Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-12 / 267. szám
IgmWKTllcfr 1983. november 12., szombat Több pénz — kevesebb anyag? Ebben a tervidőszakban 75—77 ezer lakás készül hazánkban, ebből mintegy 60 ezret önerőből építenek. Az építés pénzügyi feltételei jelentősen módosultak, a korábbinál nagyobb kölcsönt kaphatnak az építtetők. Az OTP országosan a tervezett négymilliárd forinttal szemben 10 milliárd forint építési hitelt folyósított az igénylőknek. Szóval az építkezők nagyobb összeggel rendelkeznek, s így nyilván hamarabb is boldogulnak, könnyebben megvásárolhatják az építési anyagokat — gondolhatják azok, akik nem jinerőből, vagy szövetkezeti formában építenek. Akik viszont belevágtak a lakásépítésbe, egyre gyakrabban bosszankodnak. Főként az anyaghiány miatt. Így ván ez az ország egyik legnagyobb, a Békéscsabai Lakásszövetkezeténél is, ahol napjainkban már több mint 5 ezer 500 lakás üzemeltetéséről gondoskodnak, ezeknek nagyobb hányada a szövetkezet szervezésében, közreműködésével épült az esztendők során. — Szövetkezetünk szervezésében, közreműködésével négy- és többlakásos kis társasházak épülnek, legnagyobb mértékben Békéscsabán, a Lencsési út mentén. Az itt készült otthonok egy részét kezdetben szervezett kivitelezők kulcsrakészen adták át, később ezek lemorzsolódtak, ugyanis a lakásépítés ráfizetéses — kezdi Bakos János, a Békéscsabai Lakásszövetkezet elnöke, aki egyébként az OTP Békés megyei Igazgatóságának hi- telosztály-vezetője. így hivatalból alaposan ismeri az építkezők pénzügyi lehetőségeit. — A szövetkezeti lakásépítés fokozatosan átterelődött a saját munkán alapuló kivitelezésre. A lakásszövetkezet biztosítja a telket, a műszaki ellenőrzést, az anyagot viszont csaknem mindenki maga szerzi be, úgy, ahogy tudja. És az évek során, miután elfogytak a kivitelező cégek, egyre ösztönöztek bennünket. hogy próbálkozzunk saját rezsis építéssel. A csabai lakásszövetkezetnek van egy részlege, amelynek fő feladata a felújítás. A folyamatos foglalkoztatás reményében, az ösztökélésre a Hunyadi téren belevágtak 15 lakás kivitelezésébe. — A hitelpolitikai irányelvek változtak, ez azt jelenti: a kislakásépítők nagyobb kölcsönöket kapnak. Számítottunk arra, hogy a többlet pénz mögött lesz több , építőanyag is. Ezzel szemben az országban mindenki vándorol a pénzével, a különböző anyagokért. Szóval pénz van, de kiadható áru, vagyis építőanyag úgymond, sehol... A nagyobb hitel egy része elmegy utazgatásra, csúszópénzre — folytatja Bakos János, s egy rövid felsorolással megtoldja: — építési kölcsönnel, bankhitellel, a lakáskonstrukció és a család létszámától függően akár 700 ezer forint is lehet a kölcsön. Természetesen ehhez szükséges a saját erő is. Az anyagbeszerzésben tagjainak segít a szövetkezet, esetenként felszereléseket, szerszámokat kölcsönöz részükre. Mindezek mellett villámhárító szerepet is betölt; a tagok életét gyakran megkeseríti az anyaghiány, békítenek, igazságot tesznek. Itt érdemes egy-két percnyi szünetet tartani. Azon túl, hogy nincs elegendő és megfelelő minőségi építési anyag, az anyaghiány köre egyre csak bővül. Esetenként — lehet, hogy téves meglátás, de úgy tűnik — az anyaghiányt mesterségesen teremtik meg. Csak egy példa, s ezt az építkezők különböző fórumokon gyakran hangoztatják: a megyében gyártott falazóanyagot, tetőfedő cserepet, nyílászárót miért kell egy* közbeiktatott kereskedelmi szervnek forgalmaznia, amelyik csak a blokkot állítja ki, a vásárló a gyárban maga intézi dolgát, rakja járműre a nagy nehezen megkapott anyagot, ugyanakkor a kereskedelmi egység csak a pénzt zsebeli be. — Időben kötünk szállítási szerződéseket, s amikor végképp nem kapunk anyagot, ugrálunk, verjük az asztalt az áruért. Amikor kötbérigényt jelentünk be. kegyelemből kapunk anyagot — folytatja a lakásszövetkezet elnöke. — Lakás- szövetkezetünk élhet kötbérigénnyel, de az egyéni vásárló hová nyújtsa be ilyen jellegű igényét? — s némi malíciával megtoldja: — Az országban sok anyagbeszerzési forrásunk van, a csabai kolbászt is sok helyen ismerik !. . . — Szerencsére jó partner a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — folytatja Szlota József, a lakásszövetkezet ügyvezetője. — Sokszor kisegítenek bennünket anyaggal, géppel, mindig ők húznak ki bennünket a kátyúból. De ez sem mehet örökké. A hiánycikkek listája szinte végeláthatatlan. Csak a leggyakrabban visszatérők: falazóanyag, vasbetontermékek, nyílászárók, gépészeti szerelvények . . . Persze, mint a szólás is tartja, minden nagykapu mellett van kiskapu. Hogy ez mit jelent? — Mint közületet, bénnün- ket a lakásszövetkezetet könnyebben kiszolgálnak a művek, mint a magánépítőket. Részünkre a gyártók termelői áron'adják termékeiket, a cserepet, a téglát, a vb-elemeket. Az anyagot mi a kislakásépítőinkhez diszponáljuk, s csak az 1,5 —2 százalékos kezelési költséget számítjuk fel, s nem kell különösebben bizonygatni: ez az ár így is lényegesen olcsóbb a TÜZÉP áraihoz viszonyítva. Csak egy példa: a kislakásoknál szinte nélkülözhetetlenek a PK- vasbetonelemek. melyeknek a gyártóművi ára darabonként 742 forint. Ez a termék fuvarköltséggel megnövelve 803 forint, a TÜZÉP-telepe- ken ugyanezeknek az elemeknek a forgalmi ára már 1075 forint. Engelhard György, a lakásszövetkezet építésvezetője kettősen is érzi a csaknem krónikus anyaghiányt. Ö is építkezik. A Hunyadi téri 15 lakás építkezésénél beszélgettünk. — Az anyaggazdálkodás reformra szorul — kezdi, s visszakérdez: —. melyik tapasztalatommal kezdjem. A saját házamhoz szükséges anyagot három évig gyűjtögettem : Szegeden kaptam ablakot, Gyulán jutottam burkolólaphoz, a megye különböző helyeiről vásároltam az ajtókat. Fürdőkád és egy sor gépészeti szerelvény még mindig nincs. És itt?! — int az építkezésre. — Csak kínlódunk. Naponta ezer-ezer- kétszáz téglát kapunk, amikor kapunk. Ez egy műszakra sem elegendő. Több napig gyűjtögetjük, hogy azután folyamatosan- falazhassunk két-három napig. Amikor elfogyott, átállunk más munkára, s minden kezdődik elölről. Üjra kezembe kerül a statisztika: hazánkban ebben az ötéves tervben eddig a tervezett négymilliárd forinttal szemben tízmilliárd forint hitelt folyósított az OTP a magánépítkezőknek. Az elképzelések szerint önerőből 60 ezer lakás épül. Ha lesz építőanyag, minden bizonnyal el is készül. Szekeres András Az ÁÉV cs a lakásszövetkezet kapcsolata jó, géppel segíti a nagyvállalat a szövetkezetét Fotó: Szekeres András Módosul a jövedelemadózás rendje Adót fizetni soha nem tartozott a legnépszerűbb állampolgári teendők közé. Az adófizetés évszázadokig csak a szegényebb néprétegek kötelességei közé tartozott, s a közteherviselés bevezetése évtizedes küzdelem eredményeként valósult meg. A Bach-korszak idején pedig egyenesen hazafias cselekedetnek számított az adófizetés megtagadása. Jókai Mór ezt nagyon szemléletesen írta meg az Üj földesúr című regényében. Hogy ezt az évszázados beidegződést mennyire nehéz megváltoztatni, meggyőzően bizonyítja, hogy három éve parlamenti beszámolójában még a pénzügyminiszter is beszélt arról a jelenségről, hogy az adófizetési kötelezettség alóli kibúvást ma is valamiféle cinkos és elismerő össze- kacsintással veszik tudomásul az állampolgárok — holott ma már mindenki tisztában van vele: az adók ösz- szege nyújt fedezetet az állami közkiadások legtöbbjére. Ebből épülnek az utak, a hidak, a kórházak és az iskolák, ebből kapják a támogatást a kulturális és sportlétesítmények, s ez az összeg teszi lehetővé, hogy kedvezményesen üdüljünk. Miért kell új szabályozás? A felsorolás persze nem teljes, de érzékelteti, hogy az adózás —, ha nem is a legkellemesebb teendő —. fontos állampolgári kötelezettség, amelynek eleget tenni mindenkinek személyes érdeke is. Ehhez azonban szükséges az is, hogy adózási előírásaink, rendszabályaink könnyen áttekinthetőek, egyszerűek, az egyén és a közösség számára egyértelműen elfogadhatóak legyenek. Ez az oka annak, hogy az előírások fokozatosan változtak, igazodtak a mindennapi igényekhez. Az, élet azonban sokszor gyorsabban változik — s a jelenleg érvényben levő rendelkezések ma már számos ok miatt inkább gátat, mint ösztönzést jelentenek. Adózási rendszerünk ma már nincs összhangban sem a gazdasági-társadalmi változásokkal, sem az időközben kialakult új jövedelmi viszonyokkal. Bizonyos értékhatár fölött pedig egyenesen gátolja az adóköteles tevékenység folytatását — mivel az elvonás mértéke akkora, hogy a tevékenység folytatójának teljes jövedelmét adóként kell befizetni. További ellentmondás az a túlzott differenciálás, és indokolatlan , megkülönböztetés is, amely különféle foglalkozások (pl. írók, képzőművészek, kisiparosok) után fizetendő adó eltérő nagyságban jelentkezik —, s így az adórendszert egy sajátos presztízsrendszer részévé tette, ellentmondva ezzel a közteherviselés elvének. Azt sem lehet túlzottan szerencsésnek nevezni, hogy a többféle adóköteles tevékenységet folytatók különböző címeken fizették az adót, s így néha előnyösebb helyzetbe jutottak azoknál, akik azonos munkával szerzett jövedelmükkel néha az év első felében már elérték a maximális adót. Nem véletlen, hogy oly sok kisiparos szüneteltette néha fél évig is iparát, illetve különböző manipulációkkal igyekezett jövedelmét eltitkolni. Azt hiszem, ennyi is elegendő ahhoz, hogy levonjuk a következtetést: az általános jövedelmadónak és a .szellemi tevékenységet folytatók jövedelmadójának a jelenlegi szabályai sok tekintetben túlhaladottak. Ezért határozott úgy a Minisztertanács, hogy gazdasági, társadalmi fejlődésünket követő, egységes, új szabályozást alakít ki. Előnyösebb a kisjövedelmüeknek Az új szabályozás legfontosabb elve az arányosabb és teljesebb körű közteherviselés kialakítása. Ehhez egy új egységes és a jelenlegi ár- és értékviszonyokkal jobban összehangolt jövedelemadó-rendszer szükséges, amely valamennyi adóköteles jövedelem összevonásával és egyetlen progresszív adókulcstáblázat segítségével mindenki számára áttekinthető, s egyben ösztönzőbb is. Az új progresszív adótábla előnyösebb a kisjövedel- műeknek; mert az eddigi legalacsonyabb 6 százalékos adókulcs helyett 2 százalékkal kezdődik. Mérséklődik az adókulcs progressziója is. Jelenleg az általános jövedelemadó mértéke 6 százaléktól 75 százalékig terjed, és már 200 ezer forinton felüli jövedelmeknél beáll a maximális elvonási mérték. Az új rendszerben mint már láttuk, a legalacsonyabb 2 százalék, a legmagasabb pedig csak 65 százalék, és ez is csak a 600 ezer forintot meghaladó jövedelmek esetében áll be. Ezzel megszűnik a tevékenységek korlátozásának, illetve a jövedelmek eltitkolásának legfőbb oka, míg a progresszió mértékének csökkenése várhatóan kedvezően hat a tevékenységek bővítésére. Az adóköteles összeghatárok emelésének másik oka, hogy az új jogszabály szerint a különböző forrásokból származó jövedelmek után a jövőben összevontan kell adózni, összességében azonban a kulcsmódosítás általában adócsökkentést eredményez — bár az állam adóbevétele várhatóan így sem csökken, miután az új jogszabályok lehetővé teszik, egyfelől a tevékenységek bővítését — s ezen keresztül a befizetések növekedését —, másfelől megteremtik az úgynevezett láthatatlan, de jogszabályokban nem tiltott jövedelmek (hálapénz, borravaló) megadóztatásának feltételeit. Ezzel párhuzamosan szigorodnak az adóeltitkolást szankcionáló előírások is. (Felemelt adóösszeg megfizetésére kötelezhetők a mulasztók.) Hz új adókulcsok Végezetül nézzük az 1984. január 1-től érvényes új adókulcsokat : 20 ezer forintig 2 százalék 40 ezer forintig 400 forint, és a 20 ezer forint feletti rész 6 százaléka 60 ezer forintig 1600 forint, és a 40 ezer forint feletti rész 10 százaléka 100 ezer forintig 3600 forint, és a 60 ezer forint feletti rész 20 százaléka 200 ezer forintig 11 600 forint, és a 100 ezer forint feletti rész 38 százaléka 400 ezer forintig 49 600 forint, és a 200 ezer forint feletti rész 50 százaléka 600 ezer forintig 149 600 forint, és a 400 ezer forint feletti rész 60 százaléka 600 ezer forint felett 269 000 forint, és a 600 ezer forint feletti rész 65 százaléka Kik fizetik? Végezetül néhány mondatot arról, hogy kik adóznak 1984. január elsejétől kezdve az új szabályozás alapján? Már azért is. hogy elkerülhessünk minden esetleges félreértést. A válasz igen egyszerű: azok, akik eddig is általános jövedelemadó fizetésére voltak kötelezve. Vagyis továbbra sem kell adózniuk a bérből és fizetésből élő millióknak a munkahelyükön, a napi munkaidőben megszerzett jövedelmük alapján. A háztáji és kisegítő gazdaságokat sem érinti ez a szabályozás. Viszont az új rend szerint adóznak a kisiparosok, művészek, írók. újságírók (az utóbbiak a más sajtóorgánumoknál publikált írásaik alapján), s az orvosok, ha magánpraxist folytatnak, illetve — amint említettük — a hálapénz után. Ugyancsak — az eddigi szokásoknak megfelelően, de az új adókulcsok szerint — fizetnek adót a gazdasági munkaközösségek, illetve a vállalati gazdasági munka- közösségek tagjai is — a ginben, illetve vgm-ben elért jövedelmük után. Arvay Tivadar Kiskertek Kétsopronyban Kétsopronyban még 1974- ben felvetődött, hogy óvodát kellene építeni, mégpedig 100 gyermek részére. A tanács a tervet megrendelte, melynek alapján kiderült. hogy az építkezés 2 millió négyszázezer forintba kerül. Ennek az összegnek azonban csak a fele állt rendelkezésre. Mit tegyenek? Honnan teremtsék elő a hiányzó részt? Petrovszki Mihály, a helyi Rákóczi Tsz elnöke javasolta Seres Dánielnek, a községi tanács akkori elnökének: a téesz átad 50 hold területet kiskerti művelésre. Ha azt a tanács ölenként megfelelő áron értékesíti, akkor meglesz a hiányzó összeg. Olyan területről van szó, amely nincs mesz- sze a községtől, és amelyet belvízlevezető csatorna vesz körül, s így nagyüzemi művelésre nem alkalmas. A téesz vezetői szorgalmazták az akciót, hiszen a legtöbb gyermek szülei té- eszdolgozók. Arra is számítottak, hogy a Békéscsabáról érkező kérttulajdonosok a kinn tartózkodásuk ideje alatt a községben levő étteremben étkeznek majd. így a forgalom növekedni fog. Az első ütemben 190 kétszázötven négyszögöles területet adtak el, négyzetméterenként 10 forintos árban. Később (1981 őszén) tartós (50 éves) használatra még 228, átlag 240 négyszögöles terület talált gazdát. Ök négyzetméterenként 5 forintot fizettek. A kerttulajdonosok csaknem fele békéscsabai, a többi kétsopronyi. A kerteket bekerítették, és általában igen szépen kialakították, rendben tartják. Gyümölcsfákból a legjobb fajtákat ültetők, amtelyek az idén már jelentős mennyiségű és igen jó minőségű terméssel hálálták meg a gondos kezelést. (Persze, van egy-két kivétel.) A zöldség-, gyümölcsszakkör keretében havonta meghívott szakember tart előadást az időszerű feladatok végrehajtásának legcélszerűbb módjáról. A községi tanács nemrég elkészítette a villanyhálózat megépítésének tervét. A kerttulajdonosoknak azonban csak az 50 százaléka tart a villany bevezetésére igényt, ami így személyenként 5 ezer forintba kerül. Ha mindenki megrendelné, ennek az összegnek csak a felét kellene fizetni. Az öntözés most benzinmotorral történik, ennél azonban jóval olcsóbb és üzembiztosabb a villanymotor. De nemcsak ezért érdemes a villanyt bevezettetni, hanem azért is,, mert akkor nyáron úgy lehet berendezkedni, hogy az estéket, sőt, az éjszakákat is kényelmes körülmények között a ví- kendházban tölthesse az ember. Tévét nézzen, olvasson, kártyázzon, vagy ha kedve tartja, süssön-főzzön. Pásztor Béla
