Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-11 / 266. szám
NÉPÚJSÁG 1983. november 11., péntek Békenagygyűlés a Budapest Sportcsarnokban (Folytatás az 1. oldalról)gaszt bennünket az imperialista körök törekvése a háborús feszültség növelésére, hogy elítéljük a középhatótávolságú rakéták tervezett nyugat-európai telepítését, hogy mélységesen szolidárisak vagyunk a közvetlenül fenyegetett európai és amerikai népek lenyűgöző, nyílt cselekvésre késztető mozgalmával. . Pozsgay Imre ezután arról szólt, hogy a fel-felve- tődő kételyek ellenére sincs tétlenségre kárhoztatva az egyén, az egyes ember. A tehetetlenség, a kiszolgáltatottság érzésétől akkor szabadulhatunk meg, ha a kezünk ügyében levő köteles-- ségeinkre figyelünk, ha ébren tartjuk saját feladataink iránti felelősségünket. — Csak kötelességtudó, felelős embernek lehet jó a közérzete. Csak jó közérze- tü, bizakodó ember tud igazán részt vállalni nemzete és az emberiség sorsából. Ha az így érző, így gondolkodó emberek, egyének száma százmilliókra tehető, akkor akaratuk előtt a legnagyobb hatalmaknak is meg kell hajolniuk. Ülést tartott a MUOSZ választmánya A Magyar Üjságírók Országos Szövetségének választmánya csütörtökön ülést tartott. Megvitatta a tömegkommunikációs kutatóközpont összegezését az újságírók helyzetéről, a munkakörülményeikben 1968 óta bekövetkezett változásokról, Ezután a szövetség választmánya személyi kérdésekben döntött. Király András főtitkárt — aki a továbbiakban a Nemzetközi Újságíró Szervezetben dolgozik majd — saját kérésére, érdemei elismerése mellett felmentette főtikári megbízatásából és megválasztotta a szövetség alelnökének. Soraiba kooptálta Megyeri Károlyt, a Magyar Televízió elnökhelyettesét és megválasztotta a• MUOSZ főtitkárává. Kiegészítette a választmány sorait: a testület tagja lett Kornidesz Mihály, a Magyar Televízió elnöke és Sági Ágnes, a Pest megyei Hírlap főszerkesztője. Az oktatási bizottság vezetőjévé választotta Ibős Ferencet. Az ülésen részt vett és felszólalt Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője és Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese. Halálos balesetek A szomorú tény: két nap alatt két halálos közlekedési baleset történt megyénkben. November 9-én az esti órákban Kondoros külterületén, a 14-es főúton haladt pótkocsis teherautóval Orvos Géza, 26 éves, Kondo/os, Bajcsy u. i. sz. alatti lakos. Ködös, párás volt az idő, erősen sötétedett, a fiatalember azonban ezt nem nagyon vette figyelembe — hivatalosan fogalmazva, nem a látási viszonyoknak megfelelően vezetett. így elütötte az úttest jobb szélén kerékpárját javító Závogyán János, 51 éves, Kondoros, Árpád u. 20. sz. alatti lakost. Závogyán János olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszínen meghalt. November 10-én, a hajnali órákban — pontosan 5 óra 55 perckor — Békéscsabán a Franklin utcában haladt a Sziklai utca irányában segédmotor- kerékpárján Szunyogh Ferenc, 16 éves szakmunkástanuló, Békéscsaba, Zsigmond u. 46. sz. alatti lakos. A 76-os számú ház előtt a fiatalember hátulról nekiütközött az úttest jobb szélén álló Skoda tehergépkocsinak, és azonnal életét vesztette. Talán késésben volt és gyorsan hajtott, talán a szemüvege párásodott be a ködös időben — mindezt a már megkezdődött vizsgálat bizonyára kideríti — a szomorú tény azonban tény marad: a figyelmetlenség az életébe került. — A szocializmusban élő emberiség teremtette meg az első olyan hatalmi rendszert; amelynek célja nem a hódításban, hanem a haladás vívmányainak és feltételeinek védelmében van. A Szovjetunió és szövetségeseinek társadalmi, politikai, gazdasági és katonai ereje ugyanarra a feladatra összpontosul: megteremteni a társadalmi és nemzeti felemelkedés lehetőségét saját országuk dolgozó népe számára, védelmezni a szocialista hazát az imperializmus fenyegetésével szemben és reményt kelteni a még elnyomottak millióiban, hogy a dolgozó ember lerakhatja szabadságának, felemelkedésének alapjait, kiveheti az elnyomó rendszerek és kizsákmányoló osztályok kezéből sorsának irányítását. — .Amikor a háború és a béke válaszútja előtt állunk, nem túlzás figyelmünk körét az egész világra kiterjeszteni. Csak így foghatjuk fel személyes részvételünk lehetőségét és jelentőségét minden földlakó sorsának alakulásában. De amikor a békéért való tettnek, a cselekvésnek van itt az ideje, szőkébbre vonjuk ezt a kört. A KISZ Békés megyei bizottsága Pataki István első titkár vezetésével november 10-én, tegnap délelőtt Békéscsabán tartotta soros ülését. „A tizenévesek körében végzett mozgalmi munka tapasztalatairól, a mozgalmi év indításáról Békéscsaba város tanulói KlSZ-szerveze- teiben” — minderről Palus- ka Pál, a békéscsabai KISZ- bizottság titkára számolt be a testületi ülésen. Az egységes ifjúsági mozgalmon belül a diákság rétegére vonatkozó határozatot, amely „tizenéves határozat” néven vált közismertté, a KISZ KB 1982 márciusában fogadta el. E határozat alapján született 1982 augusztusában az a városi KISZ-bi- zottság által elfogadott intézkedési terv, amely irányt adó az iskolai KlSZ-szerve- zetek számára. A központi határozat alapján az iedológiai nevelésben kívánatos szerkezeti változásokat végrehajtották a megyeszékhelyen. Rugalmasabb, a diákok igényeihez, érdeklődéséhez jobban alkalmazkodó lett e nevelőmunka; új formákat, fórumokat, diákakadémiákat alakítottak ki. A középiskolás KISZ-ta- gok számára az első kötelesség a tanulás. Ezt hivatott segíteni a tanulmányi A szem határa a nemzet, a haza határáig terjed. Ha valódi tettre készülünk, akkor családban, népben, nemzetben gondolkodunk. Mert akinek minduntalan, a munkás hétköznapokon is az egész emberiség körül forog az agya, az soha senkit nem fog boldogítani, mert miközben messzi horizontokon járatja tekintetét, elmulasztja elintézni a keze ügyébe eső dolgokat. Aki viszont soha nem emeli tekintetét saját otthonának eresze fölé, az önmaga lealacsonyodásának útját járja. — Magyarország ma nagyságát meghaladó mértékben pozitív szerepet játszik az országok, népek közötti kapcsolatok építésében — hangoztatta a továbbiakban. Nemzetközi kapcsolatainkat a feszültségek növekedése idején is fejlesztettük, külpolitikánkban az enyhülés eredményeinek megóvására törekedtünk. Hazánk, miközben — nemzeti érdekeit követve — hűséges tagja a szocialista országok védelmi rendszerének, a Varsói Szerződésnek, a békés egymás mellett élés szellemében együttműködésre törekszik a világ minden országával. mozgalom, amely az iskolákban már hagyományos, és amelyben olyan helyi sajátosságok, kezdeményezések is érvényesülnek, mint a matematikai verseny a köz- gazdasági szakközépiskolában, a feladatmegoldó verseny a Rózsa Ferenc Gimnáziumban. Az ösztönzés, a jutalmazás is eltérő, van ahol még csak az érdemjegy, máshol viszont már a tanórán kívüli önképzés, önművelés is értékelési szempont. A tanulás után következhet a szórakozás, kikapcsolódás. Számos — sikeres és kevésbé sikeres — program, rendezvény született az elmúlt években, így például tavaly nyáron a diákcentrum, amely nem a legjobban sikerült, annál inkább a rongyos farsang, a polbeatvetélkedő, a banális. Kedvelik a diákok az úgynevezett fordított napot, diákhetet. Nincs számottevő fejlődés a tömegsportban, turizmusban — a meghirdetett diákolimpiára például érdektelenség miatt nem került sor. Sok szó esik napjainkban az iskolai élet demokratizmusáról. Ennek fórumai a legtöbb helyen megvannak, de a tartalmi tevékenység nem éri el a kívánt színvonalat. E békés külpolitika alapján jogunk van arra, hogy tiltakozzunk az amerikai rakéták európai telepítése ellen, hogy követeljük a tárgyalások folytatását, hogy kifejezzük szolidaritásunkat azokkal, akik a békéről hozzánk hasonlóan gondolkodnak világnézetre, korra, nemre, nemzetiségre és pártállásra való tekintet nélkül. Magyarország tiszta lelkiismerettel vehet részt a békéért folytatott küzdelemben. Határain belül nincs se osztály-, se nemzetiségi elnyomás. Érvényesülnek az emberi jogok, s nincs olyan társadalmi, politikai csoportosulás, amelynek céljai a béke ellen irányulnának. Örömeinket szaporítani, bajainkat gyomlálni, ritkítani kellene. Kinek-kinek megvannak ehhez ^ személyes tervei. De amikor e tervek megvalósításán fáradozunk, lássunk hozzá az eddiginél is erősebb szocialista nemzeti közösségtudat felépítéséhez önmagunkban, ami által egyenként jobb emberek, vagyis többek leszünk — állapította meg Pozsgay Imre. A budapesti dolgozók békenagygyűlése a Himnusz hangjaival ért véget. A napirend feletti vitában többen szót kértek, így hozzászólt a témához dr. Szemenyei Sándor, a békéscsabai városi pártbizottság titkára, aki elmondta, hogy fellendült a KISZ-munka a városban. A tanulói KISZ- szervezetek tevékenységével kapcsolatosan hangsúlyozta egyebek között a párttag-szülők, a pártalap- szervezetek felelősségét. A napirendnek megfelelően ezután a megyei KISZ- bizottság 1984. évi tervezési dokumentumairól döntött. Több javaslat került a bizottság elé, és hosszas vita után született a döntés, amely szerint a KISZ megyei bizottsága levélben fordul a megye KlSZ-alapszer- vezeteihez. E rövidesen nyilvánosságra kerülő levél tartalmazza a felszabadulásunk 40. évfordulóján a megye ifjúkommunistáira váró feladatokat. A jövő évi taggyűlések, küldöttgyűlések lebonyolításának intézkedési tervét vitatta meg ezután a testület, s úgy döntött, hogy 1984. március 10-én lesz a megyei KlSZ-küldöttgyűlés, ahol áttekintik a KISZ X. kongresszusa óta végzett munkát, a további feladatokat, és választásokra kerül sor. T. I. November 9-én, szerdán este rendezték meg Békéscsabán, a Jókai Színházban az Országos Filharmónia idei második bérleti hangversenyét. A Szegedi szimfonikus zenekar — a szovjet Givi Azmajparasvili vezényletével és a román Lenuta Ciulei hegedűművész közreműködésével — nagy sikerrel mutatkozott be a megyeszékhely zenekedvelő közönsége előtt Fotó: Kovács Erzsébet Napirenden Iskolai KISZ-élet Békéscsabán Nemzetiségi kongresszusok >ngresszusra készülnek hazánkban a nemzetiségi szövetségek. Elsőnek a román szövetség tartja meg tanácskozás'át, november 12-én és 13- án, ezt követően a szlovákok, a délszlávok, majd a német nemzetiségi lakosság kongresszusára kerül sor, ez utóbbi már december elején. Magyarországon a becslések szerint jelenleg 400—450 ezer nemzetiségi lakos él. A népszámlálás hivatalos adatai szerint számuk ennél valamivel kevesebb. A legnépesebb csoport a németeké, számuk több mint, 200 ezerre tehető, a szlovákok száma 100 ezer, a délszlávo- ké 80—100 ezer, még a románoké 20—25 ezer. Ez az ország összlakosságának 4—-4,5 százalékát jelenti. A nemzetiségi kongresszusok nemcsak arról adnak majd számot, hogy a két kongresszus közötti időszakban, tehát az utóbbi öt esztendőben milyen mértékben fejlődött tovább a gyakorlatban is a lenini nemzetiségi politika hazánkban, de ugyanakkor meghatározzák a tennivalókat a következő öt esztendőre is. Magyarországon a nemzetiségi jogok érvényesítése a nemzetiségek létszámától és számarányától független, elvi kérdés. Az MSZMP XII. pártkongresszusának határozata kimondja: „Pártunk a lenini nemzetiségi politika érvényesítését változatlanul fontos feladatnak tekinti. A nemzetiségek hazánk egyenjogú állampolgárai. A nemzetiségi szövetségek fontos politikai és kulturális feladatot látnak el. Minden szükséges támogatást megadunk ahhoz, hogy a nemzetiségek továbbra is aktív részesei legyenek társadalmi, politikai életünknek, őrizzék és fejlesszék anyanyelvi kultúrájukat. A hazánkban élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság jelentős mértékben hozzájárulhatnak népeink barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez. A nemzetiségi kérdés internacionalista megoldásának fontos eleme a kétnyelvű, kettős kultúrájú állampolgárok szabad fejlődése ...” A hazánkban élő nemzetiségek egyenrangú állampolgárokként vesznek részt a szocializmus építésében és a politikai életben. Számarányuknak megfelelő képviseletet kapnak a vezető politikai, tanácsi és társadalmi testületekben, szabadon használhatják anyanyelvűket, ápolhatják nemzeti kultúrájukat, amelyhez minden segítséget megkapnak. Megőrizhetik népszokásaikat, hagyományaikat, gyermekeiket anyanyelvi iskolákba járathatják. Ezek a nemzeti sajátosságok hazánk kultúráját is gazdagítják. Az elmúlt öt esztendő fejlődése bebizonyította, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek életében, munkájában, törekvéseiben érvényesül a politikai, gazdasági, kulturális és állampolgári egyenjogúság. Ennek jegyei a kongresszus óta újakkal bővültek. Több mint száz község kapott nemzetiségi helységnévtáblát, németet, szlovákot, délszlávot, románt, attól függően, hogy milyen nemzetiség él ott nagyobb számban. Mindenütt bővültek az anyanyelvi oktatás lehétőségei. Több tanterem épült, új iskolák is nyíltak. Pécsett, az idei tanévben kezdte meg működését az ország második szerb-horvát gimnáziuma. Hogy a délszlá- voknál maradjunk: a két kongresszus között a szerb- horvát óvodák száma 38-ról 50-re, az óvónők száma 75-ről 88-ra növekedett. A kétnyelvű iskolák tárgyi feltételei megoldottak. Előrelépést jelent a felsőfokú intézményeknél, hogy a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán létrehozták a szlovén tanszéki csoportot. A Pécsi Tanárképző Főiskola, amely a délszláv pedagógusképzés központja, egyetemi rangra emelkedett. Hasonlóan kedvező helyzetről számolhat majd be az anyanyelvoktatási bizottság a német nemzetiségi szövetség kongresszusán is.' A német nyelvű oktatásban részt vevő tanulók száma évről évre növekszik, de emelkedik a német nyelvoktatásban részt vevő magyar gyermekek száma is. Tervezik egy német oktatási központ létrehozását. A kongresszus dönt majd arról, hogy ezt hol állítják fel, szóba jöhet több németlakta megye központja, vagy Budapest. A szlovák nyelvoktatást is számos új községbe vezették be az utóbbi öt esztendőben. Sátoraljaújhelyen új szlovák iskola és diákotthon épült. Kibővítették a békéscsabai szlovák diákotthont. Üj tantermekkel bővült a nagytarcsai és a vanyarci általános iskola. S ami igen figyelemreméltó: egyre magasabb színvonal jellemzi a szlovák tannyelvű iskolák olvasómozgalmát. Sokrétűbbé és színvonalasabbá vált a nemzetiségek kulturális tevékenysége. Művelődési klubok, amatőr színjátszó csoportok, táncegyüttesek, énekkarok működnek. A német nemzetiség kulturális tevékenységének egyik legfontosabb területe például a klubmozgalom. A német klubesteken intenzíven foglalkoznak az anyanyelv ápolása mellett a néprajzzal, a történelemmel és a nemzetiségi kérdésekkel is. A szlovákoknál az énekkarok, a tánccsoportök és a hagyományőrző együttesek munkájában nemcsak a fiatalság, de a középkorú lakosság is nagy számban vesz részt, különösen a pávakörökben. Gazdag, színes, szemet gyönyörködtető a délszláv és a román folklór, országosan ismert nevű együttesek és tánccsoportok, énekkarok ápolják a népi hagyományokat. Nem lenne azonban teljes a kép, ha nem szólnánk az állandó nemzetiségi rádió- és tévéadásokról, a nemzetiségi hetilapok emelkedő példányszámáról és a most kibontakozóban levő önálló irodalomról. Egyre nagyobb számban jelentkeznek fiatal költők és prózaírók, figyelemreméltó művekkel, önálló kötetekkel. O indent összegezve: az elmúlt öt esztendő jelentős fejlődést hozott a hazánkban élő nemzetiségek életében kulturális és gazdasági téren egyaránt. A nemzetiségi kongresszusok feladata, hogy olyan fórumokká váljanak, amelyek kijelölik a továbbhaladás útját, segítik az anyanyelvi kultúra ápolását, az anyanyelvi oktatást, és ezzel nemzetiségi öntudat további felemelkedését szolgálják. Ehhez kívánunk eredményes és jó munkát a nemzetiségi kongresszusoknak. Illés Sándor
