Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-18 / 298. szám
NÉPÚJSÁG o 1983. december 18-, vasárnap Verseny a fogyasztókért Nem tudom, hogy az olvasó észrevett-e már valamit azokból a változásokból, amelyek végső soron a vásárlási körülményeket javítják, a vevő közérzetét teszik jobbá. Ezek a változások ugyanis csak lassan és fokozatosan éreztetik hatásukat. Ráadásul a fogyasztó természete olyan, hogy a kedvezőtlen jelenségekre érzékeny, a kedvezőket pedig maguktól értetődőéiként fogadja. Ezzel is úgy vagyunk, mint az egészséggel. A megléte nem téma, de ha megannyi testrészünk. szervünk közül csupán egy is megbetegszik, az legalábbis gondot okoz. Két szektor vetélkedése A kereskedelemben mutatkozó változások alapja az áruhiány visszaszorulása, a kínálat gazdagodása. Ezen az alapon bontakozhatnak csak ki a szervezeti és az érdekeltségi rendszer módosulásának eredményei. Itt van például az a tény, hogy az állami és a szövetkezeti szektor hosszú ideje egymással párhuzamosan működik a kereskedelemben. Ennek vajmi kevés hatása volt a vásárló közérzetére addig, amíg a két szektor tevékenységét területileg elhatárolták: a városokban működtek az állami vállalatok, a kisebb településeken a fogyasztási szövetkezetek. Ám amikor ezt a területi elhatárolást feloldották, és azt mondták, vállalat vagy szövetkezet ott nyithat boltot. ahol jónak látja — már adva volt a verseny lehetősége. A fogyasztóért korábban csak elméletben folyó verseny azonban csak akkor válik — vált? — érT zékelhetővé. amikor a vállalatok és a szövetkezetek egyaránt elegendő és választékos árut szerezhettek be ahhoz, hogy egymás mellett. egy településen működő üzleteik eltérő, jó árukínálatot nyújtsanak. Ebbe a versenybe mostanában mind több egyéb szervezet is bekapcsolódik. Első helyen említhetők a nagykereskedelmi vállalatok. amelyek sorra nyitnak kiskereskedelmi üzleteket: gondoljunk csak a Módi butikokra, a Vasért, a Domus vagy az Amfora üzleteire. Mellettük egyre nagyobb számban jelennek meg a termelő vállalatok minta- és márkaboltjai. Ruha- és bútorgyárak, a harisnyagyár, több textilgyár. cipőgyár nyitott a közelmúltban üzleteket szerte az országban, főként a nagyobb településeken. A nagykereskedelmi . vállalatok és a gyártók elsősorban saját boltjaikban árusítják az igazán kelendő termékeket, a vásárló tehát tudhatja, hová menjen a nehezen vagy ritkán beszerezhető. sőt az új termékekért. A szövetkezetek. a kís- és nagykereskedelmi vállalatok. a termelők üzletei mollet( mind több a magánkereskedő; a butikosok, az autóalkatrész-kereskedők, a régiségboltosok, a lakberendezési cikkeket, fürdőszobafelszereléseket, fal- és padlóburkolókat, sőt élelmiszereket árusító magánszemélyek teszik egyre színesebbé a kínálatot. Nőtt az eladók érdekeltsége A fogyasztási cikkek túlnyomó többségét természetesen ezután is a szocialista szektor értékesíti, amely az érdekeltség fokozásával válik versenyképessé, és a fogyasztók számára rokonszenvesebbé, kellemesebbé. Az állami és-a szövetkezeti boltok, vendéglátóhelyek egy részének szerződésbe adása igen lényeges változás. A szerződéses boltvezető saját felelősségére és saját zsebére kereskedik: kockáztat, vállalkozik. Személyes, anyagi érdeke, hogy a vásárlókat kelendő áruval és jól szolgálja ki. A nagyobb üzletekben, vendéglátóhelyeken is hasonló anyagi érdekeltséget igyekeznek teremteni az úgynevezett jövedelemérdekeltségi rendszer bevezetésével. Ennek lényege, hogy az egységek vezetői önállóan gazdálkodnak, szereznek be árut, állapítják meg — bizonyos határok között — az árakat, döntenek árengedményes akciók szervezéséről, és részben a költségek leszorításával, részben a forgalom növelésével arányban nőhet a személyes jövedelmük. Ezt a rendszert is fokozatosan vezetik be az áruházakban, a nagyobb üzletekben, vendéglátóhelyeken. amint tovább folyik a kis boltok szerződésbe adása is. Feltétel: az áruhnség Mindez együtt — a nagykereskedelmi, a gyári és a magánüzletek megjelenése, illetve az anyagi érdekeltség jelentős fokozása a kiskereskedelemben és a vendéglátásban — alapvetően megváltoztatja a kereskedelem arculatát. Ahol az érdekeltség diktálja a teendőket, ott jobban érvényesülnek a fogyasztók érdekei, javulnak a vásárlás feltételei, körülményei. Ahol a boltvezetők személyes. anyagi érdeke az eladás. ott jobban megbecsülik a vevőt, és minden tekintetben igyekeznek a kedvébe járni. Ennek a lassan kibontakozó versenynek azonban, mint már említettük, előfeltétele a viszonylagos árubőség. Hiányhelyzetben inkább visz- szaélni, semmint élni lehet az önállósággal, az anyagi érdekeltséggel. Tekintettel azonban arra. hogy a gazdaságpolitika egyik alapvető célja a lakossági áruellátás színvonalának megőrzése, sőt. ahol lehet. javítása, számíthatunk arra. hogy a kereskedelemben lezajló szervezeti változások fokozatosan meghozzák a várható eredményt : a vevő nagyobb megbecsülését. Gál Zsuzsa Elet a szociális otthonban & A javuló tárgyi feltételek, a megfelelő ellátás még kevés. az idősekkel foglalkozni is kell, gondoskodni igényeik kielégítéséről. E feladatok szervezése, végrehajtása elsősorban a mentálhigiénés csoport dolga, melynek egyik munkatársa. Bendéné Kürty Magda számolt be tevékenységükről: ■ — Sokak nem tudnak tétlenül, munka nélkül lenni, s ez jó, hiszen leköti a gondozottakat. Nemrég épült fel Az asszonyok szívesen jönnek össze a társalgóban Fotó: Béla Ottó Magyarország lakosságának lassan egyötöde nyugdíjas, s egyre több közöttük a magnáyosan élő, idős ember. Fiatalon sem könnyű elviselni a magányt, öregkorban az egyedüllét azonban különböző félelmek okozója, s egyben fokozója is. Az emberekkel való érintkezési lehetőségeik nehezednek, a társasélet terei szűkülnek számukra. Igaz. sokaknak van családja, hozzátartozója. Azok látogatásai. szerete te megtartó erejű számukra. Ők is azonban sokszor hiába várják a látogatókat, s ha mennek is, sok esetben csak az érdek vezérli őket. . . Azon idősek helyzete viszonylag a legmegnyugtatóbb, dkik hozzátartozóik körében élhetik életüket. Ebben a formában is vannak lehetőségek súrlódásokra, nézeteltérésekre, hiszen az idősek alkalmazkodóképessége csökken, miközben igényük a társaságra, a velük való foglalkozás iránt nő. Akik végképp magukra maradnak — rokonok, segítőtársak nélkül —, s magukat megfelelően ellátni már nem tudják, azok számára talán egyetlen lehetőség: a szociális otthon. S az intézmény nevének kimondása — általában — már félelmet kelt az arra rászorulókban. De nemcsak bennük van hamis tudat, hanem a legtöbb emberben is gyakran torz képzetek élnek a szociális otthonokkal kapcsolatban. A gyulai szociális otthon .történetét, jelenlegi helyzetét Papp József igazgató ismertette. Az otthon — különböző kategóriákba vannak sorolva a szociális intézmények — az időskorúakat gondozó intézményhálózatok között a legnagyobb az országban. 1951-ben alakult a gyulai intézmény, csaknem két évtizede van a Fővárosi Tanács kezelésében. Jelenleg 528 hellyel rendelkezik, melyből 90 tartozik megyei hatáskörbe. A gondozottak többsége — 300—350 személy — fekvőbeteg, így érthető az is, hogy a 165 alkalmazott több mint fele egészségügyi dolgozó. Az orvosi ellátáshoz megfelelő műszerezettség járul, kórházba innen csak súlyos esetben kerül gondozott. A dolgozók nagy többsége magáévá tette az intézmény célkitűzését, hogy a/ ide beutaltak számára — akik ittléte legtöbbször életük végéig tart — otthont teremtsenek. A nyugodtabb. komfortosabb, emberibb élet megteremtéséhez hozzájárultak az utóbbi évek munkálatai is: vizesblokk létesítése. a központi fűtés megépítése. Belső átalakításokat is végeztek a nagy épületben, több kisebb szobát tudtak kialakítani, a néhány házaspárnak van már különszo- bája is. A dolgozók folyamatos társadalmi munkával járulnak hozzá az otthonosabb környezet kialakításához. Kicsi a fluktuáció, s a munkatársak állandósága, ügyszeretete is a nyugodtabb légkör kialakulásának tényezője az otthon lakói körében. az udvarban egy faház. ahol 40—50-en dolgoznak a ha- risnyagyárnak. Többen az intézményen belül, máshol találnak munkát. Akik nem akarnak, vagy nem tudnak már dolgozni, azok számára főleg kulturális lehetőségeket biztosítunk idejűnk hasznos eltöltésre. 1550 kötetes könyvtárunk van. de sokan a városi könyvtárnak is tagjai. Minden nagyobb szobában és a társalgókban színes tévé van. Kéthetente filmvetítést tartunk, rendszeresen rendezünk vetélkedőt, TIT-elő- adásokat, még ORI-műsortis fogadunk. A városi rendezvényekre a focimeccsekig bezárólag jegyeket biztosítunk az érdeklődőknek. Különböző kirándulásokat is szervezünk. Kiscsoportos foglalkozásokon tárgyaljuk meg a legfontosabb eseményeket. a különböző műsorokat. Nem feledkezünk meg a gondozottak névnapjairól sem. Az ágyban fekvőknek fel- vísszük a könyveket, újságokat, s ha arra szükség van. felolvassuk a kívánt részeket. Sokszor hallgatunk közösen lemezeket, a rengeteg társasjátékkal is lehet játszani — fejezte be a fiatal nővér. Papp Erzsiké néni, a Jókai Színház nyugdíjasa, két éve lakik az otthonban. — Miért tetszett idejönni? — Szürkehályog lett a szememen, nem volt senkim, aki gondozott' volna, én meg nem tudtam ellátni magamat, nem láttam semmit. — Nehezen szánta rá magát erre a lépésre? — Nagyon nehezen, féltem tőle. . . — S most hogyan érzi magát? — Nehéz volt megszokni, az igaz, de jól érzem magam itt, aranyosak a nővérek, barátaim is vannak mór. S ami lényeges, dolgozhatok is. — Amikor vége a munkának. mit tetszik csinálni? — Olvasok, mái' annyira javult a szemem, sétálgatok, filmeket, tévét nézek. Voltam jutalomüdülésen hét napig Szegeden, s nemrég élétemben először, eljutottam Lillafüredre is egy kirándulás alkalmával. — Szokott-e látogatója lenni ? — Bár vannak itt is barátaim. most is fel köszöntöttek vagy nyolcvanan! —, azért hiányoznak a csabai ismerősök, igaz, ritkán meglátogatnak . VaV Mészáros Károllyal a telefonközpontban beszélgettünk. Három éve gondozott. . Gyulán egy éve van. — Régóta egyedül ellem már, amikor orvosi hozzájárulással jelentkeztem az otthonba, azóta a harmadik hely, ahol vagyok. — Milyen az ellátás itt. Gyulán? —- Jónak tartom, s az is ' jó, hopy mindig, van „kéznél” orvos is. — Mivel tölti szabad idejét? — Sétálgatok, moziba, meccsekre megyek, beszélgetek. — Van-e valami gondja? — Igen, úgy érzem, s nemcsak én, a városlakók nehezen fogadnak be bennünket . . . Nehéz idős korban életmódot változtatni, elszakadni a megszokott tárgyi, emberi környezettől, s beleilleszkedni egy nagy közösségbe, megtanulni annak szabályai, rendje szerint élni. De meg. lehet szokni, s nyugodttá, örömtelibbé válhat a gondozásra szorulók élete, ha emberséggel, szeretettel, türelemmel segítik, könnnyítik az átállás folyamatát, és ha állandóan a gondozottak körülményeinek javításán fáradoznak, miként ezt a gyulai szociális otthonban teszik. Pénzes Ferenc SZÍNHÁZ 10 órakor Békéscsabán: SZÉLKÖTO KALAMONA Családi bérlet 19 órakor Békéscsabán: ALTONA FOGLYAI Csortos-bérlet 15 órakor Budapesten: IRGALMAS HAZUGSÁG 19 órakor Budapesten: IRGALMAS HAZUGSÁG MOZI december 18.. vasárnap Békési Bástya. 4 és 6-kor: Donald kacsa és a többiek, 8-kor: Az álarcos lovas legendája. Békéscsabai Szabadság, de. 10-kor: Vad hattyúk, du. 4-kor: Majmok bolygója, 6 és 8-kor: Hentessegéd. Békéscsabai Terv: Bolond pénz. Gyulai Erkel: Flep. a róka. Gyulai Petőfi. 3 és 5-kor: Telitalálat, 7-kor: Vérvonal. Orosházi Béke: Elcserélt szerelem. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Aranytojás, fél 6-kor: Excalibur I—II. Szarvasi Táncsics. 4-kor: Együttélés. 6 és 8-kor: Az utolsó metró. Holnapi műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Verbunkosok. 9.00: A hét zenemüve. 9.30: Arany János két balladája. 9.40: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Magyar előadóművészek felvételeiből. 11.25: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara énekel. 11.39: Kedves Michele (regény) 12. 13.00: Zenei érdekességek. 14.11: Népzenekedvelők. 14.40: Üj ember (novella). 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.05: Fúvószene. 15.28: Vallomások Fekete István szülőföldszeretetéről. 1(5.00: Operettfelvételek. 16.29: Játék- és ajándékmüsor gyermekeknek. 17.05: Tenor-kulcs. 17.30: Van új a Nap alatt. 17.45: Filmzene. 19.15: Üj lemezeinkből. 20.00: Nóták. 20.25: Látogatás Bulat, Okudzsa- vánál. 21.30: Mozart: C-dúr szimfónia. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Találkozás (hangjáték). 23.23: Zenekari muzsika. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Operettdalok. 8.35: Figyelmébe ajánlom! 8.50: Slágermúzeum. 9.50: Áldozatvállalás (jegyzet). 10.00: Zenedélelőtt. 12.00 : Népzene. 12.35: Kis magyar néprajz. 12.40: Tánczenei koktél. 13.25: Éneklő Ifjúság. 13.35: A Gyermekrádió műsora. 14;00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Ütibeszámoló Csehszlovákiából. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Minden hangra emlékezem. 19.20: Tudósítás a jégkorongbajnoki mérkőzésről. 19.30: Sportvilág. 20.00 : Tip-top parádé. 20.35: Senki többet? Harmadszor! 21.40: Beszélgetés Szabály Györggyel. 22.30: Zenekari muzsika. 23.20: Anget asszony lánya (operett). III. MŰSOR 9.00: Operaáriák. 9.25: Kamarazene. 10.35: Operettekből. 11.30: Zenekari muzsika. 13.07: Glenn Gould zongorázik. 14.10: Stuart Mária (opera). 15.12: Károlyi Pál műveiből. 16.00: Beszélgetés Bárdos László irodalomtörténésszel. 16.30: A hét zeneműve. 17.00: A Fix együttes felvételeiből. 17.30: A dalirodalom remekműveiből. 18.04: Üj lemezeinkből. 19.05: Kórusművek. 19.40: Vonósnégyesek. Közben: 20.25: Üj város a Mátra alján: Pásztó. 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.30: A Poptarisznya dalaiból. 22.20: Zenekari muzsika. 23.00: Dzsesszkompozíciókból. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Körvonalak. Zenés hét eleji információs magazin. Szerkesztő: Kardos Ernő. 18.00: Alföldi krónika. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-naplo. 17.30: Videooldalak. 17.40: Hírek. 17.45: Mese az őskislányról — tévésorozat gyermekeknek. 18.00: Hősök csapata — tévésorozat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Fiatalok fiataloknak. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Slavko Milanovic: A kulcs — dráma. 21.15: Kiválasztott pillanat. 21.20: Érvek — külpolitikai adás. 21.50: Egy szerző, egy film. 22.10: Tv-napló. BUKAREST 20.00: Tv-hirado. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.30: Költészet. 20.35: A forradalom lángjai. Tv- játék. 21.25: Népművészet. 21.45: Tv-híradó. II. MŰSOR 18.15: Az emberek beszélnek — művelődési adás. 18.45: Zenés adás. 19.00: Telesport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: A tudomány és mi. 20.45: Zágrábi korkép. 21.05: Filmsorozat. 22.05: Könnyűzenei adás. MOZI Békési Bástya. 4 és 6-kor: Donald kacsa és a többiek, 8-kor: Az álarcos lovas legendája. Békéscsabai Szabadság, de. 10-kor. du. 4 és 6-kor: Portrék korhű keretben, 8-kor: Szerelmi gondok. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Szegény Dzsoni és Arnika, fél 8-kor: öld meg a so- gunt! Gyulai Erkel, fél 6-kor: Flep, a róka, fél 8-kor: Hentessegéd. Gyulai Petőfi, 3 és 5- kor: Telitalálat. 7-kor: Vérvonal. Orosházi Béke: Elcserélt • szerelem. Orosházi Partizán, fél 4-kor: Aranytojás, fél 6- kor: Excalibur I—11. Szarvasi Táncsics. 6-kor: Együttélés. 8-kor: Az utolsó metró.
