Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-18 / 298. szám
1983, december 18., vasárnap o Világos ablakokkal Közművelődés - új feltételekkel M em tudom, a művelődési házak igazgatói miképpen fogják búcsúztatni az idei évet, az azonban már bizonyos, hogy jövőre sok mindent lehet és kell majd másképpen csinálnunk, mint ahogy eddig tették. A művelődési és pénzügyi tárca vezetői ugyanis olyan döntést hoztak, amely januártól lehetőséget teremt egy más minőségű és részben más jellegű munkára, a művelődési házak működési elvének, rendszerének megújítására. A művelődési és pénzügyi közlönyben megjelent intézkedéseknek nagyon röviden össze lehet foglalni a lényegét. Tulajdonképpen arról van szó csupán, hogy megnövekszik a művelődési házak önállósága, növekszik anyagi érdekeltségük, s föloldódnak olyan korlátozások, amelyek eddig gátjai lehettek egy populárisabb. a közönségnek, a lakosságnak jobban tetsző művelődési ház koncepciója kialakításának. Lehet majd az intézményen belül presszót, vendéglőt üzemeltetni, sok újítást lehet bevezetni annak érdekében, hogy az emberek szívesebben és természetesebb igényekkel lépjék át a küszöböt. és ott otthonosabban érezzék magukat. Jobban lehet ösztönözni az ott dolgozókat a minőségi munkára, mert a bérgazdálkodásban is tágulnak a keretek, s az évvégi pénzmaradványból is az intézmény programja, felszerelése gazdagodhat. működési feltételei javulhatnak. De hogy ebből a lehetőségből mi és.hogyan valósul majd meg, az kizárólagosan az intézmény- vezetőkön és a helyi felügyeleti szerveken múlik. Mert. való igaz. hogy az egyik oldalon lehetőség kínálkozik a művelődési intézményrendszer megújítására, elevenebb, pezsgőbb élet kialakítására, ám arra is van esély, hogy mi sem változzék egy-egy művelődési központ életében. A begyakorlottság, az évek óta kialakult munkarutin nagy úr. S mi tagadás, sok szempontból kényelmesebb, bizonyos értelemben véve kockázatmentesebb is. Valószínű, hogy az érintettek közül sokak fejében az a kérdés is felvetődik. hogy ha eddig elboldogultak, akkor miért változtatnának a kialakult gyakorlaton. A művelődési házak munkájának reformjára azonban múlhatatlanul szükség van. Szinte ijesztő az a közelmúltban közzétett vizsgálati eredmény, amely egy reprezentatív felmérés alapján készült, s kimutatta, hogy a megkérdezetteknek több mint hatvan százaléka soha életében nem járt semmiféle művelődési vagy kulturális in-i tézményben, és ezután sem szándékozik belépni. Talán ha némi túlzással is, de úgy lehetne fogalmazni, hogy a művelődési házakat eddig mesterséges szív dobogtatta, kívülről irányította egy orvosi kar. mert tudta, hogy a művelődés, a kultúra vérkeringésére mindenképpen szükség van. A mesterséges szívet azonban le kell választani az intézményrendszerről. mert csak az önálló organtikus működés tarthatja igazán életben. S hogy a művelődési központok, otthonok épületei esténként ne zárt ajtókkal és sötét ablakokkal nézzenek egy-egy falu vagy város utcáira, az új évben az új élet kezdésére nagyon is nagy szükség van. Szigethy András Cél az élet- és munkakörülmények javítása Pénteken, december 16-án délután 2 órai kezdettel tartotta ülését a vésztői Nagyközségi Tanács. A tanács határozatainak végrehajtásáról és a két ülés között hozott végrehajtó bizottsági hatá- rozatkról szóló jelentést követően. a nagyközségi tanács vb. egységes szakigazgatási szervének működéséről hangzott el beszámoló. Második napirendi pontyként Nyilas Károly tsz-elnök tájékoztatóját ismerhették meg a résztvevők a Körösmenti Tsz gazdálkodásáról. Megtudták többek között, hogy a korábbi években az alaptevékenység rendkívül alacsony színvonalat, ért el. Ez évben az eredmény megduplázódik. Az állattenyésztés — az évente ráfizetéssel záró szarvasmarha- éssport- lótartás felszámolásával - — ugyancsak jelentős javulást ért el. A tájékoztatóban nagy hangsúlyt kapott a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javulása. Ez év januárjától a sertés- és juhászati ágazatok dolgozóinak kivételével, megvalósult az ötnapos munkahét. A jövőben az egyik legfontosabb feladatnak tartják, hogy minden munkahelyen megfelelő szociális létesítmény álljon a dolgozók rendelkezésére. A tanácsülés résztvevői hozzászólásaikkal, kérdéseikkel arról tettek 1 tanúbizonyságot, lehetőségeikhez mérten segíteni akarják a termelőszövetkezet munkáját. együttéreznek gondjaival. A tanácsülés bejelentésekkel ért véget. , N. A. Békéscsaba Szakkörré alakult a HNF honismereti munkabizottsága A Hazafias Népfront városi honismereti munkabizottságának legutóbbi ülésén olyan fontosnak ígérkező szervezeti változást fogadott cl a testület, amely — ha megvalósul — még hatékonyabbá, s még átfo- góbbá teheti az eddig folytatott kutató, gyűjtő és feldolgozó munkát. De mielőtt ezt a legújabb elképzelést ismertetnénk, szükségesnek tartjuk leírni a legfontosabb tudnivalókat. Kis létszámú, ám lelkes közösség szokott összegyűlni meghatározott időközönként a HNF városi bizottságának székhazában Békéscsabán. A résztvevők között vannak muzeológusok., néprajzosok, pedagógusok és egyéb foglalkozásúak. akik már elég régóta foglalkoznak hivatásszerűen. illetve hobbiból a a magyar és a nemzetiségi kultúra szellemi örökségeinek, tárgyi emlékeinek gyűjtésével. és esetenként számot is adnak elvégzett munkájuk eredményeiről. A szakemberek már több Ízben is arra kérték az aktívákat. hogy igényeljék például a Munkácsy Mihály Múzeum vezetőinek és munkatársainak véleményét arról, vajon érdemes-e további kutatásokat folytatni az általuk választott témában. Ugyanakkor a kulturális intézmények is készségesen rendelkezésükre bocsátják a feltáró és rendszerező tevékenységhez szükséges forrásokat. Dr. Táb.ori György muzeológus megemlítette, hogy kétévente helytörténeti, évente pedig néprajzi pályázatra is benyújthatják az err e alkalmas anyagaikat az érdeklődők. A fentebb említett összejövetel résztvevői között van olyan, aki lakodalmi népszokásokkal foglalkozik, míg mások a településtörténetre. a népviseletre, az egykori iskolai oktatásra vonatkozó dokumentumokat gyűjtik. Jó néhányan azt is felajánlották: szívesen átadják saját anyagaikat, ha tudják, hogy biztos helyre kerülnek, és hasznos célra alkalmazzák őket. Hankó György nyugdíjas gimnáziumi tanár már régóta nagy híve egy iskolamúzeum létesítésének. Példás odaadással gyűjti, rendszerezi az oktatással összefüggő emlékeket, tananyagokat. Többedmagával azt szerette volna elérni, hogy a Békéscsaba határában levő volt kismegyeri iskolában rendezzék be a múzeumot. Ezután valaki azt javasolta, hogy a városhoz közel fekvő egyik iskolaépületet (például Jaminában) tegyék alkalmassá erre a célra. Mindenesetre az egykori 19 tanyasi iskola közül már csak néhány maradt meg. és fölöttébb hasznos lenne, már csak kultúrtörténet és hagyomány- tisztelet szempontjából is, ha valamelyiket rendbe hoznák, ezzel is méltó emléket állítanának a népoktatás és a művelődésügy régi, lelkes híveinek, nem pedig rábízni az enyészetre. A legutóbbi ülésen részt vett és felszólalt Fabulya Andrásné, a Megyei Művelődési Központ képviselője is. Megemlítette: az egyik alkalommai Hankó András, a HNF városi honismereti munkabizottságának elnöke azzal a kéréssel kereste fel. hogy az intézmény az aktíváknak nyújtson segítséget. Azon a megbeszélésen került szóba a közösség létszámának bővítése, és szakkörré való fejlesztése. Természetesen ez nem jelentene elszakadást a népfrontmozgalomtól. Elhangzott az is. hogy jó lenne minél több fiatalt megnyerni a helytörténeti-honismereti gyűjtőfeldolgozó munkára. Éppen ezért úgy tervezték, hogy 1984. január végéig elbeszélgetnek azokkal, akik szívügyüknek tekintik a hagyományőrzést és hajlandók bekapcsolódni a teendők ellátásába. Csak a névsor és a legszükségesebb adatok összegyűjtése után kerülhetne sor egy vázlatos munkaterv elkészítésére. A művelődési központ egyébként termet, fotófelszerelést és magnetofont is rendelkezésre tudna bocsátani a szakkörnek. Krisztóff Andrásné, a HNF megyei bizottságának politikai munkatársa is nagy megelégedését fejezte ki ezzel a kezdeményezéssel kapcsolatban. Tájékoztatásul még elmondta, hogy a munkásmozgalmi vonatkozású anyagot ajándékként bárki elküldheti a párttörténeti múzeumnak, ahol jobban hozzáférhetővé válik a kutatók és az érdeklődők számára. Különben a megyénkben működő honismereti bizottságok, csoportok a Munkásmozgalmi Múzeumnak már eljuttatták a síremlékekre vonatkozó adatokat (feliratokat), amelyek az elkövetkezendő időben belekerülnek az országos kataszterbe. Bukovinszky István Csorvás Egy község népességmegtartó erejéről Csorvás az utóbbi tíz esztendőben olyan nagy fejlődésen ment keresztül, amilyet az előző évtizedekben nem tapasztalhattak az itt élők. 1870-től nagyközség a település szerepköre, alsófokú központ. A lakosság száma 1970-hez viszonyítva 2,4 százalékkal csökkent, jelenleg 6 ezer 511. A község venagy az érdeklődés a földgázbevezetés lehetőségei iránt. Az egészségügyi ellátás személyi feltételei megfelelően biztosítottak, de a tárgyi feltételekkel nem elégedettek az itteniek Még ebben az évben szeretnék áthelyezni a gyermekorvosi rendelőt. Terveik közé tartozik a két munkahelyes fogdahálózat korszerűsítése. Az éjjel-nappali telefonszolgálat jelentős előrelépést hozott a hírközlésben. 1987-re tervezik az orosházi új központhoz csatolással a Crossbar- rendszer kiépítését. A távolsági közlekedés jól szervezett, ez viszont nem mondható el a helyi közlekedésről. Sok asszony dolgozik a HÓDIKÖT csorvási telepén zetöi egyre azon törik a fejüket, hogy miként növelhetnék Csorvás népességmegtartó erejét, minél kevesebben költözzenek el a községből. Világos számvetés alapján megállapították, hogy sok új munkahelyet nem tudnak létesíteni, amellyel helyhez köthetnék az embereket Az életkörülmények alakításával viszont elérhetik, hogy a • vidékre eljárók is szeressenek Csorváson élni, ne kívánkozzanak el onnan. A tapasztalatok szerint a csorva- siak szívesen dolgoznak társadalmi munkában lakóhelyük fejlesztéséért. Fontus feladatnak tartják -a helybeli vezetők a fiatal szakemberek letelepítését. Arra törekednek. hogy a csorvásiak életkoruktól függetlenül jól érezzék magukat a községben, vegyenek részt aktívan a közügyek intézésében, lakóhelyük fejlesztésében. A több mint 6 és fél ezer csorvási közül a munkaképes korúak száma 3 ezer 684. Az eltartóképesség szempontjából meghatározó a nagyközségben folyó gazdasági tevékenység. A -legjelentősebb gazdasági egység, a Lenin Tsz. amely 500 embert foglalkoztat. A tsz megalakulása óta az erős gazdaságok közé tartozik, tagjainak jó jövedelmet biztosít. A HÖ- DIKÖT csorvási üzemében 162-en dolgoznak, közülük 58-an gyesen vannak. Ide tudnának még felvenni nődolgozókat, de a több műszak és a munka jellege miatt kevés a vállalkozó. Viszonylag sokan dolgoznak a 4-es számú sütőipari vállá- lat telephelyein, az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi és vendéglátó egységeiben és a Békéscsabai Állami Gazdaság munkahelyein. Az aktív keresőket helyben nem tudják teljes számban foglalkoztatni, ezért naponta átlagosan 1250 dolgozó ingázik. A helybenfoglal- koztatásra kevés lehetőséget tudnak nyújtani a középiskolát, felsőfokú iskolát végzetteknek is. A termelőszövetkezet foglalkozik a melléküzemág fejlesztésének gondolatával. Az esetleg bevezetésre kerülő ipari tevékenység azonban döntően nem változtat azon, hogy a munkaképes korúak jelentős részének vidékre kell eljár- nia dolgozni. Az utóbbi 10 évben 313 lakás épült a községben, így az elmúlt évben 2356 lakást tartottak számon. Minden belterületi lakáshoz eljut a villamos energia és az egészséges ivóvíz. A Barátság Lakásépítő Szpvetkezet 32 lakást épített meg, s a területen még 60 lakás építéséhez elegendő közművesített telek van. Sokan korszerűsítik, felújítják lakásukat, s orvosi rendelő elkülönítése és korszerű gyógyszertár építése. A 40 személyes bölcsőde átadása a községbeliek régi jogos ■ igényét váltotta valóra. Az öregek napközi otthonában a jövő esztendő elejére 'hetes napközit alakítanak ki. Az oktatás irányítói szerették volna felszámolni a váltakozó tanítást az iskolában, ezt azonban nem tudták megvalósítani. Az iskolák épületei korszerűtlenek, elavultak és szűkösek. A következő ötéves tervben minden erőt egy 8 tantermes iskola építésére összpontosítanak majd. Az pvodai feltételek lényegesen javultak az utóbbi időben. Az általános művelődési központ teljesíti feladatát a községben. Évekre visszamenően mindig gondot jelentett a kereskedelmi ellátás. Az iparcikk-kisáru- ház átadása óta korszerű körülmények között' fogadhatják a vásárlókat, de a választékkal még nem mindig elégedettek. A szerződéses üzemeltetésű vendéglátói egységek körülményeinek alakításánál is lesznek még tennivalói az ÁFÉSZ-nek. A községben szolgáltatói feladatokat kisiparosok látnak el, sajnos, sok a hiányszakma. A község vezetőinek alapvető gondja a szennyvíz- elvezetés, az útépítés, a járA szabad idő kulturált eltöltésének lehetőségei a művelődésben és a sportolásban biztosítottak. A művelődési és ifjúsági ház igyekszik alkalmazkodni a községbeliek igényeihez, ennek gyakran anyagi akadályai vannak. A nagyközségi könyvtárban "a felnőtt' olvasók számát szeretnék növelni. Az ifjúsági klubban a helyiség felújítását követően újabb tartalommal, színvonalas munkával, mozgalmas klubélettel kívánják a fiatalokat összefogni. A tornacsarnok átadása után a sportolás lehetőségei jócskán bővültek. A község társadalmi aktívái tanuszoda építéséhez mozgósítják az embereket. A tsz sportkörének irányításával labdarúgó- és sakkszakosztály működik a községben. A tömegsportot és a sportélet más területeit szeretnék tartalmasabbá tenni. Hamarosan KRESZ-park épül Csorváson, honvédelmi és pí- henöparkot alakítanak ki a kiserdőben. A nagyközség népesség - megtartó erejének fokozása összetett feladatot jelent a község párt-, állami- és . gazdasági vezetőinek. Terveik reálisak, és számítanak az emberek társadalmi munkájára. Bedc Zsóka Az óvodai felvételi igényeket ki tudják elégíteni F«tó: Veress Erzsi
