Békés Megyei Népújság, 1983. november (38. évfolyam, 258-282. szám)
1983-11-10 / 265. szám
NÉPÚJSÁG 1983. november 10., csütörtök Veteránok és komszomolisták Gyulán Két nemzedék, balról: Kosztrov Viktor Georgijegyvics, középen Csukjuk Jelena Miranova, jobbról Banhovszkij Vlagyimir Fjodorovics Az IBUSZ szervezésében hozzánk látogató szovjet turistacsoport két nemzedéke látogatott a napokban megyénkbe. Az egyik autóbusszal komszomolista fiatalok, a másikkal szovjet háborús veteránok jöttek el néhány napra. A fiatalok között van Banhovszkij Vlagyimir Fjodorovics, a Komszomol KB osztályvezetője, Ivanov Ju- rij Erikovics, az ogyesszai városi Komszomol bizottságához tartozó különálló Komszomol bizottságok vezetője, Ruszkajd Nyina Ivanova, a navlinszki kerületi Komszomol bizottság első titkára. A II. világháborúban érdemeket szerzett veteránok között találjuk Kosztrov Viktor Georgijegyvicsot, a Nagy Honvédő Háború résztvevőjét, aki ott volt a Kecskemét környéki harcokban, most már nyugalmazott tábornok, itt van Inan- jeva Jekatyerina Gargyejev- na, aki a Nagy Honvédő Háború alatt a fiatal ellenállók illegalitásban működő vezetője volt. Jó egészségnek örvend Csukjuk Jelena Miranovna, aki a háború alatt 22 évesen hajót vezetett a Volgán, és részt vett a harcokban. Megkapta a Szocialista Munka Hőse kitüntetést és a Lenin-ren- det. A kedves szovjet vendégeknek az idegenforgalmi hivatal gazdag programot állított össze. Ellátogatnak többek között Battonyára, ahol megkoszorúzzák a fel- szabadulási emlékművet, részt vesznek egy mezőhe- gyesi lovasbemutatón. Fogadja őket dr. Marsi Gyula, a gyulai városi pártbizottság első titkára, és részt vesznek egy magyar—szovjet baráti találkozón is. A tervek szerint az idén még több mint 25 csoportot fogadnak Gyulán. Kép, szöveg: Béla Ottó Tizéves a földrajzi szabadegyetem Igen népszerűvé vált megyénkben az immár tizedik éve meghirdetett Haán Lajos szabadegyetem földrajzi tagozata. Az előadók — a földtudományok képviselői — személyes tapasztalataik, élményeik alapján adnak ízelítőt színes dia- és mozgófilm segítségével a tájak változatos szépségeiről, kulturális értékeiről. Az idén is meghirdeti a TIT Békés megyei Szervezete a népszerű tagozatot, melynek nyolc filmvetítéses előadása ezúttal nálunk kevéssé ismert tájakat is bemutat. Libanon — a cédrusok országa, Brazília, az észak-amerikai Cascade- hegység vulkánjai, Portugália, Japán, Hollandia, Görögország szerepel az előadások témájaként. A szabadegyetem első összejövetelén, amelyet november 21-én tartanak, Verona, Itália kapuja címmel hallgathatnak előadást Békéscsabán a földrajz iránt érdeklődők. Az előadó dr. Fehér József egyetemi adjunktus lesz. Zenei diákkör Békésen Történész-muzeológusok tanácskoznak Békéscsabán A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a Békés megyei Múzeumok Igazgatósága közös szervezésében november 9-én, tegnap délután kétnapos törénész-mu- zeológus országos szakmai továbbképzés kezdődött Békéscsabán, a városi tanács nagytermében. A konferenciát dr. Grin Igor, a megyei múzeumigazgató helyettese nyitotta meg, majd Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács V. B. művelődési osztályának osztályvezető-helyettese tartott rövid előadást megyénk múltjáról, történelméről. Kiemelten foglalkozott azokkal a Békés megyei történészekkel, akik szűkebb hazájuk történelmének kutatásával országos hírnévre tettek szert. Ezt követően dr. Balogh Sándor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem profesz- szora előadást tartott Magyarország 1944—1948 közötti külpolitikájáról. A rendezvénysorozat második napján, ma délelőtt 9 órától dr. Szikossy Ferenc, a Munkásmozgalmi Múzeum főigazgatója tart tájékoztatót a szakma napirenden levő kérdéseiről. A tájékoztatót követően program szerint dr. Illés Lászlóné tart beszámolót a történelmi emlékhelyek országos kataszterének összeállításával kapcsolatos munkálatok helyzetéről. A délelőtti program dr. Bánkuti Imre beszámolójával zárul, aki a várostörténeti kutatásokkal kapcsolatos múzeumi feladatokról tart összefoglalót. A rendezvény délután dr. Szabó Ferenc, megyéi múzeumigazgató előadásával folytatódik, amelyben a megyei múzeumszervezet tudományos munkájáról, kutatói irányairól lesz szó. Ezt követően a több mint 100 résztvevő' a Munkácsy Mihály Múzeum kiállításait tekinti meg. L. S. Hárman fogtak össze: a KISZ békési városi bizottsága, a helyi zeneiskola és a könyvtár vezetői és munkatársai, hogy megszervezik újdonságként a zenei diákkört. A lényeg — ahogyan azt Üti Éva, a könyvtár igazgatója elmondta — az ifjúság bevezetése a zene- irodalomba, megismertetni a kör résztvevőivel a különböző zenei sítlusokat, irányzatokat, hangszercsoportokat, a zeneirodalom nagymestereit. Az első összejövetelt november 22-én, kedden rendezik meg, ezen Herbály András „Korszakok, stílusok, irányzatok” címmel tart előadást, melyet a békési zenei könyvtár lemezeinek bemutatásával illusztrálnak. Ez alkalommal Corelli, Händel és Vivaldi művei szólalnak meg hanglemezről, Fejes Antal gordonkaművész, a békési zeneiskola igazgatója pedig Bach: Menüett a G- dúr szvitből, és Bach: Air című szerzeményét mutatja be, Fejes Antalné zongorakíséretével. A zenei diákkör második foglalkozása december 13- án lesz, ezen szintén Herbály András az előadó, ezúttal a hangszercsoportokról beszél, valamint a klasszikus nagymesterekkel és műveikkel ismerteti meg hallgatóságát. Ezen a foglalkozáson Kökéndy József Mozart- áriákat énekel Fejes Antalné zongorakíséretével, Fejes Antal pedig Beethoven Szonatináját játssza gordonkán. A kör végül Beethoven Eroica című szimfóniájának II. tételét, és a IX. szimfónia IV. tételét hallgatja meg hanglemezről. Januárban a romantikus nagymesterekről lesz szó, majd az ezt követő találkozón Puccini Pillangókisasz- szony című operáját nézi meg a kör Békéscsabán, a Jókai Színházban. (s—n) Bz öröklésről a Házi logtanácsadáhan fl felnőttoktatásról tárgyaltak A Polgári Törvénykönyv szerint az ember halálával hagyatéka mint egész száll az örökösre. Ez a mondat magában foglalja az öröklés lényegét, amely nem egyéb, mint az, hogy az ember vagyonát valaki más kapja meg A gyakorlat' azonban nem ilyen egyszerű, amit bizonyít az is, hogy a polgári perek jelentős része az örökléssel kapcsolatos. Éppen ezért a Házi Jogtanácsadó most megjelent legújabb, októberi számát ennek a témának szenteli. Az Igazságügyi Minisztérium közreműködésével alapvető ismereteket ad a lap az öröklés lényegéről, általános feltételeiről, az öröklési igények érvényesítéséről stb. Eligazítást ad egyebek között arról, hogy milyen formái vannak az öröklésnek, ki lehet az örökhagyó és ki az örökös, ki részesülhet a hagyatékból, ki tekinthető helyettes örökösnek, mikor nem örököl a házastárs, örököl-e az örökbefogadott stb. Új eljárások a vízkészletek nitrátlanítására A vízvezetékek nitrátlanítására alkalmas új eljárásokat vitattak meg szerdán a Magyar Hidrológiai Társaság országos ankétjén Budapesten. Egy közelmúltban végzett felmérés szerint az utóbbi időben nőtt a hazai felszín alatti vizek nitrá- tos szennyeződése. Ebben erősen közrejátszott a nem megfelelő szeméttárolás, a mezőgazdasági vegyszerek, valamint a háztartások megnövekedett mennyiségű szennyvizének szivárgása. A mostani tanácskozáson első ízben ismertettek olyan eljárásokat, amelyek nem a nitrátos szennyeződés megelőzését, hanem a már kialakult szennyezés technológiai úton történő csökkentését, esetleg megszűntetését teszik lehetővé. Hazánkban is alkalmazott, nagyüzemi méretekben is kipróbált eljárás például az úgynevezett ioncseréléses módszer. Ennek lényege, hogy egy kémiaifizikai folyamat segítségével megszüntetik a nitrát káros hatását. Az eljárás különösen az erősen szennyezett talaj- és partiszűrésű vizű kisközségek számára jelenthet segítséget. Egy másik — hazánkban még csak kutatási stádiumban létező, külföldön már alkalmazott — módszer az úgynevezett biológiai eljárás. Ennek lényege, hogy a nitráttal szennyezett vizet egy baktériumokkal telepített szűrőn vezetik át, és a folyamat során a ' mikroorganizmusok segítségével kiválasztják a vízből a káros nitrátokat. Üj, hazai — szabadalmaztatás előtt álló — biológiai megoldás az, amelyik gombákkal telepített szűrőn vezeti át a szennyezett vizet. Az eljárás külön előnye, hogy az alkalmazott gombák kiválasztják a vízből a nitrátot, s nit- rátfelvevő-képességük gyakorlatilag korlátlan. Tegnap, november 9-én az Országos Pedagógiai Intézet munkatársai látogattak megyénkbe. Dr. Csorna Gyula, a felnőttnevelési osztály vezetője, Gálos Júlia osztályvezető-helyettes, valamint munkatársaik a Békés megyei Tanács művelődésügyi osztályának munkatársaival ma, november 10-én Gyoma- endrődön a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben tartanak megbeszélést a felnőttoktatás helyzetéről megyénkben, s a nyári felnőtt- oktatási akadémiáról, melyet az idén, s az ezt követő két évben, nyaranta ismét megrendeznek. Sikeres próbagyártás után novembertől folyamatosan termel az Ofszet és Játékkártya Nyomda mátyásföldi üzeme. Az új, korszerű nyomdában nyereséges, exportképes termékek gyártására vállalkoznak. Kártyatermelésük több mint a felét külföldön értékesítik, 20 százalékkal növelik a poszterek előállítását, fokozzák a prospektusok, levelezőlapok, naptárak exportját. A képen: Dravlcz Gyuláné kezeli a kártyasarok-gömbölyítő berendezést (MTI-fotó: Varga László felvétele — KS) Egy hajóban ülünk A jelenlegi nehezien vajúdó-átalakuló Válságos időket minden ország megérzi, újabban még az árrobbanást kezdeményező-haszonélvező OPEC-tagállamok is szenvednek kiszámíthatatlan hatásaitól. A kilábalást nehezíti, hogy a világ nem ismer csalhatatlan receptet, összehangolt cselekvési programot. Az országok egymás rovására protekcionizmussal, gazdasági bezárkózással próbálják stabilizálni helyzetüket. A szocialista országokat, köztük hazánkat kétszeresen sújtják a tőkés áru- és pénzpiacok manipulációi : a megkülönböztetett vámtarifák és árukontingensek, a kiviteli tilalmak, a hitelbojkott. A magyar lakosságot érthető módon szintén sokféle negatív hatás éri. A különböző gazdasági gondok és következményeik gyakran áttételesen hatnak a személyes érdekre, a köznapi tudatra és társadalmi feszültségek forrásaivá válnak. A gyors gazdasági fejlődést megszoktuk, s most nehezen elviselhető például az erősen mérsékelt termelésnövekedés, s a velejáró fejlesztési és bérezési pénzhiány, az importkorlátozás, az értékesítés és a gazdálkodás megannyi új gondja. Az elkerülhetetlen visszalépés a már megszokott gyors növekedéshez képest különösen a fogyasztásban fájdalmas. A gyarapodó bevételekre építve ugyanis a családi költségvetésekbe az állami háztartásokhoz hasonlóan beépültek a kiadásokat évről évre növelő úgynevezett automatizmusok. (Ahogyan minden újabb döntés, jelentős beruházás nélkül évről évre gyarapodnak az állam nyugdíj-, szociális és kulturális terhei, ugyanígy növekednek a családok lakás-, háztartásigép-, -készülék-, gépkocsi- stb. üzemeltetési, fenntartási költségei ...) A kialakult életmódon, fogyasztási szokáson nehéz változtatni. A szükséges többletjövedelem megszerzése — ha erre egyáltalán lehetőség nyílik — külön munkával, több munkával jár, tehát ugyancsak az életvitel módosítását eredményezi. A gazdasági gondok káros következményei közt szólhatunk azokról az erkölcsi és lelki hatásokról, amelyeket a jövő iránti aggodalom és nyugtalanság, a meglevő viszonyok féltése vált ki. A stagnáló, csökkenő reálbér például óhatatlanul korlátozza az anyagi ösztönzést, tompítja a munkakedvet. A zord gazdasági helyzetben túlexponálódnak a fegyelmi, a szervezési" hiányosságok és hangulatilag nehezítik a kibontakozás, az előretekintés, a bizakodás nélkülözhetetlen légkörének alakulását. Az egyént a különböző objektív és szubjektív hatások együttesen érik. A személyes helyzet, a beállítottság, az életideál, s a környezet tompíthatja is, dramatizálhatja is az egymást többnyire erősítő hatásokat. Emiatt az emberek gondolkodása, cselekvőképessége, reagálása távolról sem egységes. A különbségek igen nagyok. A társadalom egy része kész aktívan tevékenykedni a problémák megoldásán, s ezért áldozatokat is vállal. Gondoljunk a társadalmi munkásokra, akik érthető és elérhető- célokért önzetlenül, akár térítésmentesen is dolgoznak. Ök a munkahelyükön is készek többletteljesítésre, teljes erőbevetésre változatlan vagy akár csökkenő reálbér mellett is. Jól tudjuk persze, hogy nem mindenki ilyen öntudatos közösségi ember. De a társadalom túlnyomó több- • sége a mostani nehéz helyzetet nem csupán túlélni szeretné, hanem — igaz, különböző fokú aktivitással és meggyőződéssel — segíteni, cselekedni is akar. Végül persze találkozhatunk olyan honpolgárokkal is, akik saját helyzetüket és az országét kilátástalannak tartják, s elmennének a munka temetésére. Számuk, bár jelenleg sem túl nagy, az utóbbi években észrevehetően gyarapodott. A nehéz idők, a fagyos világpolitikai szelek minden országban rontják a társadalmi közérzetet, mondhatni a rendszer ellen dolgoznak. Ezért gyakoriak a kormányválságok és -bukások. Nálunk az MSZMP vállalja saját tevékenységének kritikáját, politikája szüntelen korrekcióját, megújítását. Példa erre, hogy miközben az éves egyensúlyi és nem- • zetközi fizetési feladatokból a gazdasági és a társadalmi élet megoldására mozgósítja az ország tartalékait, kialakítja a kitörés hosszú távú stratégiáját. Az óvatoskodók, az úgynevezett biztonsági játékosok ellenében meghatározta a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének fő irányait. (Igaz elutasította a túllicitálóknak a reform reformjára vonatkozó elképzeléseit is.) A vállalatok öntevékenységét, felelősségét, a népgazdaság alkalmazkodóképességét kívánja növelni. A politika megújításának másik példája a nemrégiben befejeződött választási törvény vitája. A tanácstag-, az országgyűlési képviselő- jelöltek közül szó szerint választhat majd az állampolgár, s megszűnik az alternatívát mellőző szavazás. A társadalmi és munkahelyi demokrácia fejlesztése nem öncél. A két és több jelölt közüli választás, a gazdasági vezetők pályázatai segítik, hogy minél rátermettebb emberek jussanak előbbre. A demokratizmus révén felszínre kerül, érvényesül az egyének és a kollektívák véleménye, javaslata, erősödik a felelősség- teljes közéleti magatartás. Sorolhatnánk a központi intézkedéseket, kezdeményezéseket, elképzeléseket, amelyek tanúsítják, hogy a párt és a kormány ura a helyzetnek, jó érzékkel irányítja az ország hajóját a viharos tengeren. Nem vonul védett kikötőbe, az eredeti célok irányába töretlenül halad, persze manőverezve, kockázatot vállalva. A hajó személyzete és utasai nem élhetnek félelemben, kétségek közt, hit kell a cél eléréséhez, bizalom a kapitányban. Nehéz helyzetben még inkább szükséges a párt iránti bizalom, a szövetségesekhez fűződő íratlan szerződések újrafogalmazása, az új kérdésekre új válaszok adása. Egy hajóban ülünk — szoktuk mondani. Ám a sokat emlegetett alkalmazkodóképességhez, a küzdőképességhez, az eltökéltséghez, a kitartáshoz nélkülözhetetlen jó közérzet nem teremthető meg kizárólag központi kezdeményezésekkel. Múlhatatlanul szükséges a helyi életrevalóság, öntevékenység. Az emberek az ország vezetőivel ritkán találkoznak, annál gyakrabban a közvetlen főnökkel, annak a.feletteseivel, a bolti eladóval, a tanácsi ügyintézővel. Kölcsönösen adunk- kapunk egymástól, némelykor jó érzést, máskor sebeket. A kulturált, igényes viselkedés, a kellő tolerancia szerepe is megnőtt, nélküle már-már elképzelhetetlen a hatásos cselekvés. E gyre távolodunk attól az időtől, amikor még az emberek elhitették, hogy a cél szentesíti az eszközt. Sok jó származhat átalakuló, vajúdó világunkból. Megtanulhatunk felelős nemzet módjára élni, dolgozni. A tennivalók garmada még előttünk van, bizonyításra mindenkinek lesz alkalma. Érdemes hát személy szerint elgondolkodni azon: mi függ tőlem, hogy az országgal együtt megerősödve kerüljünk ki a viharból. Kovács József, az MSZMP KB munkatársa
