Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-15 / 295. szám

1983. december 15., csütörtök o Javuló minőség mellett Dz ember védelmében Biztos piac 1990-ig Több mint húsz esztende­je készülnek hajtóművek Bé­késcsabán, a Hajtóművek és Festőberendezések 3. számú gyárában^ Ezen termékek többségét belföldön használ­ják fel. de közvetett módon, egyéb berendezésekbe be­építve eljutnak a tőkés és a szocialista országokba is. Az idén érték el, hogy közvetle­nül adhatnak el alkatrésze­ket dollárért, és tárgyalások folynak komplett berendezé­sek exportjára. A Csabán készülő hajtó­művek minősége közelíti a tőkés színvonalat. De csak közelíti, főként — ahogy Cserei László szállításvezető mondja — a kevésbé korsze­rű háttéripar miatt. Azon­ban ezzel együtt is jónak ítélhető a minőség, tekintve, hogy vevőiktől régóta nem kapnak semmiféle reklamá­ciót. A hajtóműgyártás fej­lődése folyamatos: korszerű, numerikus vezérlésű, forgá­csológépek segítik a munkát és a már meglevő gépek mel­lé jövőre újabbakat vásárol­nak. Olyat is tudnak, ami bel­földön egyelőre ritkaság- számba megy. pontosan, fo­lyamatosan. terv szerint szál­lítani a hazai piacra. Ez azon túl. hogy bizalmat kell a vállalat iránt, foglalkozta­tási és pénzügyi szempontból lényeges. ' A hajtómű a régebbi pro­fil. a festőberendezések ké­szítése újabb keletű, mégis ez a nagyobb arányú a ter­melésükben. E termékekből a legtöbb — 228 millió forint értékű — a szocialista orszá­gokba. a Szovjetunióba. Csehszlovákiába, a Német Demokratikus Köztársaságba kerül. 40 milliónyi jut a ha­zai piacra és valamivel több mint hatmillió forint értékű berendezés a tőkés piacokon talál gazdára. Mind a szocia­lista, mind a tőkés export mértéke meghaladja a terve­zettet. A festőberendezések mű­szerezését. elektronikai ve­zérlését csinálják ebben a gyárban, a vasszerkezetet a nyíregyházi gyár -készíti. A kettő az összeszerelés helyén, most például a Szovjetunió­ban. a hersoni kombájngyór- ban találkozik. Egy-egy ilyen berendezés szerelése, üzem­be helyezése — nagy és bo­nyolult lévén — három-négy esztendeig is eltart. Az al­katrészek folyamatos, pontos beérkezése tehát rendkívül fontos, egyébként leáll a munka. Az összeszerelést szintén a HAFE szakemberei csinál­ják, hogy egyre többévi sze­rezzenek tapasztalatokat, közvetlenül érzékeljék, is­merjék meg a szovjet igé­nyeket, rendszeresen cseré­lik a szerelőket. Aki -már dolgozott kint. jobban át tud­ja élni. mit jelent a határ­idő. És ezzel a gyárban nincs is probléma. Csak az a bosz- szantó, amikor itt a munká­sok túlóráznak a határidő­ért, a szovjet műszaki átve­vők el is fogadják az árut. s az — szállítási gondok mi­att — ezek után a gyár ud­varán ázik. Pedig a MÁV és a Volán minden segítséget megad, nem rajtuk,múlik .. . A HAFE azon kevés üze­mek közé tartozik, melynek biztos piaca van erre az év­tizedre. Ha továbbra is pon­tosan és egyre magasabb mi­nőségi paraméterekkel szál­lítanak, az eddigiekhez ha­sonlóan fejlesztik, korszerű­sítik a gépparkjukat, 1990-ig nem lesznek értékesítési gondjaik. Szatmári Ilona December közepére teljesíti az üzem éves tervet A határidőket nem csak az export, hanem a belföldi szállításoknál is pontosan megtartják Fotó: Fazekas László Befejeződött az újborok első fejtése Tokaj-Hegyalján Befejeződött Tokaj-Hegyalján az újborok első fejtése. A To- kaj-Hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát nagy pincészetei­ben, a vidék nagy számú ház­táji és kisegítő gazdaságának kis pincéjében együttesen mint­egy 400 000 hektoliter must forrt ki. A borok tisztulása, érése a magas cukortartalom miatt a szokásosnál tovább tartott. Az első fejtések alapján a borászok úgy ítélik, hogy az idei termés többségéből száraz és édes sza­morodni jellegű borok lesznek. A hosszan tartó szárazság elle­nére a hegyaljai borok jelle­gének megfelelő a savtartalom is. Az átlagosnál lényegesen na­gyobb arányú aszúsodás miatt Tolcsván, Mádon és Tarcalon még mindig nem fejeződött be az aszúszemek feldolgozása. A megdarált szemekből készített aszútésztát ugyanis a felöntött borral hosszabb ideig kell áz­tatni, hogy az íz-, illat- és za­matanyagok teljes egészében ér­vényesüljenek a kipréselt aszú­mustban. A hagyományos 3, 4. 5 puttonyos aszú mellett az idén Erdőbényén sárgamuskotályból különleges, úgynevezett musko- tályos aszút is készítenek. Egészségvédelem a mezőgazdaságban Munkaegészségügy: .. fel­adata a foglalkozási . ártal­mak tanulmányozása és megelőzése. Foglalkozási ár­talom mindaz, ami a mun­kafolyamatok, a munkakö­rülmények során, azok kö­vetkeztében kóros hatással lehet a dolgozók egészségi állapotára és munkateljesít­ményére. A foglalkozási ár­talom nem szükségszerű ve­lejárója a munkának, meg­felelő orvosi, műszaki, tech­nológiai intézkedésekkel, munkaszervezési és munka- védelmi módszerekkel ma már kiküszöbölhető vagy erősen csökkenthető”. (Egész­ségügyi ABC.) Újabb ártalmak A munkaegészségügy fo­galma egészen újkeletű a mezőgazdaságban. Nagyapá­ink még hajnaltól napestig izzadtak a földeken, eseten­ként erejükön felüli fizikai munkára kényszerültek. Egészségükkel senki nem tö­rődött, néha még saját ma­guk sem. A család megél­hetéséhez szükséges kenye­ret mindenáron elő kellett teremteniük, s hogy ezt el­érjék, nem kímélhették ma­gukat. Alig negyedszázada csak, hogy az izzadságszagot felváltotta az overál olaj­szaga, s ezzel együtt köny- nyebb lett a mezőgazdasági munka is. Űj gépek, kor­szerű berendezések kerültek a nagyüzemekbe, ezek mű­ködtetéséhez, kiszolgálásához kevésbé kell megfeszíteni az izmokat, sokkal inkább az agy dolgozik. A mezőgazda­sági termelés fejlődésével ja­vultak a dolgozók munkakö­rülményei. Ebből következne. hogy kisebb ártalomnak vannak kitévé a nagyüzemi dolgo­zók. Sajnos, nem így van. A technikai, technológiai vív­mányokkal együtt újabb bal­eseti források— egészségre ár­talmas körülmények alakul­tak ki a mezőgazdaságban is. Elegendő, ha csak a for­gó gépalkatrészek veszélyei­re, a növényvédő szerek okozta mérgezésekre gondo­lunk. A munkaegészségügyi vizsgálatok jelentősége tehát jottányit sem csökken a kö­vetkező évtizedekben sem. Sőt, éppen e módszerek ki- terjesztésén fáradoznak a gazdaságok. Orvosi rendelő­ket építenek, főállású üzem­Kell a tej! Eredményes évet zárhat a tejipar — erről, és a jövő esztendei tervekről tartott sajtótájékoztatót szerdán a Tejipari Vállalatok Trösztje. A tröszt vezetői elmondták: a mezőgazdasági üzemekkel és a kereskedelemmel kiala­kított jó együttműködés eredményeként az idén biz­tosították a lakosság szín­vonalas ellátását termé­orvosokat, ápolónőket alkal­maznak, hogy védjék a szö­vetkezeti tagság és az álla­mi gazdasági dolgozók egész­ségét. Lassan változó szokások Az elmúlt két évtizedben soha nem látott mértékben fejlődött a mezőgazdaság, ez­zel együtt kedvezően változ­tak a munkakörülmények. Ahogy erősödtek a gazdasá­gok, úgy lett egyre több pén­zük arra, hogy ne csak a termelés fejlesztésével tö­rődjenek. Kezdetben — a szövetkezeti mozgalom szer­vezésekor — csak az volt a fontos, hogy hány jászolka­rika helyezhető el az istál­lókban. Az emberekkel ke­vésbé törődtek. Elmaradott volt a technológia, az állat- gondozók hasukhoz feszített kosárban hordták a takar­mányt, nem épültek szociális helyiségek. Napjainkban a fejlettebb technológiák része a szociá­lis ellátás, öltözők, fürdők nélkül elképzelhetetlen egy- egy új épület átadása. Gaz­dasági vezetők éppen arra panaszkodnak, hogy túlságo­san szigorúak a KÖJÁL elő­írásai. A kelleténél nagyobb szociális épületeket kell emelniük, s ezek az eszten­dő nagy részében kihaszná­latlanul állnak. Dolguk vé­geztével igyekszenek haza az emberek, s a fürdőkön meg­állás nélkül átsétálnak. Ott­hon várja őket a háztáji gaz­daság, újra csak az állatok körül foglalatoskodnak, szük­ségtelennek tartják a tisztál­kodást a telepeken. Meg az­tán az évszázados szokásokon sem lehet máról holnapra változtatni. Egy élelmiszer­feldolgozó üzemben a mun­kának nélkülözhetetlen vele­járója a tisztaság, s a kör­nyezet már eleve újfajta rendet, szemléletet teremt. Javítja az öltözők, fürdők ki­használását az ipari mellék­üzemekben az is. hogy több­ségükben fiatalok, szakmun­kások dolgoznak, akik már másfajta életmódhoz szok­tak, mint elődeik. A kedvező szociális és munkaegészségügyi változá­sok gyors kibontakozását azonban ezekben az üzemek­ben is fékezik a mezőgazda­keikből. A tervezettnél mintegy negyvenmillió liter­rel több tejet vettek át és dolgoztak fel. Az üzemek száma is nőtt, az év során kezdte meg a termelést a szekszárdi sajtüzem, a pász­tói tejüzem és a makói krémfehérsajt-üzem, amely elsősorban exportra termel, emellett befejeződött a za­laegerszegi sajt- és a bács- * bokodi túróüzem rekonst­rukciója, mindez szintén hozzájárult a választék bő­ságra jellemző sajátosságok. A melléküzemekben kevésbé korszerű eszközökkel ter­melnek, mint az iparban. S ez rövid idő alatt nem is vál­tozik meg, hiszen a kiegé­szítő tevékenységnek éppen az az egyik előnye, hogy a másutt már nem használha­tó eszközökkel termelnek új értéket. Kevesebb tragédia Jó néhány ellentmondás te­hát ma is kíséri a mezőgaz­daságban a munkaegészség­ügyi, munkavédelmi ellátást. Mindemellett elvitathatatlan eredménye a szocialista me­zőgazdaságnak, hogy a ter­melőszövetkezetekben, álla­mi gazdaságokban kialakult a munkavédelmi szervezet, intézményesen vigyáznak a dolgozók egészségére. Nem sajnálják a pénzt a gépek, berendezések biztonságának javítására, a balesetveszélyes munkakörök gépesítésére, az anyagmozgatás korszerűsíté­sére. A legutóbbi tizenhárom esztendőben több mint 33 milliárd forintot fordítottak a gazdaságok munkavédelmi célokra. A fokozottabb törődés, a nagyobb anyagi juttatás ha­tására kevesebb családban okoz bánatot az üzemi bal­eset. Az állami gazdaságok-, ban 44 százalékkal, a terme­lőszövetkezetekben 40, az erdőgazdaságokban 3(1 száza­lékkal kevesebb baleset tör­ténik napjainkban, mint 1970-ben volt. • A tragikus szerencsétlenségek száma is csaknem felére csökkent egy évtized alatt. 1970-ben még 228 emberéletet követeltek a mezőgazdasági üzemi balese­tek, 1980-ban százhúszat. Balesetből, kiváltképpen a megváltoztathatatlan tragé­diából az egy is sok. Éppen ezért — amint azt az or­szággyűlés szociális, egész­ségügyi és mezőgazdasági bi­zottsága együttes ülésén is megállapították — a nehe­zebb gazdasági körülmények között is szükség van á mun­kakörülmények javítására, a munka biztonságát szolgáló intézkedésekre, beruházások­ra, a munkahelyi fegyelem szilárdítására, az egészség- ügyi ellátás fejlesztésére, a munkakultúra formálására. Farkas József vítéséhez, a megfelelő kí­nálathoz. A jövő évi feladatok kö­zül különösen fontos, hogy a tejtermelés színvonala ne csökkenjen. Ennek érdeké­ben január 1-től a tröszt emeli a tej termelői árát, ily módon kifizetődőbbé válhat a tehenészetek tevé­kenysége. Fokozott gondot fordítanak a minőség javí­tására is. Jövőre egész sor újdonság­gal bővíti az ipar a tejter­mékek választékát. Előretörnek a magyar növényfajták Az elmúlt években a ma­gyar növénynemesítők egész sor új fajtát, hibridet állí­tottak elő, ezek jó része már a köztermesztésben van. A Vetőmagtermeltető és Érté­kesítő Vállalat összesítése szerint újabban mindenek­előtt a kalászos gabonáknál figyelhető meg a magyar fajták előretörése, amely a korábbi években a kukorica „fajtaváltásnál” bekövetke­zett folyamatot követte. Búzából az ősszel negyven fajta állt a termelők rendel­kezésére. Közöttük ott vol­tak a legújabb, egyelőre még kísérleti célokat szolgáló faj­tajelöltek, amelyeket ezúttal nagy, összefüggő részeken vizsgáztatnak. A termelők­nek kevesebb vetőmagra volt szükségük, mint egy évvel korábban; az aszály ugyan csökkentette a vetőmag­mennyiséget, ám kitűnő mi­nőségű szaporítóanyagot si­került fogni, és így keveseb­bel is beérhették, nem volt szükség „rátartásra”. Rozs­ból öt fajta volt készletben, az eladott mennyiség nagy­jából az elmúlt évihez ha­sonló. Őszi árpából a tava­lyinál többet értékesítettek. Ezúttal már 14 fajta vető­magját forgalmazták. Az ér­deklődés azért nőtt meg, mert az újabb nemesítésű növények meghatározott ta­lajokon többet teremnek a búzánál, és ezzel megszűnt az üzemek korábbi tartózko­dása: szívesen használják az őszi árpát, amelynek a ter­mőterülete évről évre nö­vekszik. A vállalat az 1984. évi ta­vaszi vetésekhez megfelelő készlettel rendelkezik. Kilenc tavaszi' árpa és négy zab ve­tőmagját kínálják, ezek több­sége még külföldi — cseh­szlovák, NDK-beli és hol­land — ám kipróbálás alatt vannak a magyar fajták is. Kukoricából több mint 40 hibrid áll majd rendelkezés­re. Ennél a növénynél az aszály - befolyásolja a vető­magkínálatot, ezért részben a tartalék készleteket is fel­használják, és várhatóan szükség lesz egyes hibridek helyettesítésére is. Megkezdték a kistermelők tavaszi vetőmagkészletének csomagolását. Az idén 46 millió, tasakkal adtak el a vetőmagszakboltokban és a kijelölt üzletekben. Jövőre várhatóan 50 millióra lesz szükség. Még ebben a hónap­ban a tavaszi készlet 90 szá­zalékát kiszállítják a boltok­ba, illetve az elosztó raktá­rakba, és onnan folyamato­san töltik fel az üzleteket. A vállalat valamennyi kerti nö­vény szaporítóanyagát érté­kesíti. és a kereskedelmen múlik, milyen ütemben ren­delik meg a vetőmagvakat.

Next

/
Thumbnails
Contents