Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-13 / 293. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. DECEMBER 13., KEDD Ara: 1,40 forint XXXVUL ÉVFOLYAM, 293. SZÁM' Befejeződött az úttörővezetők VIII. országos konferenciája A vásárlók körében igen kedvelt parenyica füstölt sajtot a nagybánhegyesi Zalka Máté Termelőszövetkezet tejüzemében készítik. A páclében áztatott sajtcsíkokat ügyes asszonykezek tekercselik, majd csomagolják, és így kerül az üzletekbe Fotó: Veress Emi Negyven óra — arányosan Rövidül a munkaidő Vasárnap Miskolcon, a Borsod megyei pártbizottság székházában befejeződött az úttörővezetők VIII., országos konferenciája. A délelőtti plenáris ülésen folytatták az országos tanács szombaton elhangzott beszámolójának megvitatását. Többen sürgették, hogy az úttörőmozgalom vezető szervei hozzanak határozatot az érdekvédelmi, érdekképviseleti munkáról, ugyanakkor hangsúlyozták: az érdekvédelem egyik legfontosabb eszköze maga a tartalmas, valamennyi gyermeket vonzó és lekötő mozgalmi élet. A felszólalók rávilágítottak arra, hogy az úttörők, a kisdobosok jogainak érvényesítése az úttörővezetők számára kötelesség. Üdvözölte a Magyar Úttörők Szövetségének azt a szándékát, hogy a megváltozott körülményeket figyelembe véve újítson az úttörőmozgalom eszközein és módszerein. — Joggal elmondhatjuk, hogy az elmúlt három évtized alatt az úttörőmozgalom nagy szolgálatot tett a magyar ifjúság nevelésében, kivívta a közvélemény elismerését és mély nyomot hagyott sok százezer gyermek emlékezetében — mondotta a művelődési miniszter, majd a közoktatás fejlesztésének programjáról szólt, amelyet legutóbbi ülésén tűzött napirendre a Minisztertanács. A közoktatás fejlesztésével el kell érnünk — hangsúlyozta —, hogy intézményeink közelebb kerüljenek Nagy hangsúlyt kapott a szabad idő hasznos eltöltésével kapcsolatos felszólalásokban, hogy — szakítva az elmúlt időszakban sok helyütt kialakult rossz hagyománnyal — a kultúrát mindenütt a maga teljességében, a szellemi és a testi kultúra egységében kell értelmezni. A küldöttek kérték, hogy a szövetség bővítse a vándortáborozási lehetőségeket, adjon segítséget az önálló csapattáborok szervezéséhez, a turisztikában pedig az eddiginél jobban érvényesüljenek a természetvédelem szempontjai. A vasárnapi vitában felszólalt Köpeezi Béla művelődési miniszter is. a mai reális társadalmi szükségletekhez és fejlődési tendenciákhoz, hatékonyabban szolgálják a gazdaságitársadalmi előrehaladást, a kor színvonalán álló műveltséget adjanak, és legyenek a szocialista demokrácia nevelőiskolái. Közoktatási intézményrendszerünkben kitüntetett figyelmet igényel az általános iskola, hiszen a szilárd alapkészségek kialakítása, az egységes általános műveltség megalapozása visszahat az egész ország műveltségének gyarapodására, a közép-, valamint a felsőfokú képzés fejlődésére is. Az általános iskola továbbfejlesztésének programja közvetlenül befolyásolja az úttörőcsapatok tevékenységét, de ugyanakkor ígéretes lehetőséget is kínál a gyermekmozgalom számára. Ezek felismerésére, fel- használására az iskolákkal együtt az úttörőcsapatoknak is fel kell készülniük, a lépéseket egymáshoz, a fejlődés üteméhez igazítva kell közelíteni a célokhoz — mutatott rá a művelődési miniszter, majd ígéretet tett arra, hogy a konferencián felmerült és az általános iskolát érintő kérdéseket, javaslatokat megvizsgálják, és azokra az úttörőszövetséggel közösen keresnek majd megoldást. A mintegy 1 millió 300 ezer pajtást tömörítő gyermekszervezet munkájáról, feladatairól másfél napon át folytatott vitába több mint 120-an kapcsolódtak be. Az elhangzottakra Varga László, a szövetség főtitkára válaszolt. A vitazáró után a konferencia elfogadta aá országos tanács beszámolóját, az úttörőszövetség időszerű tennivalóiról szóló határozatot, és módosította a "működési szabályzatot. Ezt követően a küldöttek újjáválasztották a 109 tagú országos tanácsot, valamint az úttörőszövetség vezető tisztségviselőit. A Magyar Üttörők Szövetségének főtitkára ismét Varga László, a szövetség két titkára újra Haraszti István és Molnárné . Kozma Erzsébet lett. Ezután az újjáválasztott országos tanács . megtartotta első ülését, amelyen megválasztották a 15 tagú országos elnökséget. A konferencia záróaktusaként a küldöttek — plenáris ülésen — a gyermekekhez szóló felhívást fogadtak el. Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások Tegnap az Országházban plenáris üléssel megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudomá- ijyos együttműködési kormányközi bizottság 31. ülésszaka. A küldöttségeket Marjai József és Nyikólaj Talizin, a bizottság társelnökei vezetik. A tárgyaláson nagy " figyelmet fordítanak a magyar párt- és kormányküldöttség 1983 júliusi szovjetunióbeli tárgyalásain meghatározott feladatok teljesítése áttekintésének. Ennek megfelelően megvizsgálják többek között a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió népgazdasági tervei 1986—1990. évi koordinációjának megvalósításával ösz- szefüggő teendőket, valamint az agráripari komplexum ágazataiban a mikroelektronika és a robottechnika, a közszükségleti cikkek gyártásában megvalósítandó hosszú távú együttműködésre vonatkozó megállapodás kidolgozását. Megvizsgálják az 1983. évi kölcsönös áruszállítási feladatok teljesítését, az 1984. évi árucsere-forgalom előkészítéséből adódó feladatokat. Az 1983. évi kölcsönös áruszállítások értéke előreláthatóan meghaladja a 200 milliárd forintot. Napirenden Bakos János választmányi elnök megnyitó szavai után Galambost László, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárság vezetője szóbeli kiegészítőjében vitára ösztönző módon tette még ismertebbé a napirendre tűzött témát. Az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítő ez esetben a VI. ötéves tervidőszak első felében végbement lakásépítési, -fenntartási helyzetet tekintette át. A titkárság vezetője többek között elmondotta, hogy a tervidőszakra meghatározott lakások száma nem épül meg. Akkor reálisnak tűnt az évenkénti 500 szövetkezeti lakás megépítése, időközben viszont a körülmények miatt korrigálni kellett a terveket. A szövetkezetek erőfeszítése azonban még így is tiszteletre méltó, hiszen a tervtől való lemaradásuk várhatóan nem éri el a 10 százaié- kot.Ezután főként a gondokról beszélt. Több szövetkezetnél sorozatosan nem tartják meg az igazgatósági üléseket, több helyen a felügyelő bizottság nem látja el fontos feladatát. Különösen nagy problémaként említette, hogy a szövetkezetek jó része nem informálja megfelelően a tagságot. Ez történt A jövő évtől, 1984. január 1-től — minisztertanácsi határozat alapján — az iparban és az építőiparban foglalkoztatottak . áttérhetnek a negyvenórás munkahétre. Erre a két vagy több műszakban dolgozóknak már 1980 óta lehetőségük van, mostantól az egy műszakban és a nem fizikai munkakörben tevékenykedőknek is rövidülhet a munkaideje. Az áttérést koordináló ideiglenes bizottság tegnapi, a megyei tanács épületében tartott ülésén — melyen részt vettek a megyei párt- bizottság, az SZMT és a megyei tanács szakigazgatási szerveinek képviselői — 27 üzem áttérési programját, kérelmét vitatták meg. Az irányelvek alapján az áttérést a teljesítmények és a bérek csökkenése nélkül, az ötnapos munkahét bevezetéséhez hasonlóan, önerőből kell megvalósítani. A munkarendek kialakításánál nem legutóbb a lakások felújításához, fenntartásához szükséges befizetések felemelése esetében is. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időben minden korábbinál fontosabb feladatnak kell tekinteni a Szövetkezetek vagyonvédelmi helyzetének pontos nyilvántartását, az év végi leltárak és zárszámadások elkészítését. Sürgősen lépni kell — mondotta — az aggasztóan növekvő tartozások befizettetése ügyében is. Következésképp már jelenleg is több millió forinttal tartozik a megyében a szövetkezet tagjainak egy része. A választmányi ülésen részt vett és felszólalt Pintér Lajos, a megyei - pártbizottság, gazdaságpolitikai osztályának képviselője, aki elismeréssel szólt az írásos jelentés és a szóbeli kiegészítő őszinte hangvételér "1, mely reálisan tárta a testület elé a tervidőszak első két és fél évének szövetkezeti formában történő lakásépítési helyzetét. Megítélése szerint a vitában elhangzottak olyan problémakört érintettek, melyek mindenképpen figyelmet érdemlő- ek, hogy az említett formában történő lakásépítés helyzete előbbre lépjen, még a kezdés, hanem lehetőleg a munka befejezésének időpontját változtassák a munkáltatók. A munkaidőt csak arányosan, a hét öt munkanapjára egyenletesen elosztva csökkenthetik, nem engedhető meg például, hogy a pénteki munkanap legyen két órával rövidebb. Az áttérési tájékoztatót pedig a gazdálkodó egységek kötelesek benyújtani a megyei tanács illetékes osztályára. Az első ütemben — tehát január elsejétől — a 40 órás. munkahétre áttérnek többek között a megyei sütőipari vállalatok, a Békéscsabai Konzervgyár, a MEZŐGÉP, a beruházási vállalat, a gyu^ lai Könnyűfémöntő és Be- tonelemgyártó Vállalat, az orosházi Univerzális Szövetkezet. összesen több mint tízezer embert érint majd a munkaidő rövidülése. — szí — a jelenlegi gazdasági viszonyok közepette is. Tanai Ferenc MESZÖV-el- nök hozzászólásában köszönetét fejezte ki a megye lakásszövetkezeteinek azokért az eredményekért, melyeket a tervidőszak első felében elértek. Megítélése szerint azonban jobbak is lehettek volna az elért eredmények, ha fokozottabban érvényesül e szövetkezetek egymást segítő összefogása. Az elkövetkező időszakban — mondta — főként a lakásépítés kell, hogy előtérbe kerüljön, továbbá az épületek állagának megóvása. A garázs- és üdülőszövetkezetépítés csak ezután következhet. Jó példaként említette a szarvasi lakásépítő szövetkezet szervezett irányító és szervező munkáját. Az építőanyag-ellátás gondjait jogosnak ítélte, ugyanakkor javasolta, hogy a lakásszövetkezetek vezetői támaszkodjanak jobban az ÁFÉSZ- ekre, valamint a közelmúltban önálló- vállalattá lett BÉKÉSSZÖVKER-re. Véleménye szerint segít a lakásszövetkezeteknek az építkezéshez szükséges különböző anyagok beszerzésében a jövő évben Orosházán és Békéscsabán megnyíló házépítők boltja is. Végezetül a legfontosabb feladatokról szólt. A megyei szövetség egyébként a jövőben azáltal is segíti a lakásszövetkezeteket, hogy a jövő év januárjától gondjaikkal a ME- SZÖV-nél külön jogász foglalkozik. Balkus Imre Köpeezi Béla felszólalása Erőpróba Hallgatom a belkereskedelmi minisztert. Beszél az idei és az 1984-es áruellátásról, a karácsonyi forgalomról, az ipar és a kereskedelem kapcsolatáról, az eredményekről és a vásárlási körülményekről. Számokat, tényeket sorol, érvel az új üzemeltetési formák mellett, és kendőzetlenül szól a gondokról. Hangsúlyozza: a kiskereskedelmi forgalom folyó áron az idén várhatóan 7 százalékkal nő, a tervezett 6 százalék helyett. Változatlan áron ugyanannyi árut értékesítettek, mint tavaly, az éves forgalom pedig eléri a 440 milliárd forintot. Jelenleg a fogyasztásicikk-kereskede- lem készlete 68 milliárd forint, amely megalapozza a decemberi hónap ellátását. Hallgatom a minisztert, aki reális képet fest az emberek hangulatát is befolyásoló kínálatról. Ezek szerint sikerült megőrizni az ellátás eddig megszokott színvonalát, az üzletekben nyugodt piaci körülmények között lehetett vásárolni. Az élelmiszerek kínálata mennyiségben és összetételben egész esztendőben kielégítő volt. Egy-két cikkcsoportnál, mint a diabetikus készítmények, konzervek, javult a választék, örvendetes, hogy a vendéglátásban nőtt az üdítő italok, az ételek forgalma. Az állami és a szövetkezeti éttermek, vendéglők mind nagyobb részt vállalnak az iskolai, az óvodai és a munkahelyi közétkeztetésből. Iparcikkekből 1983-ban több volt a hiánycikk, mint az elmúlt évben. Igaz, háztartási vegyiárukból, bútorokból, kultúrcikkekből a korábbinál kiegyensúlyozottabbá vált az ellátás, ugyanakkor elsősorban a magánerős építkezésekhez szükséges építési anyagokból és szerelési cikkekből nem volt elegendő. Mindez meghatározza a jövő évi feladatokat, mert az áruellátás eddigi színvonalát meg kell őrizni. A gyakorlatban ez azt jelenti: az aszály ellenére megfelelő élelmiszerkínálatot szükséges garantálni. Jövőre több építőanyagot, hűtőszekrényt, automata mosógépet, bojlert szeretnének árusítani a hazai üzletekben. Az iparnak is van tennivalója. Fontos követelmény, hogy az exportkötelezettségeken kívül, az ideinél kevesebb zökkenőkkel, folyamatosan lássák el a belföldi piacot. Hallgatom a minisztert és elismerően bólogatok. Ugyanis a belkereskedelmi vállalatok nyeresége az idén eléri a 16 milliárd forintot, amely 13 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. Kedvezőek az új üzemelési formák eddigi tapasztalatai: jelenleg 8600 üzlet működik szerződéses, 1700 pedig jövedelemérdekeltségű rendszerben. Ki gondolná, hogy a VI. ötéves tervre előirányzott 400 ezer négyzetméter hálózat- bővítés helyett, 1985-ig 600 ezer négyzet- méter valósul meg. Közben az jár a fejemben: vajon mi vásárlók gondolunk-e arra, hogy mennyi szellemi és fizikai munka, idegölő töprengés, szaladgálás van e számok mögött? Tudjuk-e: a kereskedelmi dolgozók 15 éve várnak egy átfogó bérrendezésre, és a pult mögött állók, a pénztárban ülők, a raktárban ci- pekedők több mint 70 százaléka nő, családanya? Ilyenkor karácsony táján megtelnek az áruházak, a szaküzletek, hömpölyög a tömeg. A kirakatok ünnepi díszben csillognak, harsog a reklám. A hirdetések vásárlásra ösztönöznek. Óriási erőpróbája az a kereskedelemnek. Képzeljük el: a szokásosnál kétszer annyi forgalmat bonyolítanak le. Az üzletek zsúfoltak, egymás lábát taposva lökdösődünk. A vevő türelmetlen, az eladó ideges, a végére teljesen elfásul. Egy szikra és azonnal kitör a vita, a veszekedés. Nem, a miniszter nem mondta, de én megkockáztatom: legyünk megértőek, elnézőek, türelmesek egymáshoz. Mert ezeken a hideg, csípős vagy éppen esős, ködös napokon mindannyian vizsgázunk — emberségből! S. S. Megyénk szövetkezeti lakásépítésének helyzete Megyénkben jelenleg 28 lakásszövetkezet működik. Közülük 20 nemcsak az építés szervezésével és kivitelezésével, hanem az üzemeltetés és karbantartás feladatainak ellátásával is foglalkozik. A kezelésükben levő lakások száma június végén 6800 fölé emelkedett, melyek értéke meghaladja a kétmilliárd forintot. A lakásszövetkezetek megyei választmányának tegnap, december 12-én délelőtt megtartott ülésén azonban valamennyi lakásépítő, -fenntartó szövetkezet gondja asztalra került.
