Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-16 / 296. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG 0 MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 16., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 296. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Tanácskozás az MSZMP művelődéspolitikájának irányelveiről Kétnapos tanácskozás kezdődött csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Főiskoláján abból az alkalomból, hogy 25 esztendővel ezelőtt Az MSZMP művelődési politikájának irányelvei címmel jelentős pártállásfoglalás jelent meg. A tanácskozást — amelyet az MSZMP Politikai Főiskolája, a Művelődési Minisztérium, az MSZMP tudományos, közoktatási és kulturális osztálya, Párttörténeti Intézete, valamint Társadalomtudományi Intézete szervezett — Szabó József, a főiskola rektora nyitotta meg. A tanácskozáson Molnár János, a Párttörténeti Intézet igazgatóhelyettese „A művelődéspolitikai irányelvek történelmi körülményei és jelentősége”, Köpeczi Béla „A negyedszázados kulturális fejlődés főbb tapasztalatai és tanulságai”, Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára pedig „A művelődési terület megyei irányításának néhány tapasztalata” címmel tartott előadást. Az előadásokat vita követte. A tanácskozáson részt vett, s a vitában felszólalt Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Szólt a művelődéspolitikánk alapját, legfőbb céljait máig érvényesen meghatározó dokumentum létrejöttének kör rülményeiről, arról a történelmi helyzetről, amely a dolgozó tömegek kulturális felemelkedését, a művészetek valóságtükröző funkciójának kiteljesedését, a művészeti alkotások közkincscsé tételét szolgáló program kidolgozására ösztönözte a pártot. Ma elsősorban azt szükséges áttekintenünk — mondotta —, hogy mi az, ami teljesült ebből az állás- foglalásból, s még inkább: melyek az ebből adódó, változatlanul időszerű feladataink, illetve a negyedszázada még nem látott, a fejlődés szülte tennivalóink. Utalt arra a hatalmas átalakulásra, amely e 25 esztendő alatt a művelődés feltételeiben, a kultúra egészében, az életmódban végbement. E fejlődés mennyiségi mutatóit tekintve is szinte felmérhetetlen: az iskolarendszer bővülése, a közoktatás és a felsőfokú képzés eredményei nyomán minden eddiginél népesebb, s jelentősebb szereppel bíró értelmiségi réteg teremtődött meg hazánkban; a kultúra számokkal mérhető „fogyasztása” a korábbinak sokszorosára növekedett. A magyar falu, a parasztság életének átalakulását példa nélkül álló gyors előrehaladás jellemezte. Ugyanakkor korántsem lehetünk elégedettek az emberek tudatának fejlődésével, a közerkölcs átformálódásával, s ez egyben feladatainkat is jelzi — tette hozzá. Ma változatlanul igaz, s minden eddiginél időszerűbb az a művelődéspolitikai irányelvekben is tükröződött felismerés: a szocializmusban a nemzet sorskérdése, hogy az emberek tanuljanak, műveltek legyenek. Attól függött, s attól függ ennek az országnak a jövője — az ipar, a mezőgazdaság, az infrastruktúra fejlődése, az élet minősége —, hogy a következő nemzedékeket menynyire képes kulturált, kép- _1 __________________________ z ett emberekké nevelni. E tényt kell szem előtt tartanunk művelődéspolitikánk mai törekvéseinek meghatározásakor — hangoztatta. Az értelmiség szerepéről szólva Aczél György kiemelte, hogy e réteg, amelyről negyedszázada még úgy beszéltünk, mint szövetségesünkről, mára a társadalom egészéhez szervesen hozzátartozó, annak egyenrangú részévé vált. Ugyanakkor többet kell törődni az értelmiségiekkel, hogy alkotó erejüket még inkább a szocializmus szolgálatába állítsák: méltó feladatokat adni számukra, s vissza is igazolni munkájukat. A művelődéspolitikának, a művelődési intézményeknek kötelességük a jelenleginél nagyobb figyelmet fordítani arra, hogy az elmúlt évtizedekben gyarapodott az emberek szabad ideje, a lehetőség arra, hogy kultúrálód- janak, hogy színvonalasan szórakozzanak — mondotta. Nagy a felelősségünk abban, hogy kellő segítséget adjunk a szabad idő valóban tartalmas eltöltéséhez, hogy jó értelemben vett divattá váljék az olvasás, a (Folytatás a 8. oldalon.) Ülést tartott a megyei tanács Békés megye Tanácsa — Gyulavári Pál megyei tanácselnök vezetésével — december 15-én, tegnap a megyei tanács székházában ülést tartott. A napirenden a következők voltak: — jelentés a tanácshatározatok végrehajtásáról — Békés megye Tanácsa 1984. évi költségvetésének és fejlesztési tervének, valamint a helyi tanácsok részére egyes pénzügyi szabályozók meghatározása — beszámoló Békés megye Tanácsa tervgazdasági bizottságának munkájáról, különös tekintettel a VII. ötéves terv előkészítésére — a megyei tanácstagi csoportok szerepe a megyei tanácstagok munkájának segítésében — bejelentések. Elsőként Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Szikszói Ferenc, akit nemrég a megyei tanács vég- renajto bizottságának tagjává választottak, letette az esküt. Ezt követően Novák Mátyás, az ügyrendi bizottság elnöke bejelentette, hogy a november 26-án megtartott időközi megyei tanácstagválasztás során Kozma Antalt és Domsich Lászlónét megyei tanácstaggá választották. A továbbiakban Gyulavári Pál a két tanácsülés közötti végrehajtó bizottsági ülésekről, közte a járások megszüntetésével kapcsolatos feladatokról tájékoztatta a tanács tagjait, és köszöntötte a november 26-i időközi választás során megválasztott Zahorecz József ország- gyűlési képviselőt. Ezután következett a napirend vitája, elsőként a tanácshatározatok végrehajtásáról szóló jelentés, melyet a testület tudomásul vett. A második napirendhez — a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervhez — Romvári László, a pénzügyi és Bereczki András, a tervosztály vezetője tartott szóbeli kiegészítést. A költségvetés továbbra is alapvetően a népgazdasági terv főbb céljait, a külső és belső gazdasági egyensúly javítását, a népgazdaság fizetőképességének fenntartását szolgálja. A nehezebb gazdasági feltételeknek megfelelően a tervezői munka során, annak minden fázisában fokozott figyelemmel kell lenni a takarékossági intézkedésekben és a cselekvési programokban foglaltakra. A költség- vetés bevételi összetétele jövőre azonos a VI. ötéves tervidőszakra korábban meghatározottal. Kiadási előirányzata az idei eredetihez képest mintegy 7 százalékkal növekedett. Ami a fejlesztési tervet illeti, továbbra is a VI. ötéves tervben meghatározottak a mérvadók. Az elmúlt években erősödött a helyi tanácsok önállósága, s a fokozódó rugalmassággal, megfelelő rangsorolással, a lakosság érdekeltségének megteremtésével gazdálkodtak. Az ágazati fejlesztések jövőre is elsősorban az alapellátás javítását szolgálják. Törekednek a saját erőből történő lakásépítés feltételeinek javítására, a megfelelő telek kialakításával. Cél, hogy az összes lakásépítés megközelítse az eredeti tervet. Az egészségügyi és szociális ágazat fejlesztése a nehezedő gazdasági körülmények ellenére is a középtávú tervben foglaltak szerint valósul meg. Az alapellátás szempontjából fontos községi rendelők, egészségházak építése folyamatos. Bővül a bölcsődei és a szociális otthoni helyek száma. Az oktatás és kulturális ágazat fejlesztésére fordítható eszközök csaknem azonosak a középtávú terv éves előirányzatával. Bővül az óvodai helyek száma, általános iskolai tdntermek épülnek, s felkészülnek a középiskolás korúak létszámának emelkedésével járó igények feltételeinek megteremtésére. A lakosság vízellátásának társulati formában történő javítása tervszerűen folytatódik. Kiemelt fontosságú a békéscsabai térségi vízmű építése. A napirend vitájában felszólalt Szűcs Lajos, a szám- vizsgáló bizottság elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a VI. ötéves terv végrehajtásához készült cselekvési programban foglaltak megteremtik a lehetőséget a feladatok teljesítéséhez. Szólt a társadalmi munka, a tartalékok feltárásának lehetőségeiről. Araczki János, a megyei tanács elnökhelyettese felhívta a figyelmet a gazdálkodási fegyelem erősítésére, az erőforrások ésszerűbb felhasználására, valamint arra, hogy egy,egy beruházás indításánál az anyagi felelősség vállalásával döntsenek az illetékesek. A testület a vitában elhangzottakkal együtt elfogadta Békés megye .Tanácsa 1984. évi költségvetését és fejlesztési tervét. A tervgazdasági bizottság munkájáról szóló beszámoló részletesen elemezte a bizottság feladatkörét, az elmúlt években végzett munkáját. A bizottság 1976 óta 6 hosszú távú koncepciót vitatott meg, a lakásépítési, az iparfejlesztési tervet, a demográfiai tényezők alakulását és várható hatását a munkaerőhelyzetre, a közlekedés és vízgazdálkodás, valamint a környezet- és természetvédelem fejlesztésének koncepcióját. Ezenkívül közreműködött több más téma kidolgozásában is. Jövőbeni munkáját alapvetően meghatározza, hogy 1986-tól új középtávú tervidőszak, a VII. ötéves terv indul. A középtávú tervezéssel szemben megnövekedett követelmények a tervezés módszereinek korszerűsítését, az előkészítés erősítését, a társadalmi bázis szélesítését teszi szükségessé. Ezért — mint ahogy ezt hozzászólásában Borbola László elmondta —, bizottság jövőbeni munkáját ennek szellemében végzi. A tanácsülés a beszámolót elfogadta. A negyedik napirendhez készített írásos előterjesztés a megyei tanácstagi csoportok munkáját elemezve megállapította — mint ezt Novák Mátyás, az ügyrendi bizottság elnöke is megerősítette —, hogy a tanácstagi csoportok munkája javult. Tevékenységükre a következő időszakban is szükség van, amelyhez tovább szükséges csiszolni munkamódszereiket. A testületi ülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget'. Ez utóbbiak sorában Kiss Éva zsadányi tanácstag az orvosi rendelő és lakás építésének befejezéséhez kért segítséget. Fehér Miklós gerlai tanácstag az autóbusz-közlekedés díjszabásával foglalkozott, dr. Pintér Miklós a vasúti menetrenddel kapcsolatban tett észrevételt. Az interpellációkra adott válaszokat az érdekeltek elfogadták. S. F. Tizenöt éves az orosházi értelmiségi klub A hatvanas években kezdődött az a folyamat, melynek eredményeképpen Orosháza mezőgazdasági jellegű településből ipari-agrár várossá vált. Az ipar fellendülése magával hozta az értelmiség számszerű gyarapodását, emellett megnőtt e réteg jelentősége, szerepe a közéletben, a város szellemikulturális életében. A TIT járási-városi szervezete és a Petőfi Művelődési Központ által közösen működtetett László Elek Értelmiségi Klub azzal a céllal alakult 15 évvel ezelőtt, hogy az értelmiség találkozóhelyévé, művelődési lehetőségévé váljon. Az évforduló alkalmából tegnap, csütörtökön délután ünnepi programra gyűltek össze a klubtagok a Petőfi Művelődési Központban. A TIT járási-városi szervezetének elnöke, dr. Hévvizi Sándor köszöntötte a megjelenteket, majd szólt a klub múltjáról, törekvéseiről. Mint mondotta, a jövőben szeretnék még klubszerűbbé tenni a találkozókat, s a város értelmiségét még inkább bevonni a programokba. Erre lehetőséget ad az új helyiség, a korszerű audiovizuális eszközök, valamint a folyóiratok eddiginél szélesebb skálája. Az audiovizuális eszközök sorát gazdagította egy színes televízió, melyet jókívánságokkal együtt a TIT Országos Elnöksége nevében dr. Kurucz Imre főtitkár adott át a klubnak (képünkön). Szólt arról, hogy milyen nehéz ma beszélgetésre összehívni az embereket, pedig az élő szó, a vita, az eszmecsere többet jelent, mint a pasz- szív befogadás. Ez a klub betöltötte hivatását — mondotta —, hisz programjain keresztül is hasznos tevékenységet fejtett ki az értelmiség a város közéletében. Az ajándék átadása után Rétegpolitikánk időszerű kérdései címmel tartott előadást a TIT főtitkára. G. K. Fotó: Fazekas László Tanácselnökök értekezlete A járások január elsején bekövetkező . megszüntetésével kapcsolatos tanácsigazgatási feladatokról országos munkaértekezletet rendeztek tegnap az Államigazgatási Főiskolán. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának rendezvényén 139 város és városi jogú nagyközség tanácselnöke vett részt, s jelen voltak a megyei tanácsok vb-titká- rai, a megyei pártbizottságok közigazgatási és adminisztratív osztályainak vezetői is. A tanácskozáson — amelynek legfőbb célja a szemléleti egység kialakítása volt — Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott bevezető előadást. Mindenekelőtt hangsúlyozta: bármilyen jelentős a járások megszűnésével járó szervezeti változás, nem feledkezhetünk meg arról, hogy a kialakulóban levő körzeti struktúra csupán keretet ad a munka minőségi átalakításához, lehetőséget teremt, amelyet ezután lehet és kell tartalommal megtölteni. Ezt követően Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tartott előadást a köz- igazgatás* fejlesztésének időszerű kérdéseiről. A vitában felszólalt ■ Bud- zsáklia Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese is. Svéd orvosok Békéscsabán December 15-én, tegnap svéd egészségügyi delegáció kereste fel a békéscsabai kórházat. A tíz orvos, negyven orvostanhallgató és négy nővér Göteborgból érkezett hazánkba. A küldöttség tagjai a szegedi, a debreceni és a budapesti klinika meglátogatásán kívül a 'békéscsabai kórház néhány osztályával is megismerkedtek. A vendégeket dr. Godó Béla, a gyermekgyógyászati osztály főorvosa, dr. Jakobo- jvits Antal, a szülészeti osztály főorvosa és dr. Ábrándi Endre, az intenzív osztály főorvosa fogadta. Először tájékoztatták őket a kórház életéről, felszereltségéről, műszerezettségéről, speciális funkcióiról, és a megyei egészségügyi ellátásban betöltött szerepéről. A rövid tájékoztató után a csoportoknak az egyes osztályokat mutatták meg. A küldöttség néhány tagja pedig a 7-es számú bölcsődét is felkereste. L. S
