a jelenlegi nemzetközi feszültség okait, rámutatott arra a felelősség­re. amely az Észak-Atlanti Szövetséget, különösen az Egyesült Államokat terheli a fegyverkezés fokozódásáért. Horn Gyula aláhúzta: a je­lenlegi veszélyes helyzetből sincs más kiút, mint a bé­kés egymás mellett élés po­litikájának folytatása. Hang­súlyozta, hogy- a Magyar Népköztársaság a szocialista közösség többi országával együtt továbbra is mindent megtesz a katonai feszültség csökkentése, az enyhülés megszilárdítása érdekében. A KB külügyi osztályának vezetője tájékoztatójában foglalkozott a magyar—szov­jet kapcsolatok fejlődésével. Külön aláhúzta a Kádár Já­nos vezette párt- és kor­mányküldöttség júliusban tett szovjetunióbeli látogatá­sának jelentőségét. Kiemel­te, hogy a megbeszélések is­mételten megerősítették a két párt teljes nézetazonos­ságát a nemzetközi politika minden alapvető kérdésében, s a kölcsönös szándékot a két testvéri ország közötti gyümölcsöző kapcsolatok to­vábbfej lesztésére. A tájékoztatóhoz kapcsoló­dóan Bénicő József, a ma­gyar—szovjet gazdasági kor­mányközi bizottság titkára számolt be az országos el­nökségnek a szoros, minden ágazatra kiterjedő kétoldalú gazdasági kapcsolatok ered­ményeiről. Az újfajta együtt­működési formákról szólva kiemelte: eddig négy szovjet köztársasággal nyílt lehető­ség konkrét, közvetlen kap­csolatok kialakítására, s ma már 50 magyar és szovjet vállalat működik együtt. Je­lenleg harminchat élő koo­perációs, szakosítási egyez­ményünk van a Szovjetunió­val, amelyek jelentős keres­kedelmi forgalmat, s számos szállítási együttműködést alapoznak meg. A testület tagjai ezt köve­tően Sudár Ivánnak, az MSZBT ügyvezető elnöksé­ge tagjának, az MSZMP Fe­jér megyei bizottsága titká­rának előterjesztése alapján áttekintették a társaság fel­adatait a testvérkapcsolatok fejlesztésében. Mint megálla­pították : az együttműködés formái időről időre új voná­sokkal gyarapodnak — vál­tozatlanul erősítve az inter­nacionalista tartalmat. Az együttműködés erősítésében fontos szerepet játszanak a testvérmegyei, -városi, -üze­mi, -intézményi és -iskolai kapcsolatok is. ■ Ma minden megyénknek van testvérkapcsolata a Szovjetunió valamelyik te­rületével, illetve Budapest­nek Moszkvával. A testvér- városi, -üzemi, -intézményi kapcsolatok is tartalmasak, széles körűek. Az MSZBT t tagcsoportjai jelentős tö­megbázist teremtettek e kap­csolatok bővítéséhez; kiállí- J tások. vetélkedők szervezésé­vel, turistacsoportok szerve- í zésével járultak hozzá a j testvéri kapcsolatok gazdagí- i tásához, a barátság erősítésé- \ hez. A testvérmegyék ötéven­ként barátsági napokat, he­teket rendeznek; amelyeken I részt vesznek a szovjet test- ; vérterületek képviselői is. A tanácskozáson felszóla­lók közül Belovicz Károly, a Hazafias Népfront győri vá­rosi titkára Győr-Sopron me- í gye és az örmény SZSZK között 1970 óta meglevő kap­csolatokról számolt be, a nyíregyházi — Bessenyei | György Tanárképző Főisko­la MSZBT-tagcsoportjának képviseletében pedig Ugrai Edit hallgató ismertette meg a testületet a szabolcsi vá­rosban folyó barátsági mun­kával. A testület tagjai végeze­tül megvitatták és elfogad­ták az MSZBT Országos El­nökségének 1984. évi mun­katervét is. Pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a fő­városi, a megyei és a me­gyei-városi tanácsok elnö­kei, Papp Lajos államtitkár­nak, a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének ve­zetésével. Az értekezleten Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke adott tá­jékoztatást a jövő évi terv és költségvetés előkészítő munkálatairól, s előadásához Hetényi István pénzügymi- . niszter fűzött kiegészítést az 1984-es költségvetés kialakí­tásáról. Faluvégi Lajos felhívta a figyelmet, hogy a tanácsok * gondolják jól végig, milyen célra mozgósítják a lakosság erőit a következő esztendő­ben, s azokra a tennivalókra irányítsák a közös figyelmet, amelyek egybeesnek az adott településeken élők érdekével. Az Országos Tervhivatal elnöke szólt a VII. ötéves terv előkészítéséről és a gaz­daságirányítási rendszer fej­lesztésének fő irányairól, va­lamint a népgazdaság hosszú távú tervkoncepcióiról is, amelyeknek kimunkálásához az egyes megyék tanácsai sok segítséget adhatnak. Hetényi István pénzügy- miniszter a tanácsi költség- vetésekről szólva hangsú­lyozta: rendkívül fontos, hogy azok jól illeszkedjenek társadalmi programjainkhoz. Az értekezlet második na­pirendi pontjaként Nyitrai Ferencné államtitkár, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal el­nöke tartott tájékoztatót a KSH és a tanácsok kapcso­latáról. A tanácselnöki értekezlet résztvevői tájékoztatót hall­gattak meg a tanácsigazga­tás korszerűsítésével kapcso­latos teendőkről is. E napi­rendi pont előadója Papp La­jos államtitkár volt. Borbándi János és Abrahám Kálmán látogatása Budapest építkezésein Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter pénteken felkereste a fővá­ros több nagy építkezését, és tájékozódott a munkák hely­zetéről, az eredményekről, a gondokról és az ütemtervek teljesítéséről. A látogatási program első állomásán, a Marx téri Ská­la-Metró Áruház és a MÁV közös épületénél Somogyi László, a Középület-építő Vállalat igazgatója és az érintett tervező, beruházó vállalatok, valamint az épü­let leendő tulajdonosainak képviselői tájékoztatták a vendégeket. Az ismert met­róépítési, közműfeltárási és tervmódosítási gondok miatt tetemes késéssel indult épít­kezésen felgyorsult a kivite­lezés üteme; május 2-án megnyithatja kapuit az áru­ház. Az Állami Operaház re­konstrukcióján dolgozó épí­tők elmondták, hogy az elő­irányzott részhatáridőket tel­jesítve, jó ütemben halad a kivitelezés. Az Országos Traumatoló­giai Intézet építői a három- emeletes új diagnosztikai épületszárnyban az ütemter­vek szerint munkaterületet adtak a Medicor szerelőinek, a röntgen, a műtő és egyéb orvóstechnikai berendezések elhelyezésére. A Kaszás-dűlői lakótele­pen Bársony János, a 43. szá­mú Állami Építőipari Válla­lat vezérigazgatója tájékoz­tatta a vendégeket arról, hogy már átadták az első két ,,E”-típusú épületet. A XV. kerületben, az Ifjú Gárda úti 12 tantermes is­kola építkezéséről Szamos Gábor, a Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat igazgatója számolt be Népművelők országos vándorgyűlése A gazdasági folyamatok és a kultúra összefüggéseit vá­lasztották témául a magyar népművelők harmadik orszá­gos vándorgyűlésének, ame­lyet pénteken délelőtt nyi­tottak meg Egerben. Az MSZMP Heves megyei bi­zottsága oktatási igazgatósá­gának tanácstermében — az ország_ minden részéből — összegyűlt több mint három­száz népművelőt Kovács Sándorné, a Heves megyei Tanács elnökhelyettese kö­szöntötte. Ezt követően Györfi Ist­ván, a Pénzügyminisztéri­um főosztályvezető-helyette­se tartott sajtóreferátumot. ' Az előadást vita követte, ' majd a vándorgyűlés dél­után öt szekcióban folytatta munkáját. A nyitónapon kitüntetése­ket adtak át a népművelési munka szervezésében elért kimagasló eredményekért, A fővárosban, az újjáépülő Árpád-híd szomszédságában darabolják a régi híd 33 éves acélszerkezetét. A kiszolgált acélszerkezet bontását a Ferrum elnevezésű gazdasági munka- közösség tagjai végzik. A roncs — beolvasztás után — ismét hasznára lehet a népgazdaság­nak (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS) h Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben

Next

/
Thumbnails
Contents