Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)

1983-11-12 / 267. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N E PUJSAG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1983. NOVEMBER 12., SZOMBAT Ára: 1,80 forint XXXVIII. ÉVFOLYAM, 267. SZÁM A barátság vívmánya r llemző epizódok nem ritkán tarkítják magas rangú államférfiak külországban tett látogatásait. Ezek minden szónál ékesebben beszélnek a kapcsolatok szelleméről. Ilyen értelemben Kádár János mostani prágai utazása során már a különvonat útvonala is szimbolikus­nak tekinthető, hiszen a vonat a magyar—csehszlovák együttműködés sok jeles állomását érintette. Nem messze haladt Sturovótól, ahol a hatalmas papírgyár magyar víz­tisztítóművel működik. Látni lehetett a győri hátsó hidak­kal felszerelt nehéz Tátra gépkocsikat. És nyilván lehetne folytatni a sort a magyar építésű pozsonyi Bratislava Szál­lodával, a kollégiumokkal egészen a prágai új diákvárosig. A sok közül ez csak néhány példája a két nép barátságában gyökerező közös munkálkodásnak, amelyet ezúttal is mél­tattak a két ország vezetői. Gustáv Husáknak az együttmű­ködésért kifejtett fáradozásait ismerte el az a magas kitün­tetés, amelyet ez alkalommal nyújtott át Kádár János cseh­szlovák vendéglátójának. Vezetőink a két szomszéd ország kapcsolatainak erősíté­se végett gyakran találkoznak. Meggyőződésünk ugyanis — amit a mostani látogatásról kiadott közlemény is kifejezett —, hogy az MSZMP és a CSKP, országainknak a marxiz­mus—leninizmus és a proletár internacionalizmuson alapuló barátsága, és sokoldalú együttműködése mindkét nép javát szolgálja, egyben hozzájárulva a szocialista közösség erősí­téséhez is. Nem kétséges, hogy ma, a szocialista építés ne­hezebb belső és külső feltételei miatt ennek az együttmű­ködésnek számos kínálkozó haszna lehet. Egyrészt gondja­ink enyhítését szolgálja a két vezető által is eredményes­nek ítélt gazdasági együttműködés, amely — amint azt a közlemény is leszögezte — különösen azokban az ágazatok­ban szélesedik, amelyek elősegítik a gyorsabb ütemű tudo­mányos-műszaki fejlesztést, a tenne]és hatékonyságának nö­velését. A csütörtöki magyar—csehszlovák csúcstalálkozó jeles esemény a mai megromlott nemzetközi helyzetet tekintve is. Kádár János és Gustáv Husák kifejezhették aggodalmukat amiatt, hogy tovább növekedett a feszültség a világban, mi­vel az amerikai imperializmus ismételt kísérletet tesz az erőfölény megszerzésére. A két politikus elítélte az új ame­rikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítésének tervét, és síkra szálltak amellett, hogy Genfben megállapodás szü­lessék az európai közép-hatósávolságú atomfegyverek kor­látozásáról. Kádár János és Gustáv Husák ezzel országaink, az egyszerű emberek megnövekedett békevágyának adott hangot a prágai várban, amely — és ez szimbólumszámba mehet — a második világháború utolsó napján szabadult csak fel. A mai helyzetben tehát fontosnak érezhetjük a tárgyalásokról kiadott közleményből azt a mondatot: „A két párt képviselői hangsúlyozták a Magyar Népköztársa­ságnak és a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak a Szov­jetunióhoz fűződő szoros internacionalista együttműködésé­nek, a szocialista közösség országai összefogásának és ösz- szehangolt fellépésének rendkívüli jelentőségét". K ádár János a csehszlovák köztársasági elnök kitün­tetésekor azt mondotta: „A szocializmus útján járó magyar, cseh és szlovák nép közötti barátság közös, nagy, felbecsülhetetlen értékű vívmányunk”. Nem kétséges, hogy ez a mostani, a munkakapcsolatok sorába jól illesz­kedő, mondhatni hétköznapi látogatás ennek a történelmi vívmánynak a megőrzését, és további gazdagítását szolgálta. Komornik Fcrene Kádár János hazaérkezett Csehszlovákiából Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, aki Gustav Husáknak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nökének meghívására no­vember 10-én baráti munka­látogatást tett Prágában, pénteken hazaérkezett Buda­pestre. Kíséretében volt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára és Kótai Géza, a KB külügyi osztályának helyet­tes vezetője. Kádár Jánost és kíséretét a Keleti-pályaudvaron Aczél György, Havtasi Ferenc, Ko­rom Mihály, Németh Ká­roly, Óvári Miklós, a Poli­tikai Bizottság tagjai, a KB titkárai, Horváth István bel­ügyminiszter, Várkonyi Pé­ter külügyminiszter, a Köz­ponti Bizottság tagjai. Horn Gyula, a KB külügyi osztá­lyának vezetője és Urbán Lajos közlekedési miniszté­riumi államtitkár fogadta. Jelen volt Ondrej Durej, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. A békéscsabai lakásszövetkezet az országban az egyik leg­nagyobb, A megyeszékhelyen, a Hunyadi téren 15 lakás építését vállalták. Az anyaghiány viszont megkeresíti a szö­vetkezeti formában építkezők életét. Erről szól írásunk az 5. oldalon Fotó: Szekeres András Napirenden a költségvetés A készülő jövő évi költ­ségvetési tervezet fő elvei­ről, a népgazdaság eredmé­nyeiről, gondjairól volt szó az országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának pénteken a Parlamentben rendezett kibővített ülésén, amelyet Bognár József, a bizottság elnöke vezetett. A tanácskozáson részt vett Cservenka Ferencné, az or­szággyűlés alelnöke és Hoós János országos tervhivatali államtitkár is. A téma vár­hatóan az országgyűlés so­ron következő, téli üléssza­ka elé kerül, s ezzel össze­függésben a törvényhozás ál­landó bizottságai is megvi= tátják majd a hozzájuk tar­tozó ágazatok jövő évi el­képzeléseit. Az ülésen Hetényi István pénzügyminiszter adott tá­jékoztatót a népgazdaság idei teljesítményeiről és a gazdasági, pénzügyi folya­matok jövő évi tervezéséről, majd hozzászólások követ­keztek. Számítástechnikai laboratóriumot avattak Békéscsabán Ahhoz, hogy a jövő nem­zedéke magától értetődő ter­mészetességgel használja a számítógépet, már az isko­lában közeli barátságot kell kötniük a számítástechniká­val. E célt szolgálja a nem­rég megindult iskola-számí­tógép program, és ezért ho­zott létre egy oktatási célú, számítástechnikai laborató­riumot a békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskola. A laboratóriumban nyolc terminál mellett egyidejűleg 16 tanuló ismerkedhet a számítógéppel, sajátíthatja el a programozás alapjait. A szakközépiskola termináljai összeköttetésben állnak a SZÜV békéscsabai számító- központjának R—35-ös szá­mítógépével. Az értékes létesítmény lét­rehozását a KSH,, a SZÜV. az OMFB, a Tudományszer­vezési és Informatikai Inté­zet és a Békés megyei Ta­nács támogatta. Felavatásá­ra tegnap, pénteken került sor. Pillér Sándor, a szak- középiskola igazgatója kö­szöntötte az avatóünnepség résztvevőit, köztük Csatári Bélát, a megyei pártbizott­ság titkárát, majd átadta a Pál Lénárd avatóbeszédet tartja Fotó: Fazekas László szót Pál Lénárd akadémikus­nak, az MTA főtitkárának. Pál Lénárd avatóbeszédé­ben szólt a számítástechni­kai képzés fontosságáról, ar­ról, hogy. ezt nem lehet elég korán elkezdeni. Kifejezte reményét, hogy a közeljövő­ben az országban még sok, a békéscsabaihoz hasonló létesítmény készül el. Az avatóünnepséget meg­előzően Pál Lénárdot fogad­ta Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Dél­után Pál Lénárd megtekin­tette a békéscsabai kórházat, melynek több laboratóriumát OMFB-támogatással rendez­ték be. L. L. KlSZÖV-küldöttközgyűlés Az átlagosnál gyorsabb fejlődés az ipari szövetkezetekben Rendhagyó időpontban, a megszokott december he­lyett most. tegnap délelőtt került sor a Békés megyei Ipari Szövetkezetek küldöttközgyűlésére. A korábbi dá­tum előnye, hogy nem csupán ténymegállapításra nyí­lik lehetőség, hanem hatékonyabb, az év végi eredmé­nyeket talán még befolyásolni képes tapasztalatcserére is. A Békéscsabán, a KISZÖV tanácstermében megren­dezett tanácskozáson részt vett Gyulavári Pál, a megyei tajiács elnöke, Kiss Sándor, a megyei pártbizottság gaz­daságpolitikai osztályának vezetője, Árvái Mihály, az OKISZ főosztályvezetője, Bagi Sándor, a MÉSZÖV el­nökhelyettese és Drágán Iván, a TESZÖV titkárhelyet­tese. Az előre kiadott írásos be­számolókhoz. melyek részle­tesen elemzik az ipari szö­vetkezetek 1983. évi gazda­sági fejlődését, és munka­erő-. valamint bérgazdálko­dását, dr, Sümeghy Csaba, a KISZÖV elnöke fűzött szó­beli kiegészítőt. A szövetkezetek termelése az idén az előző esztendőkre is jellemző ütemben, mint­egy négy százalékkal növek­szik, ez a bázisidőszakban elért fejlődést 1,1 százalék­kal. a tervezett mértéket 0,5 százalékkal haladja meg. Békés megye 41 ipari szövet­kezete 4,3 milliárd forintot meghaladó értéket hozott létre, s mindezt több. mint négy százalékos létszámcsök­kenés mellett. A számok ön­magukért beszélnek, de azért nem árt megemlíteni, hogy megyénk szövetkezeti ipara a gazdasági mutatók szerint — Budapest után — az első he­lyen áll. Az összkép tehát kedvező, de ezen belül igen nagy a szóródás az egyes üzemek között. Figyelemreméltó a köny- nyűipar teljesítése, ahol a bázishoz képest 6,9 százalék­kal emelkedett a termelés. Valamennyi idesorolt ipar­ág — a textil kivételével — átlagon felüli fejlődést ért el, de különösen dicséretre méltó a gyulai szabók 136 százalékos, a Békésszentand- rási HISZ 124 százalékos, vagy a Körösvidéki Cipész Szövetkezet 120 százalékos várható teljesítése. Erős visszaesés tapasztalható vi­szont például a szarvasi Plastolus Szövetkezetnél, ahol munkaellátottsági problémák voltak. Munka­erőgondok miatt — körülbe­lül nyolc százalékkal csök­kent a létszám — nem tud­ja teljesíteni tervét a Tót- komlósi Vegyesipari Szö­vetkezet. Kritikusnak tűnik az építőipar teljesítése, ahol anyaghiány és egyéb piaci nehézségek gátolják a ter­melést. Dr. Sümeghy Csaba kiegé­szítőjében jónak ítélte a szövetkezetek együttműkö­dését. termelési kooperáció­ját, ám utalt arra. hogy az eltérő termelékenységi szintek sokszor akadályoz­zák e kapcsolatok bővíté­sét. A hatékony együttmű­ködés jó példájaként emlí­tette az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet és a Medgyesegyházi Vas-, Fa­ipari Szövetkezet kooperá­cióját. Megyénk ipari szövetkeze­tei termékeik 27 százalékát (12,4 százalékát tőkés orszá­gokba) exportálják. A dol­lárpiacok további szűkülése ellenére a nem rubelelszá­molású kivitel várhatóan a terv szerint alakul. Nagyon jó eredménynek számít, hogy míg a megye összex­portja valószínűleg szinten marad, az ipari szövetkeze­tek 4—6 százalékkal tudják növelni külföldi eladásaikat. Annál inkább elgondol­kodtató, hogy a szövetkezeti iparban ' foglalkoztatottak átlagkeresete mintegy 20 százalékkal alatta marad - a megyei átlagnak. Különösen ha meggondoljuk: már a megyei átlag is jócskán el­marad az országostól, és az átlagbérek tekintetében. a statisztika szerint. Békés megye a 17. helyen áll. Er­ről beszélt hozzászólásában Povázsai Géza, a Békéscsa­bai Építőipari Szövetkezet elnöke, és erre a felvetésre reagált Kiss Sándor, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetője is. Az alacsonyabb bérek nem kívánatos lét- számcsökenést idéznek elő. keresni kell az ellentételezés lehetőségeit. Erre a legjobb módszer — ahogy a KISZÖV elnöke mondta — a meglevő lét­szám minél hatékonyabb foglalkoztatása, a szervezet­tebb. racionálisabb gazdál­kodás megteremtése. A lé­nyeg az eredmény, s ezt ki­ki a saját területén, a saját eszközeivel igyekezzen elér­ni és tartóssá tenni. Vége­zetül dr. Sümeghy Csaba felhívta a szövetkezetek fi­gyelmét a termelés folyto­nosságára, hangsúlyozva a jelen gazdaság a múltban gyökerezik, a jövőé pedig a jelenben. Vagyis már most kezdje­nek — az év végi hajrá he­lyett — a jövő évi gazdál­kodásra készülődni, okos, megfontolt, marketing-szem­lélettel átitatott termelési politikát folytatva. Sok he­lyen már tudatos előrelépés tapasztalható e téren, mint például az ’ Orosházi KA- ZÉP-nél, a gyulai szabók­nál, a gyulai fa-, fémnél. E tényezők — tervszerűség, szervezettség, hatékony piac­kutatás, gyártmányfejlesztés — a jó minőség megalapo­zói. A fő cél a jövőben is a nyereség növelése mellett az export — s nemcsak a tő­kés — bővítése. f Ehhez azonban nem ele­gendőek a jelenlegi erőfeszí­tések. Figyelembevéve a már unásig ismételgetett, de még mindig igaz tényt, hogy az egyre nehezedő gazdasá­gi körülményeket, aktívabb, rugalmasabb piacpolitikára, az eddiginél kezdeményezőbb vállalati magatartásra van szükség. —szatmári—

Next

/
Thumbnails
Contents