Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-17 / 297. szám
NÉPÚJSÁG 1983. december 17., szombat (Folytatás a 2. oldalról) Törekedni kell a divatigényeknek megfelelő, a minőségi követelményeket jól kielégítő termékek gyártására. A tőkés bérmunkát — mint jelentős konvertibilis valutabevételi forrást — növelni szükséges. Az együttműködés bővítése, a piaci megjelenés hatékonyságának növelése érdekében szükséges a textilruházati iparban és a bútoriparban megyei koordinációs szervezet létrehozása. A megye építőágazatának fejlesztésével kapcsolatos főbb feladatait tekintve a népgazdaság igényeihez való rugalmasabb alkalmazkodás a legfontosabb követelmény. Meg kell felelnie a mindenkori beruházás! igények rugalmasabb kielégítésének, biztosítani kell a belföldi építőanyag-szükségletek megfelelő kielégítését, vállalkozva a lehetőségek szerinti exportfeladatokra. Meg kell valósítani a beruházók, tervezők és kivitelezők — érdekeltségen alapuló — együttműködését. Javítani kell az építőágazat eredményességét. A megye élelmiszeriparának fejlesztési célja, hogy nőjön a feldolgozott termékek aránya és feldolgozottsági foka, mind teljesebben elégítse ki a piaci — a vásárlói — igényeket. A megye adottságai minden fontos élelmiszer előállításához megfelelőek, ezért fenn kell tartani a termelés sokoldalúságát, a főbb arányok javítását. A dinamikus és intenzív fejlődést a mezőgazda- sági nagyüzemek és az élelmiszeripar közötti együttműködés további mélyítésével lehet biztosítani. Az export mellett kiemelten kell kezelni a lakosság hússal és húskészítményekkel, tejjel, tejtermékekkel, friss zöldség-, gyümölcs- és konzervfélékkel való választékos ellátását. O A közvetlenül elkövetkező időszakban az ipar fejlesztését csökkenő beruházási lehetőségek mellett kell végrehajtani. Ezért a kisebb beruházással járó, a meglevő eszközök hatékonyabb működését elősegítő megoldások kerüljenek előtérbe. Az erőforrásokat elsősorban az exportnövekedést, importkiváltást, anyag- és energiatakarékosságot eredményező fejlesztésekre kell. felhasználni. Az ember és környezet megóvása a fejlesztések szerves része legyen. A gyárak, gyáregységek munkája hatékonyságának, az irányítás színvonalának, az eredmények alakulásában döntő hatást gyakorló tényezők megismerésének, a belső tartalékok feltárásának alapvető feltétele az önállóbb gazdálkodás feltételeinek javítása. Szükséges, hogy a gyárak, gyáregységek, telepek önállósága és felelőssége fokozódjon, csökkenjen a központtól való műszaki, gazdasági függőségük, jobban ismerjék meg gazdálkodásuk eredményességét. A termelőszövetkezetek melléküzemági tevékenységében meglevő kapacitásokat az ipar kooperációs kapcsolatainak javítása érdekében főleg az alkatrészgyártás és összeszerelés, a forgácsoló- és lakatosipari munkák és fémtömegcikkgyártás területén kell felhasználni. A szövetkezeti és a tanácsi ipar továbbra is vállalja a szerepet a háttéripar, a lakossági ellátás és szolgáltatásfejlesztés feladatainak megoldásában. O A változó és szigorúbb gazdálkodási feltételek az eddigi- . éknél is nagyobb differenciálódást, átrendeződést fognak eredményezni. A vállalaton belüli és a vállalatok közötti munkaerő- és eszközátcsoportosítást, a gazdaságtalanul fenntartható munkahelyek megszüntetését a fejlődés szükségszerű követelményeinek kell tekinteni. Politikai munkával érvényt kell szerezni, hogy a jobb munka, a magasabb teljesítmény kapjon nagyobb társa- dalmi elismerést._______ A pártszervek és -szervezetek segítsék a feladatok helyes értelmezését.. Támogassák a gazdasági vezetést a nagyobb hatékonyságot eredményező törekvésekben, a fegyelem erősítésében, a rugalmas vállalati gazdálkodás kialakításában. Legyenek kezdeményezői a magasabb teljesítményen alapuló, az önálló gazdálkodást, felelősséget erősítő vállalati irányítási és érdekeltségi rendszer folyamatos korszerűsítésének, a káderpolitikai elvek gyakorlati megvalósításának, az új módszerek alkalmazásának, a vezetők kiválasztásában és kinevezésében. A területi és üzemi pártszervek tárgyalják meg a feladatok végrehajtását, hangolják össze a tömegszervezetek, mozgalmak termelést segítő tevékenységét. A változó körülményekhez kell igazítani a politikai munkát is, fel kell készülni a változásokból adódó esetleges feszültségek vállalására, a megoldás politikai eszközökkel való segítésére, az ösz- szehangolt cselekvésre. A megye iparának fejlesztése érdekében a KISZ MB, a megyei tanács, az SZMT, a HNF megyei elnöksége, a KISZÖV, a MÉSZÖV, a TE- SZÖV, a MTESZ, a tudományos egyesületek és intézmények, a TIT dolgozzák ki feladataikat, és sajátos moz- gajmi-szervezeti eszközeikkel segítsék annak eredményes megvalósulását. A megyei tanács, az SZMT az ágazati egyeztető tárgyalásokon a feladattervnek megfelelően képviselje a megye érdekeit. A Békés megyei Népújság működjön közre a feladatok mozgósításában, adjon tájékoztatást a végrehajtás eredményeiről és nehézségeiről. II. Hz 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok teljesítése, javaslat az 1984. évi feladatokra I. O A vállalatok és szövetkezetek éves tervei népgazdasági és a megyei célkitűzésekkel összhangban készültek el. A végrehajtás alapvető feltételei az év indításakor adottak voltak, de az év során a feltételezettől is kedvezőtlenebbül alakultak. A végrehajtás tapasztalatai azt igazolják, hogy a megfelelő előkészítés, a teljesítés érdekében kifejtett erőfeszítések ellenére a megye gazdaságpolitikai célkitűzései — alapvetően a kedvezőtlen természeti körülmények miatt — csak részben teljesülnek. Az ipar termelési volumene — az alágazatok és vállalatok differenciált teljesítménye mellett — várhatóan tervezettet meghaladó lesz. A mezőgazdaságban az aszály okozta csökkenő növénytermelést a növekvő állattenyésztési bevételek nem tudják ellensúlyozni. A nehezedő értékesítés, az alacsony exportárak és az exportálható mezőgazdasági termékvolumen csökkenése miatt a konvertibilis export csökken. A foglalkoztatottak száma az anyagi ágazatok mindegyikében csökkent, nőtt a munka termelékenysége. A munkaerő-gazdálkodás feszültségei nem oldódtak. Az eszközkihasználásban és-gazdálkodásban továbbra sem érzékelhető javulás. Néhány területen további exportot biztosító termelőkapacitás létszámhiány miatt kihasználatlan. Nem megfelelő az előrelépés a bérek differenciálásában, melyhez az alacsony bérnövekmény sem adott elég lehetőséget. A termelés jövedelmezőségét nagy szóródás jellemzi, és ebben az értékesítési nehézségeknek, a költségek növekedésének volt meghatározó szerepe. Az ipari egységek nyeresége kedvezően alakul, a mezőgazdaságban erőteljesen csökken, több üzem nehéz helyzetbe ^került. A munkabérek a népgazdasági tervnek megfelelően emelkedtek. Jelentősen nőtt a lakosság mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevétele. Az áruellátás alapvetően kielégítő volt. Az iparcikkek körében növekedett a hiánycikkek száma. A lakásépítés ütemét az építőanyag-ellátás zavarai lassították. A beruházások az országoshoz hasonlóan az előirányzattól eltérően nőttek. Ebben a kiemelt fejlesztések voltak meghatározóak. A gazdaságszervező munkában megfelelő színvonalú volt a pártszervek segítő, ellenőrző tevékenysége. Nagyobb figyelmet fordítottak a mozgósításra, az újszerű kezdeményezések támogatására. Az állami szervek a követelmények szerint irányították, koordinálták a feladatvégrehajtást. A társadalmi és tömegszervezetek a demokratizmus szélesítésével jól szolgálták a célkitűzések megvalósítását. A szocialista brigádmozgalomban a megújulás folyamata beindult. A megyei sajtó a kiemelt feladatokhoz igazodóan tájékoztatott, segítette a végrehajtást. O Az iparban a termelés növekedése az országos átlagot és a tervezettet is meghaladja. A szövetkezetek termelési volumene volt dinamikusabb. A gépipar és élelmiszeripar átlagot meghaladóan növelte termelését, a könnyűiparban a csökkenés tovább folytatódott. Az import anyagok hiánya főként a könnyűipart hátráltatta, az exportárak további csökkenése elsősorban az élelmiszeripar értékesítését nehezítette, a rubel- viszonylatú piaci lehetőségek a gépiparnak voltak kedvezőek. A nyereség ágazatonként és vállalatonként is differenciáltan alakult, ösz- szességében emelkedett. A nehéziparé és a könnyűiparé jelentős mértékben nőtt, az élelmiszeriparé csökkent. Az építőipar építési volumene csökkent, jelentősebb mértékben a szövetkezeteké. Tovább tart a termelési feladatok végrehajtására kedvezőtlen hatású szakmunkáslétszám csökkenése. A kivitelezési feladatok nagyságrendje, volumene és jellege is — az építési beruházások csökkenésével — módosult. Tovább bővült a felújítás és az ipari termelés aránya, amely elsősorban építőipari technológiák továbbfejlesztését szolgálta. Az ágazathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek árbevételét meghaladóan csökkent a költség, ezáltal a nyereség jelentős növekedése várható. A mezőgazdasági üzemek az 1983-as év előkészítő munkáit időben és jó minőségben végezték el. A termelés szerkezete a népgazdasági igényeknek megfelelően alakult. A kisüzemi termelésben elért eredmények számottevőek. Javult az ipari tevékenység aránya. A növénytermesztésben a célkitűzések a minden eddiginél jobb előkészítés, valamint a pótlólagos befektetések ellenére — a rendkívül meleg és az aszályos időjárás miatt — nem valósultak meg. A gabonafélék közül a kukoricában okozott legnagyobb kárt az aszály. Az állattenyésztés termelése tovább növekedett. A sertésállomány növekedése folyamatos volt, és az eddigi legmagasabb szintet érte el. Az állati termék értékesítése a vágómarha és a tojás kivételével nőtt. A fajlagos takarmányfelhasználás továbbra is megfelelő, a takarmányigény biztosított. A háztáji termelés nagyságrendje és színvonala kedvező. Az üzemek állatkihelyezési tevékenysége tovább bővült. A mezőgazdasági nagyüzemek pénzügyi helyzete — az aszálykárok következtében — jelentősen romlott. A kiesések mérséklésére a megyei tanács jövedelem- és földadó-elengedést, az Állami Biztosító díjkedvezményt biztosított az üzemek számára. Az aszály sújtotta gazdaságok pénzügyi stabilitásának megteremtése további erőfeszítéseket igényel. A közlekedés területén a személyszállítás — a tarifa- emelés következtében — csökkenő. A gyors- és expresszvonatok személyforgalma csökkent, a személyvonatoké nőtt. A közúti személyszállításban elsősorban a helyközi és különjáratok utasforgalma csökkent. A közületek járművei is egyre nagyobb mértékben kapcsolódnak be a közhasznú személyszállításba, ezzel is javul a járműpark kihasználtsága és csökkent a zsúfoltság. A teherszállítás torlódás- mentesebb volt, a szállítási igény mérséklődése alapvetően a mezőgazdasági termelés csökkenésével függ össze. Az útfenntartási munkák a tervezettől kedvezőbben alakultak, a felújításoknál csúszás tapasztalható. A kereskedelemben a forgalom volumene csökkenő, ami főleg a vendéglátóipar forgalomcsökkenéséből adódik. A bolti élelmiszerek, élvezeti és ruházati cikkek forgalma az előző évihez hasonló. Az állami szektor és a magán-kiskereskedelem forgalma dinamikusabb a szövetkezetekétől. Az áruellátás — néhány vegyesiparcikket és építőanyagot kivéve — folyamatos volt, de a hiánycikkek köre bővült. A megye idegenforgalma mérsékeltebb volt a múlt évitől. Az exportértékesí- WSM tés — folyó áron számolva — összességében nő. A szocialista export jelentős növekedése mellett a konvertibilis export csökkenése várható. Valamennyi ágazat növelte szocialista exportját, legnagyobb mértékben a gépipar. Nőtt a konvertibilis exportja az építőanyag-ipari és a könnyűipari ágazatnak, csökkent a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari, valamint a gépipari termékeké. Beruházásokra — folyó áron számolva — nagyobb összeget fordítottak a múlt évitől. Jelentősen növekedett az állami beruházások összege, amely néhány jelentős szénhidrogénipari fejlesztés belépésével függ össze. A központi korlátozó intézkedések, a megszigorított hitelezések elsősorban a vállalati fejlesztéseknél éreztették hatásukat. A tanácsi gazdálkodásban és fejlesztésben a lehetőségek a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakultak. A bevételek csak mintegy 96%-ban teljesülnek. A központilag behatárolt fejlesztési szint túlteljesítése várható. A lakosság pénzbevétele magasabb a múlt évitől, de a munkabérek növekedése összhangban van a központi célkitűzésekkel. Jelentős növekedés a mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevételeknél tapasztalható. A lakosság betétállománya növekvő. A hitelállomány nö- . vekedése az építési és ingatlanértékesítési hitelek fokozott igénybevétele miatt dinamikusabb volt. A lakásépítés ütemét — főként a családi házak kivitelezését — a hiányos építőanyag-ellátás lassította. Az épülő lakások 95%-a magánerős, és ezek több mint fele a községekben épül. Az óvodai ellátottság — a férőhelyek számának növekedésével és a gyermeklétszám csökkenésével — javult. Az általános iskolai tanulók létszáma a múlt évinél mérsékeltebben emelkedett, a tantermek száma gyarapodott, így a váltakozó tanításban oktatott tanulók aránya — területi eltérések mellett — összességében csökkent. A középvezetői szakemberhiány mérséklésére középfokú és kihelyezett főiskolai képzés indult be építőipari szakon. II. O Gazdaságpolitikai feladataink középpontjában a nép- gazdasági egyensúly megszilárdításához és az életszínvonal védelméhez való hozzájárulásunk áll. A célkitűzések megkövetelik a fizetőképesség fenntartásához és a tervezett tőkés áruforgalmi aktívum eléréséhez. való hozzájárulásunk fokozását. A feladatok megvalósításának eszköze a jobb minőség, a termelékenység, jövedelmezőség, versenyképesség, összességében a hatékonyság növelése. A tartalékok fokozott feltárása, hasznosítása, a vállalkozás ösztönzése, a termelési szerkezet változtatása. Az exporttermelésben meghatározó szerepet játszó vállalatok, illetve szövetkezetek tevékenységének kiemelt figyelemmel kísérése. Az erőforrásokat elsősorban a gazdaságosan értékesíthető termékek termelésére, a műszaki színvonal emelésére, a technológia korszerűsítésére, az anyag- és energiafelhasználás racionalizálására kell fordítani. A tanácsi fejlesztések a VI. ötéves tervben előirányzottnál mérsékeltebben valósíthatók meg, ezért az infrastrukturális fejlesztésekben általánossá kell tenni a gazdálkodó szervezetek és a lakosság összefogását, növelni kell az öntevékenységet és az önkéntes hozzájárulást. A követelményekhez való jobb alkalmazkodás érdekében folyamatosan korszerűsíteni kell a gazdálkodó szervezetek irányítási, érdekeltségi rendszerét. Javítani kell a vállalatok közötti termelési és fejlesztési együttműködést. A népgazdaság helyzetéből, a szabályozás módosulásából tovább nehezedő értékesítési lehetőségekből eredően, a vezetéssel szembeni követelmények fokozódnak. A gyorsabb reagálás, a még rugalmasabb alkalmazkodás mellett növekvő szerepet kell kapnia az egész kollektívát mozgósító képességnek is. A munkahelyi demokrácia továbbfejlesztésével fokozni kell a dolgozók részvételét a gazdálkodással összefüggő döntések előkészítésében, meghozatalában és a végrehajtásban. A dolgozók keresete kerüljön jobban összhangba a végzett munka mennyiségével, minőségével, feltételeivel és eredményeivel. A dolgozók körében el kell fogadtatni a végzett munkával arányban álló nagyobb jövedelemkülönbségeket. Meg kell akadályozni viszont a teljesítménnyel arányban nem álló jövedelmek keletkezését. Biztosítani kell a jövedelmek ésszerű elköltésének lehetőségét. O Az ipar termelésének növekedését a piaci lehetőségek és a termelés feltételeinek figyelembevételével — továbbra is differenciáltan — átlagosan 1-2%-ban lehet meghatározni. A termelés- növekedésnek elsősorban a konvertibilis export fokozását kell szolgálnia. A feladatok végrehajtásában kiemelt figyelmet kell biztosítani a jövedelmezőbb termékszerkezet kialakítására, finomítására, a termékek minőségének javítására, a költségek csökkentésére. Folyamatos korszerűsítéssel javítani kell a vállalatok, szövetkezetek irányítási rendszerét, fokozni kell az anyagi érdekeltséget. A kialakult szervezeti keretek felhasználásával, továbbfejlesztésével előrelépésre van szükség a vállalatok közötti együttműködésben. Az építőipar tevékenysége rugalmasan igazodjon a beruházási, felújítási igényekhez. Javítani kell a beruházók, tervezők és kivitelezők együttműködését, ehhez a koordinációs szervezet még fokozottabban járuljon hozzá. A fejlesztés igazodjon a változó feladatokhoz, segítse a létszámcsökkenésből adódó gondok áthidalását. A mezőgazdaságban a termelést a hatékonyság egyidejű javítása mellett 0,5— 1,5%-kal kell növelni az 1982-es évhez viszonyítva. Továbbra is fő feladat — a belföldi ellátás biztosítása mellett — az exportárualapok növelése, a minőségi és a jövedelmezőségi mutatók együttes javítása. A gabona- és húsprogram teljesítése, a komplex melioráció tervezett ütemű megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani az aszály sújtotta gazdaságok pénzügyi problémáinak csökkentésére, illetve megoldására. A növénytermesztés fejlődési üteme az 1982..évi szinthez képest 0,5%-kal növekedjen. Kiemelt feladat a búza és a kukorica termésátlagának növelése. A napraforgó és a cukorrépa vetésterületének csökkenését meg kell állítani. A mellék- termékek hasznosítását folytatni kell. Az állattenyésztés növekedési üteme 1,5—2,5%-kal haladja meg az 1982. évi szintet. Kapjon kiemelt szerepet a sertéshús- és a tejtermelés további emelése, a szarvas- marha és a juh további csökkenésének a megállítása. A baromfitermelés növekedését a piaci igényeknek és a feldolgozó kapacitásnak kell alárendelni. A háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének további biztosítása az eddiginél is jobban igényli a nagyüzem segítségét. A közlekedés területén a személyszállítás mennyiségi csökkenésével javítani kell az utazás kulturáltságán, a menetrendszerűségen. A meglevő járműpark gazdaságos kihasználása továbbra is fontos követelmény. Az áruszállításban a szállítók és szállíttatok együttműködésével fokozni kell a szállítási, rakodási fegyelmet, biztosítani kell az áruk kíméletes mozgatását és raktározását. A kereskedelem és vendéglátás alapvető feladata a lehetőségek és igények optimális összhangjának biztosítása. az eddigi kiegyensúlyozott alapellátás megőrzése mellett a vásárlóréteg igényeihez jobban igazodó árukínálat megvalósítása. Az életszínvonal védelmével kapcsolatos célkitűzések feltételezik a jövedelmek észszerű elköltésének, a korszerűbb fogyasztási szerkezet kialakulásának lehetőségeit. Ennek biztosítása a kereskedelem számára is politikai feladat. O A gazdaságirányításban nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a célkitűzések feltételeinek biztosítására, a végrehajtás segítésére, ellenőrzésére és a hiányosságok felszámolására. A területi, üzemi pártszervek, alapszervezetek feladata a kedvező politikai légkör megteremtése, a mozgósítás és a végrehajtás folyamatának figyelemmel kísérése, a szükséges intézkedések időbeni megtétele. Az állami szervek a feladatvégrehaj- tást koordinálják, folyamatosán ellenőrizzék, és a kedvezőtlen folyamatokra gyorsan reagáljanak. A társadalmi és tömegszervezetek sajátos lehetőségeiket felhasználva mozgósítsanak, segítsék a munkaverseny-moz- galom megújulását és fel- szabadulásunk 40. évfordulójára tett vállalások megvalósulását. A Békés megyei Népújság szerkesztősége adjon folyamatos, reális, a feladatvégrehajtást segítő tájékoztatást. MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA
