Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-14 / 294. szám

1983. december 14., szerda NÉPÚJSÁG Békés megye Pesty Frigyes helynévgyüjtésében Ezzel a címmel jelent meg nemrég a „Forráskiadvá­nyok a Békés megyei Levéltárból” című sorozat leg­újabb, 11. kötete. Anyaga része a Pesty Frigyes akadé­miai levelező tag által 18(i4-ben elindított, az akkori Ma­gyarország egész területére kiterjedt gyűjtőmunkának. A neves tudós kezdeményezésére a közigazgatás akkori át­meneti irányítója, 'a helytartótanács utasításban kötelez­te az ország valamennyi helységét az adatszolgáltatásra. Megadott szempontok szerint össze kellett írniuk a ha­tárban előforduló dűlők, erek, fokok, halmok, árkok ne­veit és a hozzájuk fűződő, az ott lakók által ismert hagyományokat, vagy régi írások által megőrzött isme­reteket. A hatóság által kiküldött, Pesty Frigyes-féle kérdőíve­ket a községi jegyzők, lelké­szek (Békéscsaba esetében a neves helytörténész, Haán Lajos), történészkedő, a he­lyi múlt iránt érdeklődő ér­telmiségiek töltötték ki. Mun­kájuk nyomán páratlan ér­tékű forrásanyag került Pesty Frigyes, majd halála után az Országos Széchenyi Könyvtár birtokába. E kéz­iratos gyűjteményből a mai Békés megye községeire vo­natkozó válaszok felhaszná­lásával állította össze Jan- kovich B. Dénes a levéltári forráskiadvány-sorozat leg­újabb kötetét. A községek válaszait a mai Békés me­gyét álapui véve rendezte sajtó alá. Ez azt jelenti, hogy a történeti Békés megye helységein kívül felvette a gyűjteménybe az időközbeni területi változások során Bé­kés megye területéhez csa­tolt egykori Arad, Bihar, Csanád, Csongrád, Jász- Nagykun-Szolnok vármegyei községeket is. Az eligazodást a korabeli közigazgatási vi­szonyokban könnyen átte­kinthető térkép teszi lehető­vé. A hét pontból álló korabe­li községi kérdőívek tájékoz­tatnak a település 1864 körü­li közigazgatási hovatartozá­sáról, a település régi elne­vezéseiről, amennyiben is­mert, a név keletkezésének magyarázatát is közölve. Le kellett írniuk a kitöltőknek, mikortól ismeretes a község nevének első említése az írott forrásokban, mikor és honnan származó, milyen nemzetiségű lakosok népesí­tették be először. A válaszok közül a legrészletesebben a város, község határában levő földrajzi nevek felsorolását kérte a kitöltésre vonatkozó utasítás. A határ földrajzi neveinek eredetéről, a hozzá­juk fűződő mondákról, tör­ténetekről közölt adatok gon­dos gyűjtő munkát, a határt ismerő öregek véleményének meghallgatását mutatják. Az adatgyűjtés a község kora­beli viszonyainak rögzítése mellett, a települések hatá­raiból ma már eltűnt számos földrajzi nevet is átörökített az utókornak. A kötetet ösz- szeállító Jankovich B. Dénes a kérdőpontokhoz készített jegyzetekben okleveles ada­tok alapján közli valameny- nyi, az anyagban szereplő földrajzi név régies alakjait, előfordulásuk idejét is. Ez­zel a tudományos kutatás mai állása alapján támaszt­ja alá, vagy cáfolja a 120 évvel ezelőtt leírtakat. A gyűjtést kezdeményező Pesty Frigyes életében csak a legjellemzőbb kérdőívekből összeállított válogatás látott napvilágot. Alig egy évtize­de, hogy az addig csak szűk, szakmai körben ismert kéz­iratból megkezdődött az egyes megyékre vonatkozó anyag rendszeres kiadása, amelynek most legújabb kö­tete a Békés megyei. Me­gyénk esetében is a kézirat páratlan forrásértéke indo­kolja a közreadást, hiszen anyagát már eddig is ered­ményesen hasznosították a megyénk régészeti lelőhelye­it feltérképező régészeti to­pográfia és a megye ma is­mert földrajzi neveinek ösz- szegyűjtését és rendszerezé­sét végző kutatók, munkakö­zösségek. A régész, a nyel­vész mellett azonban a gaz­daságtörténet, a néprajz és a helytörténetírás művelői is haszonnal forgathatják e kö­tetet. Izgalmas olvasmány le­het azonban minden, a szű- kebb pátria iránt érdeklődő fiatalnak, idősebbnek egy­aránt. A mai Békés megye 39 községéről közölt kérdőívek adataihoz Hévvizi Sándor készített jól használható mu­tatókat. A szöveganyagot az Országos Levéltár birtokában levő 1822-ből származó Hu­szár-féle kéziratos atlasz te­rületünkre vonatkozó lapjai­ról készített fényképmellék­letek egészítik ki. Jároli József Pályakezdő pedagógusok Mindkettő mérnöktanár, ami nem lenne meglepő, ha középiskolában kezdtek vol­na tanítani, és nem az álta­lánosban. Békéscsabán, a 9- es számú iskolában, ahol csaknem 500 diák és 33 ne­velő van — abból 6 férfi —, mind képesített, és egy mű­szakban folyik a tanítás. Ez a néhány adat sok mindent rejt magában, többek közt egy már kiveszőben levő meghittséget, személyességet a tanulók és pedagógusok kapcsolatában. De nyilván nem ez volt a két fiatal választási szempontja, s ha nem, akkor mi? — Hogy miért jöttek ide. mondják el ők maguk — fe­lel Szlota Józsefné igazga­tóhelyettes —, mi örülünk nekik, és tudjuk, hogy jól jártunk. Pacsika Józsefné Magyar Szilvia vékony, szinte töré­keny alkat, halk szavú, de határozott. — Győrben végeztem a Közlekedési és Távközlési Főiskolán, és azért tanári szakon, mert eredetileg is tanítani akartam. Igaz, ké­pesítésem szerint középisko­lában, de ez Békéscsabán nem sikerült, mert nem volt üres állás. Márpedig nekem ide kellett jönnöm, ahol a két évvel előbb végzett fér­jem dolgozik. Elhelyezkedése, mint mondja, teljesen hivatalos úton ment, a tanácson ke­resztül. Iskolákkal és velük tárgyalt, és aztán pályázott ide. — Technika tantárgyat tanít, ez mit jelent? — Ez a tárgy most van átalakulóban, az 5. és 6. osztályban még a régi gya­korlati oktatás folyik, a két felsőben már az új, a techni­ka. Lényege: munkára ne­velni csak munkával lehet, s még az, hogy az általános műveltséghez az itt taní- .tott ismeretek is hozzátar­toznak. S az sem mindegy, hogy valaki otthon tudja-e használni az egyszerű szer­számokat, ismeri-e a háztar­tási gépeket, vagy nem. Technikaórán a gyerekek megismerik például a fát. annak minden tulajdonságát, s a kitermeléstől a feldolgo­zásig az utat, módot. A szer­számokkal is barátságot köt­nek, elkészítenek egy dísz­dobozt, apró daruskocsit. Fogalmuk lesz a fémmun­kákról és az elektromosság kapcsán az áram útjáról az erőműtől a fogyasztókig. A háztartási gépek működési elvéről. És még sok min­dent megtanulnak, elmélet­ben és gyakorlatban. — De mégiscsak nem arra készült, hogy ilyen fokon tanítson? — Nem, de ha már így hozta az élet, nem zavar. Szeretek itt lenni, jó az is­kolai légkör, és tanítani, ne­velni a legszebb. Aranykö Károly Gödöllőn végzett, és neki is középis­kolában lenne a helye, vagy a termelésben. Nála is a sze­mélyes ok és a helyzet ala­kulása játszott közre, hogy két év után a jelenlegi he­lyére került, öt helyettesítő tanárként foglalkoztatja az iskola, ez többnyire matema­tika, _fizika, de más is. Ami éppen kell. — Milyennek látja a mos­tani általános iskolai generá­ciót? — Alapjában ők is olya­nok, mint mi voltunk, talán az anyagi helyzet, a jobb mód, és a nagyobb tájéko­zottság a különbség. Egyéb­ként most is vannak, akik szeretnek tanulni, s akik nem, sőt, olyanok is, akik csupán az iskolába járást kedvelik. — És a követelmények? — A kor színvonalán van­nak, a baj csak az, hogy nem minden tankönyv szol­gálja jól ezt a célt. Mert nem veszi figyelembe a gye­rekek korát. A fizika tankönyv például olyan, amely nem a tanulók korához való, s nem lehet tanulni belőle. Az órán pe­dig nem lehet mindent meg­tanítani, azaz megtanulni, s pláne nem ezen a fokon. És akkor még a mindennapi feladatot is megcsinálni más­napra ! — De más példát is köny- nyen tudok mondani. Ha hi­hetetlen is, de így van, hogy az első osztályban olyan fogalmakról tanulnak, mint az ízelt lábú, vagy az élet­helyzet, élettér. Mit képes ebből és a hasonlókból fel­fogni egy hat-hétéves gyer­mek? Mikor én voltam első osztályos, az ábécéskönyv­ből ismerkedtünk az állatok­kal, a kerttel, a növények­kel olvasás közben, felfog­ható módon, és azt jól meg is tanultuk. Majd megjegyzi: a mosta­ni gyakorlatnak a gyengéb­bek látják kárát, akik egy lassabb ütemben, és a ko­rukhoz illő fokon nem is biztos, hogy gyengék lenné­nek. Aztán az ötnapos munka­hétről kérdezem. — A hét utolsó munka­napján akár a felnőttek, a tanulók is lazítanak. Addig szombaton, most pénteken. S a hétfő pedig, az iskolában is hétfő. S akkor csak há­rom igazi nap marad az öt­ből? Majdnem így van, mert a terhelés nagy, s a tanuló akaratlanul is kikapcsol. Ilyen körülmények közt kell mégis eredményt elérni. — Ha a termelésbe megy, nem járt volna jobban? — Anyagilag mindeneset­re sokkal jobban. Viszont, szívvel-lélekkel tanítani sze­retek. Vass Márta Ünnepek előtt a békéscsabai könyvesbnltokban „Két hét múlva itt a kará­csony, és még mindig nem kezdődött el az igazi döm- ping! Pedig később akkora tömeg lesz az üzletben, hogy még kézbe se tudják venni a könyvéket a vásárlók ...” Mindezt Békéscsabán, a Rad­nóti Könyvesboltban pana­szolták a minap, mikor a karácsonyi könyvellátásról, s a gyermekkönyvheti akciók­ról érdeklődtünk. A könyvesbolt, a városi úttörőelnökséggel karöltve immár hetedik éve rendez az iskolákban könyvvásárt ezekben a napokban. A for­galom után bejött összeg 10 százaléka a csapatoké. A legszebb eredményt elért út­törőcsapatok emellett jutal­mul ajándékkönyvcsomagot kapnak. A Radnóti Könyvesbolt mintegy 150 ezer forint ér­tékű gyermek- és ifjúsági irodalmat szállított ki a vele kapcsolatban levő 8 is­kolába. Az óvodák között is akadt néhány, ahol vállal­koztak a gyermekkönyvhét ideje alatt az árusításra. Méltán felmerülhet a kér­dés: vajon milyen a köny­vek választéka? Nos, a vá­lasz megnyugtató, sőt: „Évek óta nem volt ilyen széles a skála" — mondták. Kapható többek között Cooper „Nagy indiánkönyv”-e, a „Hetven­hét magyar népmese”, az „50 táblás játék — A malomtól a Gó-ig” — melyet fel­nőttek is haszonnal forgat­hatnak —, Brunhoff „Babar utazása”, valamint Kormos István „Mesék Vackorról" cí­mű könyve. A napokban ér­kezett meg a „Doromboló”, melyet már eddig is sokan kerestek ... A Lányok és Fi­Az Ember és környezete el­nevezésű közművelődési mozga­lomban részt vevő szocialista brigádoknak a politika témakör­ben a következő, november hó­napban megjelent cikkeket ajánlják a szervezők: Magyarország: — Üresedik a kassza (45. sz., 8. old.) — Párbeszéd — jelentőség (46. sz., 12. old.) , — Magyar külpolitika (47. sz., 3-4. old.) — Franciaország (48. sz., 6. old.) úk könyve sajnos, már elfo­gyott. Tervezik — ha az idő is engedi —, hogy a csúcs- forgalom idején az utcán is árusítanak majd. A békéscsabai Tevan Könyvesboltban is kedvezően nyilatkoztak az ifjúsági és gyermekirodalom választéká­ról. Mint elmondták, koráb­ban 2—3 évig hiánycikk volt a leporelló. Most 10-féle kap­ható az- üzletben belőlük. Megtalálhatók a klasszikus mesekönyvek, ám a Lányok és a Fiúk évkönyvét már itt is hiába keresik a vásárlók. A Tevan Könyvesbolt 7 gyermekintézményben árusít, mintegy 200 ezer forint érté­kű könyvet. A békési ifjúsá­gi házban mint a korábbi években, most is a Tevan bolt könyveiből rendeztek vásárt. Mint elmondták, naponta jönnek most is új és új köte­tek — beszélgetésünk napján 25-féle könyv érkezett —, így mintegy 3 millió forint értékű árukészlet vár a vá­sárlókra. A könyvesbolt év közben szombatonként zárva tart, ám karácsonyig ezen a na­pon is kinyitnak reggel 8- tól délig. Végül érdeklődtünk mind­két békéscsabai könyvesbolt­ban a felnőttirodalomról. A választék — mint mondták — e téren is kielégítő, csak néhány keresett, kuriózum hiánykönyv van, melyek kö­zül nem egy megérkezik ka­rácsonyig. A Tevanban a „99 gyümölcsös édesség”, a Radnótiban pedig a „Ter­mészettudományi kisencik­lopédia” című kötetet várjál leginkább. N. Ä. — Anglia (48. sz., 7. old.) — Balkán-félsziget (48. sz.. 8. old.). Népszabadság: — Október első szava (nov 6., 1. old.) — Az amerikai intervenciók történetéből (nov. 12., 9. old.) — Ki, mit tett le a genfi asz­talra (nov. 23., 4. old.) — Genfben megszakadtak a szovjet—amerikai tárgyalások (nov. 24., 1. old.) — Jurij Andropov nyilatkoza­ta (nov. 25., 1-2. old.). Munkahelyi művelődés Óbudán, a Laktanya utca 7. szám alatt, egy régi, felújított házban Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész egész élet­művének keresztmetszetét bemutató kiállítás látható. Felvé­telünk a ház udvarán készült (Fotó: Hauer Lajos felvétele — KS) KOSSUTH RADIO 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Borogyln: II. szimfónia. 9.39: Kis magyar néprajz. 9.44: A Gyermekrádió műsora. 10.05: Mesterségünk címere. 10.50: Operettdalok. 11.20: Reger: fisz-moll vonósné­gyes. 12.45: A Falurádió műsora. 13.00: Operaslágerek. 13.30: Dzsesszmelódiák. 14.29: A Gyermekrádió műsora. 15.05: Kóruspódium. 15.28: MR 10—14. 16.05: Kriitkusok fóruma. 16.15: Operalemezeinkből. 17.05: Sólya téri váltás, (riport) 17.30: Szimfonikus zene. 18.00: Holnap közvetítjük ... 18.15: Hol volt, hol nem volt. 19.15: Gondolat. 20.00: Népdalest. 20.59: Varjú nemzetség. (rádió­játék) 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Nagy mesterek — világ­hírű előadóművészek. 23.29: Operahármasok. 0.10: Táncdalok. PETŐFI RADIÖ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.35: Idősebbek hullámhosszán. 9.30: Fúvószene. 10.00: Zenedélelőtt. 11.35: A Szabó család. 12.05: Népdalok. 12.35: Tánczenei koktél. 13.25: Pillanatkép. 13.30: Népzenei hagyományőrző műsor. 14.00: Juhász Éva zongorázik. 14.15: Csárdások. 14.35: Slágermúzeum. 15.21: Filmzene, 15.30: Barátság slágerexpressz. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Néhány perc tudomány. 16.40: Fiatalok a seregben. 17.10: Külföldről érkezett. 17.30: ötödik sebesség. 18.35: Megzenésített versek. 19.20: Tudósítás jégkorongbaj­noki mérkőzésről. 19.25: Prizma. 19.45: Helen Schneider felvéte­leiből. 20.38: Újdonságainkból. 21.08: Lehár Ferenc: A mosoly országa. 23.20: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Operaáriák. 9.40: Kamaramuzsika. 11.05: Purcell vokális műveiből. 11.30: Filmzene. 12.04: A „Kortárs Zene” együt­tes hangversenye. 13.07: A Beaux Arts trió ját­szik. 13.54: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.14: Szimfonikus zene. 16.00: Magyar zeneszerzők. 16.45: öt földrész zenéje. 17.00: Óriások vállán. 17.30: A bagdadi borbély, (opera) 18.20: Magnóról magnóra. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Zenekari muzsika. 20.40: Modern írók portréi. 20.57: Cimbalommuzsika. 21.23: Űj lemezeinkből. 22.00: Fúvósok. 22.57: A szegedi dzsesszhétvége felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Műsorismertetés. Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági magazin. 18.00—18.50: Alföldi krónika. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.05: Tévétorna, (ism.) Iskolatévé: 8.10: Orosz nyelv. 8.30: Magyar irodalom. 9.00: Fizika. 9.25: Delta, (ism.) 9.50: Éjszakai ügyelet (francia film), VI/3. (ism.) 10.45: Meghökkentő mesék (ang. film), (ism.) 11.10: Bolgár zenés film. (ism.) 15.00: Pedagógusok műsora. 15.35: Táborozás a múzeumban. Iskolatévé: 15.50: Technika. 16.15: Magyar irodalom. 17.00: Pedagógusok fóruma. 17.55: Nyugalmunk érdekében. 18.30: A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Családi kör. 20.55: Ráday Mihály városvédő sorozata. 21.30: Tévéegyetem. 22.20: Részletek a budapesti Maxim Varieté műsorából. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Tudósklub ’83. 21.10: Tv-híradó 2. 21.35: Egy kék szemű hölgy, (belga tévéfilm) BUKAREST 15.30: Magyar nyelvű adás. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Gazdasági figyelő. 20.35: Híres előadóművészek. 20.45: A valóság képei. 21.20: Nemzetközi tv-hírek. 21.45: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.00: Magyar nyelvű tv-napló. 17.30: Videooldalak. 17,40: Hírek. 17.45: Villámcsapás — tévésoro­zat gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : Sportszerda. 20.25: Labdarúgó EB: Wales— Jugoszlávia. 22.05: Tv-napló. II. MŰSOR 18.15: A foglalkozások tarka vi­lága előtt — művelődési sorozat. 18.45: Szerdai körkép. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.05: Gólem, az agyagember. 21.00: Játékfilm. 21.30: Huszonnégy óra. MOZI Békési Bástya, 4-kor: Szonáta a vörös hajú lányhoz, 6-kor: Könnyű testi sértés, 8-kor: Az út. Békéscsabai Szabadság: Hosszú vágta. Békéscsabai Terv, fél 6-kor: Repülő szélmalom, fél 8-kor: Gyilkos bolygó. Gyu­lai Erkel: Együttélés. Gyulai Petőfi, 3 és 5-kor: Donald ka­csa és a többiek, 7-kor: Akiket forró szenvedély hevít. Oros­házi Partizán, fél 4-kor: Bolond pénz, fél 6 és fél 8-kor: Klute. Szarvasi Táncsics, 6-kor: Fény­jel a hídnál, 8-kor: Hárman a slamasztikában.

Next

/
Thumbnails
Contents